Keresés
Keresési eredmények
-
Árelemzési gyakorlatok a sertéságazatok aspektusában
1-12Megtekintések száma:34A sertéstenyésztés kutatása, ezen belül pedig statisztikai elemzések során egy kifejezetten fontos témakörré nőtte ki magát az értékesítési árak elemzése. A globalizáció által elmondható, hogy napjainkra a világpiac hatásainak folyamatosan kitett ágazatról beszélünk. Ezen felül pedig érdemes kiemelni, hogy más szektorokhoz mérten a külső szabályzás, befolyás hatása kisebb mértékű. Így jelen kutatás célja az volt, hogy azonosítsa az árelemzés témakörében megjelent folyóiratcikkeket és azok alapján megállapítást tegyen a gyakran alkalmazott módszertanokkal összefüggésben, illetve hogy megvizsgálja az árelemzés térbeli elhelyezkedését. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az árelemzési gyakorlat főként a piacvezető országokkal összefüggésben történik meg, általában a termékláncot átölelő kérdéskör alapján. A kutatások során elmondható, hogy az utóbbi években egyre összetetteb módszertanok megjelenése tapasztalható, amelyek pontosabb következtetések levonását biztosítják, emellett gyakorlati szempontból a tervezhetőséget is elősegítik.
-
Menedzsment szakos hallgatók a munkaerőpiacon: az elhelyezkedés mintázatai
1-14Megtekintések száma:118A tanulmány három menedzsment szak végzettjeinek a munkaerő-piaci karrierjét vizsgálja. A gazdaságtudományi és műszaki képzési területhez tartozó szakok (gazdálkodás és menedzsment, műszaki menedzser, humán erőforrás menedzser) az átlagos és több területen jó helyzetű szakokhoz és szakmákhoz tartoznak. A vizsgált szakmák társadalmi rekrutációja középosztálybeli. A munkaerő-piaci sikerességük, így például az elhelyezkedés időtartama, a foglalkoztatás szintje és a jövedelem alapján a kedvező pozíciójú szakmák közé tartoznak. Az egyetemen szerzett szaktudás illeszkedése a végzett munkához magasnak jónak mondható. Elégedettségük a munka különböző összetevőivel hasonlít a többi pályakezdő diplomáséhoz, leginkább a munka tartalmával elégedettek, kevésbé annak presztízsével és az elérhető jövedelemmel. A tanulmányban a Diplomás Pályakövető Rendszer 2011-es és 2012-es adatbázisát elemezzük.
-
A Selective Study: Camels Analysis of Indian Private Sector Banks
277-283Megtekintések száma:136Banking sector is one of the fastest growing sectors in India. Today’s banking sector becoming more complex. Evaluating Indian banking sector is not an easy task. There are so many factors, which need to be taken care while differentiating good banks from bad ones. Performance evaluation of the banking sector is an effective measure and indicator to check the soundness of economic activities of an economy. The contribution of RBI and other policy maker, the banking industry has witnessed regulatory requirements like BASEL III norms. These regulatory changes have influenced prominent improvement in efficiency and performance of the Indian Scheduled Commercial Banks in the past few years. In the present study an attempt was made to evaluate the performance & financial soundness of select Private Sector Banks like ICICI,HDFC AND YES bank using CAMEL approach from 2013 to 2017 as well one way anova method. It is observed that on an average ICICI was at the top most position. It is also observed that yes Bank was at the bottom most position in selected CAMEL ratios.
-
Sportcivil társaságok – megközelítések és tények
158-166Megtekintések száma:201Magyarországon az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a civil szektor erősödése, több törvényi átmenetet követően mindenekelőtt a jelenleg is hatályos 2011. éviCLXXV. törvény (rövid nevén civil törvény, Civiltv. vagy Ectv.) szabályozza a szektor működését, kiegészülve további törvényi háttérrel. Az új szabályozás lényeges eleme egy, az addigiaktól alapvetően eltérő szervezeti forma, az ún. civil társaság megjelenése, mely szokatlan szervezeti forma nemzetközi szinten is. A KSH 2019. év végén megjelent, a hazai nonprofitok statisztikai áttekintését lehetővé tévő adatbázis gyakorlatilag semmiféle információt nem tartalmaz az új szervezeti forma működési sajátosságaira, adataira vonatkozóan, sőt, igazából alig lehet valamit tudni róluk, mely okkal kelti fel a kutató érdeklődését a téma és a szervezeti forma iránt. A lehetséges szekunder adatokon túl egy, a közelmúltban befejezett sportcivil szervezeti kutatás primer adatbázisa ugyanakkor tartalmaz, ha alacsony elemszámban is, olyan alapvető adatokat, mely kiinduló pontot jelenthet a sporttal összefüggésbe hozható civil társaságok egyes sajátosságainak feltárására.
-
Az Ipar 4.0 keretrendszere, valamint a kapcsolódó technológiák
213-223Megtekintések száma:1393Az erősödő verseny és a globalizáció következtében megváltozott a vállalatok mikro- és makrokörnyezete. Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalmat jelenti, amely során szorosabban fonódik össze az információs technológia és az automatizálás, ezáltal alapvetően megváltoznak a gyártási módszerek. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Az Ipar 4.0 a hazai vállalatok számára is egyre inkább napi valósággá válik, egy új szintre fogja emelni a gyártásban felhasznált erőforrások és szereplők közötti interakciókat. Véleményem szerint az Ipari 4.0 át fogja alakítani a termelés szerkezetét – és meg fogja változtatni a globális versenyképességet – új lehetőségeket ad a vállalatoknak az értékteremtéshez. Kutatásomban bemutattam az Ipar 4.0 fogalmát, az újszerű technológiáit, keretrendszerét és a kapcsolódó technológiákat, feltártam az intelligens logisztikai megoldásokat és az Ipar 4.0 legfontosabb előnyeit. A fenti eszközök használatakor lényegében nem csak az ipar robbanásszerű fejlődéséről van szó, hanem a teljes gazdaság digitalizációjáról, mely az egész társadalmat érinti. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is reagáljanak az új technológiai lehetőségekre, egyébként jelentős mértékben lemaradnak.
-
Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel
382-392Megtekintések száma:362A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.
-
CSR stratégia alkotás
344-354Megtekintések száma:685A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. A társadalmi és gazdasági tényezők indukálják, hogy mind a társadalom mind a gazdaság ezen belül a vállalatok is előtérbe helyezzék társadalmi szerepüket. A vállalati felelősségvállalást szükséges beépíteni a vállalat stratégiájába, hogy hosszú távon még inkább tervezhető legyen, hiszen, a CSR így tudja kifejteni leginkább hatását, mely végső soron a profit maximalizálásához vezethet. Ahhoz, hogy stratégiát tudjunk kidolgozni, elsőként meg kell vizsgálnunk a tágabb környezetet, melyhez a PEST elemzést alkalmazhatjuk, az elemzés révén képet alkothatunk a társadalmi, jogi, polotoikai, szociális környzetről. A vállalat szűkebb környzeetének megvizságálására a SWOT elemzést használhatjuk, anak érdekében, hogy megállapíthassuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezekből kiindulva lehet meghatározni a Hoshin Kanri módszer segítségével ki tudja alakítani a vállalat a saját CSR startégiáját mind rövid mind hosszú távon, annak érdekében, hogy a vállalti kultúra részévé váljon.
-
Környezeti index és Környezeti Városi Reziliencia Index értékeinek számítása négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és négy Győr-Moson-Sopron megyei település esetében
17-29Megtekintések száma:98A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.
-
Hogyan változik az államadósság, ha jön a következő válság?- és az jönni fog!/Görögország államadósságának várható alakulása egy következő válságidőszakban/
91-104Megtekintések száma:219A közelmúltban jelentették be, hogy Görögország kiléphet az euró-övezeti állandó mentőalap segélyprogramjából, mivel sikeresen teljesítette az abban számára előírt feltételeket. A hitelezők és a hitelminősítők is egyetértettek abban, hogy a görög gazdaság jó növekedési pályára került. Ebből következően megvan annak esélye, hogy a GDP-hez mért jelenlegi 182,7 százalékos szuverén bruttó államadóssága 2030-ra 123,3 százalékra csökken. A szerző ezt a megállapítást megalapozatlanul optimistának tartja. Álláspontja szerint a görög adósságráta – a jelenlegi optimális gazdasági fundamentumok ellenére is – továbbra sem tűnik fenntarthatónak. Ő annak látja nagyobb valószínűségét, hogy már a közeljövőben újra szükség lesz a görög adósság egy részének elengedésére. Az adósság mérséklése egyben egy újabb rendezett államcsőd bekövetkezését fogja jelenteni. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy mennyire sérülékeny és kockázatokkal terhelt a mostani görög államadósság finanszírozásának fenntarthatósága. Egy makroökonómiai modell segítségével bemutatja és igazolja azt, hogy egy, a korábbi subprime válság mértékét csak fele részben elérő következő krízis esetén hogyan változik a görög szuverén államadósság. Ha ez bekövetkezik, akkor 2023-ra az államadósság a nemzeti terméknek több, mint duplájára emelkedik és 2030-ra is csak körülbelül a jelenlegi, egyébként is kritikus mértékre csökken. Ebből az következik, hogy változatlanul fennmarad a görög államadósság finanszírozásának nagy kockázata.
-
Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán
116-130Megtekintések száma:705A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.
-
Az oktatás, mint humántőke-beruházásra fordított kiadások makrogazdasági vizsgálata
520-530Megtekintések száma:125Mind regionális, mind nemzetgazdasági szinten megoldásra váró feladatként jelenik meg a tudásgazdasághoz társuló átmenetek és változások jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodásnak az előmozdítása. Az egyének érvényesülése szempontjából a tudás, legyen az formális vagy informális keretek között megszerzett tudás, valamint az egyének sokoldalúsága, rugalmas alkalmazkodása igen fontos tényezővé váltak a mai formálódó tudásgazdaságokban. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy megvalósul-e a gazdasági szereplők reagálása, alkalmazkodása a tudásintenzív környezet gazdasági kihívásaihoz, nevezetesen mi jellemzi a tudásra, mint az oktatásra fordított kiadások mértékét nemzetgazdasági szinten és az OECD országok vonatkozásában, valamint hogyan jellemezhető az oktatásra fordított kiadások időbeli alakulása
-
Do Changes in the Economic Role of States through Privatization matter?: The Brazilian Case
125-136Megtekintések száma:140In market economies, the subject of scientific research is the extent to which the state can contribute to the sustainability of development. However, the question is to know where the boundaries of the market and the role of the state lie. The study briefly introduces different views of the state's economic role and how states have changed the proportion of their entrepreneurial assets. Among these, it highlights privatization, which is one of the significant segments of today's economic policy practice at both micro and macroeconomic levels. It then describes Brazil's economic circumstances that led to the formulation of a proper size privatization program. Finally, the socio-economic factors that, according to the author, make the realization of Brazilian privatization plans uncertain presented.
-
A fejlődés a vállalati folyamatokban rejlik
358-369Megtekintések száma:217Manapság a rohamosan fejlődő világunkra az állandó változás jellemző. A szervezeteknek ezekre a rendszeres változásokra fel kell készülniük és tudniuk kell reagálni, hogy a piaci versenyben érvényesülni tudjanak. Ma már semmi sem állandó vagy prognosztizálható, mert a szervezetket a „3 V” erő (vevők, verseny, változás) hajtja. Az állandóan változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás miatt a hagyományos funkciók alapján strukturált szervezetek helyett a vállalatoknak a folyamatszemléletű irányításra kell átállniuk. A korszerű folyamatmenedzsment eljárások alkalmazásával a szervezetek működése áttekinthetővé, elemezhetővé, mérhetővé és folyamatosan javíthatóvá tehető, továbbá hozzásegíti a vállalatokat, hogy növeljék a teljesítményüket és a szervezeti rugalmasságukat és csökkentsék a költségeiket is. Ezek mellett annak a felismerésében is segít, hogy az adott folyamatot mikor szükséges valamilyen hatásra megváltoztatni. Abban az esteben, ha a vállalatok jól megszervezett folyamatokat alakítanak ki, akkor rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a hatékonyabb működést teszi lehetővé, valamint egyszerűbb fejlesztési tevékenységet kivitelezni. Napjainkban a fejlődés, mint egy új keretrendszer elsősorban a digitalizációt állítja a középpontba, amely a vállalatok számára kihívást jelent és ezekhez alkalmazkodniuk kell, hogy a versenyben ne maradjanak alul. Ezek a kihívások sok szervezet életében radikális változtatásokat, átalakításokat igényelnek, amelyeket nehéz teljesíteni. A folyamatalapú vállalatvezetés kialakításával, viszont ezek a fejlesztések nem csak a multinacionális vállalatok dolgát könnyíthetik meg, hanem a kis- és közép vállalatok is adott esetben könnyeben el tudnak mozdulni a digitalizáció irányába, így nem csak a saját, hanem egy egész gazdaság fejlődését előidézhetik.
-
A COVID-19-járvány foglalkoztatási és gazdasági hatásainak bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében
80-92Megtekintések száma:419A 2020 tavaszán megjelenő COVID-19-járvány szinte a világ minden pontján jelentős gazdasági, társadalmi változásokat hozott. Kutatómunkánk során a koronavírus gazdasági és foglalkoztatási hatásait vizsgáltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében. A szekunder adatgyűjtés mellett primer kutató munka során a megyében lévő autóipari vállalatok gazdasági vezetőivel és munkavállalóival kérdőíves felméréseket és mélyinterjúkat készítettünk. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy felmérjük milyen változásokat hozott a pandémia a vállalatok mérlegtételeinek, forgalmának alakulásában, hogyan érintette meglévő hiteleik visszafizetési kötelezettségeinek, valamint hitel- illetve támogatásfelvételi hajlandóságainak az alakulását. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a járványügyi intézkedések milyen hatással voltak a munkavállalók munkavégzésének módjára, a számukra nyújtott juttatások értékének alakulására.
-
Tehetségmenedzsment a nemzetközi gyakorlatban Európa és Kína példáján keresztül
454-464Megtekintések száma:250A vállalati tehetségmenedzsment rendszerek alkalmazása igen eltérő lehet szervezetenként. Ennek oka, hogy különböző elvek, stratégiai célkitűzések, valamint vállalati környezetben kell a működésüket menedzseljék a cégek. Az Európa szerte megfigyelhető munkaerő és tehetséghiány arra készteti a helyi szervezeteket, hogy munkaerőigényüket, ha kell, akkor külföldi forrásból is képesek legyenek biztosítani, amit a szabad munkaerőáramlás az EU által lehetővé is tesz. A globalizálódó környezet következtében a vállalati tehetségmenedzsment rendszerek működtetése során fontos figyelembe venni azt, hogy milyen származású munkavállalókat alkalmaz a cég, ugyanis az eltérő környezetből érkező munkaerőnek eltérő igényei lehetnek. A kulturális, demográfiai, gazdasági eltéréseknek köszönhetően fontos lehet egyértelműen ismerni a munkavállalói állomány összetételét, hogy a legoptimálisabb eszközöket alkalmazzuk a beillesztés, ösztönzés vagy akár a megtartás tekintetében. Jelen kutatás célja szekunder elemzések révén feltárni, hogy Európa és Kína tehetségmenedzsment rendszerei között milyen hasonlóságok figyelhetők meg és melyek azok az eltérések, melyek leginkább kiemelkedők. Az összehasonlítás szempontjából Kína elemzése azért lehet fontos Európai országok számára, mert a Kína rendelkezik az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággal napjainkban, amit potenciális lehetőségként kell a figyelem fókuszába kerüljön kifejezetten az ott élő magas számú lakosság tekintetében. A kutatás elsődleges eredményeként értelmezhető, hogy a tehetségekben való hiány a lakosság számától függetlenül jelenik meg nehézségként, mind az európai, mind pedig a kínai területeken – tehát egy olyan valós és általános kihívást jelent, amivel feltétlenül foglalkozni kell vállalati szinten. További eredményként értelmezhető az, hogy a sajátosságok figyelembe vételével beazonosíthatók azok a területi jellegzetességek, amelyek révén a tehetségmenedzsment rendszerek működési keretei megfogalmazhatók és rendszerbe foglalva megtalálhatunk a cikkben.
-
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
53-61Megtekintések száma:298A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
-
Entrepreneurial Climate – Management of Women's Entrepreneurship
69-74Megtekintések száma:40Entrepreneurship, which people can have without formal economic education, is a tendency acquired through upbringing in the family, competition in school, implies risk and constant self-affirmation through the acquisition of profits and losses, so that it represents the sum of successes and failures, victory and defeat. In the last thirty years, female entrepreneurship has been developing more and more, especially in less developed countries, the reason for such growth is primarily reflected in the promotion of equality between men and women, the right to education, and the development of democracy. Female entrepreneurship is a significant factor in economic development, so the national economy becomes richer. The subject of this research are the entrepreneurial climate in the Balkans compared to the world in terms of female entrepreneurship, what is the role of the family in starting a small business, as well as its survival and growth. In the study the results of previous research in this area. The research method is based on a comparative analysis of studies dealing with this problem from the territory of Balkans. It can be concluded that in the Balkans, female entrepreneurship is still in its infancy, it is about a very small percentage of female entrepreneurs, although according to research, it is evident that there has been no major progress in the last 15 years. Recommendation In the countries of the Balkans, there is a good entrepreneurial climate for the development of female entrepreneurship, especially because women can work from home, and in the future it is necessary to go in this direction.
-
A fémkereskedelmi tevékenység szabályozása, különös tekintettel a fémhulladék beszerzésére
457-465Megtekintések száma:132Az elmúlt évtizedben a feketegazdaság frekventált területe volt a fémkereskedelem. Ennek megváltoztatásában a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályi hátterének jelentős átalakítása fontos szerepet játszott. A szerzők a fémkereskedelem kifehérítése érdekében tett lépések, fordított adózás bevezetése, majd néhány évvel később az államosítás lehetősége mellett a fémtörvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet hatása közül a fémkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások egyes felvásárlásokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget mutatják be.
-
A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása
162-172Megtekintések száma:68Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.
-
A digitalitás és a fenntartható versenyképesség tényezői hazai viszonylatban
217-226Megtekintések száma:159A nemzetközi kapcsolatok élénkülése és a technológia fejlődése összefüggésben van az erősödő globalizációs tendenciákkal. Ezek a folyamatok növelik az országok egymásrautaltságát, ugyanakkor a köztük lévő versenyt is. A verseny tényezői folyamatosan változnak, átértékelődnek, melynek következtében a hagyományos elemek mellett újabbak jelennek meg, illetve a meglévők összetevői belül arányeltolódások észlelhetők. Egy ország gazdasági teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a tudástól és a technológiától, gazdasági sikere pedig a tudás alkalmazásától. A tanulmány célja, hogy az IMD versenyképességgel foglalkozó kutatóközpontja és a koreai székhelyű SolAbility cég által készített komplex indikátorok segítségével Magyarországnak az előbb említett versenyben való szerepét meghatározó és azt formáló proxijait bemutassa és elemezze, továbbá felhívja a figyelmet mindazon tényezőkre, melyek jelentősen befolyásolják a jövőben országunk gazdaságát.
-
A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
67-79Megtekintések száma:1823A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?
-
A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
625-636Megtekintések száma:237Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.
-
Az egészségvédő hatás szerepe a lakosság élelmiszer-vásárlásában
181-189Megtekintések száma:98Hazánkban, csakúgy, mint a fejlődő országok többségében, a megjelenő civilizációs betegségek nem csupán egyéni költségekként, hanem a társadalombiztosítási kiadások révén nemzetgazdasági kiadási oldalról is nagy értékben realizálhatóak. A civilizációs betegségek elterjedésének fő rizikófaktorai között a nem megfelelő élelmiszerfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya és a genetikai adottságok is megjelennek. Jelen kutatás témája az egészségvédő élelmiszerek szerepe a mindennapi táplálkozásban és a lakosság élelmiszer vásárlásában, amely a fent leírtaknak megfelelően aktuális kérdésekkel és problémafelvetésekkel foglalkozik.
-
Lehet-e a települési önkormányzat Magyarországon a fenntarthatóság megfelelő helyi szintű kerete?
32-45Megtekintések száma:107A környezeti (társadalmi és gazdasági) fenntarthatóság kereteinek keresése során számos alkalommal megfogalmazódott már a helyi cselekvési/döntési szint fontossága. Ugyanakkor az önkormányzati struktúrák alkalmassága (az önkormányzatok gazdasági, társadalmi bázisának erodálódása miatt) több szempontból is megkérdőjeleződik. A települési önkormányzatok ma nem feltétlenül jelentik a fenntartható fejlődésnek megfelelő jogi-igazgatási keretet, pl. mert a fenntartható közösség (fogalmilag) és a település lakossága (egyebek mellett – városok esetén – az ehhez túlságosan nagy méreténél fogva) nem esik egybe. A hálózatosság, a helyhatóságok környezetpolitikai kapcsolatrendszere ugyanakkor túllépi a település közigazgatási területét, adott esetben nagyobb területet (agglomerációt, várostérséget, stb.), több szereplőt és tevékenységet kapcsol egybe. A tanulmány ezt a kérdést két, egészen eltérő, de egymással mégis összekapcsolódó szempontból kívánja megvilágítani. Az első megközelítés földrajzi gyökerű, és a környezet-gazdaságtan illetve környezetpolitika segítségével vizsgálja a hazai önkormányzati rendszert, illetve az állam térszerkezetét. A második kérdéskör strukturális összefüggésekre irányul, illetve a helyi gazdaság szerkezetével, az infrastruktúrával kapcsolatos helyhatósági mozgástér egyes problémáit veti fel. Arra a következtetésre fut ki, hogy az önkormányzati funkciók – igazgatás, tulajdonlás, szolgáltatásszervezés - mindegyike érintett a környezetvédelemben. Mivel a települések szintjén illetve a településeken zajlik a fenntarthatóság szempontjából lényeges folyamatok jelentős része, ezen a szinten is komoly változások szükségesek. Ebben a helyi és a kormányzati szint együttműködése és a társadalom aktív szerepvállalása nem nélkülözhető, ugyanakkor a jelenlegi mechanizmusok fékezik az előrehaladást.
-
Vállalkozási hajlandóság a Debreceni Egyetem hallgatói körében
181-194Megtekintések száma:173A tanulmány célja a vállalkozási hajlandóság vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói között, amelyben mintegy 500 hallgató mondhatta el véleményét a témakörröl kérdőív formájában. A kérdőivek eredményeinek kiértékelése lehetőséget biztosit arra, hogy a hallgató kifejthesse mi a véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről, érdemesnek tartják-e saját vállalkozást indtani illetve, milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak ha vállalkozni kezdenek. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyetem egyes karjain tanulú hallgatók milyen arányt képviselnek azok közül akik vállalkozóvá szeretének vállni, milyen családi háttérrel rendelkeznek és mindekez milyen hatással vannak a döntéshozatal során.
