Keresés

Keresési eredmények

• A digitális transzformáció hatása az üzleti modellre

  69-79

  Arany László

  Popovics Péter András

  Megtekintések száma:

  99

  A cikk a digitális gazdaság és digitális üzleti modellek sajátosságainak vizsgálatára hivatott. A cikk célja összefoglalni és kontextusában vizsgálni a digitális gazdaság kialakulásának és fejlődésének mérföldköveit, eszközeit, feltételeit, valamit társadalmi - gazdasági hatásait és területeit. Mivel a digitális gazdaság interdiszciplináris jellegéből, valamint széleskörű értelmezési sokszínűségéből fakadóan nincsenek általánosan elfogadott, egzakt definíciók, taxonómiák, a tudományterületi sajátosságokból, valamint adott részterületei vizsgálatok általi megközelítések miatt számos definíció határolja le a témakört. A digitális gazdaság a gazdasági növekedés fő hajtóereje, az életvitel megváltozását, gazdasági átrendeződést, valamint mélyreható következményekhez vezet a vállalkozásokra, munkahelyekre és emberekre vonatkozóan. A digitális gazdaság megjelenésének első hulláma a 20. század második felében detektálható, ekkor elsősorban maga az új technológia, leginkább az internet, mint széles körben megfizethető és elérhető tényező hajtotta az exponenciális növekedés felé. A digitális gazdaság alapját a jövőben az IoT (dolgok internete) és az AI (mesterséges intelligencia) kombinációja jelentheti. Általános megközelítéssel élve a digitális gazdaság által bekövetkező digitális transzformáció a meglévő üzleti modellek módosításaként vagy adaptációjaként is definiálható, mely a fogyasztói és társadalmi viselkedésben, magatartásban, létfelfogásban végbemenő drasztikus átalakulás, valamint a dinamikus ütemű technikai fejlődés, modernizáció és innováció következménye. A digitális gazdaság további területei az új digitális modellek (digitális platformok, felhőszolgáltatás), automatizálás, hatalmas mennyiségű adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, algoritmus alapú döntéshozás.

• Családi szerepek a mosószer vásárlás esetében és a vásárlásra ható befolyásoló tényezők

  53-60

  Varga Csaba

  Stréling Norbert

  Domján Anita

  Pólya Éva

  Megtekintések száma:

  143

  Jelen munkánkban a magyar női lakosság mosószer vásárlási döntéseit, fogyasztói magatartását és az ezzel kapcsolatos családi szerepeket vizsgáltuk. A téma szakirodalmi áttekintése után primer kutatást végeztünk, melynek néhány fontosabb eredményét tartalmazza ez a cikk. Jelen munkánk nemcsak a családon belüli vásárlási- döntési szerepekre, hanem a mosószer vásárlási és fogyasztói magatartásának vizsgálatára irányul: figyelembe véve a preferenciákat, a környezettudatosságot, az árérzékenységet és az innováció által új keletű mosószerekhez való viszonyt. Kitértünk a családra gyakorolt külső társadalmi környezet hatásaira is.

• Az Innováció a vidék fejlődésének kulcstényezője

  102-109

  Tímea Boda

  Megtekintések száma:

  152

  A versenyképes vidék egyik meghatározó eleme azok az innovatí v vállalkozások, amelyek fejlesztő programjaikkal katalizálják a vidék erőforrásainak
  kiaknázását és újraprogramozzák azokat a tudásbázisokat, amelyek a vidéki hagyományokra építve új fejlődési tereket nyitnak meg. Az innovátor egy olyan kulcstényező ebben a folyamatban, aki képes felismerni a változás igényét, képes megújulni és rendelkezik azon kompetenciákkal, amelyek meghatározzák az ő vállalkozói sikerét, ezáltal a környezete és a vidék versenyképességét.

• A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók

  135-142

  Szakács Attila

  Gráner Alexandra

  Jánosi Kitti

  Kalmár Milán

  Sipos Péter

  Megtekintések száma:

  158

  A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy 100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni.

• A HAZAI ELEKTROMOS AUTÓIPAR VIZSGÁLATA – FÓKUSZBAN A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

  Németh Kevin

  Kőmíves Péter Miklós

  Megtekintések száma:

  531

  Hazánkban egyre nagyobb népszerűséget élveznek az elektromos autók, illetve az Európai Unióban is egy növekvő tendencia figyelhető meg hozzájuk kapcsolódva, hogy ha az új autó értékesítéseket vesszük figyelembe. Ennek egyik fő oka, a magyar támogatási rendszer. Tanulmányunkban részletes bemutatásra kerülnek a V4-térség kormányzatai által nyújtott elektromos autókra szánt támogatási rendszerek felépítése, illetve részletes bemutatásra kerül ezeknek hatékonysága is. A kutatási munka során szekunder adatelemzéseket végeztünk és részletesen megvizsgáltuk, az elektromobilitás népszerüsödésének okait.

• KÜSZÖBÖN A DIGITALIZÁCIÓ: A KONTROLLEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KOMPETENCIA-ELVÁRÁSOK VÁLTOZÁSA – SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

  69-74

  Doszpoly Petronella

  Megtekintések száma:

  501

  A szakirodalom “digitalis átalakulásnak”, vagy “disruptív technológiának” nevezi az innováció azon tulajdonságát, ahogyan és amilyen gyorsan felforgatnak egy-egy iparágat, társadalmi alrendszert. Mindez a szervezet egészét érinti, különös tekintettel a pénzügyi funkcióterületekre. Ezen területek egyrészről a megfelelő döntéstámogatás biztosítása nyomán végig követik a digitális transzformáció okozta változásokat, másrészről ezek nyomán új lehetőségek adódnak, amelyek révén hatásosabbá lehet válniuk e területeknek maguknak is. Ezen környezeti változások indokolttá teszik az ezen munkaterületeken dolgozókkal szemben támasztott kompetencia-elvárások és feladatkörök alakulásának beható vizsgálatát. Jelen tanulmány célja, hogy releváns szakirodalom áttekintésén keresztül bemutassa, hogy a digitalis átalakulás a jelenben miként formálja a kontrolling gyakorlatot, illetve az ezen munkaterületen dolgozókkal szemben ezzel párhuzamosan milyen új munkaerőpiaci igények indukálódnak.

• Fiatal gazdák induló támogatása alprogram (fig) bemutatása és a főbb eltéréseinek kiemelése a korábbiakban kiírt fiatal gazda pályázatokhoz képest

  168-173

  Kőszegi Irén Rita

  Megtekintések száma:

  111

  A 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerben a vidékfejlesztés fő irányait a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza meg. Mindemellett az Európai Unió programjai keretében egyre kiemeltebb figyelmet kapnak a fiatal mezőgazdasági termelők. A 2014-2020-as Programban is kiemelten fontos szerepet kap a fiatal gazdák támogatása.

• A globális éghajlatváltozás jelensége és következményei regionális és szektorális aspektusban

  103-114

  Herczeg Balázs

  Pintér Éva

  Megtekintések száma:

  46

  A globális éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent a bolygóra és jólétünkre nézve, melynek a szén-dioxid-kibocsátás az egyik legfontosabb kiváltója. A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a karbonkibocsátás alakulását befolyásoló tényezők összetett rendszerébe, megvizsgálva egyes országok (régiók) és szektorok hozzájárulásbeli különbségeit, valamint feltérképezni az éghajlatváltozás mérséklésére tett globális és Európai Uniós (EU) erőfeszítéséket. E célból kvantitatív és kvalitatív kutatást is végeztünk, valamint számos statisztikát használtunk fel, hogy átfogó képet nyújthassunk a folyamatokról. Megállapítottuk, hogy míg az iparosodott országok történelmileg a szén-dioxid-kibocsátás fő okozói voltak, a Kínában és más, főként ázsiai fejlődő országokban megfigyelhető gyors gazdasági növekedés és iparosodás az utóbbi évtizedekben a karbonkibocsátásuk jelentős növekedéséhez vezetett. Továbbá nemcsak regionális, hanem ágazati különbségek is felfedezhetők, mivel az energiaágazat – ahol a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a megújuló energiaforrásokra való áttérésre irányuló növekvő erőfeszítések ellenére, – járul hozzá a legnagyobb mértékben a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Végezetül, a nemzetközi klímakonferenciákból, amely keretén belül például elfogadták a mérföldkőnek számító Párizsi Megállapodást,  valamint az EU jelenlegi energiastratégiájából arra tudunk következtetni, hogy globális és regionális szintű erőfeszítéseket tesznek a döntéshozók az éghajlatváltozás mérséklésére és a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében.

• Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi

  90-102

  Troitsky Mátyás

  Gabnai Zoltán

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  63

  Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.