Keresés

Keresési eredmények

• Kvantofrénia? Néhány megjegyzés a társadalom- és gazdaságtudományok formalizálásának feltételeiről

  5-18

  Musto István

  Megtekintések száma:

  111

  Ez az írás néhány szempontot tárgyal a gazdaságtudományi elméletek és modellek formális számszerűsítésének korlátairól. Rámutat arra, hogy komplex, nyílt és dinamikus rendszerek memóriával rendelkeznek, vagyis a múlt a jelent is befolyásolja, kifejti, hogy a modellek kibővítése a valóság megjelenítése felé a formalizálás lehetőségeit korlátozza, megállapítja, hogy a kutatás alanya és tárgya között különböző mértékű összefonódások, ill. kölcsönhatások jelennek meg, valamint hogy a tények összehasonlíthatósága a kezdeti feltételek azonosságának, ill. különbözőségének függvénye. Az elemzés nem a matematikai formalizálás mellett vagy ellene foglal állást, hanem megvizsgálja annak néhány specifikus feltételét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, B10, B41, C10

• Innovatív online banki szolgáltatások megítélésének vizsgálata – diszkrét választási kísérlet egyetemista fogyasztók körében

  64-91

  Lakatos Vilmos

  Balogh Péter

  Czine Péter

  Megtekintések száma:

  298

  Tanulmányunkban az innovatív online banki szolgáltatások irányába tanúsított fogyasztói preferenciákat vizsgáljuk gazdálkodástudományi képzésben résztvevő hallgatók körében. Kutatási célunk elérése érdekében diszkrét választási kísérletet hajtottunk végre az elemezni kívánt célcsoporttal. A kísérletünkben szerepeltetett hipotetikus döntési helyzeteink alternatíváit az ATM-okostelefon integráció lehetősége, a valós idejű banki ügyintézés rendelkezésre állása, az NFC fizetés elérhetősége és a tranzakciónkénti költség jelentették. Modellbecsléseink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom vizsgált szolgáltatás (ATM-okostelefon integráció, valós idejű banki ügyintézés, NFC fizetés) pozitív megítélést élvez a kitöltők körében, míg a költség emelkedése negatívan hat a megkérdezettek hasznosságérzetére. A preferencia-heterogenitás kezelése érdekében becsült látens osztályú modell eredményei rávilágítottak arra, hogy létezik egy fogyasztói csoport, amely nagyon erős preferenciákat, és ezen keresztül magas (átlagosan 70 Ft-os) fizetési hajlandóságot mutat az NFC szolgáltatás meglétének irányába. Ezen osztályba pedig nagyobb valószínűséggel kerülnek felsőoktatási szakképzésben résztvevő, nem debreceni lakcímmel rendelkező férfi hallgatók.

• Szoftverágensek és a döntéstámogatás

  105-125

  Tarnóczi Tibor

  Megtekintések száma:

  108

  A döntéstámogató és gazdaságmodellező számítógépes rendszerekben egyre nagyobb szerep jut a mesterségesintelligencia-kutatás eredményeinek, így a szoftverágenseknek is, amelyek alkalmazása ma már az információtechnológia szinte minden területén megtalálható. Az ágens olyan autonóm "rész-rendszer", ami érzékelői által érzékeli környezetét és beavatkozó szervei által megváltoztatja azt, képes alkalmazkodni környezetéhez, képes tanulni cseledetei hatásából, illetve a környezet változásaiból, és e tudást felhasználva képes változtatni tervein, cselekedetein annak érdekében, hogy azok megfelelőbbek legyenek. Az ágensek alkalmazása átütő eredményt hozhat a gazdasági modellezésben is. A tanulmány bemutatja a döntéshozatal azon jellemzőit, amelyek fontosak az ágensek megítélésében, valamint a szoftverágensek főbb jellemzőit és gazdasági alaklmazásai lehetőségeit.

• A logikai programozás alkalmazhatósága a döntéstámogató rendszerekben

  105-113

  Tarnóczi Tibor

  Megtekintések száma:

  12

  A globalizálódó gazdaságban az erősödő verseny egyre inkább előtérbe helyezi a gyors és minőségi vezetői döntéshozatal jelentőségét. A felgyorsult világban lecsökkent a reakcióidő, vagyis a döntési folyamatra kevesebb idő maradt, ugyanakkor a megoldandó problémák komplexitása, bonyolultsága és a döntéshez szükséges információ mennyisége megnőtt. Ilyen
  környezetben még inkább előtérbe kerül a számítógépes döntéstámogató rendszerek eddig sem jelentéktelen szerepe. A tanulmány bemutatja a logikai programozásban rejlő lehetőségeket, és azt, hogy annak alkalmazása milyen előnyökkel járhat a gazdasági modellezésben, a döntéstámogató rendszerek alkalmazásában. 

• Ártranszmisszió a magyar sertéspiacon strukturális törések jelenlétében

  24-36

  Bakucs L. Zoltán

  Megtekintések száma:

  97

  A cikk az ártranszmissziót elemzi a magyar sertéshúspiacon. Eredményeink szerint az általában alkalmazott Johansen-, valamint az Engle-Granger- (kétlépcsős) -kointegrációtesztek nem találnak kointegrációt a magyar sertéshús-termelői és fogyasztói árak között. Ezért a Gregory-Hanse-eljárást alkalmazunk, amely figyelembe veszi a strukturális töréseket az idősorokban. Számításaink szerint a termelői és fogyasztói árak kointegráltak, amennyiben figyelembe vesszük az 1996 áprilisában bekövetkezett strukturális töréspontot. Mind hosszú, mind rövid távon az okság a termelők felől irányul a fogyasztói szint felé. A magyar sertéshúspiacon mark-up típusú árképzés érvényesül. Hosszú távon az ártranszmisszió szimmetrikus, rövid távon ellenben aszimmetrikus, vagyis a feldolgozó, nagy- vagy kiskereskedelmi szektor időszakosan hasznot húzhat az esetleges termelőiár-változásokból.

  Journal of Econmic Literature (JEL) kód: Q13, D12, D4

• Stratégia és stratégiaalkotás a magyarországi kis- és középvállalkozások gyakorlatában

  19-32

  Salamonné Huszty Anna

  Megtekintések száma:

  176

  A tanulmány egy kétéves kutatási program második szakaszának eredményeit mutatja be. A kutatás célja a magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési életciklusainak, az egyes életszakaszok sajátosságainak feltárása, valamint stratégiáiknak ás a stratégiák kialakulásának vizsgálata volt. A program részletes leírása megtalálható a Competitio 2006. márciusi számában az első szakasz vizsgálati eredményeivel és a felhasznált források listájával együtt. A kutatás második szakasza a vizsgált vállalkozói körben a stratégiai gondolkodásra, a stratégiaalkotás módjára, a követett stratégiák tartalmi elemeire, a fejlődési pályákra kondentrált. A két vizsgálati szakasz szerves egészet alkot, a második szakasz az elsőben szereplő fogalmakat, definíciókat, modelleket is használja, azok újboli leírásától tehát a mostani második részben eltekintünk.

• Üzleti intelligencia stratégiai nézőpontból

  49-70

  Bőgel György

  Papp Attila

  Megtekintések száma:

  425

  Az üzleti intelligencia a vállalati informatika egyik leglátványosabban és leggyorsabban fejlődő területe. A cikk összefoglalja a tárgykörhöz kapcsolódó szemléletmódok, modellek és alkalmazások több évtizedes történetét, bemutatja az átlagon felüli növekedés mozgatórugóit, megvilágítva az üzleti intelligencia szerepét a vállalatok stratégiájában. Átfogó képet ad az idetartozó informatikai alkalmazások és szolgáltatások piacának keresleti és kínálati oldaláról, kiemelve a fontosabb jelenségeket és tendenciákat. Külön foglalkozik a közelmúlt fontos vállalatfelvásárlási lépéseinek magyarázatával, elemezve az integráció iránti igény stratégiai következményeit, modellezve a fejlődés logikáját. A tanulmány a változó alkalmazási körülmények és feltételek lehetséges hatásainak felvázolásával zárul.

  Journal of Economic Litearture (JEL) kód: M10, M15, M40

• Pénzügyi válság, gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány (Nemegyensúlyi paradigma)

  19-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  123

  A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28