A középiskola befejezése utáni újabb döntés: egyetem vagy munka? Vajon kihatással van-e a korábban, - a középiskolaválasztás kapcsán - meghozott döntés a négy év után hozandó döntésre? Minden (továbbtanulási) döntés mögött manifeszt és látens változók húzódnak meg. Kutatásunk célcsoportját a Hargita megyei v...égzős tanulók képezik. Többlépcsős, csoportos mintavételt alkalmazunk. Az első lépcsőben a székelyföldi megyében (Hargita) fellelhető magyar tannyelvű elméleti gimnáziumok (líceumok) mind bekerültek a mintavételi keretbe, s ehhez szakközépiskolai iskolapárokat illesztettünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely tényezők, érvek indukálják a tanulók továbbtanulás melletti vagy elleni döntését. A tanulók középiskola befejezése utáni döntéseiben is érvényesül a családi háttér hatás, ugyanis a magasabb státusú szülők gyermekei esetében csekély a befektetési kockázat és a siker valószínűsége közti diszkrepancia, ahogyan az aspirációk és a tényleges megvalósulás közti eltérés is.

A tanulmány a romániai székelyföldi térség kapcsán vizsgálja azt a kérdést, hogy milyen tényezők alakítják az oktatáshoz való viszonyulást, milyen szerepe van a vidéki jellegű tömbmagyar térségi társadalomnak az iskolához és a tanuláshoz való viszony formálódásában.
A székelyföldi térség sajátos helyzetéb...ől adódóan a térségi magyar oktatást négy tényező keretezi: a hivatalos állami intézményrendszer, a kisebbségi helyzet, a térségi identitásépítési folyamat és a térségi rurális társadalom működési módja. A tanulmány a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kutatási eredményeit összegezve tárgyalja azt, hogy a lokális vagy mikrotérségi közösségek életmódja, értékrendje, normavilága milyen módozatok révén keretezi a családok, a szülők számára az oktatáshoz való mindennapi viszonyulást. A szerzők azt emelik ki, hogy oktatás és a helyi, mikrotérségi közösségekközti viszonynak a korábbi évtizedek során kialakult – napjainkban is releváns – kapcsolatát a párhuzamosság jellemzi, ebben a viszonyban a távolságtartás és az egymáshoz kapcsolódás egyaránt folyamatosan jelen van.

A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolat...ok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.

Tanulmányunkban a roma tanulók tömeges iskolai jelenlétének egyik sajátos vonatkozásával foglalkozunk: azzal, hogy a székelyföldi társadalmi környezet milyen kontextust teremt a roma tanulók beiskolázásának. A térségi társadalmi kontextus jellemzőinek felvázolását követően a térségben roma tanulókat oktató pedagógu...sok körében végzett interjús kutatás anyagai alapján azokat a pedagógusi percepciókat mutatjuk be, amelyek számukra a tanulók kulturális másságával való szembesülés kihívásait hordozzák. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a roma többségű osztályokban tanító pedagógus munkájának egy jelentős része nem az oktatásra, hanem a kulturális másság kezelésre irányul. A székelyföldi térség sajátos társadalmi viszonyai közepette a roma gyerekek oktatásában a szociális jellegű megközelítés (mélyszegénység) és a módszertani megoldások keresése mellett célravezető figyelmet szentelni az oktatási folyamatot ennél tágabb, ugyanakkor mélyebb szinten keretező társadalmi viszonyoknak is.

A civil társadalmi szervezetek (CSO-k) napról napra egyre fontosabb tényezővé válnak a társadalmi-gazdasági rendszer minden területén. Tanulmányozásuk iránt az érdeklődés is megnőtt, bár terminológiájuk és fogalmaik helye, szerepe, meghatározása további tisztázásra szorul, mivel jelentésük a feltételeknek megfelelő...en változik. Ez a cikk tartalomelemzésen keresztül tekinti át a szakirodalmat a 2015-2019 közötti időszakban megjelent 136 folyóiratcikkből álló mintán, két nagy adatbázisban. Az eredmények azt mutatják, hogy a civil szervezetek irodalmában a társadalomtudományi szerzők kvalitatív munkái dominálnak, akik többnyire a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) kifejezést használják. Ez az írás kitér a cikkek szövegét meghatározó főbb témákra. Elemezzük itt továbbá a szakirodalom főbb fogalmait, a fejlesztést, a szervezeteket, a nemzetközi, helyi és egyéb fogalmakat. Ennek a tanulmánynak a célja az, hogy a civil szervezetek kutatói számára világosabb leírást adjon a leggyakrabban használt terminológiáról és fogalmakról.

Tanulmányunkban az idősödő korosztály egészségi állapotát, egészségmagatartását és táplálkozási szokásait feltérképező vizsgálatunk eredményeit mutatjuk be, melynek adatfelvételét 2021-ben bonyolítottunk le az 50 éves és annál idősebb lakosság körében. Vizsgálatunkban kérdőíves módszert alkalmaztunk, melyne...k segítségével 684 fő válaszainak kiértékelése vált lehetővé. Eredményeink szerint a válaszadók egyharmada szenved valamiyen krónikus betegségben és minden negyedik túlsúlyos. Az érintett célcsoport egészségtudatossága jónak mondható. Az egészségműveltség szignifikáns összefüggést mutatott az iskolai végzettséggel, a nemmel, a szubjektív egészségi állapottal és a valamilyen krónikus betegség jelenlétével.

XXI. századunkban számos nagy népegészségügyi jelentőségű pszichoszomatikus megbetegedéssel kell megküzdenünk. Kutatások kimutatták, hogy az asthma bronchiale kapcsán kardinális befolyásoló tényező az anya-gyermek kapcsolat. Jelen kutatás célja, hogy feltárja a kora gyermekkori kötődési faktorok lehetséges szerepét e... zavar hátterében. 130 fő 10-18 év közötti asthmás gyermek és az ő édesanyjuk került bevonásra a vizsgálatba, velük egy szocio-demográfiai kérdőív (a kora gyermekkori élmények feltérképezése céljából), a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála (a gyermekekkel) és a Beck Szorongás Leltár (az édesanyjukkal) került felvételre. Különösen a szoptatás kapcsán mondhatjuk azt, hogy valószínűsíthető protektív faktor mind a gyermekek, mind pedig az édesanyjuk kötődésének és szorongásának alakulása szempontjából. A prevenció szempontjából lényeges intézményi lehetőséget biztosítani a krónikusan beteg gyermekek és szüleik számára, valamint a kötődési faktorok vizsgálatát még hangsúlyosabbá tenni a jövendőbeli kutatások során.

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy megfigyelhető-e kapcsolat a jóllét, és az adaptív-konvergens illetve exaptív-divergens gondolkodás között. Vagyis írásunk központi kérdése, hogy az eltérő – evolúcióbiológiából kölcsönzött – optimalizációs stratégiák milyen mértékben befolyásolják a szubjektív jóllét ...szintjét a koronavírusjárvány időszaka alatt. Kérdésünk empirikus vizsgálatához egy 1000 fős – a 18 év feletti magyar lakosságot reprezentáló – adatfelvételt használtunk fel. A vizsgált tényezők közötti összefüggések vizsgálatához pedig négy regressziós modellt építettünk fel. Eredményeink azt mutatják, hogy a jóllétet egyaránt növeli az adaptív-konvergens (logikus, szisztematikus) és az exaptív-divergens (kreatív, innovatív) gondolkodás. Ez az összefüggés pedig még a koronavírus járvány jóllétre gyakorolt hatásainak kiszűrése esetén is fennáll, sőt a divergens gondolkodás segít abban is, hogy valakit kevésbé viseljen meg a járvány.

A magyar felsőoktatásban szükség van olyan innovatív oktatási módszerekre, amelyek felkészítik a hallgatókat a munkavállalásra. A történetmesélés egy sokoldalú, tanulóközpontú módszert kínál. A kutatás azt vizsgálja, hogy a történetmesélés milyen készségeket fejleszt, illetve alkalmazható-e a magyar felsőoktatá...si gyakorlatban. Három szakértővel készített, félig strukturált interjú tematikus elemzése, illetve ezekre az eredményekre építve két pedagógiai kísérlet megvalósítása, természetes megfigyelése és tartalomelemzése valósult meg. A legfontosabb eredmény, hogy a történetmesélés többféle módon alkalmazható, és hozzájárulhat olyan készségeket fejlesztéséhez, amelyekre a munkaerőpiacon jelenleg szükség van.

Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külfö...ldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.

A XX. század második felében világszerte számos nagyvárosban tűntek el organikus, sűrű beépítésű, egészségtelennek és szociálisan problémásnak titulált városrészek, hogy modern vasbeton lakótelepeknek adják át helyüket. Több évtized távlatából visszatekintve nehéz objektíven megállapítani, hogy a városzövetn...ek ezek a drasztikus átalakításai meghozták-e az építésük idején remélt pozitív változásokat. A cikk a space syntax kvantitatív módszereit helyszíni megfigyelésekkel és a korabeli sajtó híradásainak elemzésével egy miskolci példán vizsgálja a kérdést.