Keresés

Keresési eredmények

• Innovation in Nonbusiness Organizations from a Conceptual Point of View

  97-102

  Sándorfi Gergő

  Pataki Béla

  Megtekintések száma:

  138

  The definitions of innovation have been transformed a lot over time since Schumpeter introduced his concept. Even recently one of the most prestigious innovation management references, the Oslo Manual have changed its concept. One rarely discussed aspect of the concept of innovation is that most of the definitions are referring to the business sector; only a few of them are referring to any kinds of organizations, including non-profit and governmental organizations. Any kind of organization must innovate sooner or later; therefore they have to learn how to manage innovation effectively and efficiently. That is why the broad type of definitions is recommended, involving not only for-profit organizations but non-profit and governmental organizations as well.

• A regionális társadalmi innováció kérdései

  602-616

  Varga Krisztina

  Megtekintések száma:

  246

  A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

• Innovation, Artificial Intelligence in Contingent Work-Force Management

  571-590

  Matonya Michael M.

  Megtekintések száma:

  608

  In recent years, the global use of contingent workers is rapidly increasing despite the increasing quantity of artificial intelligence applications in business. The question is "how these companies leverage the use of artificial intelligence to enhance contingent workforce's management?". The ideal goal of this paper is to develop a purely conceptual application of innovation, artificial intelligence (AI) adjacent to contingent workforce management(CWM). The researcher used qualitative information gathered from various authors and observations to reinforce the usage of AI. One of the critical tools to integrate with contingent workforce management for reduction of time spent on human resource administrative tasks is AI. There must be a transformation of thinking, accepting positive organizational change, utilization of technology and openness to new technology to foster  AI. Along with that, integrating contingent workforce management with AI reduces risks and costs, increases efficiency and quality of work. Innovation and Artificial intelligence have been used in five pillars performance of contingent workforce management to mitigate the challenges associated with it.

• Evaluating the Entrepreneurial Performance in South America. Case of Chile

  13-28

  Gonzalez Flores Oscar

  Megtekintések száma:

  63

  The research objective is to explore Chile's entrepreneurial landscape by assessing individual characteristics and institutional factors through a 'pillars' framework and compare it against Colombia, and Brazil; to identify socio-economic, individual, and institutional differences using the Global Entrepreneurship Index (GEI); to apply bottleneck approach to highlight areas requiring policy intervention. GEI features individual and institutional stage variables in a method where every variable collaboratively interacts, incorporating 14 foundational elements and three sub-indexes: attitudes, abilities, and aspirations. Ranking 18th on the GEI globally and the best in Latin America, Chile excels in key entrepreneurial pillars, showcasing strengths in innovation and a robust entrepreneurial culture. Brazil closely rivals Chile in competition and networking, emphasizing political and economic influence. Colombia surpasses Chile in internationalization and growth-stimulating policies but faces challenges like historical conflicts and wealth distribution. This study identified areas where immediate policy intervention may be necessary by examining Chiles's entrepreneurial ecosystem. The Penalty for Bottleneck (PFB) technique identified the weakest pillars highlighting process innovation, competition, and internationalization. The primary component identified as a bottleneck for resource allocation is Process Innovation, accounting for 73% of the allocation, followed by Competition at 23%. The findings show that allocating more resources to process innovation may improve greatly the overall GEI score. 

• A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása

  162-172

  Vukoszavlyev Szlobodan

  Megtekintések száma:

  74

  Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.

• Social Innovation for the Welfare of the Community

  480-494

  Varga Krisztina

  Megtekintések száma:

  152

  The aim of the study is to highlight the focal points that are potentially activating factors in social innovation efforts in the most disadvantaged areas. The study examines certain social initiatives in the Nyírbátor district, with particular emphasis on the efforts promoting community welfare. The study primarily presents the results of qualitative interviews as part of a doctoral research. The examined cases play an important role in the management of the unfavourable processes in the region, and their adaptation as good practice can support the catching-up process. The study identifies the main groups of aspects that, in addition to structuring the case descriptions, also facilitate comparability of good practice. Documentation based on defined criteria supports the adaptation process, which is critical to the successful implementation of social innovation efforts.

• Applying New Innovative Market Research Methods in the Innovation Process of New Products

  56-69

  Gál Tímea

  Soós Mihály

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  209

  The innovation environment has changed a lot in the recent years, companies and their enterprises concentrating on product- and process innovation have undergone a lot of changes. According to GUPTA et al. (1986) product innovation is a multidisciplinary process. Although, all functional interfaces are important in the product development process, the research and development – marketing interface is one of the most difficult one. In the last two decades the incredibly fast penetration of the internet has more and more effects on the consumer attitudes. It encourages market researchers to apply such methods by which they could get as close as to the consumers to know their attitudes without taking them out of their natural habitat. In this study our aim is to concentrate on the first phase of the product innovation, which is the exploration of insights and attitudes. In this phase we can use the classical, conventional market research techniques if we want to get primary data, such as focus group interviews, questionnaires, in-depth interviews, but there are new methods as well. One of such novel methods is netnography. The biggest advantage of this research method is that the researcher can observe the consumer groups’ state of mind and decision-making mechanisms through publicly available communication sources in their natural environment. In this study it will be analysed how the directions of netnographic researches have changed by the dynamic changes of the internet. Besides, online participants’ attitudes towards healthconscious nutrition are analysed in practice. As a result of this study, special groups could be identified, which can provide a new perspective for the companies operating in this field beside the classical segmentation techniques. These groups can be the ones which draw up latent market requirements, and thus, helping the companies’ innovation processes.

• Creativity and Innovation to Improve Processes in a Textile Industry

  80-96

  Alves Caique

  Felix Silva De Sousa Joao Henrique

  Megtekintések száma:

  142

  In this scientific work, the My Creative Idea (MIC) program was created and developed in the Coteminas S.A. textile industry, distributed among the organization's units in the country with emphasis on the São Gonçalo do Amarante unit in the state of Rio Grande do Norte. The aim was to critically analyze the improvements of industrial-scale processes resulting from the creativity and innovation intrinsically incorporated and experienced daily in the program. Thus, the general objective of the work was to evaluate the improvements in the productive processes coming from an innovation program in a textile industry, considering as specific propositions with respect to calculating the gains with reduction of losses, cost of implementation of ideas and measure financial returns and evaluate employee satisfaction according to the program. Moreover, there was free access in the company to be able to collect valuable information that could formalize a robust database for later structuring of the document, as well as the application of action research in the form of questionnaires. Therefore, the results verified clarified and emphasized the program's aggregating character to the organization in a general way under aspects that approach the financial spheres, the quality, and the satisfaction and motivation of the employees involved in this whole scenario. I suggest continuing to work on a continuous improvement methodology to further enhance My Creative Idea over the years, as well as insert this method of work to units that have not incorporated this program into their business strategies.

• Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében

  563-578

  Tóthné Kiss Anett

  Megtekintések száma:

  107

  A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.

• Az innováció lehetséges hatása a sportágak versenyképességére

  666-677

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  215

  A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.

  A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam   a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.

• A nyílt innováció modelljének alkalmazása a beszállítói programokban

  155-167

  Gályász József

  Darnai Balázs

  Antal József

  Megtekintések száma:

  336

  Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.

• Implementation of Lean Management Practices in Azerbaijan (on the Example of a Private Company)

  30-40

  Alaskarova Yelena

  Aleskerova Alina

  Daróczi Miklós

  Megtekintések száma:

  88

  Organizations are facing crucial modifications as global market and conditions change day after day. To keep up with fast changing realities, it’s important to apply innovation decisions to the current stage of organizations. Lean management consolidates tools and techniques to revert from traditional way of operating to the new human oriented one. In the carried-out research its outlined, human resources management plays a big role in spreading and supporting lean initiatives. It was suggested that, Lean and Human resources management are compatible and should work together to obtain sustainable success by implementation of an innovation approach such as Lean.  Both lean management and human resource management focus on the same goals with different methods in terms of control of businesses. All positivist approaches and practices are included in these approaches and practices, which are developed with a focus on the interests of the community, in order for the process to be concluded positively. The employee-centred management approach of human resources management is crucial to lead and maintain good environment in the teams. For this reason, in the lean management philosophy, it is aware that the corporate structure has responsibilities in terms of training the employees, eliminating their problems and supporting them in struggling with the responsibilities they undertake. This paper is quantitative, online survey has been conducted with employees of a private company in Azerbaijan and results were analysed in statistical analysis software SPSS and relevant suggestions and recommendation were given for reorganization to enable lean friendly environment on a sample of the given company.

• Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében

  507-514

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  652

  A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

• Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező

  419-428

  Béresné Mártha Bernadett

  Lakatos Vilmos

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  244

  Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét?  A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAIC^TM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti. 

• Teljesítménymenedzsment innovációja egy könnyűipari középvállalkozásnál /szervezeti teljesítmény növelése egy új motivációs rendszerrel/

  1-9

  Török László

  Megtekintések száma:

  199

  Egy vállalkozás menedzsmentjének stratégiai célkitűzései megvalósításához folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és koordinálnia azt, hogy az alkalmazottaknak mit kell tennie a kitűzött célok elérése érdekében. Ebben a tevékenységében a cégvezetésnek időnként és esetenként korrekciókat kell végrehajtania az  alkalmazottak végzett munkájában és motivációiban. A dolgozat egy, a versenyszférában tevékenykedő, könnyűipari középvállalkozás esettanulmányán keresztül mutatja be azt, hogy a cégvezetés milyen új motivációs rendszert vezetett be a vállalkozásnál annak érdekében, hogy a vállalati teljesítményrangsorban hátul lévők produktuma növekedjen, és egyre inkább megközelítse a vállalati átlagos dolgozói teljesítmény értékeket. Azt, hogy a teljesítmény rangsorban hátul lévők kibocsátását növelni szükséges, a menedzsmentnek az a felismerése váltotta ki, hogy az átlag alatt teljesítők – alacsony kibocsátásuk ellenére – ugyan akkora álló- és forgótőkét kötnek le, mint az átlag felett teljesítők. A teljesítményrendszer keretein belül a normákon nyugvó követelményrendszert egészítette ki a cégvezetés úgy, hogy az szolgálta a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését, amellett, hogy megerősítette őket szakértelmükben és a társasággal szembeni lojalitásukban. A teljesítménymenedzsment innovációjának eredményeként számottevően emelkedett a teljesítményrangsorban korábban hátul lévők kibocsátása, ami formálisan abban nyilvánult meg, hogy az egyénenkénti, havonta normákhoz mért teljesítmény százalékok szórása jelentősen csökkent, tartalmilag pedig a jelenség azt tükrözte, hogy megindult a teljesítményben leszakadó státusban lévők felzárkózása legalább a középmezőnybe soroltakhoz. Az egyéni teljesítmények rangsorban bekövetkezett „tömörülése” ez által hozzájárult azon vállalati stratégiai célkitűzés megvalósulásához, hogy a termelés átlagköltségei csökkenjenek, ezzel paralel a termelő tevékenység jövedelmezősége növekedjen.

• „Forradalmi” változások a menedzsment területén

  1-15

  Nádasdi Ferenc

  Keszi-Szeremlei Andrea

  Megtekintések száma:

  144

  A tudomány fejlődése, illetve az eredmények gyakorlati alkalmazása hatalmas változásokat hozott létre a nem-hagyományos területeken is. Kialakult az „egészségipar”. A fizika, kémia, biológia, mikroelektronika stb. eredményei teljesen új diagnosztikai, műtéti, kezelési stb. eljárások létrehozását tették lehetővé. Kialakult a „pénzipar”. A jelenleg gondot okozó gazdasági válság – megítélésünk szerint – egyik legfontosabb oka a „pénzipar” nem kellően szabályozott működése. Kialakult a „tudásipar”. Ez a terület magába foglalja az oktatás minden szintjét, és a K+F+I (Kutatás + Fejlesztés + Innováció) területét is. Elemzéseink szerint a társadalom gazdasági fejlődésének jelenleg a legfontosabb tényezője az innováció. Az új tudományos eredmények alapvető változásokat okoztak a vezetéstudomány területén is. Kialakult a „Management Science”, amely önálló területet hozott létre. Az erőforrások hatékony allokációjához több, hatékony menedzsment módszert is kialakítottak a menedzsment szakértők (pl. Value Analysis, Risk Menedzsment, Six Sigma, TRIZ, Lean módszer stb.).

• Folyamat-innovációs eszközök és stratégiák a termelésmenedzsment területén

  148-162

  Erdei Edina

  Megtekintések száma:

  322

  Folyamat-innováció módszere segít megvalósítani a termelési folyamatokban azokat a lehetőségeket, amelyek egyértelmű versenyelőnyt jelentenek. Alkalmazásával akár 30% feletti változás is elérhető a termelékenység növekedésében, valamint a költségek, készletek és átfutási idők csökkentésében. A folyamatfejlesztés során nincs szükség bonyolult módszerekre. A mindenki által használható, logikus, egyszerű eszközök ereje abban rejlik, hogy mindenki képes megtanulni, megérteni, alkalmazni, és gyors visszacsatolást adni a működésről. A napjainkban nyújtott lehetőségek jelentős változást hoztak a gyártórendszerek kialakításában, működtetésében. A kiberfizikai rendszerek megjelenése, a big data nyújtotta lehetőségek és a „dolgok internete” (Internet of Things) erőteljes kutatási potenciált jelenítettek meg a logisztikai, gyártási rendszerek hatékonyabb működtetésében. A hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek, a gyártásban áramló anyagok nyomkövetéséből származó információk és a gépek közötti kommunikáció a gyártási folyamatok széleskörű optimalizálására adnak lehetőséget. A kutatás során bemutatott eszköztár nem csak a közvetlen termelésben használható, hanem az értékteremtő folyamat majdhogy nem minden része felbontható rutinszerű cselekvések sorrendjére, így a problémák okai elemezhető és a folyamat egyes részeinek fejlesztése könnyebben megvalósítható.

• A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai

  53-61

  Boros József

  Megtekintések száma:

  308

  A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

• Cultural diversity, Intercultural Competence, Tolerance and the Economy: a Review

  98-109

  Alhendi Osama

  Megtekintések száma:

  175

  Cultural diversity is generally a controversial topic in the literature. Whereas some studies proved that it has economic benefits, others denied that. However, it is possible to avoid the costs related to that through enhancing each of intercultural competence, on the level of firms, and social tolerance, on the level of economies. To investigate that, the study used literature review analysis. Based on the literature, cultural diversity plays important role in enhancing innovation and entrepreneurship which are necessary for economic development. However, it may result in different challenges such as a lack of trust and conflict. Therefore, it could be feasible to manage and benefit from cultural diversity in the companies through cross-cultural training as well as cultural diversity management. On the other hand, economies can avoid cultural diversity's costs by adopting the policies and institutions which are necessary for enhancing the level of social tolerance among people.

• Mérnöki és innovációs készségek fejlesztése

  364-369

  Nagyné Kondor Rita

  Sipos Dóra

  Megtekintések száma:

  147

  A mérnöki tudományok tanulásában és oktatásában rendkívül fontos szerepet játszanak a megfelelő szintű téri képességek. Kutatások szerint a térszemlélet szoros kapcsolatot mutat a természettudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematikai készségek fejlődési szintjével. Számos mérnökhallgatónak gondot okoz a matematikai és térgeometriai feladatok megoldása, a matematikai modellek gyakorlati alkalmazása, ezért lényeges e képességek fejlesztése. Foglalkozásunkon az általunk e célra fejlesztett eszközökkel, feladatokkal történik a mérnöki és innovációs képességek fejlesztése.

• A KKV-k helyzetének vizsgálata az Európai Unióban és hazánkban minőségbiztosítási szempontból

  Popovicsné Szilágyi Zita

  Menyhárt József

  Megtekintések száma:

  161

  Hazánkban napjainkban a kis- és középvállalkozásokra igen nagy feladat és elvárás hárul az elnépesedett külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelenléte miatt. Ahhoz, hogy velük együtt tudjanak működni, be tudjanak kapcsolódni, s ezáltal integrálódni az általuk diktált értékláncba, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ehhez elengedhetetlen a minőségi tanúsítványok megszerzése és megtartása, mely kizárólag alapos átvilágítás és problémafeltárás mellett lehetséges. Ezt a kialakult helyzetet még tovább fokozza a valamennyi szektort érintő globalizáció, azaz, hogy globálisan is képesek legyenek versenyképesek maradni. Bár hazánkban a legtöbb KKV a családi vállalkozások sajátosságait viseli magán, az innovációt nem kerülhetik el, ha versenyben akarnak maradni. Ehhez pedig szervesen hozzátartozik a minőségbiztosítás.

• Az optikai karakterfelismerő mesterséges intelligencia hatása a munkaerő-piacra

  9-16

  Krutilla Zsolt

  Riczu Zsófia

  Megtekintések száma:

  349

  Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.

• A hazai kutatás-fejlesztés finanszírozásának változásai

  153-161

  Török László

  Megtekintések száma:

  161

  Napjainkban hihetetlen sebességgel zajlik a negyedik ipari forradalom, melynek központi eleme az innováció. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatásfejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Ha a hazai statisztikai adatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor már nem lehetünk nagyon elégedettek. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatásfejlesztési ráfordítások GDP hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.

• Algoritmizálás játékosan

  105-111

  Vámosi Attila

  Megtekintések száma:

  87

  Az EFOP–3.6.1–16–2016–00022 számú, „Debrecen Venture Catapult Program” elnevezésű pályázat „Műszaki kutatói kapacitás bővítése, kutatási szolgáltatások fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése a mérnökképzésben” című alprogramjában alakult egy „Mérnöki és innovációs készségeket fejlesztő kutatócsoport”. A kutatócsoport vállalta, hogy készségfejlesztő foglalkozásokat dolgoz ki középiskolások számára matematika, fizika, ábrázoló geometria és informatika témakörökhöz kapcsolódóan. Jelen cikk a számos kifejlesztésre került foglalkozás közül a „Játékos algoritmizálás” című foglalkozást mutatja be, mely foglalkozás során számítógépes játékkal játszva fejlesztjük a diákok algoritmizálási készségét.

• A felsőoktatás nemzetköziesedésének történelmi vetületei, mint az innováció és a tudásáramlás történelmi példái

  87-97

  Kőmíves Péter Miklós

  Megtekintések száma:

  184

  A felsőoktatás nemzetköziesedése az oktatásszervezés egyik kiemelkedő aktualitással bíró részterülete, amely megoldást jelenthet a magyar felsőoktatásban a demográfiai okokból várhatóan bekövetkező hallgatói létszámcsökkenésre. A felsőoktatás nemzetköziesedése azonban annak ellenére sem újkeletű jelenség, hogy annak népszerűsége az elmúlt évtizedek során jelentősen emelkedett, mára igen elterjedtté vált. A cikk célja, hogy bemutassa a felsőoktatás nemzetköziesedésének történelmi vetületeit, példáit szakirodalmi források és kutatás alapján.