Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
    Megtekintések száma:
    1220

    A mai modern társadalmunkban a gazdasági, pénzügyi ügyek kezelésének képessége egyre fontosabbá válik. Ez igaz a befektetési és banki szakemberekre, de igaz mindenkire, akinek felelős döntéseket kell hoznia a mindennapok során, így már a fiatal felnőttekre is. A jó döntés meghozásnak képességét általában gazdasági kompetenciának, gazdasági műveltségnek vagy pénzügyi kultúrának nevezik. A pénzügyi kultúra meghatározásával és mérésével már régóta foglalkoznak magán, üzleti és állami intézmények és szervezetek, nemzeti és nemzetközi szinten is. Magyarországon is elindult már a pénzügyi edukáció, különböző szektorokban, különböző szereplőkkel. Az oktatásnak és a nevelésnek elvitathatatlan a szerepe ebben, meglátásom szerint, minél kisebb korban indítjuk ezt, annál eredményesebb. A tanulmányban áttekintjük a pénzügyi kultúra fogalomkörének lehetséges meghatározását, a magyarországi helyzetet és a fejlesztési utat

  • A kultúra mindenkiben
    96-107
    Megtekintések száma:
    96

    Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: mit jelent egy modern társadalomban az ember a kultúrában, a kultúra az emberben? Mi köze van embernek a kultúrához? Fűződik-e érdeke az embernek ahhoz, hogy egyéni életvilágán, politikán, gazdálkodásán túl kultúrával is foglalkozzon akkor, amikor a megélhetés vagy a meggazdagodás gondjaival van elfoglalva? Igaz-e még, vagy már, hogy jól csak művelt és erkölcsös nép élhet? Szükséges-e, hogy a polgár ne csak tulajdonos, ne csak gazdag, de művelt ember is legyen? Ha azt a mesterséges környezetet nevezzük kultúrának, melyet az emberiség hoz létre és melyben az ember él, ami nem más, mint az anyagi – szellemi értékek összessége, akkor ez mostanában a modernizációban, modern társadalomépítésnek és a tradicionális társadalmak tagadásának rendkívül sokféle folyamatainak küzdelmében megy végbe. Ez az a környezet ahol a közelítő káoszban elkezdődik a harc az új világért, új rendért, az új rendszerekért.

  • S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya a magyar háztartásokban
    116-121
    Megtekintések száma:
    146

    A háztartások pénzügyi tervezése, öngondoskodási szokása és megtakarítási hajlandósága hatással van nemcsak a háztartások gazdálkodására, hanem az egész ország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális helyzetére is. Magyarország intellektuális készségei fejletlenek, ami az egyének pénzügyi kultúrájának hiányából fakad. A 2008-as gazdasági válság óta egyre többen belátják, hogy szükségük van a gazdasági, pénzügyi alapfogalmak ismeretére és a pénzügyi kultúrájuk fejlesztése elengedhetetlen. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogyan lehet befolyásolni az egyének, háztartások pénzügyi tudatosságát, megtakarítási hajlandóságát.

  • Pénzgazdálkodás, avagy az életciklusok megtakarításai a mindennapokban
    40-49
    Megtekintések száma:
    132

    „A pénz mozgatja a világot” (BALYÓ, 2004, 3. p.) – gyakran elhangzó szlogen, mely valóban meghatározza életünket. Kisgyermekkortól hamar tudatosul mindenkiben, hogy az élethez elengedhetetlenül szükséges a pénz. Végigkíséri egész életünket. Életminőségünk attól függ, hogyan tudjuk a költségvetésünket úgy alakítani, hogy elegendő összeg jusson megtakarításokra is. A hétköznapi életben szükséges javakat meg tudjuk vásárolni, de úgy kell gazdálkodnunk, hogy a kitűzött céljaink megvalósításra kerüljenek. Életünk folyamán az egyéni és a közös célok meghatározóak. Nagy szerepe van a megfelelő, helyes döntésnek a pénzünk felhasználásában. Kiemelkedő jelentősége van a tudatosságnak, a megfontoltságnak, a precizitásnak és a naprakészségnek a tervezés során. A család minden tagjának az érdekeit és véleményét figyelembe kell venni. Amennyire csak lehetséges, a döntéseket közösen kell meghozni.
    Tanulmányunkban az öngondoskodás különböző életciklusokban betöltött szerepét szeretnénk hangsúlyozni és az ehhez kapcsolódó primer kutatásunk eredményét bemutatni.

  • Az e-nyelvtanulás jelenéről és jövőjéről a slovake.eu többnyelvű, szlováknyelv-oktató weboldal tükrében
    105-114
    Megtekintések száma:
    78

    Az internet és az online tartalmak hatalmas mértékű megjelenésével különösen fontos szerepet kapott az e-nyelvtanulás. Elöljáróban az e-tanulás, online nyelvtanfolyam és nyelvtanulási eszköz fogalmakat fogom tisztázni, majd egy kérdőív segítségével vonok le következtetéseket a 21. századi nyelvtanulási
    tendenciákról. Ezt követően fogom a slovake.eu honlapot vizsgálni. A slovake.eu egy olyan szlovák nyelvet tanító online felület, amely jelenleg 11 nyelven érhető el. Többek között továbbá abban tér el sok más e-nyelvtanító oldaltól, hogy az Európai Bizottság pályázatából született, ennek következtében egy kilenc partnerből álló konzorcium dolgozik azon, hogy mind a tartalom, mind a kinézet a lehető legjobb legyen. A szótáron, nyelvtani összesítőkön, teszteken, fórumon, médiakönyvtáron stb. kívül érdekes tényekeket is megtudhatunk Szlovákiáról, a szlovák nyelvről és a kultúráról. A slovake.eu további e-tanító oldalak mintájául szolgálhat.

  • Lakossági megtakarítások ösztönzése
    61-70
    Megtekintések száma:
    48

    A megtakarítások nem csak az egyén szempontjából fontosak, hiszen a makrogazdaság csak a megtakarításokból tudja finanszírozni a bővítő jellegű beruházásokat. A megtakarítások alakulásának pedig fontos eleme a hitelezési aktivitás is. Ugyanakkor összefüggés van a reáljövedelmek és a megtakarítás alakulása között. Kutatócsoportunkkal a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságát és annak szerepét kutatjuk a háztartások életében, figyelembe véve a jelenlegi nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetet. Jelenleg primer kutatás történik, kérdőíves felmérés keretében, amelyben a háztartások megtakarítási szokásaira, vagyonszerkezetére kérdezünk rá.

  • A szolgáltatások elérhetősége mint a modern népesség életminőségének alapja
    199-203
    Megtekintések száma:
    75

    A cikk tárgya a népesség életminőségének javítása a szociális szolgáltatások elérhetőségének növelésével. A szerző bemutatja az interdiszciplináris megközelítés lehetőségét a szolgáltatások fogyasztásának elemzésében az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, stb. területén. A kutatás eredményeit fel lehet arra használni, hogy megvilágítsuk az állami szociális politikát.

  • Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identi tásának szociológiai kérdései Magyarországon
    129-141
    Megtekintések száma:
    28

    Kutatásunk a szociológia módszereivel vizsgálja a horvát kisebbség közösségeit, értékrendszerét, cselekvési lehetőségeit, az identi tás megőrzésének XXI. századi modelljét. A vizsgálat érdekességét az adja, hogy Vas megyei közösségekben egyszerre jelenik meg a klaszszikus államnemzet és a kultúrnemzeti felfogás azonossága és különbsége. A tanulmányban az identi tás megközelítéseit vizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy az identi tás fontos alkotóelemét jelenti k a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektí v  udatában (ezek: zászló, címer, korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identi tás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható
    absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születt em Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen.

  • A CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE ÉS ANNAK VÁRHATÓ HATÁSAI
    55-63
    Megtekintések száma:
    214

    A gazdaság minden területén, épp úgy, mint az otthonteremtés esetében, fontos szerepet tölt be az állami szabályozás. Szükségességét az is mutatja, hogy a napjainkban elérhető és igényelhető Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) egyre több család számára jelent fejlesztési lehetőséget, állami támogatás igénybevételével, egyre gyorsuló ügyintézés és egyre kedvezőbb feltételek megléte mellett. A CSOK témakörében szekunder kutatás mellett, primerkutatást is végeztünk, 2017 tavaszán és őszén a lakosság körében, mely eredményeinek bemutatására jelen cikk ad lehetőséget. Kérdőíves felmérést alkalmaztunk,
    melyben elsősorban a CSOK ismertségére, eddigi és várható eredményeire, hatásaira kerestük a választ.

  • A Szolnoki Verseghy Kör Egy civil szervezet első húsz éve
    68-71
    Megtekintések száma:
    71

    1993. november 26-án, húsz évvel ezelőtt alakult a Verseghy Kör Szolnokon. Az egyesület vállalja a Verseghy-kultusz ápolását, a szolnoki születésű tudós-költő Verseghy Ferenc (1757- 1820) nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni. Tagjainak kreati vitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánja Szolnok értékeinek
    feltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identi tástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását. A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők részére. Erről a két évti zedről ad számot jelen dolgozatban a kör egyik alapítója, korelnöke.

  • AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI SZÁMLA ELŐNYEINEK ISMERTSÉGE
    13-20
    Megtekintések száma:
    111

    A disszertációm eredményeire építve a kutatásom során azt vizsgáltam, hogy a háztartások mennyire ismerik és használják ki az Önkéntes pénztári számlák adókedvezmény adta lehe-tőségét. Fontos lenne feltárni, hogy mi okozhatja a háttérbe szorulását és miért nem veszik igénybe jobban a háztartások a hozzá kapcsolódó állami támogatást. A jelen cikkemben fog-lalkozom az Önsegélyező Pénztári számla ismertségével, előnyeivel, hátrányaival. A háztar-tások költségvetésben betöltött szerepével, vagyis azzal, hogy megfelelő pénzügyi ismerettel milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak benne, amivel érdemes lenne minden háztartásnak élnie. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy az egyes háztartási típusokat hogyan lehetne befolyásolni, vagy jobban befolyásolni, hogy kihasználják, illetve hatékonyabban kihasznál-ják a különböző állami támogatások adta lehetőségeket. Ehhez viszont az emberek pénzügyi kultúráját megfelelő szinten fejleszteni szükséges. Maga az állami szabályozás kevés. A célját nem tudja megfelelően elérni, amennyiben az információ áramlás, a kódolás vagy a dekódo-lás során problémák merülnek fel, megakadályozva a megfelelő kommunikációt.

  • Az oktatási kultúra váltásának stratégiája
    29-41
    Megtekintések száma:
    84

    Az igazi mércéje a nemzetnek abban áll, hogy mennyire veszi ki a részét a gyermekek egészségének és biztonságának és anyagi biztonságának megóvásában, az oktatásban, a társadalmi beilleszkedésben, abban, hogy mennyire érzik, hogy a családjuk és a befogadó társadalom szereti és értékeli őket. A tanulmány egy stratégiát vázol fel arról, hogy hogyan lehet változtatni az oktatási kultúrát Magyarországon. 

  • Interkulturális kompetencia a nyelvoktatásban
    148-157
    Megtekintések száma:
    122

    A tanulmány elsősorban az interkulturális kompetencia fontosságát hangsúlyozza az idegenyelvoktatásban. Rámutat arra, hogy a megfelelő interkulturális kompetencia lehetőséget kínál a helyes döntések meghozatalához az eltérő kultúrával rendelkező egyének számára. Továbbá hangsúlyozza, hogy minden interkulturális kommunikáció alapvető követelménye a kontextusérzékeny, kultúraspecifikus tudás és a valódi humanista látásmód.