Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Agroökonómiai beruházás almaültetvény vonatkozásában a Vajdaságban
    108-117
    Megtekintések száma:
    86

    Az almatermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik. Bácskertes (Vajdaság, Szerbia) településen azonban ez a kijelentés intenzív termelés szempontjából nem állítható. Ezért is döntöttem úgy, hogy az otthon az amúgy is főként gyümölcstermesztéssel foglalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás kedvezőbb jövedelmezősége céljából, a tanulmány fő témájául az intenzív almaültetvény gazdasági beruházásait választom. Az intenzív almaültetvények létesítése a legköltségesebb beruházás a gyümölcsfajták közül, amelynek megtérülése számos tényezőtől függ. Munkámban a beruházási támogatásokkal telepített ültetvény gazdaságosságával foglalkozom. Kutatásomat a termelői adatok és szakirodalom segítségével készítettem, valamint helyzetfelmérést végeztem a helyileg legközelebb lévő frisspiacon a vásárlói igények felmérése kapcsán. A gazdaságosságra vonatkozóan az ültetvényt az NPV (nettó jelenérték), IRR (belső megtérülési ráta), DPD (dinamikus megtérülési idő), valamint PI (jövedelmezőségi index) mutatókon keresztül szemléltetem.

  • Oroszország turizmusának regionális sajátosságai: a klaszterek képződése
    79-87
    Megtekintések száma:
    97

    Jelen tanulmányban felhívjuk a figyelmet a turisztikai klaszterek képződésével kapcsolatos problémák fontosságára. Ezután leírjuk a vizsgálat tárgyának jelenlegi állapotát és speciális jellemzőit. Majd részletesen kifejtjük a javasolt kutatási módszertan tudományos alapját. Végül javaslatokat teszünk a kapott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. A regionális turizmus klaszter szervezeti modellje egy két elemből álló magon alapszik, amelynek a gyakorlati
    alkalmazása javítani fogja a klaszterek képződését a szolgáltatóipar teljes körében és a változatos környezethez fogja igazítani őket. A tudományos és a módszertani eszközök fejlesztése, valamint a gazdasági és az adminisztrációs erőforrások összekapcsolása szilárd alapot fog biztosítani a turizmus szektor fejlesztéséhez, növeli a gazdasági szereplők befektetési kedvét és a gazdaságot vonzóbbá teszi a befektetők számára a kormányzás regionális szintjén.

  • A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság versenyképességében
    71-77
    Megtekintések száma:
    24

    A fejlődéshez, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz, a versenyképesség megteremtéséhez, annak növeléséhez tőkére van szükség. Ez a tőke származhat belső és külső forrásból. Mivel azonban belső forrásaink mindig szűkösek voltak és most is azok, külsőket is igénybe kellett vennünk. A külső forrás lehet külföldi hitel, vissza nem térítendő támogatás, segély és lehet külföldi működő tőke. Ez utóbbi igénybevétele gazdasági fejlődésünk különböző szakaszaiban többször fontos volt és ma is nélkülözhetetlen.

  • A CASH FLOW KIMUTATÁS – A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK NÉLKÜLÖZHETETLEN INFORMÁCIÓFORRÁSA
    24-33
    Megtekintések száma:
    392

    Ma már több mint három évtizede annak, hogy Magyarországon is létrejöttek az első vállal-kozások. A pénzügyi számvitel területét a Számviteli törvény szabályozza. A számviteli beszámolók nyilvánosak, így a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információ áll a piaci szereplők rendelkezésére. A számvitel egyrészt egy belső, másrészt a külső környezet felé irányuló információs rendszer. Elsősorban ez a kettősség okozza a vele kapcsolatos kritikai észrevételeket. Évek óta viták kereszttűzébe áll, hogy a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek, számviteli szabályok, túlzott elvárásokat tartalmaznak-e? És egyúttal kérdés az is, hogy me-lyek azok az információk, amelyek nélkülözhetetlenek az érintettek megalapozott döntéshozatalához? Cikkünkben a cash flow kimutatás tételeinek bemutatásával annak szerepére és jelentőségé-re kívánunk rávilágítani. Kutatásunk egyik központi kérdése, hogy a kiegészítő melléklet részét képző cash flow kimutatás csupán csak egy kötelezően elkészítendő dokumentum, vagy valóban nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a számvitel érintettjeinek, a piac szereplőinek?

  • Napkollektoros rendszer működésének gazdasági hatásai különös tekintet el az energia-megtakarításra
    121-124
    Megtekintések száma:
    84

    Tényadatok alapján, stai szi kai módszerek felhasználásával egy megvalósult napkollektoros beruházás energia-megtakarításának értékelése történt. Megállapításra került az áram-, a vízés a gázfogyasztásban jelentkező szezonalitás. A vendégéjszaka és az áram, a víz-, valamint a gázfogyasztás közöt szoros, illetve közepesen szoros kapcsolatot mutatkozot . A várt ól jelentősen elmaradt a költségmegtakarítás, ami jelentősen rontja a megtérülés mutatóit. Az eltérés oka lehet a túlméretezet rendszer, de a nagy energiaveszteség is. Az utóbbi adódhat abból, hogy jelentős a kollektorok és a melegvíztárolók közötti távolság. A rendszernek beszabályozási problémái is lehetnek. A teljes felület el évi 851 E Ft-nak megfelelő energia-megtakarítás jelentkezik, mely megfelel 8788 m3 földgáznak. A széndioxid kibocsájtás elvárható csökkenése így éves szinten 16,26 t.

  • A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége
    47-53
    Megtekintések száma:
    108

    Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

  • MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA
    1-23
    Megtekintések száma:
    109

    Összefoglalás

    Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.

  • DEVELOPMENT OF DOMESTIC PUBLIC PROCUREMENT IN THE SHADOW OF CRISIS SITUATIONS OF PAST YEARS
    Megtekintések száma:
    93

    In the economic sense, the COVID-19 crisis has resulted in a fast-moving, rebounding crisis. In the course of our research, we looked for the answer to what results the pandemic crisis brought about from a public procurement point of view, and what peculiarities can be identified as a result of the current Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis. Our basic hypothesis is that the pandemic crisis situation had a less negative impact on the Hungarian public procurement market, however, the Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis result in a much more complex economic situation, so their impact is likely to be more prolonged. 

  • Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban
    42-46
    Megtekintések száma:
    98

    A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefüggésben; a tartós munkaerő-kereslet
    kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációs-beruházási folyamatok kvalifikált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák megfelelő képesítésű szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára.

  • A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
    Megtekintések száma:
    1231

    A mai modern társadalmunkban a gazdasági, pénzügyi ügyek kezelésének képessége egyre fontosabbá válik. Ez igaz a befektetési és banki szakemberekre, de igaz mindenkire, akinek felelős döntéseket kell hoznia a mindennapok során, így már a fiatal felnőttekre is. A jó döntés meghozásnak képességét általában gazdasági kompetenciának, gazdasági műveltségnek vagy pénzügyi kultúrának nevezik. A pénzügyi kultúra meghatározásával és mérésével már régóta foglalkoznak magán, üzleti és állami intézmények és szervezetek, nemzeti és nemzetközi szinten is. Magyarországon is elindult már a pénzügyi edukáció, különböző szektorokban, különböző szereplőkkel. Az oktatásnak és a nevelésnek elvitathatatlan a szerepe ebben, meglátásom szerint, minél kisebb korban indítjuk ezt, annál eredményesebb. A tanulmányban áttekintjük a pénzügyi kultúra fogalomkörének lehetséges meghatározását, a magyarországi helyzetet és a fejlesztési utat

  • A turisztikai közlekedési szolgáltatások hatékonyságának elemzési módjai
    157-159
    Megtekintések száma:
    93

    A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Köszönhetőenannak, hogy viszonylag alacsony költségű beruházás szükséges a turiszi kai vállalkozások létrehozásához, magas a megtérülési ráta, a kereslet folyamatosan növekszik a turisztikai szolgáltatások iránt. A turizmus iránt így az utóbbi időben nemcsak a potenciális utazók, de a vállalkozók, köztük a szállítással foglalkozók is érdeklődnek.

  • Építőipari és közműépítési trendek
    23-28
    Megtekintések száma:
    135

    Ha az ember azt a szót hallja, hogy építőipar, valószínűleg egy ház felépítésére asszociál, ám az építőipar fogalma ennél jóval nagyobb területet fed le, és igen színes korszakokra bontható. Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása. Egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina. Manapság egyre több környezetbarát technológiát alkalmaznak az építkezések során, és nagy hangsúlyt kap már a tervezés szakaszában is a megújuló energiaforrás használat, főként a napkollektor használata. Az építőipari és közműépítési trendek mérésére egy kérdőív is készült, melyet 100 vállalkozásvezető töltött ki.

  • Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban
    66-71
    Megtekintések száma:
    90

    A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefügg ésben; a tartós munkaerő-kereslet kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációsberuházási folyamatok kvaliÞ kált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák
    megfelelő képesítés szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára.

  • Az IFRS-ek szerinti követő értékelési modellek a bux index vállalatai körében
    69-77
    Megtekintések száma:
    51

    A kutatás fő célja az ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális eszközök és befektetési célú ingatlanok követő értékeléséhez használt modellek vizsgálata a BUX index vállalatai esetében. Mivel a BUX index a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokat tartalmazza, kötelezően a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS) szerint kell elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat. Kutatásomban megvizsgáltam a BUX index vállalatai által alkalmazott modelleket a követő értékelésre vonatkozóan. A kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a BUX index vállalatai a magyar számvitelben használt modellhez hasonló bekerülési érték modellt alkalmaznak-e, vagy kihasználják az IFRS-ekre történt áttérést, és inkább olyan modelleket alkalmaznak, amelyek az eszközöket valós értéken mutatják be a könyveikben. A tanulmány rámutat, hogy a korábbi magyar számviteli rendszerben alkalmazott értékelési módszerek rutinjai megmaradtak az IFRS-ekre való áttérés után is.