Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az egyetemes szolgáltatás értelmezéséről az Európai Unióban
    49-66
    Megtekintések száma:
    116

    Az elmúlt közel tíz évben az európai társadalommodellről folytatott vita középpontjában az általános gazdasági érdekű szolgáltatások jövőbeni szerepének megfogalmazása állt. Az Európai Bizottság széleskörű nyilvános konzultációt indított el az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közszolgáltatási célkitűzéseiről, az életminőségre, a környezetre és az európai vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásairól, valamint a szolgáltatások szervezésének és finanszírozásának módjáról. Ehhez a konzultációhoz az Európai Közösségek Bírósága (European Court of Justice) és az Elsőfokú Bíróság (Court of First Instance) általános érdekű szolgáltatásokkal1 kapcsolatos ügyekben hozott határozatai is hozzájárultak. Bár a bíróságok döntései nem voltak mindig konzisztensek, mégis nagyban segítették az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmának pontosabb meghatározását.

  • A figyelem az információs javak világában. A szűkösség átértelmezése
    1-20
    Megtekintések száma:
    142

    A figyelem mint szolgáltatás jelentős forrása lehet az értékteremtésnek. Funkcionális és piaci összefüggésben a figyelem tulajdonképpen munkatermék (munkateljesítmény, szolgáltatás) és mint cserejószágot természetesen pénz fejében cserélik. A csererendszer elég pontos információkat ad a társadalomban a figyelem szétosztásáról, amelynek arányai a személyes és társadalmi elismerést tükrözik vissza. A figyelem tőzsdéje a társadalmi nyilvánosság, az internet pedig a figyelem világpiacaként fogható fel. Ám a figyelem a „régi gazdaságban" is része volt a szolgáltatásoknak, sőt néha-néha a figyelem volt a központi alkotórész. A közvetlenül emberekre irányuló, személyes szolgáltatások (tanítás, jogi és egészségügyi szolgáltatások) mindig is nagy figyelmet igényeltek. Ha mármost a termelés maga is javarészt szolgáltatásként jelentkezik, akkor a figyelem a termék hasznosulásában meghatározó erőforrássá lép elő. A termelés és szolgáltatások individualizációs fokának növekedésével, és az emberek közötti közvetlen interakciók sűrűsödésével és nem utolsó sorban virtuális térbe helyeződésével szükségszerűen emelkedik a gazdasági folyamatok figyelemigénye is. Azaz az ilyen javak eladása is nagyobb figyelmet igényel. A hagyományos javaktól eltérően, a szolgáltatások és méginkább a szellemi javak esetében kitüntetett tényező a fogyasztásukhoz, felhasználásukhoz szükséges idő és figyelem, illetve az elsajátításukhoz nélkülözhetetlen kompetenciák. E javak termelői számára a fogyasztók/kliensek figyelmének a lekötése gyakran a legfontosabb versenytényező. A dicsőség, a kiválóság és a presztízs, mind a felhalmozott figyelem megnyilvánulási formái. Ebben az értelemben a figyelem értékmegőrző funkcióval bír, jóllehet ezt nem lehet minden további nélkül összehasonlítani a pénz vagy bizonyos termékek felhalmozási mechanizmusaival. A figyelem ökonómiája még inkább a kérdések felvetésénél tart, semmint jól védhető tételek, állítások megfogalmazásánál. Még kevésbé állíthatjuk, hogy a tárgykörben kristályosodott volna egy elmélet, amely elfogadható magyarázatokkal szolgál a gazdaságnak e terjeszkedő szeletének a materiális gazdaságétól nagyban eltérő működésére. Nem kétséges azonban, hogy az új gazdaságban a figyelem elsőrendű fontosságú kutatási tárgy.

  • A tudásintenzív üzleti szolgáltatások innovációs jellemzői
    147-156
    Megtekintések száma:
    143

    A cikk a szolgáltatások innovációs megközelítéséből kiindulva lehatárolja a tudásintenzív üzleti szolgáltatásokat, összefoglalja azok innovációs jellemzőit. Megállapítja, hogy az egyes szolgáltatási tevékenységeknél más szektorokhoz viszonyítva hiányoznak az ösztönzéshez szükséges intézményi és egyéb formális támogató rendszerek, amelyek nemcsak tudásközpontokként szolgálhatnának a vállalkozások számára, hanem hozzájárulhatnának az innovációk védelméhez és terjedéséhez is. A szellemi tulajdonnak a szolgáltatások körében hiányzó hatékony védelme (a termelő szektorral ellentétben) nagy kockázatot jelent, ami gátolja az optimális tudástranszfert, és pazarló, duplikált innovációs erőfeszítéseket okoz.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O31, O32, L84

  • Innovatív online banki szolgáltatások megítélésének vizsgálata – diszkrét választási kísérlet egyetemista fogyasztók körében
    64-91
    Megtekintések száma:
    298

    Tanulmányunkban az innovatív online banki szolgáltatások irányába tanúsított fogyasztói preferenciákat vizsgáljuk gazdálkodástudományi képzésben résztvevő hallgatók körében. Kutatási célunk elérése érdekében diszkrét választási kísérletet hajtottunk végre az elemezni kívánt célcsoporttal. A kísérletünkben szerepeltetett hipotetikus döntési helyzeteink alternatíváit az ATM-okostelefon integráció lehetősége, a valós idejű banki ügyintézés rendelkezésre állása, az NFC fizetés elérhetősége és a tranzakciónkénti költség jelentették. Modellbecsléseink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom vizsgált szolgáltatás (ATM-okostelefon integráció, valós idejű banki ügyintézés, NFC fizetés) pozitív megítélést élvez a kitöltők körében, míg a költség emelkedése negatívan hat a megkérdezettek hasznosságérzetére. A preferencia-heterogenitás kezelése érdekében becsült látens osztályú modell eredményei rávilágítottak arra, hogy létezik egy fogyasztói csoport, amely nagyon erős preferenciákat, és ezen keresztül magas (átlagosan 70 Ft-os) fizetési hajlandóságot mutat az NFC szolgáltatás meglétének irányába. Ezen osztályba pedig nagyobb valószínűséggel kerülnek felsőoktatási szakképzésben résztvevő, nem debreceni lakcímmel rendelkező férfi hallgatók.

  • Üzleti intelligencia stratégiai nézőpontból
    49-70
    Megtekintések száma:
    425

    Az üzleti intelligencia a vállalati informatika egyik leglátványosabban és leggyorsabban fejlődő területe. A cikk összefoglalja a tárgykörhöz kapcsolódó szemléletmódok, modellek és alkalmazások több évtizedes történetét, bemutatja az átlagon felüli növekedés mozgatórugóit, megvilágítva az üzleti intelligencia szerepét a vállalatok stratégiájában. Átfogó képet ad az idetartozó informatikai alkalmazások és szolgáltatások piacának keresleti és kínálati oldaláról, kiemelve a fontosabb jelenségeket és tendenciákat. Külön foglalkozik a közelmúlt fontos vállalatfelvásárlási lépéseinek magyarázatával, elemezve az integráció iránti igény stratégiai következményeit, modellezve a fejlődés logikáját. A tanulmány a változó alkalmazási körülmények és feltételek lehetséges hatásainak felvázolásával zárul.

    Journal of Economic Litearture (JEL) kód: M10, M15, M40

  • A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák
    44-51
    Megtekintések száma:
    179

    A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
    széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
    kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

  • Az infokommunikációs piac állapotáról
    41-58
    Megtekintések száma:
    121

    Az infokommunikációs szektor növekedése igen gyors volt a kilencvenes években, majd ez a trend 2000 második felében megtört. Az iparág recessziója azóta véget ért, ugyanakkor azonban számos jelből arra következtethetünk, hogy a fejlődésében új szakasz kezdődött. Ezt a periódust a korábbinál lassúbb növekedés, az építkezés felől a használat felé való fordulás, a korábbinál realistább, józanabb vásárlói és befektető magatartás, a piac beérése és konszolidációja, a termékek és szolgáltatások tömegcikkesedése, a szállítói oldal vállalatainak racionalizálása, a földrajzi munkamegosztás átrendeződése jellemzi. Eközben kiszélesednek és elmélyülnek az új technológiához való alkalmazkodás folyamatai. Mindezek a jellemzők és trendek megfelelnek annak a leírásnak, amit a venezuelai Carlota Perez az innovációs ciklusok „összerendeződési korszakának” nevez.

  • Párhuzamos technológiai és szervezeti innováció
    5-19
    Megtekintések száma:
    168

    A számítógépes munkavégzés terjedésének köszönhetően az információs technológia fejlődése közvetlen és jelentős hatást gyakorol a vállalatok szervezeti-működési rendszerére. A technológiai és a szervezeti rendszerek fejlődésében megfigyelhető összefüggések és párhuzamosságok feltárásával számos kutatási
    program foglalkozik, a jelen tanulmány is ezek körébe tartozik. A cikk első szakasza áttekintést ad az információs rendszerek fejlesztésénél használt szolgáltatásorientált architektúra (SOA) filozófiájáról és módszertanáról. A második szakasz bemutatja, hogy a vállalati szervezeti rendszerek fejlődésében hasonló irány figyelhető meg, vagyis a SOA-alapú gondolkodás egyáltalán nem áll messze a mai vállalatszervezési megoldásoktól. Végezetül a harmadik szakasz felvázolja a SOA-alapon működő vállalati szervezet működési modelljét, kitérve bevezetésének néhány fontosabb kérdésére is. Az eredmények alapvetően módszertani jellegűek, a szervezeti és az információs rendszer összehangolásának fontosságára, az abban rejlő lehetőségekre hívják fel a figyelmet. A cikk egy, a Magyar Posta Zrt. által kezdeményezett kutatásfejlesztési program első szakaszának lezárásaként készült.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L14, L22, L86, M15

  • A Google és versenytársai
    127-140
    Megtekintések száma:
    128

    Egyetemi diplomamunkám témájaként a Google cég piaci stratégiai elemzését választottam. A cég nevéhez fűződik a ma legnépszerűbb keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése. A vállalat üzleti sikere a két fiatal alapító-tulajdonos által kidolgozott PageRank eljárásban rejlik, ami forradalmi változást hozott, lehetővé téve az Internet adatállományát alkotó hatalmas adatbázisban történő hatékony keresést. A
    Google megjelenését követően a korábbi keresők visszaszorultak és részben el is tűntek. A kilencvenes évek kiemelkedő vállalataiéval ellentétes, „különc” stratégiát alkalmazó cég az alapítóit hét év leforgása alatt milliárdossá tette, hatalmas felhasználói bázist gyűjtött össze, és számtalan konkurens vállalatnak okozott fejtörést. A legtöbben a Google név hallatán csupán egy egyszerű internetes keresőre asszociálnak, de a jól hangzó név mögött ma már egy hatalmas birodalom áll, amely a keresőfelülete mellett szoftvercsomagjaival is felvette a versenyt a többiekkel, a keresési eredmények mellett elhelyezett reklámokkal pedig hatalmas bevételre tett szert.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L1.

  • Tegnap, ma, holnap: a vállalati tevékenységek kiszervezésének trendjei
    27-42
    Megtekintések száma:
    151

    A tevékenységek kiszervezése, illetve annak nemzetközi változata, az úgynevezett offshore outsourcing napjaink gazdaságának egyik legfontosabb jelensége. A termelés kihelyezése olcsó országokba már évtizedekkel ezelőtt megindult. Az infokommunikácós technológia fejlődésének köszönhetően a múlt század kilencvenes éveiben az egyéb, többnyire szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek is sorra kerültek. A near-shoring és az off-shoring hatalmas, dinamikusan fejlődő iparággá vált, ami különleges lehetőségeket biztosít számos feltörekvő országnak. A szektorban élénk verseny bontakozott ki, aminek részese hazánk is. Ebben a küzdelemben sajátos ország- és vállalati stratégiák figyelhetők meg. A fejlődés számos gazdasági, politikai és társadalmi problémát vet fel, amelyekre megoldást kell keresniük mindazoknak, akik élni kívánnak a lehetőségekkel.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L24.