Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A magyar e-kereskedelem üzleti teljesítménymérésének gyakorlati tapasztalatai
    58-75
    Megtekintések száma:
    109

    Az internetes kereskedelem egyre nagyobb teret hódít az egész világon és hazánkban is fokozódik szerepe a gazdaságban. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi inflációs környezet hátrányosabban érintette az e-kereskedelmet a hagyományos értékesítéssel szemben. Az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek áremelkedése megmutatkozott a  hagyományos fogyasztói kosarakban, míg a webkereskedelem során érezhető volt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet növekedése, amely a kosárérték csökkenése felé hatott, nehézségeket támasztva ezzel a teljesítménycélok eléréséhez. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem a teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. Előrejelzések szerint tíz éven belül a kiskereskedelem 30%-a online csatornákon keresztül zajlik majd. Ezek a megváltozott vásárlói szokások pedig kihívások elé állítják a vállalkozások vezetőit. A kutatásom célja annak meghatározása, hogy a magyarországi e-commerce vállalkozások teljesítményét, milyen mértékben befolyásolják az egyes teljesítménymérési eszközök és rendszerek, hogyan alkalmazzák azokat, mit használnak fel a teljesítmény fokozására és ezek hogyan hatnak a vállalati teljesítménycélok megvalósítására. Kiemelten fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejleszthetők és melyek jelentenek korlátokat vagy kockázatot a célok eléréséhez. A cégvezetőknek a kardinális döntések meghozatalához szüksége van azon információkra, mely tényezők hogyan hatnak, melyek segítik nagyobb mértékben a célok megvalósítását. Ehhez szükséges felmérni a vállalkozások jelenleg alkalmazott teljesítményfokozási és -mérési gyakorlatát, valamint az elért eredményeket és meghatározni az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A kutatást kérdőíves felmérés keretében végeztem el e-kereskedelmi vállalkozások körében.

    A kérdőíves felmérésben két blokkban összesen 24 db kérdés szerepelt. Az első blokkban általános alapinformációkat gyűjtöttem, majd az ezt követő blokkban a teljesítménymérés és értékelés gyakorlatát mértem fel. Itt megfogalmazásra kerültek teljesítménycélokra vonatkozó, a teljesítményt akadályozó és kockázati tényezőkre vonatkozó, a teljesítménymérés eszközeire, módszereire, az elért működési, a pénzügyi és a piaci alapú teljesítményre irányuló, majd a mért teljesítmény értékelését tartalmazó kérdések. Összesen 224 db válasz érkezett a felmérésre. Az adatok elemzése során főkomponens elemzést alkalmaztam az egyes változócsoportok szűkítésére, meghatároztam és egy főkomponensbe soroltam az egymáshoz közel álló értékeket a köztük meglévő összefüggések alapján. Meghatároztam a függő változót, majd a Backward módszer alapján kiválasztottam azokat a főkomponenseket, amelyek legjobb magyarázó erővel bírnak a függő változóra. Klaszterezéssel csoportokat alakítottam ki és megvizsgáltam a létrejött csoportok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi mutatóit. A klaszterezést később a tesztekben használok. Növekvő profit és hozamnövekedés, javuló pénzügyi teljesítmény a 2. klaszterben volt megfigyelhető, amely vállalkozások számára fontos volt az új termékek bevezetése, hosszú távú növekedési célok kitűzése, az oldallátogatás és reklamációk számának mérése, tehát ezeket érdemes kiemelten szem előtt tartani az online piactérben működő vállalkozásoknak.

  • A közszolgáltatások marketing tevékenységének, ezen belül a vevőelégedettség vizsgálata, a természet tudatos fogyasztók kialakulásának tükrében Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    164-170
    Megtekintések száma:
    292

    Kutatásunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szolgáltató vállalatokra irányul. Jelen írásban defi niálásra kerülnek a közszolgáltatás, valamint a közüzemi szolgáltatás fogalma. Vizsgálat alá vonjuk a megye közüzemi szolgáltatásokkal való ellátot ságát azzal a céllal, hogy a későbbiekben áf ogó képet kapjunk a térség lakosságának szolgáltatásokkal való elégedet ségéről. Végezetül foglalkozunk, azzal a kérdéssel, hogy a közüzemi szolgáltatást nyújtók, milyen jellegű marketing tevékenységet folytatnak, illetve ezen belül megvalósul-e a limitált versenyhelyzet, ami esetlegesen a vevőelégedetség megvalósulásában ölt testet.

  • Fiatal gazdák induló támogatása alprogram (fig) bemutatása és a főbb eltéréseinek kiemelése a korábbiakban kiírt fiatal gazda pályázatokhoz képest
    168-173
    Megtekintések száma:
    172

    A 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerben a vidékfejlesztés fő irányait a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza meg. Mindemellett az Európai Unió programjai keretében egyre kiemeltebb figyelmet kapnak a fiatal mezőgazdasági termelők. A 2014-2020-as Programban is kiemelten fontos szerepet kap a fiatal gazdák támogatása.

  • Gondolatok az Environmental Flow-ról – a Dráva vonatkozásában
    100-106
    Megtekintések száma:
    212

    Napjaink vízkezelési politikájában a fenntarthatóság kérdése megkérdőjelezhetetlen. Adódik ez egyrészt a felszíni (és felszín alatti vizek) minőségének romlásából, de legfőképp annak felhasználható készleteiben megfigyelhető csökkenéséből. Ezt a jellegű fenntarthatóságot is figyelmbe véve – továbbá – a területi társadalmi igényeket is szem előtt tartva egy olyan vizsgálati értékelési szempont meghatározása, alkalmazására tesz kísérletet a szerző, ami a későbbiekben szervesen beépül a szerző folyamatban lévő PhD dolgozatába. Jelen tanulmány elsősorban a rendelkezésre álló hidrológiai adatok (Qmin, Qmax, Hmin, Hmax) felhasználásával és kiértékelésével készült következtetéseket vonja le, amire a továbbiakban építkezni lehet az ökológiai és egységes környezeti paramétereket figyelembe véve, a Dráva magyarországi szakaszára vonatkozóan, elsősorban a Barcs - Drávaszabolcs közti ártéri területeket érintve. Mindez célja az ártéren található egykori víztestek (holtágak) vízforgalomba való újbóli bekapcsolásának.

  • A fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatának vizsgálata
    43-52
    Megtekintések száma:
    467

    A vállalatok felelőssége a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében nyilvánvaló. A hagyományos lineáris gazdaságról való átállás a körforgásos gazdaságra egyre nagyobb terhet ró a vállalatokra. A megfelelő pénzügyi teljesítmény mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a környezeti teljesítményre. Jelen tanulmány célkitűzése megvizsgálni 20 bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok nem pénzügyi, fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó gyakorlatát. Ehhez a legmagasabb piaci kapitalizációjú vállalatok nem pénzügyi jelentései kerültek felhasználásra 2020 és 2022 között. Az elemzés eredményei alátámasszák azt a tényt, hogy a környezet érzékeny vállalatok beszámolói terjedelmesebbek, részletesebbek a vizsgált szempontok tekintetében. A vizsgált három év során a vizsgált vállalatok ESG jelentéseinek részletessége, hossza nőtt. A környezeti, társadalmi szempontok közzététele részletesebb a vizsgált bankok, kőolaj kitermelő, energiaipari vállalatok esetében. Emellett a vállalatirányítási szempontok közzététele részletesebb a vizsgált energiaipari és távközlési szolgáltatás nyújtó jegyzett vállalatoknál. A megvizsgált vállalatoknál megfigyelhető volt, hogy legtöbbnél GRI index szerint végzik a jelentéseket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vizsgált vállalatok egyre részletesebb és hosszabb jelentéseket készítettek. A kutatás eredményei alátámasszák azt a tényt is, hogy az ESG jelentés szempontjai (E, S, G) attól is függnek, hogy a vállalat milyen ágazatban tevékenykedik.

  • Egy értékvizsgálat tanulságai
    47-56
    Megtekintések száma:
    191

    Az általános iskolában folyamatosan utolsó helyen álló, kudarcélményekkel gazdagon rendelkező, elégségessel átbukdácsolók keresik a szakképző intézeteket. A kutatások azt igazolják, szakmunkástanuló az lesz, akit a kemény társadalmi determinánsok erre a területre sodornak. Értékorientációjukat, értékválasztásukat jelentős mértékben befolyásolja ez az indulás-indítt atás. A szakképző iskolákba felvett gyerekek túlnyomó többsége jelentős szociális,
    művelődési-műveltségi hátránnyal érkezik. A cigány gyerekek jó része már az iskolai tanulmányaik elején annyi kudarcot szenved, hogy kimarad, lemorzsolódik. A kudarcok a tanulmányi elégtelenségben fejeződnek ki, de nagy szerepet játszik a cigány gyerekek érzékenysége, sérülékenysége, alacsony fokú kudarctűrő képessége. Ugyanakkor a társadalom mobilizációs csatornája napjainkban is változatlanul a továbbtanulás. A vizsgálat fő kérdései: a jelentős társadalmi hátránnyal, általános és szakirányú műveltség komoly hiányával, ingerszegény környezetből érkező, helyenként deviánsnak tűnő módon viselkedő roma fi atalok lemaradása behozható e speciális értékadó képzés oktató - nevelő eszközrendszerével; az esélylehetőség, a továbbjutás módszereinek és eszközeinek megismertetése, a közösségi munka oldja-, illetve csökkentheti -e a meglévő kisebbségi érzést; a másság megismertetésére szolgáló érték-program oldja-e a meglévő ellentéteket az iskolát idegen intézménynek tartó, a fi atalokat pedig iskolaellenesnek vélő pedagógusok között ; a kutatások igazolják-e a feltételezést, mely szerint a speciális érték-képzési program elegendő esélyt biztosít a helytálláshoz. A vizsgálat mintegy négy éven át zajlott . Eredményei szerint ezek a roma fi atalok megváltoztathatók.

  • Modern kommunikációs stratégiák és üzleti kapcsolatok fejlesztése a felsőoktatásban: A Debreceni Egyetem vállalati partnereinek tapasztalatai
    24-32
    Megtekintések száma:
    82

    A B2B szektorban a kommunikációs csatornák minősége alapvetően meghatározza az együttműködések sikerét. A digitalizáció előretörésével a felsőoktatási intézmények számára is elkerülhetetlenné vált, hogy újragondolják és korszerűsítsék kapcsolattartási gyakorlataikat az üzleti partnereikkel. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a jelenleg alkalmazott kommunikációs eszközöket és folyamatokat, különös tekintettel arra, hogy ezek mennyire felelnek meg a modern üzleti elvárásoknak, illetve milyen irányokba fejleszthetők a jövőben.

    A Debreceni Egyetem vállalati partnereivel készített félig strukturált interjúk révén mélyebb betekintést nyertünk abba, hogyan zajlik az intézmények közötti kommunikáció a gyakorlatban, milyen akadályok merülnek fel, és milyen fejlesztési igények fogalmazódnak meg az érintett szereplők részéről. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár a meglévő eszközök sok esetben működőképesek, egyértelműen megjelent az igény egy tudatosan felépített, innovatív és rugalmas kommunikációs rendszer kialakítására.

    Kutatásunk a jövőbe tekint: célunk, hogy olyan fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek támogatják a felsőoktatási intézményeket abban, hogy dinamikusabb, technológiailag támogatott, mégis emberközpontú kapcsolattartást építsenek ki partnereikkel. Ezek a modern kommunikációs modellek nemcsak az intézmények versenyképességét növelhetik, hanem a hallgatók számára is értékesebb, valós kapcsolati háló kiépítését tehetik lehetővé az üzleti szféra felé.

     

  • A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata a marketing és környezetvédelem tükrében
    125-133
    Megtekintések száma:
    288

    A hiányosan működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült 2012-től egy díjtámogatással segítet üzlei mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval. (1. ábra). A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintet ek öngondoskodási felelősségvállalását. Az új, kibővítet , kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszerből 2012-ben és 2013-ban sem került felhasználásra a teljes összeg. 2014-re ezen újszerű lehetőség további elterjesztése egy fontos kérdése a biztosítási piacnak. Feladatunk, hogy megvizsgáljuk a piaci szereplők mennyire tájékozot ak illetve, hogy milyen markei ng megoldásokkal lehet jobban elterjeszteni és ”csábítóbbá” tenni?

  • Oroszország turizmusának regionális sajátosságai: a klaszterek képződése
    79-87
    Megtekintések száma:
    232

    Jelen tanulmányban felhívjuk a figyelmet a turisztikai klaszterek képződésével kapcsolatos problémák fontosságára. Ezután leírjuk a vizsgálat tárgyának jelenlegi állapotát és speciális jellemzőit. Majd részletesen kifejtjük a javasolt kutatási módszertan tudományos alapját. Végül javaslatokat teszünk a kapott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. A regionális turizmus klaszter szervezeti modellje egy két elemből álló magon alapszik, amelynek a gyakorlati
    alkalmazása javítani fogja a klaszterek képződését a szolgáltatóipar teljes körében és a változatos környezethez fogja igazítani őket. A tudományos és a módszertani eszközök fejlesztése, valamint a gazdasági és az adminisztrációs erőforrások összekapcsolása szilárd alapot fog biztosítani a turizmus szektor fejlesztéséhez, növeli a gazdasági szereplők befektetési kedvét és a gazdaságot vonzóbbá teszi a befektetők számára a kormányzás regionális szintjén.

  • A CASH FLOW KIMUTATÁS – A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK NÉLKÜLÖZHETETLEN INFORMÁCIÓFORRÁSA
    24-33
    Megtekintések száma:
    668

    Ma már több mint három évtizede annak, hogy Magyarországon is létrejöttek az első vállal-kozások. A pénzügyi számvitel területét a Számviteli törvény szabályozza. A számviteli beszámolók nyilvánosak, így a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információ áll a piaci szereplők rendelkezésére. A számvitel egyrészt egy belső, másrészt a külső környezet felé irányuló információs rendszer. Elsősorban ez a kettősség okozza a vele kapcsolatos kritikai észrevételeket. Évek óta viták kereszttűzébe áll, hogy a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek, számviteli szabályok, túlzott elvárásokat tartalmaznak-e? És egyúttal kérdés az is, hogy me-lyek azok az információk, amelyek nélkülözhetetlenek az érintettek megalapozott döntéshozatalához? Cikkünkben a cash flow kimutatás tételeinek bemutatásával annak szerepére és jelentőségé-re kívánunk rávilágítani. Kutatásunk egyik központi kérdése, hogy a kiegészítő melléklet részét képző cash flow kimutatás csupán csak egy kötelezően elkészítendő dokumentum, vagy valóban nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a számvitel érintettjeinek, a piac szereplőinek?

  • Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi
    90-102
    Megtekintések száma:
    286

    Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

  • AZ ÖKO ETIKA EREDETÉRŐL
    57-63
    Megtekintések száma:
    212

    A természeti környezet fenntartható fejlődésének biztosításának figyelembevételével is számolni szándékozó műszaki és gazdasági szakembereknek komoly kihívásokkal kell számítaniuk. Különösképpen, a szakmai nehézsége iken túl, fel kell készülniük, hogy épp az ökológia művelői nehezítik meg leginkább munkájukat. Zöld szervezetek politikusai és a környezettudomány egymással is acsarkodó erőterében kell helytállniuk. A továbbiakban ebbe a kusza
    viszonyrendszerbe nem gabal yodunk, inkább etikai összefüggéseibe, és eredettörténetébe tekintünk be.

  • Családi szerepek a mosószer vásárlás esetében és a vásárlásra ható befolyásoló tényezők
    53-60
    Megtekintések száma:
    265

    Jelen munkánkban a magyar női lakosság mosószer vásárlási döntéseit, fogyasztói magatartását és az ezzel kapcsolatos családi szerepeket vizsgáltuk. A téma szakirodalmi áttekintése után primer kutatást végeztünk, melynek néhány fontosabb eredményét tartalmazza ez a cikk. Jelen munkánk nemcsak a családon belüli vásárlási- döntési szerepekre, hanem a mosószer vásárlási és fogyasztói magatartásának vizsgálatára irányul: figyelembe véve a preferenciákat, a környezettudatosságot, az árérzékenységet és az innováció által új keletű mosószerekhez való viszonyt. Kitértünk a családra gyakorolt külső társadalmi környezet hatásaira is.

  • A vízszennyezés nemzetközi jogi szabályozása
    45-51
    Megtekintések száma:
    203

    A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson a nemzetközi vízjog egyik speciális terültének, a vízszennyezésnek a nemzetközi jogi szabályozásáról.
    Ennek keretében először a víz, mint természeti erőforrás és annak jelentősége, valamint a jogi szabályozás sajátosságai kerülnek bemutatásra. Ezt követik a vízszennyezéshez kapcsolódó nemzetközi jogforrások, nevezetesen a Nemzetközi Jogi Egyesület édesvizekre vonatkozó szabályai, az 1997-es New York-i
    Egyezmény a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú használatáról, illetve a nemzetközi környezetjognak a vízszennyezéshez legszorosabban kapcsolódó alapelveinek rövid ismertetése. Végezetül, a folyóvizek és a tengeri környezet minősége közötti kapcsolat bemutatására, valamint következtetetések levonására kerül sor.

  • A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei
    74-90
    Megtekintések száma:
    1226

    Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is az érdeklődés középpontjába helyeződtek a mikro-, kis- és középvállalkozások, többek közt a foglalkoztatottságban betöltött grandiózus szerepe, valamint a hozzáadott érték termelésében is szintén kiemelkedő jelenléte révén. A KKV-k könnyebben találják meg az új piaci lehetőségeket rugalmasságuk, kreativitásuk és alkalmazkodóképességük miatt. Azonban a világ jelenlegi gazdasági szakaszában, amikor késnek a szállítások, a hitelintézetek nehezebben folyósítanak kölcsönöket, a munkaadók dolgozókat bocsátanak el, a vállalatvezetőknek óvatosabban, nagyobb megfontolással szabad döntéseket hozniuk a vállalat menedzselésével, működtetésével kapcsolatosan. Így a pénzügyi döntések, mind rövid, mind pedig hosszútávon jelentősen befolyásolják a vállalkozás sikeres működését. Jelen tanulmány célja, hogy egy átfogó képet adjon a magyarországi KKV-szektor
    jelenlegi helyzetéről, egyes finanszírozási lehetőségeiről, valamint a fejlődésnek gátat szabó korlátokról. A tanulmány a magyarországi KKV-k finanszírozási jellemzőit feltáró primer kérdőíves kutatás elméleti alapjait kívánja megteremteni.