Keresés

Keresési eredmények

• Klímaváltozás – startup a megoldás?

  94-101

  Szakács Attila

  Szakács Zsolt

  Megtekintések száma:

  256

  Manapság a környezetvédelem és a gazdasági váltásból eredő munkanélküliség eléggé égető problémát jelent a világ minden pontján. A startupok révén az elmúlt 10 évben a gazdaság egyre jobban növekvő tendenciát mutatat, így miért ne lehetne a klímaváltozás ellen úgy harcolni, hogy közben még a gazdaságot is támogatják a fiatal vállalkozók? Számos olyan tennivaló akad, amely még mindig kiaknázatlan, többek között a geotermikus és megújuló energiaforrások használata, mellyel nem csupán a külföldi országtól való függőség csökkenne, de egyúttal új munkahelyet is lehetne teremteni környezetbarát módszerek használatával. A feltörekvő innovatív vállalkozók talán a klímaváltozásra is hamarosan találnak megoldást, mert bizony ez a jelenség a föld minden lakójára közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol.

• MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA

  1-23

  Prof. dr. Boros Anita

  Müller Anetta

  Szántó Edina

  Prof. Dr. Rohács József

  Dr.Rohács Dániel

  Megtekintések száma:

  370

  Összefoglalás

  Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.

• A CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE ÉS ANNAK VÁRHATÓ HATÁSAI

  55-63

  Tóth Flóra

  Horváthné Dr. Kökény Annamária

  Megtekintések száma:

  442

  A gazdaság minden területén, épp úgy, mint az otthonteremtés esetében, fontos szerepet tölt be az állami szabályozás. Szükségességét az is mutatja, hogy a napjainkban elérhető és igényelhető Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) egyre több család számára jelent fejlesztési lehetőséget, állami támogatás igénybevételével, egyre gyorsuló ügyintézés és egyre kedvezőbb feltételek megléte mellett. A CSOK témakörében szekunder kutatás mellett, primerkutatást is végeztünk, 2017 tavaszán és őszén a lakosság körében, mely eredményeinek bemutatására jelen cikk ad lehetőséget. Kérdőíves felmérést alkalmaztunk,
  melyben elsősorban a CSOK ismertségére, eddigi és várható eredményeire, hatásaira kerestük a választ.

• Hitelpapírok Magyarországon. Áttekintés

  17-22

  Barta Árpád

  Megtekintések száma:

  209

  A tanulmány első részében áttekinti a hitelpapírok legfontosabb jellemzőit, vázol konkrét termékeket. A második rész a hitelpapír piac hazai történetét mutatja be a rendszerváltástól. A múlt két szakaszra bontható. Az első közvetlenül a rendszerváltás előtt és után a piac újra alakulását jelenti, megjelennek a belföldi piacon a vállalati, önkormányzati, pénzügy piaci papírok és külföldön az állampapírok. A 90-es évek közepétől az állampapírok dominanciája lesz a jellemző, a vállalati papírok piaca visszafejlődik, ez a múlt második szakasza. A jelen ambivalens. Jelek mutatkoztak a vállalati hitelpapír piac feltámadásáról, ezt a dolgozat a MOL és az ESTAR kötvény kibocsátásán keresztül mutatja be. Az eredmény felemás Mol siker E-STAR „bukás”. A jövő a magyar gazdaság jellemzői, az aktuális pénzügyi és monetáris politika következtében a vállalati hitelpapír megjelenése esetivé válik, a piacra újabb „Csipkerózsika” álom vár.

• A JÓLLÉT ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A MAGYAR TELEPÜLÉSSZERKEZET KONTEXTUSÁBAN

  32-40

  Szabo Tamas

  Végh Szilárd

  Megtekintések száma:

  276

  A körforgásos gazdaság az elmúlt években vált az Európai Unió környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának fontos célkitűzésévé. Ennek részeként a hulladékfeldolgozás és ártalmatlanítás a környezeti terhelés csökkentése miatt kardinális jelentőséggel bír, miközben a fogyasztói társadalom trendjei komoly kihívást gördítenek a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos elvárások elé. Jelen tanulmány a keletkezett háztartási hulladék, valamint az egyes jóléti indikátorok elemzésével keresi a választ arra, hogy milyen kapcsolat azonosítható a termelődő hulladék, a fizetőképes kereslet és a lakónépesség koncentráicója között. Ennek megállapításához a szerzők a nemzetközi statisztikai életben elfogadott és alkalmazott fogalmakat, valamint primer adatokon végzett statisztikai próbákat használnak.

• A gazdasági szleng használati sajátosságai, egy pilot study bemutatása

  115-124

  Csányi Eszter

  Megtekintések száma:

  228

  Az előadás egy pilot study keretében végzett kutatás eredményeit kívánja bemutatni. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a BGF PSZK
  hallgatói, ill. gazdasági szakemberek körében a gazdasági nyelv szleng kifejezéseinek ismertségét, használatát. A válaszok alapján kívántam feltérképezni a szakmai szlenghasználat gyakoriságát, vélhető okait, a szakemberek és a hallgatók véleménye közti különbségeket. A válaszadók nyelvi attitűdje,
  nyelvi tudatossága, szubjektív nyelvi beállítódása és az a kérdés is tárgyát képezték a tanulmányozásnak, hogy mennyiben látnak összefüggést a megkérdezettek a szakmai szleng kifejezések használata és a gazdasági életben való sikeresség elérése között.

• Uniós pályázati ismeretek

  113-119

  Alapi József

  Megtekintések száma:

  221

  Hazánk, amikor 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, jogosulttá vált uniós forrásokat lehívni a hazai fejlesztésekhez. A 2007 és 2013 közötti teljes fejlesztési időszakban több mint 7,8 milliárd forint került már Magyarországra. Az uniós pénzek lehívása olyan lehetőséget teremt Magyarország számára, mely felelősséget és egyben soha vissza nem térő lehetőséget jelent. Míg 2004-2006 és 2007-2013 között az infrastrukturális fejlesztések domináltak (útépítés,
  akadálymentesítés, derogációs kötelezettségek, település-rehabilitáció), addig a Széchenyi 2020 fejlesztési program keretében a gazdaságfejlesztés a fő célkitűzés, a rendelkezésre álló kb. 8700 milliárd forint 60%-a a gazdaság élénkítését szolgálja. Emellett a környezetvédelem és a foglalkoztatás, valamint az innovációs fejlesztések támogatása kerül előtérbe. Lépten-nyomon láthatjuk, milyen nagyszerű fejlesztések valósultak meg mind infrastrukturálisan,
  mind a kutatási, humán erőforrás fejlesztési projektnek köszönhetően. A 2020-ig tartó fejlesztési időszakban, a Széchenyi2020-ban már azok a fiatal  szakemberek is részt vehetnek pályázóként, akik most még a főiskola padjaiban ülnek. A Bethlen István Szakkollégium keretein belül indított „A projekttől a megvalósult uniós pályázatig” című szeminárium keretében megismerkedtek a hallgatók az uniós pályázati ismeretekkel, a pályázatírás fortélyaival és a projektmenedzsment alapjaival.

• Gátolja vagy támogatja a migráció a gazdaság fejlődését? Nemzetközi tapasztalatok elemzése

  29-34

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  249

  A Közép- Kelet Európában lezajló gazdasági és politikai rendszerváltás sok következménnyel jár, amely hatást gyakorolt többek között a népesség munkakörülményeire, jövedelmi helyzetére, életkörülményeire. Ezek a változások együtt jártak a társadalmi és gazdasági nyitottság megjelenésével és a több területen is átélhető szabadság érzésével. Kérdés, hogy ki, mit kezd a saját élethelyzetében a szabadsággal? A lehetőségek között a 2004-es EU csatlakozás után egyre nagyobb jelentőséggel bír a kivándorlás. Vajon új jelenség-e a migráció, csak Európára jellemző-e és mennyire erősödött fel az elmúlt évtizedben? A kivándorlás kérdéskörét több szempontból kell körül járnunk, amelyekből hármat szeretnék részletezni jelen írásomban. Ezek a külföldi munkavállalás kényszere, az egyén lehetőségei és a fogadó ország beilleszkedést segítő tevékenysége. Ebben az évben volt szerencsém TEMPUS támogatással egy szakértői tanulmányúton részt venni Belgiumban. Az egy hetes kinn tartózkodás tapasztalatait is szeretném megosztani az olvasókkal.

• A pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontossága és kihívásai

  44-52

  Póta Cserne Panka

  Megtekintések száma:

  970

  A pénzügyileg tudatos lakosság előmozdítja egy ország versenyképességét és biztosabbá teszi a gazdaság stabilitását. A pénzügyi tudatosság és az oktatás előmozdítására van szükség a középiskolás diákok, a fiatal felnőttek és az idősebb korosztályok körében is. Szintetizáló kutatásunk szekunder adatgyűjtésen alapszik. A tanulmányban bemutatásra kerül a hazai pénzügyi tudatosság fontossága és a fejlesztésére irányuló kezdeményezések, illetve ennek kihívásai különös tekintettel az emberi erőforrás tényezőkre. Megállapítható, hogy Magyarországon számos kezdeményezés van arra vonatozóan, hogy már az iskolai tanulmányok keretében elsajátíthassák a diákok a későbbiekben elengedhetetlen pénzügyi és gazdasági alapokat. Az oktatásban részt vevő tanárok számára elérhetőek bizonyos képzések, de komoly problémát jelenthet a pedagógusok alacsony száma.

   

   

   

• A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés gyakorlatában

  134-139

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  697

  A vállaltértékelés önálló szakterületként jelenik meg, amely munkája során felhasználja, ötvözi a számviteli, pénzügyi és markei ng ismereteket. A gazdaság nemzetközivé válása az alkalmazot módszerek átvételét is indokolt á teszi. A nemzetközi szakirodalom módszereinek át ekintés után megállapítható, hogy a munka több területet érint és annak pontossága több külső tényezőtől is függ. Örök kérdés, meg lehet-e pontosan határozni egy cég értékét? A válasz természetesen nem, mindig becslésről beszélhetünk és törekednünk kell annak pontosságára. A számvitel szerepéről megállapíthatjuk, hogy a mai magyar számvitel alkalmas a szükséges adatok biztosítására, a rendszerben található adatok minimális utólagos számítást igényelhetnek.

• GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSEK ÉS AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A MUNKAERŐPIAC – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZIGAZGATÁS – HELYZETÉRE

  Varga Alexandra Ildikó

  Megtekintések száma:

  483

  Napjainkban hazánkat aktív monetáris és fiskális politikai döntések jellemzik, azonban a koronavírus, valamint az orosz-ukrán háború okozta válság és annak inflációs következményei ellentétes irányba terelnék a gazdaságpolitikai döntéseket, ami hosszútávon fenntarthatatlan. Tanulmányomban a fiskális és a monetáris politika közötti kapcsolatot, valamint a gazdasági válsághelyzet munkaügyi hatását vizsgáltam a makrogazdasági adatok, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Európai Uniós előrejelzések alapján. A gazdaságpolitikában 2010 után jelentős előrelépés történt, aminek köszönhetően fiskális egyensúly volt és a monetáris politika biztosította az árstabilitást, a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt években fokozatosan javuló tendenciát mutatott. A két gazdaságpolitikai részterület között 2013 után megvalósult független, de konstruktív összhang hazánk makrogazdasági folyamatainak tartós javulását eredményezte. A kialakult válsághelyzet azonban gyors reakciót igényelt, amely alapjaiban változtatta meg a rövidtávú gazdaságpolitikai célokat. A magyar gazdaság a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően a pandémiás időszakban is jól teljesített az Európai Uniós átlaghoz mérten. A koronavírus és a háború okozta veszélyhelyzetben a gazdaságpolitika nehéz helyzetbe került, a válságból való kilábalás gazdaságélénkítést indokol, míg az inflációs nehézségek megfékezésére monetáris szigorításra van szükség.