Keresés

Keresési eredmények

• Global Value Chains and Upgrading – Experiences of Hungarian Firms in the Machinery Industry

  5-22

  Éltető Andrea

  Magasházi Anikó

  Szalavetz Andrea

  Megtekintések száma:

  241

  Global production networks and global value chains have become widespread today. In these cases firms locate the various stages of their value adding activities across different countries. The activities of global value chains form a new phase of globalization characterized by fragmented production, transfer of technology, and decreasing transport costs (Kaplinsky 2013). Developing countries are involved in these production networks, perceiving this as an important (if not the only) way to develop. The Central European countries have taken an active part in the chains of multinational firms since the nineties. The benefit derived from this participation varies across sectors and firms. In this article we analyze the experiences of Hungarian companies in the machinery industry. The structure of the article is the following. After a description of the basic research question and methodology, a literature review is provided. In the following section we introduce the companies surveyed and review their product-, process- and functional upgrading experiences. Finally, we discuss our findings and suggest some managerial and policy implications.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: F23, M21

• A franchise mint irányítási forma szerepe a gazdaságban

  59-83

  Flaskár Anett

  Megtekintések száma:

  169

  A franchise egyre elterjedtebb irányítási formának tekinthető napjainkban. Népszerűsége azzal magyarázható, hogy ezen üzleti modell révén gyorsan terjedhet és fejlődhet egy vállalat, ami nemcsak az ötletgazda számára előnyös, hanem az egész gazdaságra pozitív hatást fejt ki – munkahelyteremtő képessége, a GDP-hez való hozzájárulása által. A tanulmány a franchise formában működő hálózatok gazdaságban betöltött szerepét mutatja be, a franchise szülőhazájának számító Egyesült Államokban, valamint az amerikai franchise hálózatok egyre népszerűbb célpiacaként számon tartott Európában.
  A Nemzetközi Franchise Szövetség, valamint az Európai Franchise Föderáció által közzétett felmérések a franchise hálózatok egységeinek számáról, a franchise vállalatoknak köszönhető munkahelyekről,
  jövedelmekről, a kibocsátás mértékéről, valamint a GDP-hez való hozzájárulás mértékéről adnak információt, ágazatonkénti bontásban. A számok arról tanúskodnak, hogy a franchise egyre nagyobb részt képvisel a gazdaságban, az egyéb vállalati formákhoz képest nagyobb fejlődést mutat, a munkalehetőségek fő forrásának és a gazdasági növekedés fő motorjának tekinthető.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D22, L14

• Regionális hálózati együttműködések

  115-130

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  113

  Jelen tanulmány célja az – elsősorban építőipar területén – fellelhető regionális hálózati együttműködések feltérképezése, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. A tanulmány három fő részből áll: az építőiparra vonatkozó iparágelemzést követően egy rövid összefoglaló található a napjainkban fellelhető vállalati hálózati együttműködések, a klaszteresedés elméleti alapjairól, illetve speciálisan az építőiparban tevékenykedő vállalatok közti ilyen jellegű kapcsolatokról, végül a munkát az Észak-Alföldi Régió egy meghatározó építőipari vállalatának kapcsolati hálózatát feltáró esettanulmány zárja. Legfontosabb megállapítása, hogy hazánkban még nem indult el az építőipar területén a számos fejlett gazdaságban már működő klaszteresedés, ám a hálózatosodás – mely alapját képezheti egy építőipari klaszter kialakulásának – beindult, s ha tovább folytatódik, az tovább növelné az együttműködésből eddig is tapasztalt előnyöket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L140, L850

• Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat

  51-70

  Hoványi Gábor

  Megtekintések száma:

  140

  A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

• Adatbányászat üzleti szemmel (I. rész)

  Harmati Attila

  Megtekintések száma:

  94

  A cikk az adatbányászat technológiájának gyakorlati alkalmazását szemlélteti egy – a szerző által készített – adatbányászati projekt bemutatása révén. Az esettanulmány elkészítésének célja egy osztályozási modell kialakítása volt logisztikus regressziós modellek, döntési fa és neurális háló felhasználásával. A megfelelő eljárás megtalálásával az adatállományt nyújtó vállalat egy jövőbeli direktmarketing-akcióhoz kapcsolódóan tudatosan jelölheti ki azon ügyfelek körét, akik egy személyes levélre nagy valószínűséggel kedvezően reagálnának. A potenciálisan kedvező ügyfelek ezáltal hatékonyabban érhetőek el a véletlen kiválasztáshoz képest, így növelve a vállalat hatékonyságát és eredményességét. Az eredmények általánosítása alátámasztja az adatbányászat üzleti célú felhasználásának számos előnyét.

  JEL kód: C25, C44, C45, C49, C88

• Két régió klaszteralapítási kezdeményezéseinek összehasonlítása a 2008-as regionális klaszterpályázatokon keresztül

  133-140

  Pecze Máté

  Megtekintések száma:

  103

  A magyar kormányzat elindította kezdeményezését a vállalkozói együttműködések új, klasztereken keresztüli támogatására, bár még nem biztos, hogy a gazdaság és a helyi szerelők felkészültek lennének
  erre a módszerre. Csakúgy, mint más régiókban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön is új klaszterek indultak, hogy elnyerjék a támogatást. Az együttműködésük minősége, a benyújtott pályázatok
  száma, valamint a nyertes projektek köre/aránya megmutatja, hogy a klaszterelmélet és a nyugati gyakorlat alkalmazása az itthoni környezetben mit eredményez, a magyar vállalatok tudnak-e, akarnak-e
  klaszterekben dolgoni. Ezen cikkben a régiók gazdasági szereplőinek a hajlandóságát/aktivitását vizsgálom a 2008-as régiós klaszterkiírásokban. Észak-Magyarország és Észak-Alföld hasonló, de nem teljesen egyező eredménnyel rendelkezik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: R58, L2

• A felsőoktatás minőségének néhány gazdasági vetülete

  14-30

  Lakatos Péter Levente

  Makó Csaba

  Megtekintések száma:

  292

  Jelen írás a világ legnevesebb egyetemi rangsoraira, az OECD éves jelentéseire, illetve az Eurostat adatira támaszkodva igyekszik igazolni egyrészt azt, hogy a versenyképes gazdaság versenyképes (felső)oktatást is igényel, másrészt, hogy a felsőoktatás minősége és a gazdasági fejlettség között szignifikáns összefüggés van. Továbbá, hogy ebben a folyamatban a minőségkultúra alakításán, iránymutatásain, segítő vizsgálódásán, a jó gyakorlatok összegzésén és építő javaslatok tételén keresztül a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetrendszernek kiemelkedő feladata és felelőssége van. Végül arra mutat rá, hogy az egyetemek és az ügynökségek szoros együttműködése a stakeholderekkel kiemelt terület, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy sokkal inkább képesség alapú kimeneti rendszer térnyeréséhez. Kívánatosnak tartja továbbá az egyetemek és a tudományos kutatóhálózatok, kutatóintézetek kapcsolatának szorosabbá és élőbbé tételét (ahol nem az).

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H52, I22, I23, I25, I26, O15