Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSEK ÉS AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A MUNKAERŐPIAC – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZIGAZGATÁS – HELYZETÉRE
    Megtekintések száma:
    313

    Napjainkban hazánkat aktív monetáris és fiskális politikai döntések jellemzik, azonban a koronavírus, valamint az orosz-ukrán háború okozta válság és annak inflációs következményei ellentétes irányba terelnék a gazdaságpolitikai döntéseket, ami hosszútávon fenntarthatatlan. Tanulmányomban a fiskális és a monetáris politika közötti kapcsolatot, valamint a gazdasági válsághelyzet munkaügyi hatását vizsgáltam a makrogazdasági adatok, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Európai Uniós előrejelzések alapján. A gazdaságpolitikában 2010 után jelentős előrelépés történt, aminek köszönhetően fiskális egyensúly volt és a monetáris politika biztosította az árstabilitást, a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt években fokozatosan javuló tendenciát mutatott. A két gazdaságpolitikai részterület között 2013 után megvalósult független, de konstruktív összhang hazánk makrogazdasági folyamatainak tartós javulását eredményezte. A kialakult válsághelyzet azonban gyors reakciót igényelt, amely alapjaiban változtatta meg a rövidtávú gazdaságpolitikai célokat. A magyar gazdaság a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően a pandémiás időszakban is jól teljesített az Európai Uniós átlaghoz mérten. A koronavírus és a háború okozta veszélyhelyzetben a gazdaságpolitika nehéz helyzetbe került, a válságból való kilábalás gazdaságélénkítést indokol, míg az inflációs nehézségek megfékezésére monetáris szigorításra van szükség.

  • A gazdasági válság hatása a devizahitellel rendelkezők számára
    5-12
    Megtekintések száma:
    115

    A devizahitel megjelenése óta rengeteg jó és rossz kritikát kapott, mert a 2008-ban megjelenő gazdasági válság hatására megnövekedtek az árfolyammozgások és a hitelek törlesztő részletei is. A felvételkor kedvezőnek tűnő devizahitel konstrukciók így egyre nagyobb terhet jelentettek a hitelfelvevőik számára. A 2008-ban kitört válság váratlanul érte a devizahitellel rendelkező országokat, akik nem rendelkeztek válságkezelő mechanizmusokkal, amik elősegítették volna a válság kezelését. Hatására egyre több és több devizahiteles került bajba a növekvő törlesztőrészlete miatt. A Magyar kormány 2008 óta folyamatos válságkezelő intézkedéssekkel próbál segíteni a devizahiteleseken, mint például: árfolyamgát, otthonvédelmi akcióterv, rögzített árfolyamon való végtörlesztés, forintosítás. A 2015. februártól hatályban lévő kötelező forintosítás sok devizahitelesen segített, de még mindig vannak olyan devizahitelesek, akik nem tudtak élni az elszámolás lehetőségével és szükségük lenne hasonló állami segítségre a hitelterheik csökkentéséhez. Így sajnos a
    devizahitelesek problémája még nincs teljes egészében megoldva, de jó úton haladunk felé.

  • DEVELOPMENT OF DOMESTIC PUBLIC PROCUREMENT IN THE SHADOW OF CRISIS SITUATIONS OF PAST YEARS
    Megtekintések száma:
    113

    In the economic sense, the COVID-19 crisis has resulted in a fast-moving, rebounding crisis. In the course of our research, we looked for the answer to what results the pandemic crisis brought about from a public procurement point of view, and what peculiarities can be identified as a result of the current Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis. Our basic hypothesis is that the pandemic crisis situation had a less negative impact on the Hungarian public procurement market, however, the Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis result in a much more complex economic situation, so their impact is likely to be more prolonged. 

  • A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére
    141-151
    Megtekintések száma:
    188

    A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófi zetést megkerülő „kreatív” eszközök
    igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politi kai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését.

  • Vissza a munka világába: A közfoglalkoztatás útján Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    96-104
    Megtekintések száma:
    57

    Az Amerikai Egyesült Államokban 2008 őszén kirobbanó világgazdasági válság hazánk gazdaságára és munkaerő-piacára is súlyos csapást mért. Az ország elmaradottabb keleti területein, köztük Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gazdasági válság tovább erősített e a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetet. Az egyre növekvő munkanélküliség mérséklése céljából a foglalkoztatáspolitika számos munkaerő-piaci eszközt alkalmaz, amelyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a közfoglalkoztatás. Tudományos diákköri dolgozatomban a közfoglalkoztatás munkanélküliség kezelésében betöltött szerepét vizsgáltam. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy képes-e a közfoglalkoztatás hatékonyan kezelni a munkanélküliséget és csökkenteni a tartós munkanélküliséget. A kutatás során a vizsgált időszak (2009-2011) két legfontosabb, a korábbi évekhez viszonyítva legnagyobb munkaerőt megmozgató közfoglalkoztatási
    programjait, az Út a munkához és a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot tanulmányoztam. Ezt követően elkészítettem az általam felállított szempontrendszer alapján a két program összehasonlító elemzését kiemelve a két program erős és gyenge pontjait. A kutatásomat a szakirodalom, a tanulmányok, a szakfolyóiratok és a nemzetközi sajtóban megjelent szakcikkek és internetes források felhasználásával végeztem el.

  • Válsághatások a szállítmányozásra
    38-49
    Megtekintések száma:
    56

    A 2008-ban kezdődő gazdasági világválság negatívan érintett e a gazdaság minden ágazatát. Számos vállalkozás ment csődbe, között ük olyan sokéves múltt al rendelkezők is, melyek egykor kimagaslóak voltak, azonban számos piacvezető cég meg tudta őrizni sikereit, sőt növelni tudta bevételeit. Mindezek ellenére számos vállalkozó is megpróbált piacra lépni, több-kevesebb sikerrel. Ez a tendencia megfi gyelhető a logiszti ka – szállítmányozás területén is.

  • KÖLTSÉGVETÉS ÉS ÁLLAM ADÓSSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS FELTÉTELE
    1-21
    Megtekintések száma:
    121

    A cikk központi gondolata az államháztartás stabilitása és az ország fenntartható gazdasági fejlődése közötti kapcsolat. Az írás választ keres arra, hogy a rendszerváltozás utáni negyedszázadban a társadalmi és gazdasági működés külső és belső meghatározottságai mennyiben segítették, illetve gátolták a honi fejlődést. A cikk bizonyítja, hogy a stabilitás és a növekedés egymást erősíteni hivatottak. Pénzügyi stabilitás hiányában nem lehet a fejlődés fenntarthatóságának feltételét jelentő versenyképességről, illetve, szélesebb értelemben, a közjó megvalósulásáról beszélni. Utóbbi lényegében ma abban található meg, hogy dinamikus egyensúlyban vannak a pénzügyi stabilitási és a növekedési érdekek, és a társadalmi gazdasági igények kielégítése az általuk meghatá rozott keretben valósul meg. 

  • A számviteli szolgáltatók felelőssége
    144-152
    Megtekintések száma:
    167

    A stagnáló gazdaság kiútkeresésének időszakában háttérbe szorul az etikus gazdasági magatartás, növekszik a csalások száma, a meg nem engedet , kreatív eszközök igénybevétele. Az egyes pályázatok mellékleteihez beadott pénzügyi tervek, egyszerűsítet éves beszámolók elemzése, ellenőrzése, a napi sajtó hírei a számviteli értékelési eljárások, az egyes adótörvények megsértését támasztják alá. A költségvetési csalás okai a kiútkeresési, megélhetési, törvényi motivációkkal kerülnek összefüggésbe, míg más okok a vállalkozás minél jobb piaci megítélésére, a hitelek kölcsönök felvétele kapcsán támasztot  követelmények teljesítésére vezethetők vissza. Az ellenőrzési rendszerek tagoltsága, a kontrollkörnyezet hiánya, a könyvvizsgálai kötelezettség eltörlése, az értékhatár felemelése, a gyakori adótörvényi változások, a feltárás valószínűsége, az ellenmondó ítéletek, a kockázat nélküli csalások elkövethetőségét támogatja. A csalások elkövetésének megakadályozására szükséges lenne a társadalom által is elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek  megfogalmazása, oktatása, betartatása, a hatékony ellenőrzési rendszer működtetése. A társaságok tulajdonosainak, menezsdmentjének, az állami
    szervezeteknek, és a számviteli szolgáltatóknak az etikai szabályok megtartása mellett kellene teljes elkötelezettséggel működnie, mert csak így szerezhető meg a közhiteles beszámolók valódiságában, valamint az állam működésében vetett feltétlen bizalom. Az etika, bizalom és az adómorál, a korrupció jelenléte és mértéke egymással összefüggő, egymásra ható fogalmak. Az állam intézményrendszerének kiépítése, megfelelő működtetése, a számviteli szolgáltatók felelőssége , hogy alapos, több szakterületet érintő szakmai tudásukkal, etikus magatartásukkal, ellenőrzésükkel ne adjanak lehetőséget a vállalkozások szereplőinek arra, hogy a gazdasági tevékenységük során nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségeiket a könyveikben rögzítsék, vagy a korrupció eszközeit is igénybe vegyék működésükhöz. A bizalom, etika és adómorál megközelítései számos aspektusból indulhatnak ki, dolgozatom egy lehetséges részterületet, illetve annak egyes összetevőit vizsgálja.

  • S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya a magyar háztartásokban
    116-121
    Megtekintések száma:
    201

    A háztartások pénzügyi tervezése, öngondoskodási szokása és megtakarítási hajlandósága hatással van nemcsak a háztartások gazdálkodására, hanem az egész ország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális helyzetére is. Magyarország intellektuális készségei fejletlenek, ami az egyének pénzügyi kultúrájának hiányából fakad. A 2008-as gazdasági válság óta egyre többen belátják, hogy szükségük van a gazdasági, pénzügyi alapfogalmak ismeretére és a pénzügyi kultúrájuk fejlesztése elengedhetetlen. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogyan lehet befolyásolni az egyének, háztartások pénzügyi tudatosságát, megtakarítási hajlandóságát.

  • A Grande-Inox Kft készletezésének értékelő elemzése
    87-100
    Megtekintések száma:
    99

    Napjainkban az egyre inkább élesedő versenyhelyzetben a vevői igények minél teljesebb kielégítésére kell törekednie minden vállalkozásnál, hogy a versenytársaknál magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni vevőinket. Ehhez az elvárások teljesítés érdekében minden szempontból megfelelőnek kell lennie az áruforgalmi folyamat minden szakaszának. A gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása és az értékesítési célok teljesítése érdekében az
    értékesítésnek zökkenőmentesnek kell lennie, amihez a készleteknek kell megfelelőnek lennie mind mennyiségben, minőségben és választékban is. Ezért a Grande-Inox Kft-nél elemeztük, értékeltük a készletezést és fogalmaztunk meg javaslatokat.

  • A Grande-Inox Kft beszerzésének értékelő elemzése
    77-86
    Megtekintések száma:
    105

    Napjainkban az egyre inkább élesedő versenyhelyzetben a vevői igények minél teljesebb kielégítésére kell törekednie minden vállalkozásnál, hogy a versenytársaknál magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni vevőinket. Ehhez az elvárások teljesítés érdekében minden szempontból megfelelőnek kell lennie az áruforgalmi folyamat időrendi sorrendben első szakaszának, a beszerzésnek. A gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása és az értékesítési célok teljesítése érdekében az értékesítésnek zökkenőmentesnek kell lennie, amihez a beszerzésnek kell megfelelőnek lennie mind mennyiségben, minőségben, választékban és időben is. Ezért a Grande-Inox Kft-nél elemeztük, értékeltük a beszerzés és fogalmaztunk meg javaslatokat.

  • A turizmus iparágában végbemenő humánerőforrás átszerveződés az elmúlt évek távlatából, Erdély vonatkozásában
    14-21
    Megtekintések száma:
    128

    Napjainkban a különböző gazdasági területeken történő foglalkoztatottság és a megfelelő szakmai tudás birtoklása nagy fontossággal bír, különösen a szolgáltatások szektorában, ahol a megfelelően szakképzett személyzet kulcsfontosságú tényezője a keresleti szegmens elégedettségének kialakulását tekintve. Ennek apropójaként az erdélyi régióban végbemenő humánerőforrás átszerveződések és a munkavállalási hajlandóság képezi a kutatás tárgyát a turisztikai szakágazatra összpontosítva, amely tekintetében a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások viszonylatában nehézséget jelentett a 2020-as évben elterjedő Covid-19 járvány időszaka. A témakörrel kapcsolatos nemzetközi tanulmányok jelentős részében említésre kerülnek a turisztikai humánerőforrás attitűdváltozása következtében kialakuló nehézségek, amelyek hátrányos helyzetbe terelhetik hosszú távon az idegenforgalmi létesítmények működését. Ennek hatására került a vizsgálat célpontjába az a tizenhat romániai megye, amelyek az erdélyi régiót képezik. Az említett megyékre levetítve, első sorban a Román Országos Statisztikai Intézet (INSSE) releváns adatai kerültek felhasználásra a 2010 és 2022 közötti időintervallumot vizsgálva, úgy éves, mint havi lebontásban. A felhasznált adatok értelmében lényeges úgy a turisztikai forgalom vizsgálatára hangsúlyt fordítani, mint az ágazatban foglalkoztatásra került személyek számára és annak változására, továbbá a munkájuk elvégzéséért kapott munkabérre és az ehhez társuló juttatásokra, amelyek motivációs tényezőként szolgálhatnak a munkavállalók megbecsülése mellett. A témakörrel kapcsolatos adatok vizsgálata rávilágít arra, hogy a 2008-as világválság drasztikusabb hatást gyakorolt a romániai munkavállalásra, mint a 2020-ban elterjedő Covid-19 világjárvány, amelynek hatása még manapság is érzékelhető.