Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján
    70-87
    Megtekintések száma:
    189

    A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.

  • Iskolavezetők és vidéki elitszerepek
    54-70
    Megtekintések száma:
    111

    A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.

  • Migránsok gyermekeinek szocializációja
    50-66
    Megtekintések száma:
    228

    A migráns gyerekek befogadásával kapcsolatos feladatok jelenős kihívások elé állítják a pedagógusokat. Tanulmányunk fókuszában az a kutatási kérdés áll, milyen tényezők játszanak szerepet a migráns gyerekek sikeres beillesztési folyamatában? Célunk ismertetni az integrációs kihívásokat, a kapcsolódó statisztikai adatokat és átfogó képet adni a tanulók iskolai beilleszkedését segítő tényezőkről. Megállapítható, hogy a sokszínűség elősegíti a szinergiát a közösségben, pozitívan hat az eredményességre, ugyanakkor az iskola a társadalmi problémák megoldásában kevésbé hatékony. Az iskola működéséhez igazított problémakezelés a pedagógiai gyakorlat átrendezéséhez, hosszabb távon pedig a társadalmi eredményességhez is hozzájárulhat. A pedagógiai folyamat kiegészítéseként tekintünk az iskolai szociális munka új típusú szolgáltatás rendszerére. Véleményünk szerint képzés tartalmi elemeit érdemes lenne kiterjeszteni a migráns gyerekek befogadását segítő módszerek ismertetésére.

  • Szülői segítségnyújtás az iskolai tanulmányi feladatok teljesítésében - Szülői kommunikáció – II. Rész
    212-232
    Megtekintések száma:
    188

    Az iskola és család közötti hatékony kommunikáció előfeltétele és elengedhetetlen része a hatékony szülő-oktató partnerségek kialakításához. A tanulmány azt elemzi, hogy a Palts és Harro-Loit (2015) szerzőpáros által megalkotott öt szülői kommunikációs minta (aktív pozitív; aktív-negatív; passzív-pozitív és passzív-negatív, kommunikációban jártas rugalmas szülők)  Kászon-térségben hogyan van jelen és milyen mértékben a pedagógus-szülő kommunikációban. A vizsgált térségben leggyakoribb a passzív-pozitív, valamint a passzív-negatív szülőtípus.

  • Szülői segítségnyújtás az iskolai tanulmányi feladatok teljesítésében – Szülőtípusok a házi feladatok teljesítésébe való bevonódás alapján - I. rész
    144-159
    Megtekintések száma:
    198

    Az iskolás gyerekek otthoni tanulásában való szülői segítségnyújtás előnyeit a szakemberek széles körben hangsúlyozták a közelmúlt kutatásaiban. A szülők aktív bevonódása pozitív hatással van a tanulók eredményeire és jellemvonásaira. Emellett a szülőknek lehetőségük van jobban belelátni az iskola életébe és partnerségi viszonyt kialakítani a pedagógusokkal. Jelen tanulmány több székelyföldi rurális település mintáján elemzi az iskolás gyerekek otthonra kapott feladataiba történő szülői bevonódást, a szülői segítségnyújtás formáit, azt, hogy a bevonódás alapján milyen szülőtípusokat különíthetünk el a vizsgált térségben, hangsúlyozva a szülők meghatározó szerepét gyerekeik tanulmányi életében. A legjellemzőbb szülőtípusok a következők:,,hárító”, ,,szorgalmas”, ,,partner”, ,,számonkérő”, ,,hálózatosodó”.

  • A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában
    41-69
    Megtekintések száma:
    160

    A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.

  • Speciális Olimpia mozgalom Kölyök Sportoló programjának állapotfelmérő-eszköze a gyakorlatban
    113-140
    Megtekintések száma:
    141

    A tanulmány a Speciális Olimpia mozgalom Kölyöksportoló Programjának nemzetközi felmérő eszközének magyarországi adaptációs folyamatáról ad pillanatképet. A vizsgálat a Magyarországon működő Kölyök Sportoló csoportokat vezető szakemberek bevonásával jött létre abból a célból, hogy az angol nyelvű Young Athletes Motor Skills Assessment Check List magyarra fordítását követően azt kipróbálva a gyógypedagógusok véleményezzék a felmérőlapot és ezzel segítsék annak a magyar gyakorlatban való meghonosítását.

  • „Nem tudom, hogyan lehet rájuk hatást gyakorolni...” Pedagógusok a roma tanulók oktatásáról
    71-88
    Megtekintések száma:
    81

    Tanulmányunkban a roma tanulók tömeges iskolai jelenlétének egyik sajátos vonatkozásával foglalkozunk: azzal, hogy a székelyföldi társadalmi környezet milyen kontextust teremt a roma tanulók beiskolázásának. A térségi társadalmi kontextus jellemzőinek felvázolását követően a térségben roma tanulókat oktató pedagógusok körében végzett interjús kutatás anyagai alapján azokat a pedagógusi percepciókat mutatjuk be, amelyek számukra a tanulók kulturális másságával való szembesülés kihívásait hordozzák. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a roma többségű osztályokban tanító pedagógus munkájának egy jelentős része nem az oktatásra, hanem a kulturális másság kezelésre irányul. A székelyföldi térség sajátos társadalmi viszonyai közepette a roma gyerekek oktatásában a szociális jellegű megközelítés (mélyszegénység) és a módszertani megoldások keresése mellett célravezető figyelmet szentelni az oktatási folyamatot ennél tágabb, ugyanakkor mélyebb szinten keretező társadalmi viszonyoknak is.

  • A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából
    67-81
    Megtekintések száma:
    550

    Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.

  • Nyíregyházi, telepi körülmények között élő, 18-29 éves roma fiatalok egészségmagatartása (fókuszcsoportos interjú)
    84-100
    Megtekintések száma:
    283

    A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg minden ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.

  • Szociális és pszichológiai tényezők szerepe a középiskolások dohányzásában és alkoholfogyasztásában
    32-56
    Megtekintések száma:
    70

    A tanulmány célja a dohányzás és alkoholfogyasztás háttértényezőinek, valamint motivációinak kutatása volt a magyar serdülők körében. A lekérdezésben 501 debreceni diák vett részt. A szociális változók közül mind a legjobb barát dohányzása (EH=16,72 p<0,001) és alkoholfogyasztása (EH=22,77; p<0,001), mind a kortársak káros szenvedélyei kockázati tényezőkként viselkedtek a mintában. A pszichológiai változók közül a magas önértékelés kockázati tényezőnek (alkohol: EH=1,04; p<0,05), míg a szégyenlősség (alkohol: EH=0,97; p<0,01; dohányzás: EH=0,97; p<0,05) és a magányosságérzet (alkohol: EH=0,96; p<0,001) is védőfaktornak bizonyultak. A pszichológiai változók viselkedését a szociális változók elsődleges szerepével magyarázzuk. Az eredményeink rávilágítanak arra, hogy fontos megtanítani a fiatalokat, hogy társas helyzetben hogyan viselkedjenek asszertív módon, elkerülve a csoportnyomást, mielőtt még az énmegerősítés és coping céljából kezdik el fogyasztani a szereket.

  • Az oktatói személyiség sajátosságai a vasútszakmában
    108-129
    Megtekintések száma:
    93

    Évtizedek óta keresik a kutatók és a gyakorlati szakemberek arra a napjainkban is aktuális kérdésre a választ, hogy mitől „jó”, azaz eredményes és hatékony egy pedagógus. A válasz az oktató személyiségével, személyiségjegyeivel kapcsolatos területeket is magában foglal. Kutatásunk során célul tűztük ki a vasútszakmai oktatók személyiségének vizsgálatát. Részcéljaink között szerepelt az általános személyiségjegyek Big Five modellel történő elemzésén túl, az oktató asszertivitásának, az emberekhez való alaphozzáállásának, befolyásolási technikájának és konfliktuskezelési módjának a tanulmányozása. A saját vizsgálatot kérdőíves módszerrel, széles körben alkalmazott eszközökkel végeztük négy különböző szervezetnél. A csoportok közötti eltérések vizsgálatához varianciaanalízist alkalmaztunk. Az eredmények alapján az oktatók megfelelő alapokkal rendelkeznek a pozitív légkör kialakításához. Nyitottság, barátságosság és az asszertivitás közepesnél erősebb szintje jellemző rájuk, a Machiavellizmus pedig csak kis mértékben van jelen. Konfliktuskezelésben a kompromisszumkeresés, a problémamegoldás és az elkerülés a legjellemzőbb stílusok. Az eredmények alapján javasoljuk a nyitottság és az asszertivitás szintjének további növelését, kompromisszumkeresés helyett pedig a komplex problémamegoldás gyakoribb alkalmazását.

  • Dropping out – Hungarian experiences at vocational training
    103-124
    Megtekintések száma:
    121

    The proportion of people with low school qualifications remains significant in Hungary, which not only makes it difficult for them to enter the current labour market but may also exclude them in the long term. For the increasing number of people with a low level of education, dropping out seems to be one of the most common reasons. Prevention as a determinative measure can provide answers to this problem. The study focuses on the issue of secondary school drop-out. The study results were based on the methodology of questionnaire surveys and semi-structured conversations. Based on the information obtained from the survey, this study continuously presents the results connected to drop-out conditions and compensatory measures. The study results highlight the significant effects of school and family, including previous school experiences, influence on the place of residence, the labour market status. The conclusions drawn from the results address the topic in a practical way and provide an opportunity to develop a possible action plan to prevent drop-outs.