Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • The Landscape of Civil Society Organizations in the Economy of Kosovo
    334-343
    Megtekintések száma:
    281

    Civil society organizations (CSOs) in the scientific literature have been studied broadly from various aspects such as cultural, political, social and economic. But as far as the last one is concerned, there is still a research gap because there is a lack of study about their contribution to economies under development, such as Kosovo, and which must be filled because of its importance. This paper tends to analyze the present situation of CSOs in Kosovo and their potential contribution to economic activity. Highlighting the activities, the structure and the place of these organizations in the economy will be the approach, in the beginning, to pave the way for further study of specific areas related to them. The methodology established contains analyses of secondary sources that are done by using data from the Ministry of Public Administration of Kosovo, Kosovar Index of Civil Society which is a regular report of the Kosovar Civil Society Foundation (KCSF), and other supplementary data. However, this will proceed after the scientific conceptual issues of CSOs and their place within the economy. Finally, the results show that civil society in Kosovo is very diverse with organizations in different sectors, and the economic activity sector consists of mostly agricultural NGOs.   In transition countries, CSOs are seen as an alternative that improves a particular sector. Thus far, there are over 10,000 organizations established in Kosovo, but relative studies suggest only 1000 to be active. Furthermore, their activity and contribution to economic development is little known so far, while the main problem of the economy remains unemployment.

  • The Dynamic Effect of Trade Openness, Debt, and Foreign Investment in Ghana’s Economy: An ARDL Bound Testing Approach
    94-112
    Megtekintések száma:
    97

    The impact of macroeconomic factors offers insight into the performance of an economy. This study investigates the dynamic short- and long-term effect of trade openness, external debt, and foreign direct investment (FDI) within Ghana's economy. Utilizing Autoregressive Distributed Lag (ARDL) bound testing and Granger causality analysis, the study examines data spanning from 1991 to 2022. The results of the ARDL cointegration test reveal a long-term relationship among the variables. However, in the short term, the findings present a mixed effect of FDI and trade openness, with both positive and negative impacts. In the long run, FDI and external debt exhibit a positive influence, whereas trade openness appears to impede economic growth. Furthermore, the Granger causality test identifies a unidirectional causality relationship between the variables and economic growth. The study suggests that the government implement investment-oriented and trade policies to stimulate economic growth. 

  • Az új típusú munkavállalás: a platform gazdaság és a platform munka sajátosságai
    75-90
    Megtekintések száma:
    195

    A globális platformgazdaság iparági értéke a 21. század második évtizedének végére meghaladta a 7 billió amerikai dollárt. A platform gazdaság által termelt bevétel az Európai Unióban közel ötszörös növekedést produkált a 2016-2020 közötti időszakban, azáltal, hogy volumenének növekedése 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra változott. Mindazonáltal a platform üzleti modell és munka behatárolása, jogi szabályozása és ellenőrizhetősége, megfeleltethetősége, innovatív voltából adódóan, globális konszenzus, valamint precedens hiányában világ- és európai szinten is megoldatlan.  A cikk célkitűzése a platform gazdaság, valamint a platform munka körülményeinek, szabályainak és gyakorlatban való alkalmazásának a meghatározása, nemzetközi (angol nyelvű, többségben európai) szekunder információkra támaszkodva, ezáltal a problémák és nehézségek feltárása, valamint előnyeinek és hátrányainak tárgyalása.

  • A tudásgazdaság jellemzői Magyarország vonatkozásában
    1-11
    Megtekintések száma:
    186

    Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe került az információ, a tudás, valamint az emberi tőke és az emberi tőkébe történő beruházás gazdaságbeli szerepének a vizsgálata. Az elemzések kiterjednek a tudásgazdaság jellemzésére, valamint a piaci kihívások vizsgálatára. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy hogyan adható meg a tudásgazdaság meghatározása, melyek a tudásgazdaság mérésre alkalmazható indikátorok, továbbá hogy mi jellemzi Magyarországot egy-egy indikátor vonatkozásában.

  • Az innováció lehetséges hatása a sportágak versenyképességére
    666-677
    Megtekintések száma:
    215

    A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.

    A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam   a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.

  • Fogyasztói motivációs vizsgálatok fitnesz szolgáltatást igénybe vevők körében
    442-453
    Megtekintések száma:
    280

    A világszerte jellemző inaktivitás számos egészségügyi probléma előidézője. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztás tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidő-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönző erőt az egészség megőrzése, a fizikai teljesítőképesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetőség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhető sportlétesítményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetőséget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezők motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevő sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönző motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, míg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezőkkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő szabadidő-sportolók (753 fő) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezőket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidő-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külső megjelenés javításának célja szintén fontos szerepet tölt be.

  • A lízing, mint hosszú távú eszközfinanszírozás sajátosságai Magyarországon
    115-128
    Megtekintések száma:
    580

    A lízing az 1970-es években terjedt el az egész világon, Magyarországon a 90-es években jelentek meg az első lízingtársaságok. A szerzők bemutatják a Magyarországon elterjedt, gyakran használt lízingformákat, azok főbb jellemzőit. 2008-2015. évekre vonatkozó statisztikai adatok alapján elemzik nemzetgazdasági szinten a beruházások teljesítményértékét, a teljes lízingpiac forgalmának, a tőke kintlévőségének és az új kihelyezések értékének alakulását. Rámutatnak arra, hogy a nemzetgazdasági szinten változó beruházási teljesítmények, valamint az uniós támogatások fejlesztési célú forrásai nagyban befolyásolják a magyar lízing piac alakulását.

  • Cultural diversity, Intercultural Competence, Tolerance and the Economy: a Review
    98-109
    Megtekintések száma:
    175

    Cultural diversity is generally a controversial topic in the literature. Whereas some studies proved that it has economic benefits, others denied that. However, it is possible to avoid the costs related to that through enhancing each of intercultural competence, on the level of firms, and social tolerance, on the level of economies. To investigate that, the study used literature review analysis. Based on the literature, cultural diversity plays important role in enhancing innovation and entrepreneurship which are necessary for economic development. However, it may result in different challenges such as a lack of trust and conflict. Therefore, it could be feasible to manage and benefit from cultural diversity in the companies through cross-cultural training as well as cultural diversity management. On the other hand, economies can avoid cultural diversity's costs by adopting the policies and institutions which are necessary for enhancing the level of social tolerance among people.

  • Surface Quality of Carbide Metal After Electrical Discharge Machining
    31-38
    Megtekintések száma:
    103

    Recently, the requirements for machining shape-complex products made of hard-to-machine materials, including carbide, have been increasing significantly. However, their machining is rather problematic. Additionally, a high-quality standard of the machined surface is generally required, not only in terms of roughness but also in terms of the geometric accuracy of the machined surface. All this while maintaining a high level of economy in the machining process. However, meeting these demanding requirements in real technical practice is not always an easy task. Moreover, in combination with modern machining processes, only a limited number of production technologies can meet this requirement. Therefore, due to the high demands placed on today's modern production and the required high standard of the machined surface, progressive EDM technology is increasingly finding its application. And it is through this progressive technology that it is possible to achieve relatively good success in carbide machining. The aim of this paper was therefore to describe in detail the results of an experimental investigation aimed at identifying the quality of the machined surface achieved in terms of the roughness parameters of the machined surface in the electrical discharge machining of selected types of carbides using a wire tool electrode.

  • Vállalati teljesítménymérés az e-kereskedelemben
    80-91
    Megtekintések száma:
    386

    A hazai online kereskedelem teljesítménye dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években és a várható előrejelzések alapján ez a tendencia a jövőben is realizálódik. A Magyarországon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma 5.000-6.000 db-ra becsülhető, amely szám folyamatos növekedést mutat. Az Internet által nyújtott lehetőségek napjainkban a gazdaság minden szegmensében egyre nagyobb szerepet kapnak. A növekvő piaci versenyben már nem elegendő a helyi lakosság kiszolgálása. Az internetes kereskedelem mozgatórugója marketingtevékenység, ezért kiemelt jelentőségű teljesítményük mérése. A kiváló eredmény, a siker - a szerencse mellett - alapvetően és elsősorban a teljesítményektől függ. Teljesítményen a mérhető eredményt, szélesebb értelemben a szervezeti célok eléréséért tett sikeres erőfeszítéseket értik. A teljesítménymérés valamely tevékenység eredményességének és gazdaságosságának mérési folyamata. Célja, hogy a vállalat működésével kapcsolatos döntéseket, cselekvéseket támogassa. A teljesítménymérés nemcsak döntéstámogató eszköz, hanem a döntéshozatali rendszer minden szintjének befolyásoló eleme is egyben, mely hatással van az érintettek cselekvéseire. Veszélye és fontossága egyben abban rejlik, hogy nem megfelelő működése (a nem megfelelő mérce alkalmazása) a vállalat céljaival ellentétes működést eredményezhet. Célom a vállalati teljesítménymérési gyakorlat felmérése, a pénzügyi és működési teljesítmény kapcsolatának értékelése. A teljesítménymérési gyakorlat és az elért teljesítmény kapcsolatának elemzése.

  • The Impact of a Coronavirus Epidemic on China’s Public Debt Ratio Growth
    151-159
    Megtekintések száma:
    247

    Public opinion in the economic profession is strongly preoccupied with the expected negative economic effects of the coronavirus epidemic. Among the consequences, special attention is paid to the increase in the gross debt of the states. Indeed, based on conventional economic knowledge, it is clear to everyone that the economic downturn and the increase in government sector expenditure will directly lead to a sharp rise in government debt. The study aims to predict an increase in China’s government debt ratio using a macroeconomic model. The study will quantify the rate of increase in China’s public debt based on four theoretically possible scenarios for the course of the coronavirus epidemic. I am aware that it is difficult to apply conventional economic knowledge to China’s state-capitalist system. This is explained by the fact that the theories of the socialist economic model do not apply to China either. At the same time, the functioning of China's economy is closer to that of market-based economies, but the country's structure as a whole cannot be integrated into this framework either. But models describing the economic development of developing national economies cannot be applied to the country either. Nonetheless, I attempt to use conventional economic economics to attempt to quantify the impact of the coronavirus epidemic on China’s sovereign debt ratio. China’s public debt growth rates calculated under different outbreak scenarios are different, but none show an increase that would call into question the financing of China’s public debt.

  • An Exploratory Study on the Level of Trust Among Hungarian Food Manufacturer Companies
    277-288
    Megtekintések száma:
    215

    The intensification of globalized economic competition is playing an increasingly important role in the lives of companies to determine their true position among their competitors. Food companies are of paramount importance because of their role and weight in the national economy. In Hungary, the food industry plays an important social and economic role and is a world leader in terms of employment and value added. Currently, there are nearly 1100 active food companies in Hungary, so it is worth examining the peculiarities of the role of trust between companies.

    There are often contradictory statements in the literature about the effects of Industry 4.0 technologies and the trust placed in IT tools. Therefore, it is a relevant research question to examine whether the characteristics of the role of trust - e.g. staff, suppliers, IT tools and technologies, etc. as confidence levels can have a direct positive impact on the efficiency, profits, liquidity, etc. of the companies in question. development.

    During the research, I analyzed the level of trust between the food trading companies, in which I discuss the trust within the industry within the company. My aim is to further enrich my previous research knowledge in this field.

  • Inbound and Outbound Tourism in China: A Perspective Article
    91-107
    Megtekintések száma:
    220

    The tourism industry in China has undergone significant changes due to globalization, technology, and changing consumer preferences. This perspective article, based on a systematic literature review, examines examines trends, challenges, and opportunities in inbound and outbound tourism in China, focusing on the industry's dynamism. Both inbound and outbound tourism have been negatively impacted by the COVID-19 pandemic, which has prompted new strategies and environmental adaptations. China has changed its priorities within the country to encourage domestic travel and support local firms. The rise in internationalisation and the growing middle class in China have led to an unprecedented rise in outbound travel. Chinese travellers are affecting travel habits and spending all around the world in the tourism sector. Language barriers, cultural differences, and safety concerns are some of the challenges that come with travelling abroad. To reach its full potential, China needs to adapt to the shifting global environment and take into account the specifications and preferences of both inbound and outgoing tourists. 

  • Migránsok alkalmazásának megítélése munkavállalók körében
    102-114
    Megtekintések száma:
    135

    A munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett munkavállalói csoportok sajátosságainak feltárása, illetve
    társadalmi-munkaerőpiaci integrációja mindig is kihívást jelentő feladat volt a szakemberek számára. A hazánkban is megjelenő migrációs hullám hatására a téma aktualitása 2015 nyarától még inkább fokozódott. Jelen tanulmányban „A migránsok befogadásának és munkaerőpiaci integrációjának humán erőforrás menedzsment kihívásai” című kutatási program keretében arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hogyan viszonyulnak a migránsok munkaerőpiaci integrációjához. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk, féltik-e a jelenlegi munkahelyüket, mely tényezők játszanak szerepet a migránsok foglalkoztatásában, valamint alkalmazásuk milyen pozitív, illetve negatív hatással járhat a társadalomra, gazdaságra. A kérdőíves vizsgálati eredmények alapján a munkavállalók nem félnek attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket, ugyanakkor bizonytalanok abban a kérdésben, hogy alkalmaznának-e, illetve dolgoznának-e együtt migráns személlyel. A társadalomra, illetve gazdaságra gyakorolt hatás tekintetében egyértelműen negatív attitűd figyelhető meg

  • Egy KKV múltja, jelene, jövője
    303-313
    Megtekintések száma:
    344

    A kis- és középvállalkozások új stratégiájának középpontjában a növekedés áll, melynek három alappillére a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tervek és az előrejelzések alapján a 2021-2028-as ciklusban – igaz nem olyan nagymértékben, mint jelenleg, de – számítani lehet gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódó fejlesztési források vissza nem térítendő támogatás sok formájában megjelenésére. Jelen tanulmányomban egy debreceni vállalkozás, a NEXT Broker Consulting Kft. eddigi életútját, illetve lehetséges fejlődési jövőképeit kívánom felvázolni a 2020 utáni ciklusban, mely azért lehet fontos, tanulságokkal bíró, mert a cég pályázatírással foglalkozik, így komoly lenyomatot tud mutatni a korábbi, illetve jelenlegi fejlesztési források felhasználásának irányáról, helyzetéről, ezáltal közvetve a magyar gazdaságpolitika céljainak megvalósulásáról.

  • Versenysportolók sporttevékenységgel kapcsolatos kiadásainak vizsgálata
    126-134
    Megtekintések száma:
    91

    Az elmúlt évtizedekben a sport gazdasági szerepe világszerte növekedett, és ez alól Magyarország sem kivétel. A sport az egyik legfontosabb iparágak közé tartozik, amely jelentős gazdasági előnyöket kínál az országnak. Ennek megfelelően a sportgazdasági terület egyre nagyobb figyelmet kap, és egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi és hazai gazdaságban egyaránt. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az embereknek mekkora kiadásai vannak a sportolással kapcsolatban. Kérdőíves felmérést végeztünk, demográfiai adatokon kívül, a sportolási szokásokra és sportolással kapcsolatos költéshajlandóságukra kérdeztünk rá. A válaszadók többsége versenysportoló, akik többnyire csapatsportágakban versenyeznek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, aki csapatsportágat űz, annak semmivel sem kell több kiadásra számítania, havi szinten, mint azoknak az embereknek, akik egyéni sportágat űznek.

  • A gazdaság szektorainak és munkavállalóinak vizsgálata a digitális kompetencia szintek vonatkozásában az EU tagállamaiban
    344-357
    Megtekintések száma:
    254

    A tanulmány első sorban az OECD, az Eurostat és a World Bank adatai alapján az EU tagállamainak a digitális fejlődéshez kapcsolódó kihívásait és a fejlettség szektoriális hatásait vizsgálja 2015 és 2017 között. Arra keresi a választ, hogy van-e kapcsolat az országok digitális fejlettsége és a szektorok dominanciája között. Azt tapasztaltam -nemzetközi kutatásokkal összhangban-, hogy azokban az országokban, amelyek a fejlett csoporthoz tartoznak, ott a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás szektor a meghatározó. Más kutatásokkal megegyezően, a fejlődő országok esetében a statisztikai vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy az ipar a gazdaság motorja. A fejletlen országok elemzésekor pedig az derült ki, hogy a többi országhoz viszonyítva a mezőgazdaság és az ipar a hangsúlyos szektorok. A fejlett országok ICT szakemberekre irányuló igényét mérve, megvizsgáltam, hogy miként viszonyulnak a különböző digitális kompetenciájú egyének az önképzés egyik XXI. századi változatához, vagyis az online tanfolyamokhoz. Azt tapasztaltam -külföldi kutatásokkal összhangban-, hogy a digitálisan képzetlen emberek élnek legkevésbé az online tanfolyamok nyújtotta lehetőséggel. A kutatás folytatásaként érdemes lenne ezt a vizsgálatot más gazdasági térségekben is elkészíteni, leginkább azokon a régiókban, ahol a magas digitális kompetenciát igénylő foglalkozások fizetései nem térnek el jelentős mértékben egymástól a térségbe tartozó országok között.

  • A digitalitás és a fenntartható versenyképesség tényezői hazai viszonylatban
    217-226
    Megtekintések száma:
    171

    A nemzetközi kapcsolatok élénkülése és a technológia fejlődése összefüggésben van az erősödő globalizációs tendenciákkal. Ezek a folyamatok növelik az országok egymásrautaltságát, ugyanakkor a köztük lévő versenyt is. A verseny tényezői folyamatosan változnak, átértékelődnek, melynek következtében a hagyományos elemek mellett újabbak jelennek meg, illetve a meglévők összetevői belül arányeltolódások észlelhetők. Egy ország gazdasági teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a tudástól és a technológiától, gazdasági sikere pedig a tudás alkalmazásától. A tanulmány célja, hogy az IMD versenyképességgel foglalkozó kutatóközpontja és a koreai székhelyű SolAbility cég által készített komplex indikátorok segítségével Magyarországnak az előbb említett versenyben való szerepét meghatározó és azt formáló proxijait bemutassa és elemezze, továbbá felhívja a figyelmet mindazon tényezőkre, melyek jelentősen befolyásolják a jövőben országunk gazdaságát.

  • A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
    67-79
    Megtekintések száma:
    1894

    A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?

  • A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
    625-636
    Megtekintések száma:
    251

    Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.

  • Az egészségvédő hatás szerepe a lakosság élelmiszer-vásárlásában
    181-189
    Megtekintések száma:
    107

    Hazánkban, csakúgy, mint a fejlődő országok többségében, a megjelenő civilizációs betegségek nem csupán egyéni költségekként, hanem a társadalombiztosítási kiadások révén nemzetgazdasági kiadási oldalról is nagy értékben realizálhatóak. A civilizációs betegségek elterjedésének fő rizikófaktorai között a nem megfelelő élelmiszerfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya és a genetikai adottságok is megjelennek. Jelen kutatás témája az egészségvédő élelmiszerek szerepe a mindennapi táplálkozásban és a lakosság élelmiszer vásárlásában, amely a fent leírtaknak megfelelően aktuális kérdésekkel és problémafelvetésekkel foglalkozik.

  • Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései
    45-61
    Megtekintések száma:
    132

    Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.

    A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.

  • Lehet-e a települési önkormányzat Magyarországon a fenntarthatóság megfelelő helyi szintű kerete?
    32-45
    Megtekintések száma:
    114

    A környezeti (társadalmi és gazdasági) fenntarthatóság kereteinek keresése során számos alkalommal megfogalmazódott már a helyi cselekvési/döntési szint fontossága. Ugyanakkor az önkormányzati struktúrák alkalmassága (az önkormányzatok gazdasági, társadalmi bázisának erodálódása miatt) több szempontból is megkérdőjeleződik. A települési önkormányzatok ma nem feltétlenül jelentik a fenntartható fejlődésnek megfelelő jogi-igazgatási keretet, pl. mert a fenntartható közösség (fogalmilag) és a település lakossága (egyebek mellett – városok esetén – az ehhez túlságosan nagy méreténél fogva) nem esik egybe. A hálózatosság, a helyhatóságok környezetpolitikai kapcsolatrendszere ugyanakkor túllépi a település közigazgatási területét, adott esetben nagyobb területet (agglomerációt, várostérséget, stb.), több szereplőt és tevékenységet kapcsol egybe. A tanulmány ezt a kérdést két, egészen eltérő, de egymással mégis összekapcsolódó szempontból kívánja megvilágítani. Az első megközelítés földrajzi gyökerű, és a környezet-gazdaságtan illetve környezetpolitika segítségével vizsgálja a hazai önkormányzati rendszert, illetve az állam térszerkezetét. A második kérdéskör strukturális összefüggésekre irányul, illetve a helyi gazdaság szerkezetével, az infrastruktúrával kapcsolatos helyhatósági mozgástér egyes problémáit veti fel. Arra a következtetésre fut ki, hogy az önkormányzati funkciók – igazgatás, tulajdonlás, szolgáltatásszervezés - mindegyike érintett a környezetvédelemben. Mivel a települések szintjén illetve a településeken zajlik a fenntarthatóság szempontjából lényeges folyamatok jelentős része, ezen a szinten is komoly változások szükségesek. Ebben a helyi és a kormányzati szint együttműködése és a társadalom aktív szerepvállalása nem nélkülözhető, ugyanakkor a jelenlegi mechanizmusok fékezik az előrehaladást.

  • Vállalkozási hajlandóság a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    181-194
    Megtekintések száma:
    193

    A tanulmány célja a vállalkozási hajlandóság vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói között, amelyben mintegy 500 hallgató mondhatta el véleményét a témakörröl kérdőív formájában. A kérdőivek eredményeinek kiértékelése lehetőséget biztosit arra, hogy a hallgató kifejthesse mi a véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről, érdemesnek tartják-e saját vállalkozást indtani illetve, milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak ha vállalkozni kezdenek. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyetem egyes karjain tanulú hallgatók milyen arányt képviselnek azok közül akik vállalkozóvá szeretének vállni, milyen családi háttérrel rendelkeznek és mindekez milyen hatással vannak a döntéshozatal során.

Adatbázis logók