Keresés

Keresési eredmények

• Az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci folyamatainak vizsgálata A

  84-102

  Lipták Katalin

  Megtekintések száma:

  236

  A tanulmány az Észak-magyarországi régió pozícióját vizsgálja országos viszonylatban a főbb munkaerőpiaci indikátorok figyelembe vételével. Számításokat végeztem a régióban lezajló munkaerő-piaci folyamatok szemléltetésére. A tanulmány célja az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci helyzetének megértéséhez kapcsolódóan a munkanélküliség főbb tényezőinek mélyebb feltárása, valamint a
  foglalkoztatási szerkezetben bekövetkezett változások számszerűsítése, értékelése.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J21, R23

• A digitalizáció módszertani kihívásai az üzleti képzésben: Digitalizáció az üzleti képzésben

  62-83

  Kispál-Vitai Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  413

  Az egyetemi oktatás a 21. században alapvetően megváltozott környezetben kell, hogy helytálljon. A megszerzendő ismeretek az információtechnológia fejlődésével megszaporodni látszanak. A munkaerőpiac igényeinek megváltozása is megköveteli az egyetemi tananyagok folyamatos fejlesztését és hatékonyabb átadását. A cikk ebben a környezetben a technológia hatását vizsgálja az oktatás hatékonyságára, bemutat és értékel néhány oktatásmódszertani megközelítést. A tanulmány következtetései arra mutatnak rá, hogy az információ megszerzése sokkal könnyebbé vált, mint akár 10 évvel ezelőtt volt, az ismereteket azonban még mindig ugyanúgy kell rögzíteni, a tanulás neurobiológiai folyamata alapvetően ugyanaz, mint 100
  évvel ezelőtt.

  JEL kódok: A20, A22, A23

• Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon – az empirikus vizsgálatok tanulságai

  39-60

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  191

  Az oktatás jelző/szűrő hipotézise szerint az oktatási intézmények munkaerő-piaci funkciója nem csupán a tanulóik, hallgatóik munkavégző képességének (termelékenységének) növelése lehet, de mérhetik és jelezhetik is azt a munkaadók felé. A közgazdaságtan empirikus irodalmában az 1970-es évek óta
  születnek újabb és újabb kísérletek ezen információs funkció igazolására, mérésére, mindeddig érdemi eredmény nélkül. Jelen tanulmány az oktatás, képzés munkaerő-piaci jelző/szűrő modelljeit és ezek empirikus irodalmát elemzi, mely során arra keresi a választ milyen okok állhatnak a tesztelési kísérletek
  sorozatos kudarcai mögött. Legfőbb megállapítása szerint a méréseknek vissza kell térniük az elméleti modellekhez, mert túlzottan elszakadtak azoktól és az oktatás vállalati hasznosulásának vizsgálatára kell koncentrálniuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J21

• A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében

  108-125

  Almási Anikó

  Megtekintések száma:

  748

  A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
  sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14

• A felsőoktatás minőségének néhány gazdasági vetülete

  14-30

  Lakatos Péter Levente

  Makó Csaba

  Megtekintések száma:

  314

  Jelen írás a világ legnevesebb egyetemi rangsoraira, az OECD éves jelentéseire, illetve az Eurostat adatira támaszkodva igyekszik igazolni egyrészt azt, hogy a versenyképes gazdaság versenyképes (felső)oktatást is igényel, másrészt, hogy a felsőoktatás minősége és a gazdasági fejlettség között szignifikáns összefüggés van. Továbbá, hogy ebben a folyamatban a minőségkultúra alakításán, iránymutatásain, segítő vizsgálódásán, a jó gyakorlatok összegzésén és építő javaslatok tételén keresztül a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetrendszernek kiemelkedő feladata és felelőssége van. Végül arra mutat rá, hogy az egyetemek és az ügynökségek szoros együttműködése a stakeholderekkel kiemelt terület, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy sokkal inkább képesség alapú kimeneti rendszer térnyeréséhez. Kívánatosnak tartja továbbá az egyetemek és a tudományos kutatóhálózatok, kutatóintézetek kapcsolatának szorosabbá és élőbbé tételét (ahol nem az).

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H52, I22, I23, I25, I26, O15