Keresés

Keresési eredmények

• A gender és a kommunikáció összefüggései: kommunikáció a munkahelyen A különbségek, avagy ki a jobb?

  7-12

  Huszár Ágnes

  Megtekintések száma:

  179

  A cikk leírja a férfiak és nők eltérő kommunikációs szokásait. A szerző megállapítja, hogy a két nem kommunikációs képességei eltérőek: a nők bizonyos, verbalitással kapcsolatos feladatok megoldásában eredményesebbek a férfiaknál. Feltárja a különbségek lehetséges okait, ezek részben biológiai alapúak, részben a szociális neveléssel függnek össze. A gender meghatározza a kommunikációs stílust. Eltérés mutatkozik a két nem között a hangzó beszédben is. A munka világában egyre nagyobb szükség van a kiváló kommunikációs képességekre. A kommunikáció szempontjából igényes munkahelyeken szívesebben alkalmaznak nőket. A nők előnyei nem csak az anyanyelvben, hanem az idegen nyelvek elsajátításában is érvényesülnek. A szerző azt tanácsolja, hogy a fiúk kommunikáljanak empatikusabban, a lányok pedig legyenek asszertívebbek.

• A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK CONTROLLING TERÜLETÉNEK DIGITALIZÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI

  49-59

  Bajnai Péter

  Megtekintések száma:

  110

  Napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági jelensége a negyedik ipari forradalom, melynek hatásaként a digitalizáció jelentősen átalakíthatja az üzleti folyamatokat. A transzformációt nem kerülheti el a vállalati controlling terület sem, módszerei és eszközei szükségszerűen megváltoznak. Ahogy maga a controlling, úgy annak változása is eltérő lehet a szektorok között, különösen a rendkívül diverz szolgáltató szektorban. A kutatás célja, hogy hazai mintán megvizsgálja, jelennek-e meg különbségek ilyen tekintetben a kereskedelmi főtevékenységű cégek és a szolgáltató szektor többi része között. A 46 controllerrel és vezetővel végzett kérdőíves kutatás adatai kereszttáblák, átlagok és statisztikai próbák által kerültek értékelésre. A controlleri munkavégzés alapjául szolgáló kulcs teljesítmény indikátorok digitális fejlődése vonatkozásában, az ERP rendszerek, az automatizációs megoldások és a nyelvi algoritmusok használata tekintetében nem mutatkoznak különbségek. A minta kereskedelmi csoportjában szignifikánsan gyakoribb az fejlett tervező és elemző lehetőségeket nyújtó üzleti intelligencia eszközök használata. A controlling terület digitalizációját ösztönző tényezők esetében nem tér el a minta két csoportja, a folyamatot hátráltató tényezők fontossága vonatkozásában azonban a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások különböznek: jobban idegenkednek az új technológiáktól, jobban féltik a megszokott munkarendjüket, de kevésbé érzékelik fontosnak a fejlesztés pénzügyi vonatkozásait.

• TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓ, ILLETVE ROMÁNIA RÉGIÓIBAN

  51-61

  Nagy Szeréna

  Megtekintések száma:

  202

  A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek gyors növekedése az egyik legmeghatározóbb térbeli folyamatnak nevezhető. Az Európai Unió régiói közötti gazdasági különbségek mind politikai, mind gazdasági kutatások szempontjából állandó vizsgálatra adnak okot. Románia egyike azon európai uniós országoknak, amely esetében erőteljes a regionális egyenlőtlenségi szint. A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa Románia régióinak gazdasági, jövedelmi egyenlőtlenségeit a 2014-2018-as időintervallumot vizsgálva.

• A gazdasági szleng használati sajátosságai, egy pilot study bemutatása

  115-124

  Csányi Eszter

  Megtekintések száma:

  99

  Az előadás egy pilot study keretében végzett kutatás eredményeit kívánja bemutatni. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a BGF PSZK
  hallgatói, ill. gazdasági szakemberek körében a gazdasági nyelv szleng kifejezéseinek ismertségét, használatát. A válaszok alapján kívántam feltérképezni a szakmai szlenghasználat gyakoriságát, vélhető okait, a szakemberek és a hallgatók véleménye közti különbségeket. A válaszadók nyelvi attitűdje,
  nyelvi tudatossága, szubjektív nyelvi beállítódása és az a kérdés is tárgyát képezték a tanulmányozásnak, hogy mennyiben látnak összefüggést a megkérdezettek a szakmai szleng kifejezések használata és a gazdasági életben való sikeresség elérése között.

• Mit és hogyan tanítsunk a jogi szaknyelv keretén belül?

  33-39

  Vándor Judit

  Megtekintések száma:

  82

  Az angol jogi szövegek műfaji sajátosságai eltérnek a velük hasonló funkciót betöltő magyar jogi szövegek sajátosságaitól. A különbségek megértéséhez nem  legendő – bár elengedhetetlen - a jogi szakkifejezések ismerete. A megfelelő szövegek létrehozásához meg kell ismertetni és értetni a két jogrendszer közti alapvető különbségeket a nem jogász végzettséggel rendelkező angol szaknyelvi fordítók képzésében. Ezek megismerése és felismerése juttatja el a hallgatót a célnyelvben hasonló funkciót betöltő szövegek sajátosságainak azonosításához, és végső soron a funkcionálisan ekvivalens jogi szakszöveg létrehozásához. Tanulmányomban beszámolok arról, hogy a fentiek alapján milyen módszertani megoldásokat kerestünk egy jogi szaknyelvi és szakfordítási gyakorlatokat tartalmazó kétnyelvű jegyzet összeállításánál.

• A mozgóátlagokra épülő kereskedési stratégiák sikerességének vizsgálata a nagy kapitalizációjú vállalatok példáján keresztül

  34-42

  Tóth Balázs Levente

  Fazekas Balázs

  Megtekintések száma:

  67

  A vizsgálat az indikátorok jelzései általi kereskedés, azon belül pedig a mozgóátlag kereszteződésein alapuló stratégiát vette górcső alá. A kutatás egyik fő iránya az egyszerű és az exponenciális mozgóátlagot felhasználó crossover stratégia közti hatékonyságbeli különbségek feltárása volt, továbbá a trendirányú kereskedés hatása az indikátorok teljesítményére. A kutatás a legnagyobb tőzsdei kapitalizációval rendelkező cégek példáján keresztül teszteli az indikátorok teljesítményét. A dolgozat főbb következtetése, hogy a vizsgált részvények esetében nem volt domináns indikátor, valamint a vizsgált, dominánsan emelkedő trendet követő időszakban a buy&hold stratégia felülmúlta az indikátorok alapján történő aktív kereskedés stratégiáját.

• „A gazdálkodó legjobb munkatársa a földigiliszta”– avagy a minimális talajbolygatás jótékony hatása a talajszerkezetre

  250-258

  Barczi Attila

  Harrach Tamás

  Nagy Valéria

  Megtekintések száma:

  105

  Németországban az utóbbi évtizedekben a szántóföldek nagy részén jelentősen javult a talajszerkezet. Ritkábban figyelhető meg talajerózió. Az 1970-es évek óta Németországban szignifikánsan csökkent a talajok bolygatása a szántóföldi művelés során. A kevésbé bolygatott talajnak nagyobb a mechanikai terhelhetősége, azaz a stabilitása. A mélybenyúló stabil biopórusokkal perforált szerkezet pedig biztosítja az ökológiai funkciókat, úgymint a megfelelő infiltrációt, a levegőztetést, a gyökérjárhatóságot és a termőképességet. Ennek okán a talajtömörödés ritkábban fordul elő és talajerózió is csak rendkívüli esetekben észlelhető. Ugyanez Magyarországon nem mondható el, ezért a különbségek okának felderítése kívánatos célkitűzésnek bizonyult. Legjobb talajszerkezet általában konzekvensen forgatás nélkül művelt szántóterületeken található. Németországi tanulmányutunkon tanulmányozhattuk a
  talajok állapotát a forgatás nélküli talajművelési módot alkalmazó gazdaságokban. Vizsgáltuk a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását is.

• A szakközépiskolai turisztikai oktatás Magyarországon és Finnországban – összehasonlító tanulmány

  1-7

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  157

  A turizmus gyors növekedése és a munkaerő külföldre vándorlása Magyarországon is komoly munkaerőhiányt eredményezett az iparágban. A képzett és motivált munkaerő egyik kibocsátó forrása a turisztikai szakképzés rendszere, amely a rendszer tehetetlensége okán csak lassan képes reagálni a piaci folyamatokra. Mindemellett az erősen centralizált rendszer elenyésző lehetőséget biztosít a területi különbségek figyelembe vételére, hiszen a Nemzeti Alaptanterv és kapcsolódó szabályozó dokumentumai szűk mozgásteret biztosítanak az azt végrehajtó intézmények és fenntartóik számára.

  Jelen cikk a magyarországi és a finnországi turisztikai szakképzési rendszer összehasonlító vizsgálatával igyekszik megoldást találni a hazai kihívásokra. Ennek eredményeként a szerző a középszintű turisztikai oktatás fejlesztésére lehetséges alternatívákat is megfogalmaz.

• Az Erasmus+ hallgatók áramlásának vizsgálata gravitációs modellel

  Márkus Ádám

  Tóth Magdolna

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  72

  A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a 33 Erasmus+ programország közötti Erasmus-hallgatói áramlásokat a gravitációs modell segítségével. A regressziós elemzés az országválasztási döntést befolyásoló tényezők hatását számszerűsíti a 2018-as évre vonatkozóan. A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy a földrajzi távolság által megtestesített költségek, valamint a kulturális különbségek erősen visszavetik két ország között a mobilitás intenzitását. A kutatás továbbá arra is rámutat, hogy a hallgatók szívesebben választanak olyan országot, ahol jó hírű, színvonalas egyetemek találhatók, míg a turisztikai attrakciók nem igazán növelik a fogadó országok vonzerejét.