Keresés
Keresési eredmények
-
A fenntartható fejlődés feltételeinek megjelenése a nagykörűi lakosság értékrendjében: egy Q-módszeres kutatás eredményei
68-79Megtekintések száma:292A fenntartható fejlődés egyik célja a helyi közösségek megtartása, helyi boldogulásának biztosítása, amelyhez elengedhetetlen a káros következmények enyhítése vagy kiküszöbölése. Kutatásunk során többek között arra kerestük a választ, hogyan viszonyul a helyi lakosság a fenntartható fejlődéshez. Milyen preferenciákkal rendelkeznek a lakóhelyük megőrzésével, fejlesztésével kapcsolatban, látnak-e különös veszélyeket, fenyegetéseket? Milyen időtávon gondolkodnak és milyen megoldási technikákat látnak a problémákra? Mennyire tartanak szem előtt fenntarthatósági szempontokat? A válaszokat Q-módszerrel kerestük, melyhez 46 állítást fogalmaztunk meg nyolc témakörben: helyi kötődés; helyi együttműködés; cselekvési hajlandóság; gazdálkodás; időtáv; veszélyek; megoldások. A Q módszer a válaszadókat faktorokba rendezi, aszerint, mely állításokat preferálják jobban, melyeket kevésbé. Az eredmények rendkívül jól alkalmazhatóak a fenntarthatósági problémákhoz való viszonyulások megértéséhez.
-
A fenntartható fogyasztói attitűdök vizsgálata
14-24Megtekintések száma:604A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata inputok és outputok felhasználása során, amik kevesebb szennyezést okoznak, csökkentve a Föld által biztosított megújuló és nem megújuló erőforrások igénybevételét. A fenntartható fejlődés céljául tűzte ki azt, hogy úgy alakítsa át a kormányzati, termelési, gyártási, fogyasztási és egyéb folyamatokat, hogy lehetőséget adjon a Föld hosszú távú fennmaradására. Az exponenciálisan növekvő lakosság és az egyre nagyobb mértékben felmerülő fogyasztás és túlfogyasztás még nagyobb ütemben kezdte el szennyezni a világunkat. Elég csak a levegő fokozott szmogszennyezettségre, az elsivatagosodásra, a szennyezett vizekre vagy a globális klímaváltozásra gondolni ahhoz, hogy rájöjjünk, mekkora problémával is nézünk szembe. Primer kutatásunk kérdőíves megkérdezésre épült, mely a magyar és spanyol kitöltők közötti különbséget igyekezett feltárni a fenntartható, azonbelül is elsősorban a környezettudatos magatartás kapcsán. Jelen tanulmányban csak a magyar kitöltők (N=357) eredményeire összpontosítva mutatjuk be az egyes fogyasztói csoportokat a környezettudatos magatartás mentén. A vizsgálathoz leíró statisztikai elemzést, főkomponens- és klaszterelemzést használtunk. A kutatásunkból kiderült, hogy kitöltők többféle módszerrel is igyekeznek csökkenteni az egyéni károsanyag-kibocsátásukat. Ezenkívül legfontosabbnak azt tartják, hogy már gyerekkorban megkezdődjön a környezettudatos nevelés. A főkomponens analízis eredményeink nem csengtek egybe a korábbi kutatási eredményekkel a témában, de hasonló mintázatokat mutattak. Jelen kutatásban a dimenziók az Öko-fitt-karriertudatosság, a Trendkövetés, az Önzetlen patrióta értékek és a Kedvező vállalatmegítélés lettek. A klaszterelemzés alapján elmondható, hogy a leginkább a fenntarthatósági célok iránt elkötelezett csoportban, a Fenntartható Tudatosok szegmensben nincsenek sokan, azonban az elmúlt évektől eltérően van egy erősen fenntarthatóság és hazai értékek párti csoport, akik nagyobb létszámban jelentek meg a mintánkban.
-
A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata
13-20Megtekintések száma:2A fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését. Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.
-
A VÁLLALATOK STRATÉGIA ALKOTÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG
39-48Megtekintések száma:532A tanulmányban részletesen bemutatjuk a gazdasági növekedés hagyományos és újszerű trendjeit, melyek ala pján kijelenthető, hogy egy komplex rendszerről van szó, amelynek elemzése szinte mindig időszerű, ami elsősorban a rohamosan változó, globális rendszereknek, kapcsolati hálózatoknak tudható be. A gazdasági növekedés a 21. században is rendkívül fontos, az onban új szemléletmód kapcsolódik hozzá. Megjelenik két fontos tényező, azaz a fenntarthatóság és a társadalmi fejlődés. Jóllehet, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egymással ellentétes irányú, amely egyáltalán nem szolgálja a fenntarthat ó növekedés elméletének alapgondolatát. A tanulmányban arra törekedtünk, hogy bemutassuk ennek a rendszernek az összetettségét, illetve az azt befolyásoló tényezők körét.
-
A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához
80-89Megtekintések száma:264A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.
-
A fenntartható fejlődés és a felelős vállalatirányitás realitásai Magyarországon
247-253Megtekintések száma:211A felelős vállalatirányítás koncepciója több évtizede jelen van mégis, az elmélet gyakorlatba való átültetése több szempontból is féloldalasra sikerült. Jelen tanulmányban a magyarországi vállalatok jelenlegi helyzetét és eredményeit tekintem át.
-
KÖLTSÉGVETÉS ÉS ÁLLAM ADÓSSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS FELTÉTELE
1-21Megtekintések száma:211A cikk központi gondolata az államháztartás stabilitása és az ország fenntartható gazdasági fejlődése közötti kapcsolat. Az írás választ keres arra, hogy a rendszerváltozás utáni negyedszázadban a társadalmi és gazdasági működés külső és belső meghatározottságai mennyiben segítették, illetve gátolták a honi fejlődést. A cikk bizonyítja, hogy a stabilitás és a növekedés egymást erősíteni hivatottak. Pénzügyi stabilitás hiányában nem lehet a fejlődés fenntarthatóságának feltételét jelentő versenyképességről, illetve, szélesebb értelemben, a közjó megvalósulásáról beszélni. Utóbbi lényegében ma abban található meg, hogy dinamikus egyensúlyban vannak a pénzügyi stabilitási és a növekedési érdekek, és a társadalmi gazdasági igények kielégítése az általuk meghatá rozott keretben valósul meg.
-
A fair trade termékek szerepe a magyar kiskereskedelemben
136-148Megtekintések száma:182A méltányos kereskedelmet többféleképpen is értelmezhetjük, de a közgazdaságtani jelentése, „nem hagyományos” kereskedelemi forma. A méltányos kereskedelem, azaz a fair trade a nemzetközi árucsere szokásos értelmezésétől eltérő kereskedelmi partnerséget jelent. Az igazi fő célja a hátrányos helyzetű termelők részére biztosított hosszú távú, kiszámítható és fenntartható fejlődést biztosítása előnyösebb kereskedelmi feltételekkel és a fejlett „északi” országokban a méltányos kereskedelemből származó termékek bevezetése a kereskedelem vérkeringésébe. A kereskedelem akkor válik méltányossá, ha megakadályozza az emberi- és természeti erőforrások pusztítását és kizsákmányolását, ennek érdekében szabványváltozásokat ér el és nem szeretné megváltoztatni a hagyományos nemzetközi kereskedelem struktúráját. A méltányos kereskedelem egy olyan szemlélete a kereskedelmi tevékenységnek, amely a termelő szükségleteit helyezi előtérbe, egy újfajta termelő-kereskedő közötti megállapodás segítségével.
-
Az adaptív (a fogyatékkal élőket megcélzó) turizmus fejlődése Oroszországban
92-95Megtekintések száma:180A cikk a fogyatékkal élők számára készült turisztikai termékek fejlesztésének problémáival foglalkozik. A szerzők különös figyelmet fordítanak a szállítással és az elszállásolással foglalkozó szervezeteknek. A fogyatékkal élők integrálása a társadalomba része a társadalmi felelősség megvalósításának a turizmus szektorban.
-
Növekvő környezetvédelmi elvárások és a kényszerszerű papírmentes ügyintézés hatása a vállalati fentarthatóságra
25-33Megtekintések száma:271A hatályban lévő környezetvédelmi jogszabályok és irányelvek, valamint az érintettek által támasztott elvárások növekvő nyomást helyeznek a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseire. Ilyen törekvések például az életciklus elemzési módszerek, az erőforrás-kímélő technológiák, a környezet terhelését csökkentő gyakorlatok és az önkéntes környezeti szabályok alkalmazása. A digitalizáció elősegíti a vállalatok ezen tevékenységét, sőt a COVID-19 világjárvány szülte kényszerhelyzet a digitális transzformáció folyamatát még inkább felgyorsította. Gazdálkodó szervezetek tömkelege kényszerült olyan digitális megoldásokat találni, mellyel a személyes jelenlét jogszerűen és hatékonyan kiváltható. Ennek következtében a papíralapú ügyintézés visszaszorult, kilátásba helyezve ezzel a papírmentes ügyintézés elterjedésének reményét. A tanulmány célja, egyrészt bemutatni a magyarországi vállalatok környezetvédelmi tevékenységre ható ösztönzőket, másrészt nyomatékosítani, hogy az irodai papírmentesítés mennyire fontos mérföldkő a fenntartható fejlődés szempontjából.