Keresés

Keresési eredmények

• A játékosjogok klubfinanszírozási jelentősége hazai és külföldi futballklubok beszámolói alapján

  76-85

  Nagy Norbert

  Bács Zoltán

  Megtekintések száma:

  67

  A futballpiac alakulását napjainkban nem kizárólag a pályán zajló események határozzák meg, hanem egyre inkább a játékospiaci tranzakciók is, amelyek gazdasági jelentősége az elmúlt években látványosan megnövekedett. Az átigazolások a futballklubok működésének kiemelt pénzügyi eseményei közé tartoznak, mivel a játékosjogok értékesítése, valamint azok számviteli kezelése alapvető szerepet játszik a klubok pénzügyi stratégiájában. Jelen tanulmány három különböző országban működő futballklub – az FTC Labdarúgó Zrt. (amely a magyar számviteli törvény szerint), valamint a Borussia Dortmund és a Juventus FC (amelyek IFRS alapján) készítik beszámolóikat – 2020 és 2024 közötti pénzügyi kimutatásait vizsgálja. Összehasonlító elemzés keretén belül keresi arra a választ, hogy a sportágba áramló, növekvő pénzmennyiség és a transzferpiac általános felértékelődése hogyan tükröződik a klubok pénzügyi beszámolóiban. A kutatás célja, annak vizsgálata, hogy a játékosjogok értékesítéséből származó bevételek milyen mértékben és arányban járulnak hozzá a különböző országokban működő futballklubok összbevételéhez, illetve kimutatható-e e bevételi komponens súlyának növekedése a 2020–2024 közötti időszakban. Az elemzés összehasonlító megközelítéssel értékeli a transzferbevételek relatív jelentőségét a klubfinanszírozás rendszerében, és arra keresi a választ, hogy a játékospiaci aktivitás fokozódása miként jelenik meg a vizsgált klubok pénzügyi beszámolóiban, különösen a bevételi struktúrák átalakulásán keresztül.

• Az intellektuális tőke mérési lehetőségei egy vállalati példán keresztül

  1-13

  Váradi Lucia

  Hamad Mirjam

  Megtekintések száma:

  461

  Kutatásunk célja megvizsgálni a láthatatlan értéket, amely a UPC Magyarország Kft.-nél található, ugyanis 2020.-ban a Vodafone Magyarország Nyrt. bejelentette a UPC Magyarország Kft. felvásárlását. Kutatásunk arra irányul, hogy különböző módszerekkel meghatározzuk a láthatatlan vagyont, intellektuális tőkét, hozzáadott értéket, amely a UPC Magyarország Kft. pénzügyi kimutatásaiból közvetlenül nem kiolvasható. Mivel a számviteli elvek alapján készült pénzügyi kimutatások az óvatosság elvét követve, számos olyan eszközt (főként immateriális eszközöket) nem mutat ki a pénzügyi kimutatásaiban, így ezek kizárólag a felvásárlás pillanatát követően válnak láthatóvá. Az intellektuális tőke mérésére három különböző módszert használtuk, majd a kapott eredmények összehasonlítottuk. A három módszer különböző nézőpontot alkalmaznak az intellektuális tőke méréséhez és más-más szempontból közelíti meg az intellektuális tőke fogalmát. A CIV módszere megmutatja nekünk az iparághoz viszonyított intellektuális tőke hiányát vagy éppen értéktöbbletét; Az EVA mutató konkrétan a szellemi tőke nagyságát mutatja meg nekünk; a VAIC módszer pedig az intellektuális tőke hatékonyságát.

• A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazásának összehasonlító elemzése, két vállalat példáján keresztül

  107-119

  Bartha Dániel

  Megtekintések száma:

  243

  A cikkben összehasonlító elemzést végeztem a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) első alkalmazásáról, amelyet két magyar pénzügyi tevekénységet végző társaság, a Budapest Alapkezelő Zrt, valamint Fundamenta-Lakáskassza Kft. aspektusából vizsgáltam. A kutatás célja a magyar számviteli rendszer és az IFRS közötti különbségek feltárása, különös tekintettel az értékelési elvekre és módszerekre.

  A tanulmány bemutatja az IFRS 1, IAS 1 és IAS 12 standardokat, valamint az IFRS-re való átállás hatásait a pénzügyi kimutatásokra. A két vizsgált társaság közül a Budapest Alapkezelő Zrt. esetében az átállás csak minimális változásokat eredményezett, míg a Fundamenta-Lakáskassza Kft. esetében jelentősebb módosítások voltak megfigyelhetőek, különösen az értékpapírok és a halasztott adók elszámolásában. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy az IFRS-nek megfelelő jelentések, részletesebb és átláthatóbb információkat nyújtanak a piaci szereplők számára. Az IFRS-re való átállás ugyanakkor jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet róhat a cégekre, különösen a kisebb cégekre. A szerző a magyar számviteli rendszer további IFRS-hez való közelítését javasolja a költség-haszon arányok figyelembevételével.

• A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -

  Szabóné Szőke Réka

  Pfau Christa

  Bartha Éva

  Müller Anetta

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  453

  Debrecenben 11 olyan nagyobb méretű fitnesz terem van, ahol szolgáltatásként megjelenik a csoportos edzés is. Ezeket a fitnesztermeket mind ezen szolgáltatás, mind területük, mind gépparkjuk alapján a város vezető fitnesz szolgáltatóiként azonosíthatjuk be. Ezen fitnesz szolgáltatók gazdasági elemzését végeztük el éves beszámoló adataik alapján. Végül 9 fitnesz szolgáltató mérleg és eredménykimutatásának adatait sikerült összegyűjteni, melyek segítségével a vizsgált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét elemeztük. Megállapítható, hogy a vizsgált fitnesztermek vagyonszerkezete profiljukhoz illeszkedő, azaz dominálnak az ingatlanba, a gépparkba történő befektetések, melyek gyakorta külső forrásokra támaszkodva valósíthatóak meg. Ezzel összefüggésben felmerül az eladósódottság veszélye, ami arra hívja fel a debreceni nagy fitnesztermek figyelmét, hogy a jövőben mind jövedelmezőségük, mind pénzügyi stabilitásuk fejlesztése érdekében szükséges lépéseket tenniük.

• A CASH FLOW KIMUTATÁS – A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK NÉLKÜLÖZHETETLEN INFORMÁCIÓFORRÁSA

  24-33

  Böcskei Elvira

  Sereg Nikolett

  Megtekintések száma:

  656

  Ma már több mint három évtizede annak, hogy Magyarországon is létrejöttek az első vállal-kozások. A pénzügyi számvitel területét a Számviteli törvény szabályozza. A számviteli beszámolók nyilvánosak, így a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információ áll a piaci szereplők rendelkezésére. A számvitel egyrészt egy belső, másrészt a külső környezet felé irányuló információs rendszer. Elsősorban ez a kettősség okozza a vele kapcsolatos kritikai észrevételeket. Évek óta viták kereszttűzébe áll, hogy a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek, számviteli szabályok, túlzott elvárásokat tartalmaznak-e? És egyúttal kérdés az is, hogy me-lyek azok az információk, amelyek nélkülözhetetlenek az érintettek megalapozott döntéshozatalához? Cikkünkben a cash flow kimutatás tételeinek bemutatásával annak szerepére és jelentőségé-re kívánunk rávilágítani. Kutatásunk egyik központi kérdése, hogy a kiegészítő melléklet részét képző cash flow kimutatás csupán csak egy kötelezően elkészítendő dokumentum, vagy valóban nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a számvitel érintettjeinek, a piac szereplőinek?

• BEVÉTELEK, KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK IDŐBELI ELHATÁROLÁSÁNAK SZÁMVITELE, A MAGYAR ÉS A NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSBAN

  Böcskei Elvira

  Veit Adrienn

  Sőre Szabina

  Megtekintések száma:

  236

  A cikk célja, hogy bemutassa az időbeli elhatárolás elvének és összeállításának érvényesülését a gazdálkodók pénzügyi kimutatásában, attól függetlenül, hogy milyen számviteli szabályrendszer szerint készültek. Bemutatásra kerül az időbeli elhatárolások számvitele a különböző számviteli szabályozásban; a magyar Számviteli törvény szerint, a US GAAP, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján.

• Az IFRS-ek szerinti követő értékelési modellek a bux index vállalatai körében

  69-77

  Hamad Mirjam

  Megtekintések száma:

  248

  A kutatás fő célja az ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális eszközök és befektetési célú ingatlanok követő értékeléséhez használt modellek vizsgálata a BUX index vállalatai esetében. Mivel a BUX index a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokat tartalmazza, kötelezően a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: IFRS) szerint kell elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat. Kutatásomban megvizsgáltam a BUX index vállalatai által alkalmazott modelleket a követő értékelésre vonatkozóan. A kutatási kérdésként megfogalmaztam, hogy a BUX index vállalatai a magyar számvitelben használt modellhez hasonló bekerülési érték modellt alkalmaznak-e, vagy kihasználják az IFRS-ekre történt áttérést, és inkább olyan modelleket alkalmaznak, amelyek az eszközöket valós értéken mutatják be a könyveikben. A tanulmány rámutat, hogy a korábbi magyar számviteli rendszerben alkalmazott értékelési módszerek rutinjai megmaradtak az IFRS-ekre való áttérés után is.

• Az eredmény alakulásának vizsgálata az IFRS-ekre történő áttérés során

  Szekeres Alexandra

  Megtekintések száma:

  52

  A kutatás az IFRS-ekre való áttérés hatását vizsgálja a magyar számviteli környezetben működő társaságok esetében. A vizsgálat fókuszában azok az első alkalmazók állnak, amelyek egyedi beszámolóikat is az IFRS-ek szerint készítik. A leíró statisztikai elemzés alapján az adózott (nettó) eredmény átlagosan magasabb az IFRS-ek szerint, mint a magyar számviteli rendszerben, mind a magas, mind az alacsony befektetett eszközigényű vállalatok esetében. Az eltérés mértéke azonban nem számottevő, különösen az alacsony eszközigényű vállalatoknál. Az eredmények nagy szórása miatt extrém értékek kiszűrésére került sor, de az adatok így sem mutattak normál eloszlást. A Wilcoxon-féle rangösszeg próba mindkét klaszternél 5% feletti p-értéket mutatott, így nem igazolható szignifikáns különbség a két számviteli rendszer szerinti adózott (nettó) eredmény között. Ezt a gyenge kapcsolatot mutató hatásnagyság értékek is alátámasztják. Összességében az IFRS-áttérés nem gyakorol érdemi hatást az adózott (nettó) eredmény alakulására.