Keresés

Keresési eredmények

• A bizalom mint költségcsökkentő tényező

  74-84

  Hodosi Anett

  Megtekintések száma:

  360

  Jelen tanulmányban az egyik legtöbbet kutatott informális intézmény, a bizalom direkt és indirekt költségcsökkentő hatását vizsgáljuk. A bizalom mikroszintű bevezetését makroszintű megközelítés követi,
  mely a bizalom tranzakciós költségeken keresztüli közvetlen és a jogrendszeren keresztül történő közvetett, tovagyűrűző költségcsökkentő hatására kíván rávilágítani. Utóbbi részeként 25 európai uniós ország empirikus vizsgálata során a bizalom és az adminisztratív teher okozta költségek – mint a jogrendszer által generált költségek – közötti összefüggéseket elemezzük. A közgazdasági irodalom igazolja egyrészt, hogy a bizalom csökkenti a tranzakciós költségeket, másrészt, hogy a jogrendszer hatékonysága hozzájárul a tranzakciós költségek csökkenéséhez. Feltevésünk szerint a bizalom növekedése javítja a jogrendszer hatékonyságát, és ezen keresztül is csökkenti a tranzakciós költségeket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D02, E02

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  307

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• Are business relationships institutions?

  105-119

  Mandják Tibor

  Megtekintések száma:

  297

  The question is simple; the answer could be quite complicated. Inter-organisational marketing researchers define business relationships as interactive exchanges between two organisations. Does this mean anything for institutional economists? A business relationship is created by weaving actor bonds, resource ties and activity links. Business relationships exist and change through time. The establishment, development, maintenance, as well as termination of a business relationship all require investments from the participating parties. A business relationship does not exist in an isolated manner, but other market and non-market actors can equally influence it. In reality, numerous other relationships and actors affect business relationships. As a result, these actors indirectly influence business relationships through the change in behaviour of one of the parties within the business relationship. These directly and indirectly affected relationships create a business network. For an organisation business relationships have different functions. External resources needed
  for operation and value creation are fed by them. Value creation for the customer and value sharing with the customer take place in business relationships. They are forms of an organisation’s interdependence. A business relationship is a special form of governance of the partners’ mutual efforts. A business relationship has its own value for each organisation. Each organisation has several business relationships, each with different value. In business markets,
  where buyers are always organisations, the business relationship portfolio is the market itself. Inter-organisational marketing researchers use very different theoretical foundations to study business relationships. Modern contract law based research distinguishes about a dozen norms of behaviour in business relationships. Institutional economic-rooted studies argue that we should use the plural-forms approach (price, authority and trust must be employed together) to explain these very complex phenomena. Research using communication theory concluded that multiple periods of business negotiations were required to develop even primitive norms. The paper concludes with some elements of a possible answer to the title question.

• A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák

  44-51

  Prugberger Tamás

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  351

  A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
  széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
  kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

• A passzív rezisztencia politikai gazdaságtana: száz éve született Jászay Antal

  126-135

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  437

  Az alábbi rövid esszé célja az, hogy megemlékezzen Jászay Antalról, vagyis Anthony de Jasay-ről, aki a politikai filozófia és a közösségi választások elméletének határmezsgyéjén alkotott nagyot, és 2025-ben van születésének 100. évfordulója. Viszonylagos ismeretlensége magyarázható egyrészt azzal, hogy a tudományos világ intézményeit kerülte, másrészt filozófiája ,,konzervatív anarchista”' következtetéseivel. Jasay azonban a közösségi választások elméletének olyan klasszikusa, akit nem kellene elfelejtenünk – amihez persze előbb meg kellene ismernünk.

  JEL kód: D70, B25

• Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén

  115-146

  Poór József

  Bencsik Andrea

  Fekete Iván

  Majó Zoltán

  László Gyula

  Megtekintések száma:

  533

  Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

• Reflections on the Role of Institutions on the Chinese Road to a Market Economy

  49-82

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  304

  At the onset of transformation there has been a close to consensus view that the market system has no alternative. While this insight has found its place in the current mainstream on development economics, the so-called Washington consensus or post-Washington consensus (Kolodko, 2000, pp.119-141 andpp. 348-356; and Williamson, J, 2000, Srinivasan, T.N.,2000), very few would venture to repeat in an academic writing the once famous dictum of Vaclav Klaus: the third road leads to the third world. Much of western Europe has remained within the framework of the welfare state, despite its obvious limitations. Also in
  the transforming economies, the rollback of the state has proven to be much less than the tough normative language adopted by early reformers would have indicated. Actually, it is the structure rather than the size of public spending in these countries that may be a source of social and economic strains by providing less than optimal conditions for sustaining economic growth.

• Fehérgalléros kiszervezés: az offshore outsourcing jelensége

  41-60

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  354

  Az informatika és a távközlés fejlődése lehetővé teszi egy sor értelmiségi-szakértői jellegű vállalati tevékenység kihelyezését távoli országokba. A piaci verseny arra kényszeríti a fejlett országokban dolgozó vállalatokat, hogy költségeik csökkentése érdekében ezt a lehetőséget valóban ki is használják. A mai "fehérgalléros" offshore outsourcing az innovációs hullámokkal együtt járó "kreatív rombolás" figyelemre méltó jelensége. A fejlődő országok körében megindult a verseny a kiszervezési megbízásokért, kikristályosodnak a kiszervezés jellegzetes üzleti modelljei. A folyamat megítélése ellentmondásos, a strukturális átalakulásoknak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak.

• Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés

  103-114

  Kormos János

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  612

  A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24