Keresés

Keresési eredmények

• A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában

  41-69

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  531

  A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.

• A betegközpontú közszolgáltatás fejlesztése az egészségügyben: A fekvőbeteg-elbocsátási folyamatok minőségi értékelése egy indonéz magánkórházban

  250-261

  Putri Dieni Ananda

  Putri Dhita Widya

  Erni Nofi

  Wahidi Kemala Rita

  Megtekintések száma:

  67

  A tanulmány egy nyugat-jávai (Bogor, Indonézia) magánkórház fekvőbetegeinek elbocsátási folyamatát vizsgálja a betegközpontú közszolgáltatási modell keretében. 2023-ban a biztosított betegek átlagos elbocsátási ideje 4 óra 21 perc volt, amely meghaladta az Egészségügyi Minisztérium által előírt országos standardot. A kutatás vegyes módszertanú, szekvenciális feltáró megközelítést alkalmazott, 24, harmadik fél által finanszírozott (TPA) beteg bevonásával. Az adatgyűjtés interjúkra, dokumentumelemzésre és statisztikai vizsgálatra épült. Az eredmények szerint az elbocsátási idő 79%-a nem értékteremtő tevékenységekből állt, különösen késedelmekből, folyamatduplikációból és szervezeti széttagoltságból. A lean alapú folyamat-újratervezés az átlagos elbocsátási időt 2 óra 8 percre csökkentette (p < 0,001), miközben növelte a betegek elégedettségét és az észlelt szolgáltatásminőséget. A vizsgálat rámutat arra, hogy az integrált, betegközpontú munkafolyamatok kulcsfontosságúak a reagálóképes és legitim egészségügyi rendszer kialakításában.

• A testnevelés infrastrukturális háttérfeltételeinek vizsgálata a szakiskolák körében

  65-75

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  398

  A fizikai aktivitás minden életkorban fontos, különösen az a serdülőkorúak esetében, mivel ebben az életkorban alapozódnak meg a felnőttkori szokások. A mindennapos testnevelés közoktatásban történő bevezetésével hazánkban nagy előrelépés történt a fiatal generációk rendszeres fizikai aktivitásának megvalósítása terén. Ennek kivitelezéséhez azonban infrastrukturális feltételek is szükségesek. Jelen kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai szakiskolák tornatermi ellátottsága hogyan alakul. Magyarország megyéiben és Budapesten összesen 84 szakiskolát kerestünk meg. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló tornatermek száma jelenleg nem elegendő a színvonalas testnevelés órák megvalósításához.

• Nyíregyházi, telepi körülmények között élő, 18-29 éves roma fiatalok egészségmagatartása (fókuszcsoportos interjú)

  84-100

  Ember Zsolt

  Megtekintések száma:

  567

  A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg minden ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.

• Oktatás – ruralitás – társadalmi környezet

  31-53

  Bíró A. Zoltán

  Bodó Julianna

  Megtekintések száma:

  265

  A tanulmány a romániai székelyföldi térség kapcsán vizsgálja azt a kérdést, hogy milyen tényezők alakítják az oktatáshoz való viszonyulást, milyen szerepe van a vidéki jellegű tömbmagyar térségi társadalomnak az iskolához és a tanuláshoz való viszony formálódásában.
  A székelyföldi térség sajátos helyzetéből adódóan a térségi magyar oktatást négy tényező keretezi: a hivatalos állami intézményrendszer, a kisebbségi helyzet, a térségi identitásépítési folyamat és a térségi rurális társadalom működési módja. A tanulmány a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kutatási eredményeit összegezve tárgyalja azt, hogy a lokális vagy mikrotérségi közösségek életmódja, értékrendje, normavilága milyen módozatok révén keretezi a családok, a szülők számára az oktatáshoz való mindennapi viszonyulást. A szerzők azt emelik ki, hogy oktatás és a helyi, mikrotérségi közösségekközti viszonynak a korábbi évtizedek során kialakult – napjainkban is releváns – kapcsolatát a párhuzamosság jellemzi, ebben a viszonyban a távolságtartás és az egymáshoz kapcsolódás egyaránt folyamatosan jelen van.

• Iskolázottsági helyzetkép – Nyíregyházán telepi körülmények között élők körében

  55-69

  Balogh Erzsébet

  Megtekintések száma:

  338

  Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Nyíregyházán a telepi körülmények között élők milyen iskolai végzettséggel, szakképzéssel rendelkeznek, hogyan vélekednek a jövőbeni tanulásról, szakmai képesítés megszerzéséről, összehasonlítva a két telep között lévő hasonlóságot, különbözőséget. Az elemzésénél a nyíregyházi Huszár lakótelepi és Keleti lakótelepi-, a Nyíregyháza Életminősége 2018 adatokat-, és a KSH Mikrocenzus 2016 iskolázottságra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra, összehasonlításra. Az adatok kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikákat alkalmaztunk. Az adatok elemzésével eredményeink azt mutatjuk, hogy a Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élők nagymértékű elmaradást mutatnak mind a városi, mind a megyei, mind a régió és mind az országos adatokhoz képest iskolázottság vonatkozásában.

• Egészségműveltség és alkoholfogyasztás összefüggésének vizsgálata szakgimnáziumban tanuló fiatalok körében

  2-12

  Tuza Alexandra

  Barth Anita

  Szőnyi Krisztina

  Szőllősi Gergő József

  Megtekintések száma:

  545

  A fiatalok alkoholfogyasztási szokásainak és egészségműveltségének vizsgálatát célzó nemzetközi kutatások rávilágítottak arra, hogy az alacsonyabb egészségműveltséggel rendelkező fiatalok körében gyakoribb az alkoholfogyasztás. Legjobb tudásunk szerint hazánkban még nem történt hasonló vizsgálat. A vizsgálat célja felmérni a 11. és 12. osztályos tanulók alkoholfogyasztási szokásait és egészségműveltségi szintjét, illetve ezek kapcsolatát megvizsgálni. A vizsgálatban összesen 120 fő vett részt. Kérdőívünk alkoholfogyasztási szokásokra vonatkozó kérdéseken túlmenően szocio-demográfiai kérdéseket is tartalmazott. Az egészségműveltségi szintet a Newest Vital Sign (NVS) kérdőív segítségével mértük. A kapott eredmények statisztikai elemzése és összefüggések feltárása Fisher-féle egzakt próbák segítségével, valamint Kruskal–Wallis tesztekkel valósult meg. Az NVS teszt alapján a vizsgálatban részt vevő fiatalok 45,83%-a nagy valószínűséggel megfelelő, 26,67%-a valószínűleg korlátozott, míg 27,50%-a nagy valószínűséggel korlátozott kategóriába került. Határérték szignifikanciát találtunk a lerészegedés teljes életprevalencia értéke és az egészségműveltségi szint között (p=0,057). A vizsgálatban részt vevő fiatalok igen magas a problémás egészségműveltségi szinttel rendelkezők aránya. Egyértelmű különbség azonban nem mutatható ki az egészségműveltség és az alkoholfogyasztási szokások között.

• Szociális és pszichológiai tényezők szerepe a középiskolások dohányzásában és alkoholfogyasztásában

  32-56

  Varga Szabolcs

  Ábrám Zoltán

  Pikó Bettina

  Megtekintések száma:

  401

  A tanulmány célja a dohányzás és alkoholfogyasztás háttértényezőinek, valamint motivációinak kutatása volt a magyar serdülők körében. A lekérdezésben 501 debreceni diák vett részt. A szociális változók közül mind a legjobb barát dohányzása (EH=16,72 p<0,001) és alkoholfogyasztása (EH=22,77; p<0,001), mind a kortársak káros szenvedélyei kockázati tényezőkként viselkedtek a mintában. A pszichológiai változók közül a magas önértékelés kockázati tényezőnek (alkohol: EH=1,04; p<0,05), míg a szégyenlősség (alkohol: EH=0,97; p<0,01; dohányzás: EH=0,97; p<0,05) és a magányosságérzet (alkohol: EH=0,96; p<0,001) is védőfaktornak bizonyultak. A pszichológiai változók viselkedését a szociális változók elsődleges szerepével magyarázzuk. Az eredményeink rávilágítanak arra, hogy fontos megtanítani a fiatalokat, hogy társas helyzetben hogyan viselkedjenek asszertív módon, elkerülve a csoportnyomást, mielőtt még az énmegerősítés és coping céljából kezdik el fogyasztani a szereket.

• Jövedelmi helyzet, jövedelmi viszonyok a telepi lakosok körében

  45-54

  Fábián Gergely

  Takács Péter

  Megtekintések száma:

  369

  A lakosok havi nettó jövedelme jóval alacsonyabb, mint Nyíregyháza városában, illetve országosan. Ennek hátterében az alacsony foglalkoztatottság áll, ami visszavezethető a telepeken élők iskolázottságára. Közel 80% azok aránya, akik 8 általános végzettséggel rendelkeznek, illetve még a 8 osztályt sem végezték el, rendkívül alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma és aránya. A Nyíregyházán mérhető jövedelmi különbségeket vizsgálva, a telepeken élők 76,7%-a, a két legalsó decilishez tartozik, körükben a jövedelmi szempontból szegénynek minősíthetők aránya is jelentősen meghaladja a városi, illetve az országos értékeket. A mediánjövedelem 60 százalékát figyelembe véve a lakók 78 százaléka minősül szegénynek. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, sok háztartás rendszeres hátralékkal küzd.

• Fő a mértékletesség! Fél évezredes életmódtanácsok fiataloknak

  22-31

  Sántha Ágnes

  Megtekintések száma:

  213

  Az egészségtudományok történetébe illeszkedő tanulmány egy, a 16. századi erdélyi szász tanuló ifjúság számára készített egészségtankönyvet mutat be, és vizsgálja aktualitását a mai olvasó számára. Paulus Kyr, Brassó város orvosa Sanitatis Studium címmel foglalta össze javaslatait tanítványai számára. A tankönyv nem vált közismertté, ám kultúr- és egészségtörténeti csemegékkel szolgál számunkra a kor emberének életviteléről, ugyanakkor az európai reneszánsz erdélyi fogadtatására is fényt derít. Aktualitása elsősorban abban áll, hogy az egészség megőrzésének kulcsát a helyes életmódban találja meg. A tanulmány az egészségtudomány mai megközelítéséből vizsgálja felül Kyr javaslatait.

• A roma nők változó szerepe a mai modern montenegrói társadalomban: a korai és nagykorúság előtt kötött házasságok kihívásai

  6-32

  Medojevic Milena

  Megtekintések száma:

  100

  A hagyományok és társadalmi változások - melyek egyszerre reflektálnak a közösség ellenállóképességére és strukturális kihívásaira - válaszút elé állítják a montenegrói roma nőket. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy miként alakul a roma nők helyzete a mai modern montenegrói társadalomban; különös tekintettel a még mindig létező korai és nagykorúság előtt kötött házasságokra, hogy miként befolyásolja mindez a lányok tanulását, autonómiáját és társadalmi részvételét. A tanulmány analitikus szociológiai megközelítést alkalmaz, amely a meglévő szakirodalomra, szakpolitikai dokumentumokra és olyan szervezetek jelentéseire épül, mint az UNICEF, az UNDP és az Európai Roma Jogok Központja, és azt vizsgálja, hogy a milyen kölcsönhatásban vannak a kulturális normák, a szegénység és a nemek közötti egyenlőtlenség, s hogy ezek miként alakítják a lányok életlehetőségeit. Ezzel egyidejűleg a tanulmány megvilágítja a roma nők aktivizmusát és a közösség kezdeményezéseit, melyek során megkérdőjelezik a szűkítő normákat, ugyanakkor népszerűsítik az oktatást és a felhatalmazást. Az eredmények azt mutatják, hogy a roma nőket nemcsak a társadalmi kirekesztés érinti, hanem fontos előmozdítói a társadalmi változásnak és integrációnak a montenegrói társadalomban.

• A nyíregyházi Huszár- és Keleti lakótelepi vizsgálatok – a kutatás módszertana és a minta néhány alapvető jellemzője

  8-18

  Takács Péter

  Huszti Éva

  Megtekintések száma:

  527

  A tanulmány a Nyíregyházán végzett lakótelepi kutatások módszertani leírását tartalmazza. A két vizsgálati helyszín, a Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep földrajzi elhelyezkedésének, sajátosságainak bemutatását a kutatás során alkalmazott kérdőív főbb blokkjainak ismertetése követi. A vizsgálati mintát a területi megoszlás, majd a főbb szociodemográfiai mutatók mentén írjuk le. A két helyszínen összesen 271 háztartás megkérdezésére került sor kérdezőbiztosok segítségével. A válaszadók 69%-a nő, 31%-a férfi, az átlagéletkor 43,5 év volt és kiemelhető az általános iskolai végzettség nagy aránya. A válaszadók legnagyobb része a kérdezés idején élettársi kapcsolatban élő hajadon vagy nőtlen volt. Kutatói becslés szerint az adatfelvétel a nyíregyházi Huszártelep lakosságának 25-35%-át fedte le. A két településrész között nem jelezhető statisztikai különbség a nem, a kor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a gazdasági aktivitás mutatóinak tekintetében.

• A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából

  67-81

  Huszti Elek

  Megtekintések száma:

  933

  Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.