Keresés
Keresési eredmények
-
A régiók és az európai integráció: A régiók európaizálódása Közép- és Kelet-Európában
54-68Megtekintések száma:196Az európaizálódás folyamata, azaz a nemzeti jogszabályoknak, intézményeknek és döntéshozatali mintáknak az EU politikai gyakorlatához való hozzáigazítása a nemzeti politikai rendszerek jelentős átalakulásához vezet. Az állami intézmények horizontális dimenziójában mindez elsősorban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát, a vertikális dimenzióban pedig a központi államnak a régiókhoz, tartományokhoz való viszonyát érinti. Az írás Közép- és Kelet-Európa három államában, Lenygelországban, Magyarországon és Csehországban lezajlott európaizálódási folyamatok eredetét és tartósságát vizsgálja meg. A vizsgálatok középpontjában elsősorban az intézményi alkalmazkodások állnak.
-
Freedom of the Markets versus Good Governance: Experiences in Central Europe
35-61Megtekintések száma:258The market and the state, operation and characteristics of two institutions of key importance in the modern mixed economies, are investigated for the former socialist countries in this study. After two decades it can be seen more clearly what system has been established in the region, how it operates, and what its characteristics are. In the first part of the with the help of international comparisons we examine how free the market is, how good the rules are, and how much they help, or hinder, the fulfilment of its function. From an other aspect we compare the scope of the good governance and the size, the freedom and efficiency of the state. According to the evidence of the international studies examined, the former socialist countries established the forms of the market institutional system relatively quickly, but the operation and quality of these lagged significantly behind those of the developed countries. Also important conclusion of the study is that by the first decade of the millennium the characteristics of the former socialist countries are increasingly diverging from one another. Both the characteristics of the earlier socialism, and the more distant historical past which can be caught in the act within it, had and have an effect on the economic and social systems now established in Eastern and Central Europe.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: H1, P17, P27, P35
-
Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés
33-54Megtekintések száma:405A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51
-
Varieties of development paths in post communist countries with special regard to the transition in Hungary
5-25Megtekintések száma:392Transition in Central and Eastern Europe was carried out in various ways. However, the different countries’ current economic structure, institutions and main economic performance measures are rather similar. The question asked is whether these countries follow a specific kind of development model? What seems likely is that they differ substantially from CIS countries in many aspects. But they also seem to differ from existing models of capitalism more than they do from each-other. Based on this information, the varieties of capitalism literature assumes that such a model does indeed exist. However, no comprehensive positive description of the model has so far been provided. This paper tries to define the main elements of the CEE capitalist models. These are small open economies, with close integration into the world economy through foreign investments, a relatively limited and declining role of state redistribution, the problems of dual economic structure and insufficient job creation, a relatively large shadow economy and “business capture”-type cronyism. Further research is required to properly describe the elements and interactions among them.
Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E65, P31
-
A gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatának néhány jellemzője - egy empirikus kutatás néhány megállapítása
149-178Megtekintések száma:228Ebben a tanulmányban annak az empirikus kutatásnak néhány tanulságát igyekszünk közreadni, amely a 2005-ben hirdetett Baross Gábor Program elnevezésű Regionális Innovációs Fejlesztési Program keretében elnyert támogatással zajlik, a "Tudástranszfer előmozdítása az Észak-Alföldi Régió versenyképességének fokozásáért innováció-orientált oktatási tudásház létrehozásával" című projekt keretében. A kutatásnak ez a része a gazdaság szereplőinek a felsőoktatási képzés felé megfogalmazott elvárásait igyekezett feltárni. Az írás először a kutatásnak azokat az eredményeit mutatja be, amelyek a bolognai képzési forma hazai bevezetése célkitűzéseinek és képzési szintjeinek vállalati ismertségét, az egyes szintek ismeretsrtuktúrájával és a kialakítandó kompetenciáival kapcsolatos elvárásokat elemezték. Ezt követően a vállalatok felsőoktatással kapcsolatos elvárásait, az intézmények és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésének lehetőségeit vizsgáló kérdéscsoportok tanulságait elemzi.
-
A bizalom mint költségcsökkentő tényező
74-84Megtekintések száma:318Jelen tanulmányban az egyik legtöbbet kutatott informális intézmény, a bizalom direkt és indirekt költségcsökkentő hatását vizsgáljuk. A bizalom mikroszintű bevezetését makroszintű megközelítés követi,
mely a bizalom tranzakciós költségeken keresztüli közvetlen és a jogrendszeren keresztül történő közvetett, tovagyűrűző költségcsökkentő hatására kíván rávilágítani. Utóbbi részeként 25 európai uniós ország empirikus vizsgálata során a bizalom és az adminisztratív teher okozta költségek – mint a jogrendszer által generált költségek – közötti összefüggéseket elemezzük. A közgazdasági irodalom igazolja egyrészt, hogy a bizalom csökkenti a tranzakciós költségeket, másrészt, hogy a jogrendszer hatékonysága hozzájárul a tranzakciós költségek csökkenéséhez. Feltevésünk szerint a bizalom növekedése javítja a jogrendszer hatékonyságát, és ezen keresztül is csökkenti a tranzakciós költségeket.Journal of Economic Literature (JEL) kód: D02, E02
-
A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?
101-116Megtekintések száma:263A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48
-
Are business relationships institutions?
105-119Megtekintések száma:261The question is simple; the answer could be quite complicated. Inter-organisational marketing researchers define business relationships as interactive exchanges between two organisations. Does this mean anything for institutional economists? A business relationship is created by weaving actor bonds, resource ties and activity links. Business relationships exist and change through time. The establishment, development, maintenance, as well as termination of a business relationship all require investments from the participating parties. A business relationship does not exist in an isolated manner, but other market and non-market actors can equally influence it. In reality, numerous other relationships and actors affect business relationships. As a result, these actors indirectly influence business relationships through the change in behaviour of one of the parties within the business relationship. These directly and indirectly affected relationships create a business network. For an organisation business relationships have different functions. External resources needed
for operation and value creation are fed by them. Value creation for the customer and value sharing with the customer take place in business relationships. They are forms of an organisation’s interdependence. A business relationship is a special form of governance of the partners’ mutual efforts. A business relationship has its own value for each organisation. Each organisation has several business relationships, each with different value. In business markets,
where buyers are always organisations, the business relationship portfolio is the market itself. Inter-organisational marketing researchers use very different theoretical foundations to study business relationships. Modern contract law based research distinguishes about a dozen norms of behaviour in business relationships. Institutional economic-rooted studies argue that we should use the plural-forms approach (price, authority and trust must be employed together) to explain these very complex phenomena. Research using communication theory concluded that multiple periods of business negotiations were required to develop even primitive norms. The paper concludes with some elements of a possible answer to the title question. -
A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák
44-51Megtekintések száma:297A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30