Keresés
Keresési eredmények
-
Civil szervezetek támogatása
13-18Megtekintések száma:236Kutatásunk során a civil szervezetek helyzetét vizsgáltuk meg. Összegyűjtöttük a civil szervezetek támogatásának különböző formáit, az adománygyűjtés fogalomrendszerét és annak szabályait. Kíváncsiak voltunk rá milyen fő bevételi forrásaik vannak, különösen a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található civil szervezeteknek; melyek a legáltalánosabb adománygyűjtési stratégiáik; mennyire jellemző napjainkban a tartós adományozás; valamint milyen arányt képvisel a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos felajánlás a bevételi források között. A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb egyesületek csak ritkán tudnak pályázni. Ha sikerül is pályázati forráshoz jutniuk, azok megvalósulása, lebonyolítása sokszor akadályokba ütközik. Éppen ezért gondoljuk,
hogy a pályázati rendszer valamiféle megreformálásával az állam képes ezen változtatni, segítséget nyújtva a rászoruló civil szervezeteknek. -
Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi
90-102Megtekintések száma:288Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.
-
Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján
61-66Megtekintések száma:398A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.
-
A controllerek szervezeti szerepének változása – a hazai helyzetkép egy kérdőíves kutatás alapján
Megtekintések száma:470A szerző a szakirodalom alapján bemutatja a vállalati controlling funkció kialakulását, alapvető feladatait, majd a controlleri szerep fejlődését. A szakirodalom eredményei alapján kérdőíves kutatás került elvégzésre a magyarországi controllerek és vállalati vezetők körében. A kitöltők válaszai alapján a szerző képet ad a controlleri munka helyzetéről. A leíró jellegű, nem reprezentatív, iránymutató kutatás eredményei szerint a válaszadók a szakirodalomban leírtakhoz hasonlóan vélekednek a controlling ideális szerepéről, amitől azonban a munkavégzésük során tapasztaltak eltérnek. A kitöltők szervezeteinél a controllerek főként jelentő szerepben vannak jelen, a döntéstámogató navigátori és a fejlett business partneri szerep ritkábban jelenik meg. A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a jövő változásokat hozhat a controlleri feladatokban, szerepük erősödni fog.
-
CSR expectations and voluntary participation among employees
14-21Megtekintések száma:247Our research aims to reveal the expectations of employees towards their organization about CSR initiatives, and also to map out what attitudes characterize them in connection with volunteerism that looks back on old traditions.
With the involvement of more than 300 people in our research - mostly employees of large companies - we mapped the employee attitudes by analysing statistical and spontaneous mentions.
Based on our results, it became clear that the employees consider it important that their employer also carries out socially responsible activities, and that their most important task is to achieve economic efficiency. They are also happy to participate in volunteer activities for a good cause.
-
A Debreceni Egyetem vezetői információs rendszerének SWOT elemzése
55-60Megtekintések száma:500A Debreceni Egyetemen 2009-ben kezdődött meg egy SAP alapú vezetői információs rendszer (VIR) implementálása. 2014-ben, a bevezetést követően létrejött a rendszer működtetését biztosító szervezet, a VIR Központ. A DE VIR funkcionálisan működik, azonban felhasználási köre és lehetőségeinek kiaknázása még nem teljes körű. A tanulmány SWOT elemzés segítségével mutatja be a VIR jelenleg kihasználatlan funkcióit és tesz javaslatot fejlesztésre.
-
A kisgazdaságok jövedelemtermelő képességének lehetőségei
124-128Megtekintések száma:200Az általunk készített modellben szabadföldi technológiával előállított zöldségfajok jövedelemtermelő képességét mutatjuk be. Megvizsgáljuk az egymás után termeszthető zöldségfajokat, amelyek egész évben munkát és bevételt adnának a termelőjének. Modellünkben kiszámításra kerülnek a szabadföldön termesztett zöldségkultúrák termesztési költségei (anyag, munkabér, közteher, gépi munka), a felmerülő szolgáltatás költségei. Az árbevétel vizsgálatánál meghatározzuk az egyes növények termésmennyiségét (pontosabban árumennyiségét). Vizsgáljuk az egyes időszakokhoz tartozó értékesítési átlagárat, amelynél figyelembe vesszük a minőséget, az értékesítés irányát. Modellünkben kiszámítjuk, hogy az adott terület mekkora nettó jövedelmet eredményez az egyes fajok társítása esetén. Az egységnyi felület jövedelemtartalma pedig arra ad választ, hogy a vállalkozónak mekkora felületen kellene folytatni tevékenységét a maga- és családja eltartásához.
-
A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata
13-20Megtekintések száma:176A fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését. Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.
-
A Műszaki menedzser alapszak munkaerőpiaci megítélése és fejlesztési lehetőségei a Szolnoki Főiskolán
153-163Megtekintések száma:203A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési célból kutatást végzett a TÁMOP 4.1.1. C – 12/1/KONV-2012-2004 projekt keretében. A Szolnoki Főiskola azt a célt tűzte ki, hogy piaci információkkal segítse a Műszaki menedzser alapszak képzési stratégiájának fejlesztését. A szakértőket, oktatókat és hallgatókat megszólaltató kutatás eredményei aláhúzzák,hogy a Műszaki menedzser alapszak jövőjét illetően kulcsfontosságú a gyakorló vállalatokkal való szorosabb együttműködés: ezáltal lehetővé válik a piaci igényekre való gyorsabb reagálás, a legfrissebb tudás átadása, illetve a szakirány piaci elfogadottságának erősítése is. Az
eredmények rávilágítottak, hogy a Szolnoki Főiskola jelenlegi képzési színvonala további fejlesztéseket igényel a kikerülő pályakezdők piacképességének erősítése érdekében, amelyben markáns kérdést jelent a kapcsolódó területek ismereteinek átadása is. A megfelelő szakmai alaptudás mellett határozott elvárás a nyelvek ismerete és a magas szintű kommunikációs képességek megléte. -
ELŐSEGÍTI-E A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A DÖNTÉSHOZATALT?
Megtekintések száma:389Az elérhető információk befolyásolják a döntéseket, a nem megfelelően válogatott, hiányos, torz információk félrevezető képet adhatnak, s rossz döntésekhez vezethetnek. Egy vállalat külső piaci szereplőjéről elsőkörben a számviteli beszámolójából nyert adatokon keresztül juthat döntéstámogató információhoz. Ebből kifolyólag a kiegészítő melléklet, melynek célja a vállalkozás megbízható és valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének biztosítása, az egyik fő információforrások közé tartozik. Kutatási célom volt felmérni, hogy a vállalkozások vezetőit illetve gazdasági szakembereit milyen mértékben támogatják a partnervállalkozásaik kiegészítő mellékleteiből származó információk.
-
A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban
159-168Megtekintések száma:160Miközben a vidékfejlesztés kapcsán egyre gyakrabban fordul elő a táj szó a szakirodalomban, de a médiában és politikai szinten is, a tervezés alapvetően nem táj szemléletű. Feltételezésem szerint az integráló, komplex, a természet és a társadalom egymásra hatásából folyamatosan alakuló táj jellegzetességeit felfogni és felhasználni képes közösségek együttműködésében az emberhez méltó és fenntartható életminőség elérése és elterjesztése a tájszemlélet tervezésbe való integrálódása nélkül hatékonyan nem megvalósítható. Jelen publikációmban a hazai vidékfejlesztési tervezés, illetve tervek táji vonatkozásait kísérlem meg feltárni számos vidékfejlesztési dokumentum elemzésén keresztül, hogy ez által adalékokkal szolgálhassak a vidékfejlesztési tervezés tudományos megalapozásához. A tájjal kapcsolatos fogalmak értelmezésbeli különbségeket mutatnak a különböző dokumentumokban, de még egy-egy dokumentumon belül is. Célszerűnek látszik ezért a vidékfejlesztési tervezés számára egy egységes, tájjal kapcsolatos fogalomrendszer kialakítása. A dokumentumokban megfogalmazott célok és intézkedések gyakran meghatározó táji adottságokon alapulnak, ami indokolná a tervezésben a táji megközelítés kiterjesztését mind a tervezési tartalmakra, mind a térségi, vidékfejlesztési tervezés területi kategóriáira.
-
Agroökonómiai beruházás almaültetvény vonatkozásában a Vajdaságban
108-117Megtekintések száma:188Az almatermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik. Bácskertes (Vajdaság, Szerbia) településen azonban ez a kijelentés intenzív termelés szempontjából nem állítható. Ezért is döntöttem úgy, hogy az otthon az amúgy is főként gyümölcstermesztéssel foglalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás kedvezőbb jövedelmezősége céljából, a tanulmány fő témájául az intenzív almaültetvény gazdasági beruházásait választom. Az intenzív almaültetvények létesítése a legköltségesebb beruházás a gyümölcsfajták közül, amelynek megtérülése számos tényezőtől függ. Munkámban a beruházási támogatásokkal telepített ültetvény gazdaságosságával foglalkozom. Kutatásomat a termelői adatok és szakirodalom segítségével készítettem, valamint helyzetfelmérést végeztem a helyileg legközelebb lévő frisspiacon a vásárlói igények felmérése kapcsán. A gazdaságosságra vonatkozóan az ültetvényt az NPV (nettó jelenérték), IRR (belső megtérülési ráta), DPD (dinamikus megtérülési idő), valamint PI (jövedelmezőségi index) mutatókon keresztül szemléltetem.
-
PROJEKT KONTROLLING a támogatások szolgálatában
1-12Megtekintések száma:122Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása óta projektek megvalósításáról beszélünk, akkor, amikor európai uniós forrásból, támogatás segítségével valamilyen (vállalkozás)fejlesztési tevékenység valósul meg. Magyarország a 2021–2027-es időszakban hazai társfinanszírozással együtt több mint 26.135,7 millió EUR összegű kohéziós forráskerettel rendelkezik. A kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege közel 10.000 Mrd Ft. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendelkezésre álló források valóban hozzájáruljanak a hazai gazdasági és társadalmi fejlődéshez, számtalan pályázati projektnek kell létrejönnie és sikeresen megvalósulnia. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a projekt kontrolling folyamatát, eszközeit és jelentőségét egy esettanulmány – a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-alföldi régióban” című projekt megvalósítása – segítségével, rávilágítva egy projekt sikerességének elengedhetetlen részeire, másrészt nyomatékosítani a projekt kontrolling szerepét a jelentős finanszírozási források felhasználásnak hatékonysága szempontjából.
-
Klímaváltozás – startup a megoldás?
94-101Megtekintések száma:255Manapság a környezetvédelem és a gazdasági váltásból eredő munkanélküliség eléggé égető problémát jelent a világ minden pontján. A startupok révén az elmúlt 10 évben a gazdaság egyre jobban növekvő tendenciát mutatat, így miért ne lehetne a klímaváltozás ellen úgy harcolni, hogy közben még a gazdaságot is támogatják a fiatal vállalkozók? Számos olyan tennivaló akad, amely még mindig kiaknázatlan, többek között a geotermikus és megújuló energiaforrások használata, mellyel nem csupán a külföldi országtól való függőség csökkenne, de egyúttal új munkahelyet is lehetne teremteni környezetbarát módszerek használatával. A feltörekvő innovatív vállalkozók talán a klímaváltozásra is hamarosan találnak megoldást, mert bizony ez a jelenség a föld minden lakójára közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol.