A globális éghajlatváltozás jelensége és következményei regionális és szektorális aspektusban
https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/14310
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A globális éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent a bolygóra és jólétünkre nézve, melynek a szén-dioxid-kibocsátás az egyik legfontosabb kiváltója. A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a karbonkibocsátás alakulását befolyásoló tényezők összetett rendszerébe, megvizsgálva egyes országok (régiók) és szektorok hozzájárulásbeli különbségeit, valamint feltérképezni az éghajlatváltozás mérséklésére tett globális és Európai Uniós (EU) erőfeszítéséket. E célból kvantitatív és kvalitatív kutatást is végeztünk, valamint számos statisztikát használtunk fel, hogy átfogó képet nyújthassunk a folyamatokról. Megállapítottuk, hogy míg az iparosodott országok történelmileg a szén-dioxid-kibocsátás fő okozói voltak, a Kínában és más, főként ázsiai fejlődő országokban megfigyelhető gyors gazdasági növekedés és iparosodás az utóbbi évtizedekben a karbonkibocsátásuk jelentős növekedéséhez vezetett. Továbbá nemcsak regionális, hanem ágazati különbségek is felfedezhetők, mivel az energiaágazat – ahol a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a megújuló energiaforrásokra való áttérésre irányuló növekvő erőfeszítések ellenére, – járul hozzá a legnagyobb mértékben a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Végezetül, a nemzetközi klímakonferenciákból, amely keretén belül például elfogadták a mérföldkőnek számító Párizsi Megállapodást, valamint az EU jelenlegi energiastratégiájából arra tudunk következtetni, hogy globális és regionális szintű erőfeszítéseket tesznek a döntéshozók az éghajlatváltozás mérséklésére és a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében.
Hivatkozások
- Worldometers (n.d.): Worldometer World Population: Past, Present, and Future. https://www.worldometers.info/world-population (Letöltve: 2024.02.08)
- Khalfan, A., Nilsson Lewis, A., Aguilar, C., Persson, J., Lawson, M., Dabi, N., Jayoussi, S., & Acharya, S. (2023): Climate Equality: A planet for the 99%. https://doi.org/10.21201/2023.000001
- Molnár, S. (2021): Energetikai alapismeretek. Budapest: Magyar Mérnöki Kamara
- Smil, V. (2017): Energy: A Beginner’s Guide (2nd ed.). Oxford: Oneworld Publications
- International Energy Agency (2004): Energy Statistics Manual. Paris: International Energy Agency
- Vajda, Gy. (2001): Energiapolitika. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia
- Munkácsy, B. (2018): Energiaföldrajz és energiatervezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajztudományi Központ
- Karátson, D. & Száraz, M. G. (1997): Pannon Enciklopédia - Magyarország földje. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó
- European Council (n.d.): Az európai zöld megállapodás. https://www.consilium.europa.eu/
- hu/policies/green-deal (Letöltve: 2023.10.29)
- World Meteorological Organization (2024): State of the Global Climate 2023. Geneva: World Meteorological Organization
- Berkeley Earth (2024): Global Temperature Report for 2023. https://berkeleyearth.org/press-release-2023-was-the-warmest-year-on-recordpress-release (Letöltve: 2024.03.20)
- Friedlingstein, P., O’ Sullivan, M., Jones, M. W., Andrew, R. M., Bakker, D. C. E., Hauck, J., Landschützer, P., Le Quéré, C., Luijkx, I. T., Peters, G. P., Peters, W., Pongratz, J., Schwingshackl, C., Sitch, S., Canadell, J. G., Ciais, P., Jackson, R. B., Alin, S. R., Anthoni, P., … Zheng, B. (2023): Global Carbon Budget 2023. Earth System Science Data, 15(12), 5301–5369. https://doi.org/10.5194/essd-15-5301-2023
- Energy Institute (2023): Statistical Review of World Energy 2023. London: Energy Institute
- World Resources Institute (2023): Climate Watch. https://www.climatewatchdata.org (Letöltve: 2024.01.18)
- Schlömer, S., Bruckner, T., Fulton, L., Hertwich Austria, E., McKinnon, A. U., Perczyk, D., Roy, J., Schaeffer, R., Hänsel, G., de Jager, D., Bruckner, T., Fulton, L., Hertwich, E., McKinnon, A., Perczyk, D., Roy, J., chaeffer, R., ims, R., mith, P., … Minx, J. (2014): Technology-specific cost and performance parameters. In: Climate Change 2014: Mitigation of Climate Change. Contribution of Working Group III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge: Cambridge University Press
- United Nations Development Programme (2000): World Energy Assessment: Energy and the Challenge of Sustainability. New York, NY: United Nations
- Bartholy, J., Breuer, H., Pieczka, I., Pongrácz, R., & Radics, K. (2013): Megújuló energiaforrások. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar
- United Nations Framework Convention on Climate Change (n.d.): What is the Kyoto Protocol? https://unfccc.int/kyoto_protocol (Letöltve: 2023.06.24)
- Tietenberg, T. H., & Lewis, L. (2012): Environmental & Natural Resource Economics (9th ed.). Upper Saddle River, N.J.: Pearson Education
- European Environment Agency (2010): COP15: outcomes and the way forward. https://www.eea.europa.eu/highlights/cop15-outcomes-and-the-way-forward (Letöltve: 2023.06.20)
- Brosset, E., & Maljean-Dubois, S. (2020): The Paris Agreement, EU Climate Law and the Energy Union. In Research Handbook on EU Environmental Law (pp. 412-417). Cheltenham: Edward Elgar Publishing
- United Nations Climate Change (n.d.): The Paris Agreement. In: United Nations Framework Convention on Climate Change. https://unfccc.int/process-and-meetings/the-paris-agreement/the-paris-agreement (Letöltve: 2023.12.16)
- Florence School of Regulation (2020): The Clean Energy for all Europeans Package. https://fsr.eui.eu/the-clean-energy-for-all-europeans-package/ (Letöltve: 2023.07.23)
- European Commission (2019): The European Green Deal. COM(2019) 640 final. Brussels: European Commission
- European Council (2023): Irány az 55%!. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/fit-for-55/ (Letöltve: 2024.01.15)
- European Commission (2022): REPowerEU terv. COM(2022) 230 final. Brussels: European Commission