A tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés a zöldberuházástól eltérő műszaki kérdéseket vet fel. Elsősorban a meglévő épület épületszerkezeti rendszerének függvényében van lehetőség a tetőtérbeépítésre és/vagy emeletráépítésre. A tanulmányban áttekintjük azokat a műszaki kérdéseket, amelyek eldöntik, hogy az adott épület esetén lehetséges-e a tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés. Megvizsgáljuk általánosságban, hogy egy tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés során milyen építési folyamatokkal kell számolni, és hogy milyen időbeli és pénzügyi ütemezést célszerű előírni. Egy esettanulmány ismertetésével mutatjuk be, hogy a műszaki kérdések nem kellően alapos feldolgozása szükségessé teheti az időbeli és pénzügyi átütemezést.

Kutatásom célja a fő magyarországi fűtési energiahordozók összehasonlítása. Ezek a tűzifa és tömörítvényei, mint a brikett, a földgáz és a villamos energia. Arra voltam kíváncsi, hogy egy átlagos fogyasztónak a piaci viszonyok változásaival melyik erőforrás éri meg legjobban, kizárólag az ár és a fűtőérték arányában. Mivel a piaci tényezők gyorsan változnak, a földgáz újra versenyképessé válhat a tűzifa mellett. A villamos energia és a földgáz fogyasztói ára kormányzati intézkedések hatására csökkent, ez a tűzifáról nem mondható el, ami épp ellenkezőleg folyamatosan nőttek az árai, pedig sok helyen ez az egyetlen erőforrás a fűtésre. Sok helyen így egyéb anyagok elégetésével igyekeznek pótolni a hiányt, ezt pedig a vidék levegőminősége is megsínyli. Viszonyszámokkal ábrázolom az elmúlt évek változásait, majd pedig a fűtőérték alapján összehasonlítom az említett erőforrások gazdaságosságát 2017-ben és öt évvel ezelőtt.

Napjainkban az emberiség energiafelhasználása még a fosszilis energiáktól függ, de a megújuló energiaforrások szerepe egyre inkább erősödik elsősorban a fosszilis energiaforrások kimerülése, a környezetvédelmi problémák felértékelődése és a klímapolitikai indokok miatt. A biomassza a világ negyedik legfontosabb energiaforrása, amely globális szinten közel 73%-ot képvisel a megújuló energiaellátásban. A biomassza felhasználás növekedésének évi üteme azonban meglehetősen elmarad a modern megújuló energiaforrásokhoz képest. A világon található biomassza igen sokrétű, különböző módon előkészíthetőek és feldolgozhatóak. Jelenleg a „zöld kémia” iparágon belül (a kőolaj-alapú, vegyipari szintetikus alapanyagok kiváltása növényi, biomassza eredetű anyagokkal) az eltüzelés, a pirolizálás, a biogáz-, a bioetanol- és a biodízel és a különböző kémiai alapvegyületek előállításának van jelentősége. Jelen kutatások célja az egyes megújuló energiaforrások és a biomassza felhasználásának globális és hazai helyzetének bemutatása, a Debreceni Egyetemen folyó kutatási programokban évek óta vizsgált potenciális évelő, lágyszárú biomassza növény, az olasznád (Arundo donax L.) hasznosítási lehetőségeinek ismertetése.

Jelentős globális kihívásokkal kell szembenézni napjainkban a mezőgazdaság tekintetében. A természeti erőforrásokkal megfelelően kell gazdálkodni, hogy idő előtti kimerülésüket elkerüljük (erőforrás gazdálkodás). Az embernek szüksége van a természeti erőforrásokra, –fémre, ásványi anyagra, fára, termőföldre, élelmiszerre, levegőre és vízre –nem túlozva ezek az élet nélkülözhetetlen feltételei. A probléma, hogy az emberiség nagyobb mértékben éli fel ezeket az erőforrásokat, mint ahogyan az természetes módján újratermelődne. A biológiai diverzitás és az ökoszisztéma megőrzéséhez és fenntartásához a növény- és állatfajok védelme elkerülhetetlen. Ha elpusztítjuk környezetünket, akkor a jövő helyzete, az emberiség léte kerül veszélybe. Egyes előrejelzések szerint 2050-ben a mai erőforrás kitermelés ötszörösét fogjuk elérni. Egyes ökoszisztémák 60%-ára igaz, hogy az erőforrásait már jelenleg is túlzott mértékben használjuk ki, gondoljunk csak a halállományra vagy a mértéktelen esőerdei fakitermelésre, ami köztudottan baljós feltevéseket vetít előre a levegőszennyezésre nézve. 2050-re az emberiség 30%-os növekedését prognosztizálják a kutatók, ami 9 milliárd embert jelent. A népesség több mint 70%- a fog városban lakni, ami újabb területeket fog elvonni a természetes élőhelyekből. A világnépesség növekedésével az étrendben is jelentős változás fog bekövetkezni, elsősorban a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek irányába tolódik el a fogyasztási szerkezet. Ez a növekedés azt eredményezi, hogy az állattenyésztés takarmányigénye nő, ami földhasználatban indukál változást. Az előttünk álló út egyértelmű és világos, sokkal hatékonyabban kell gazdálkodnunk a természeti erőforrásainkkal. Továbbá ezeket úgy kell kitermelnünk/előállítanunk, hogy a környezetet tovább ne romboljuk, a jelenlegi állapotát ne rontsuk. A globálisan követendő cél az lenne, hogy mind kevesebb erőforrás felhasználásával több értéket állítsunk elő. Már a nyersanyagok kitermelésétől kezdve óvni kell a környezetet, és ezt folytatni az előállított termékek felhasználásán keresztül egészen addig, amíg esetlegesen hulladék nem keletkezik belőle. Itt kerül előtérbe a folyamatos terméktervezés és – fejlesztés, valamint a pazarló eljárások visszaszorítása az anyagtakarékosság visszaszorításával. A jelenlegi gazdaságnak törekednie kell a fenntartható jövő elérésére.

A nemzetközi kapcsolatok élénkülése és a technológia fejlődése összefüggésben van az erősödő globalizációs tendenciákkal. Ezek a folyamatok növelik az országok egymásrautaltságát, ugyanakkor a köztük lévő versenyt is. A verseny tényezői folyamatosan változnak, átértékelődnek, melynek következtében a hagyományos elemek mellett újabbak jelennek meg, illetve a meglévők összetevői belül arányeltolódások észlelhetők. Egy ország gazdasági teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a tudástól és a technológiától, gazdasági sikere pedig a tudás alkalmazásától. A tanulmány célja, hogy az IMD versenyképességgel foglalkozó kutatóközpontja és a koreai székhelyű SolAbility cég által készített komplex indikátorok segítségével Magyarországnak az előbb említett versenyben való szerepét meghatározó és azt formáló proxijait bemutassa és elemezze, továbbá felhívja a figyelmet mindazon tényezőkre, melyek jelentősen befolyásolják a jövőben országunk gazdaságát.

Minden gazdálkodásról elmondható, hogy a vállalat vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a számviteli törvénynek megfelelően az éves beszámolóban valós képet kell kialakítania. Ahhoz, hogy a vállalkozások a beszámolók alapján értékelhetők legyenek egy egységes információszolgáltató rendszer szükséges. A beszámoló adatai a múltra vonatkoznak és azokat a kiegészítő mellékletben értékelni is kell. A napjainkban felgyorsult globalizáció a gazdasági élet számos szereplőjének magatartását befolyásolja, ennek kapcsán biztosan mondhatjuk, hogy kihat a számvitel szabályozására is. Hazánkban a hatálya alá tartozó gazdálkodókra a számvitelről szóló 2000. évi C törvény előírásai vonatkoznak, mely szerint az elkészített beszámolónak megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást kell nyújtania a külső és belső érintettek számára a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről, illetve jövőbeli terveiről. Tanulmányomban a beszámoló egy részét emelem ki, amely a számszerű adatok mellett szöveges információkat is szolgáltató kiegészítő melléklet. Ezen belül is a mérleggel és eredménykimutatással kapcsolatos kötelezően előírt közzétételi kötelezettségeket mutatom be, melyek elengedhetetlen eszközei a megfelelő tájékoztatásra a külső és belső szereplők számára.

The aim of this article is to compare the clusters formed by the correlation distances between the agricultural and the energy commodity price returns in different periods of time. The energy and agricultural markets have become more interlinked in the past ten years, which can be attributed partly to the increased usage of biofuels. According to the results of this research, after the global financial and economic crisis of 2008/09, the relationship has become tighter between the agricultural commodity prices and the price of the crude oil. Based on the hierarchical clustering, the relationship between crude oil and sugar, and especially between crude oil and vegetable oils has become stronger. These results support the hypothesis of a more interconnected agricultural and energy market after 2013. Furthermore, the emerged relationship of crude oil with the vegetable oils may indicate the connecting role of biofuels, since biofuels require agricultural input materials, partly vegetable oils. However, the role of biofuels in the present analysis requires further researches.

Az elmúlt évtizedben jelentősen bővült a szabadidős tevékenységek köre, amin belül markáns szerepet tölt be a sport, egyrészt a hagyományos sportágak népszerűségével, másrészt az újonnan megjelenő, extrém sportok gyors elterjedésével. Ez az aktív tevékenység a szabadidő hasznos eltöltésének eszköze, emellett közösségépítő, egészségmegőrző, munkaképesség fejlesztő hatása társadalmilag ugyancsak nem elhanyagolható. Tanulmányunk egyik célja feltérképezni, hogy a nonprofit szférán belül a sport nonprofit vállalkozások képesek-e felvenni a versenyt a szektor többi tagjával, amelyhez a KSH által nemrég a nonprofit szektorra vonatkozóan kiadott komplex statisztikai adatbázisát használjuk fel, melynek  feldolgozásával egy másodelemzés elvégzésének keretében arra is rávilágítunk, hogy ezek a  vállalkozások az elmúlt években milyen fejlődésen mentek keresztül és jelenleg milyen társadalmi és gazdasági súllyal bírnak a harmadik szektor részeként.

Tanulmányunk tárgya a business coaching, amely személyre szabott vezetőfejlesztő eszköz, az ügyfél aktuális problémáival foglalkozik és legtöbbször a jóból kiválóvá való transzformáció a folyamat célja. A coaching szervezeti szintű alkalmazásával a hagyományos és az innovatív szervezetek kultúrája is gyökeresen változtatható meg. A változás azért lehetséges, mert a coaching hatására az egyéni szinteken is nagyon erős elköteleződés figyelhető meg. A változások az emberek viselkedésében érhetők tetten, nő a szervezeten belüli kreativitás, a tervezés és a megvalósítás hatékonysága. Pozitív hatással van a munkavállalók motivációjára is, mivel fokozatos és kevésbé forradalmi változtatásokat vár tőlük. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a coaching, mint vezetőfejlesztési eszköz stratégiai szintű alkalmazását.

Gazdasági, társadalmi, környezeti problémákkal terhesen léptünk be a XXI. századba. A globalizáció felgyorsulásával a tudomány és a technika eredményei, vívmányai a világ nagy részére eljutottak. Egyre több ember tud egészséges, biztonságos környezetben emberhez méltó módon élni. Azonban a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek napjainkban is hangsúlyosan jelen vannak. A globalizáció egyik hozadékaként a vállalatok kiterjesztették működésüket országhatárokon kívülre is, sőt sok vállalat az egész világra. A működésükhöz szükséges tőkét ott szerzik be, ahol az a számukra a legkedvezőbb áron rendelkezésre áll. Az egyre súlyosabb gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy ezeknek a problémáknak a kialakulásához, súlyosbodásához milyen mértékben járult hozzá az üzleti tevékenység. Napjainkban igen gyakran hallhatunk, olvashatunk a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségéről, valamit a fenntarthatóságról. Milyen eszközök állnak a vállalatvezetők rendelkezésére, milyen szemlélet szükséges ahhoz, hogy vállalati szinten hatékonyabban el tudjunk mozdulni egy fenntartható világ irányába? Vizsgálódásunk középpontjába a keresztény vallás – üzleti élet kapcsolatrendszerét helyeztük. Hisszük hogy, a hit (is) segíthet a felelős vállalati kultúra kialakításában. Tudományos vizsgálódásainkat keresztény szemléletű gyakorlati példákkal is igyekeztünk kiegészíteni.

A szervezeteknek nem csupán arra kell fókuszálnia, hogy megtalálja a munkaerőt, hanem arra is, hogy tehetséges munkavállalót találjon és, hogy meg is tudja tartani őket. Emiatt tartottuk fontosnak, hogy figyelmet fordítsunk a tehetség és karrier vizsgálatokra. Ebben a tanulmányban arra keressük a választ, hogy milyen tényezők fontosak a karrier szempontjából a jövő munkavállalói és a már jelenleg dolgozók körében, valamint arra, hogy akik most dolgoznak, hogyan látják az egyes karrier tényezők mennyire valósulnak meg a munkahelyükön. Kérdőíves felmérést végeztünk hallgatók körében, melyben 116 értékelhető kérdőív állt rendelkezésre, melyből. 73 BSc/BA és 43 Msc/MA hallgató által lett kitöltve. A felmérésben arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek a karrier tényezőit mennyire tartják fontosnak a jelenben ahhoz, hogy az ideális munkahelyet megszerezzék, és a jövőben ahhoz, hogy egy akkori munkahelyükön előrejussanak a karrierjükben. A jelenben fontos tényezők a kitartás, szorgalom, tudás, rátermettség, melyek az előrejutásban még fontosabbak lesznek a véleményük szerint. Jelenleg nem tartják fontosnak a hallgató társak támogatását és az erkölcsösséget, azonban később a munkatársak támogatása sokkal fontosabb lesz. A dolgozói kérdőíves felmérésben két kérdésre kerestük a választ. Egyrészt mely tényezők fontosak a karrierhez, másrészről a munkahelyen mennyire valósulnak meg a megtartáshoz, elégedettségükhöz köthető tényezők. A karrierhez fontosnak tartják a szorgalmat, erkölcsösséget, munkatársak támogatását, összeköttetéseket, melyek hasonlóak a hallgatók véleményéhez. Azonban a már dolgozók fontosabbnak tartják az előrejutásban a törtetést a hallgatókhoz képest. A megtartáshoz kapcsolódó tényezők megvalósulása érdekes eredményeket hozott. A leginkább teljesülő tényezők, mint a jó munkatársi kapcsolat és a vezetővel történő kapcsolat, is alig érik el a 4 fölötti átlagot, mely átlag feletti mértékben valósul meg. De elmarad a nagyon és teljes mértékben értéktől. Közepesen valósul meg az önállóság, a kihívó munka, a méltányos fizetés, karrier lehetőség, melyek a tehetséges emberek számára a flow élményhez szükségesek lennének. Ezekre hosszútávon mindenképp oda kell figyelnie a vezetőknek és HR szakembereknek a tehetséges dolgozók megtartásának érdekében.

Globalization, the spread of multinational companies and the enormous development of information technology can lead to a new trend in employers’ requirements. However, being employed by an international company is a real possibility for any employee in any part of the world. Even if they do not have to work abroad, employees may have to function in a multinational environment in their home countries. A favourable combination of intercultural competencies is a key factor in the selection and development of employees. A possible way of measuring these competencies can be the Multicultural Personality Questionnaire (MPQ). First of all,on the employers’ part, it is important to clarify the exact requirements and competencies (dimensions) to be able to draw up an ‘ideal profile’. We prepared two versions of the MPQ (91-item; 5-dimensional) and used them to test employers’ requirements in the selection process regarding the dimensions of cultural empathy, open-mindedness, social initiative, emotional stability and flexibility. This study describes the results of a focus group interview, which took place in 2017, revealing the importance of multicultural competencies from the employers’ point of view and examining the conditions of the adaptability of the two questionnaires. We used the focus group method to find out in what conditions the questionnaires canbe used in a selection process. What possibilities and limits are therefor using the direct five-dimensional questionnaire? What aspects do we need to take into consideration in expressing and interpreting the requirements in the results of the test?

Írásunkban a Dark Triad (Sötét Hármas) személyiségvonások és az etikai attitűdök lehetséges kapcsolatát vizsgáltuk egyetemi hallgatók körében. Mindkét témakör elemzése az érdeklődés központjába került az elmúlt évtizedekben. A kutatók az etikai attitűdök és magatartás hátterében számos tényező hatását vizsgálják. Többek között a személyiség is egy lehetséges befolyásoló tényező. A Dark Triad személyiség a társadalmilag nem kívánatos nárcizmus, machiavellizmus és pszichopátia együttes erős jelenlétét jelenti. Az ilyen embereket az önimádat, agresszivitás, bűntudat, vagy lelkiismeret hiánya jellemzi, így feltételezésünk szerint kevésbé rendelkeznek etikus attitűdökkel. Kutatásunkban ezt az összefüggést vizsgáltuk a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Gazdaságtudományi Kar zömében első éves hallgatói körében végzett kérdőíves felméréssel. A válaszadók kitöltötték a Sötét Hármas mérésére kidolgozott validált „Dirty Dozen” kérdőívet, valamint a Lozier kutatásaiból adaptált kérdőívet, amelyben iskolai szituációkról kellett a válaszadóknak nyilatkozni azok etikus, vagy nem etikus voltáról, illetve az etikátlanság mértékéről. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy van-e szignifikáns kapcsolat a Sötét Hármas jellemzők erőssége és a szituációk etikai szempontból történő megítélése között. Megvizsgáltuk a férfiak és nők, illetve a két kar hallgatói közötti különbségeket is.

A hálózatokkal kapcsolatos kutatások módszertani alapját a gráfelmélet adja. A hálózatelemzés során nagy adatsokasággal dolgozunk és főként a szereplők szerepét és kapcsolatait vizsgáljuk, melyeket gráf hálózattal vizuálisan tudunk szemléltetni. A kapcsolati hálók elemzése egyre népszerűbbé válik a tudományos életben is. A szerzői kapcsolathálók nagy része néhány tekintélyes személy köré épül, akik egyfajta központi szereplőként irányítják saját hálózatukat, ezzel klikkeket hozva létre.

Rohanó, ülőéletmódú és mobiltelefonok uralta világunkban növekvő szerep jut a minőségi szabadidőeltöltésnek, melyre az utóbbi időben leginkább az élményszerzés és a természeti tényezők megléte hívó szavak lettek a jellemzők. Világszerte évről-évre növekvő forgalom- és látogatói létszámnövekedésről számolnak be a különböző tematikus- és kalandparkok, melyek szolgáltatáskínálata széleskörűen kielégíti a modern ember e fajta rekreációs igényeit. Kutatásunk fókuszában a szabadidős szokások és a kalandpark látogatás motivációja közötti kapcsolatot állítottuk. A vizsgálat során kérdőív segítségével térképeztük fel a fogyasztói szokásokat (n=408). Szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk több vizsgált tényező kapcsán is, így például a szabadidejük során aktívabb tevékenységeket kereső és azokat előnyben részesítő válaszadóknál markánsabban megjelent a kihívást és extrémitást kereső motivációs indíttatás az egyes kalandparkok felkeresésében, mint akár a turisztikai tevékenységekhez köthető szabadidő-eltöltést preferálók körében. Kutatásunk rávilágított arra, hogy a szolgáltatóknak érdemes foglalkozni célcsoportjuk szabadidő-eltöltési szokásaival, hiszen például a választási motiváció tekintetében előnyt tudnak kovácsolni az alapos fogyasztói feltérképezésből.

A KSH legutóbb publikált statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy néhány év alatt (2011 és 2015 között) a szűkülő nonprofit szférából a sporttal foglalkozó klasszikus civilek számbeli szerepe nőtt, és a klasszikus civileken belül is erősödött a sport szerepe, de nem az alapítványok, hanem az egyesületek javára. A KSH módszertana alapján vetődik fel a kérdés és adja az apropót, hogy miként is lehet ma egy civil szervezetet sportcivilnek minősíteni. Ugyanarra a szakterületre amellett, hogy különböző adatokkal találkozhatunk, úgy tűnik, hogy különféle konceptuális megközelítések léteznek és nincs egységes szabályzás, valamint a már meglévő adatok is kérdéseket vetnek fel. Az általánostól a konkrétig megközelítésben arra keressük a választ, hogy miként lehet egy civil szervezetet sportcivilnek tekinteni, és ennek a plurális megközelítésnek miféle következményei is lehetnek.

Az etnocentrizmus fogalmával az 1900-as évek elején találkozhatunk először a szakirodalomban. Azóta számos nemzetközi és hazai kutatás irányult a definiálására, valamint a hazai és külföldi termékek megítélésében betöltött szerepének vizsgálatára. Hiszen a vásárlói döntést nemcsak a különböző marketing hatások (termék, ár, elosztás, promóció) befolyásolják, hanem a vevő kulturális, társadalmi, személyes és pszichológiai jellemzői is. Így az etnocentrizmus – mint szocio-pszichológiai fogalom – vizsgálata egyre nagyobb jelentőséggel bír a marketingkutatás területén. Jelen tanulmány középpontjában az etnocentrikus érzelmek dimenzióinak feltárása áll. Célom, hogy alátámasszam azt a feltételezést, miszerint ezek a dimenziók jelentős mértékben befolyásolják a fogyasztói társadalom gondolkodását. Primer kutatásom eredményeként az említett dimenziókat mutatom be, valamint fogyasztói szegmenseket határolok el. Kutatásom alapján megállapítható, hogy az etnocentrikus érzelmek (mint például a patriotizmus, a nemzeti felsőbbrendűség, a nemzettudat, a nemzeti megkülönböztetés) a fogyasztói gondolkodás meghatározó tényezői és bizonyítják azt a tényt, hogy az etnocentrikus érzelmek tudatosítása a hazai termékek védelmére irányuló marketingstratégiák alapja lehet.

Napjainkban egyre csökken a közösségi közlekedést használók aránya, míg a magánjellegű közlekedés részesedése folyamatosan nő. Ahhoz, hogy az emberek a közösségi közlekedést válasszák a sokkal kényelmesebb és rugalmasabb egyéni közlekedés helyett, ismernünk kell azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolhatják őket a döntéseikben. Cikkünk első felében áttekintjük az intermodalitás, az intermodális csomópontok és az intermodális közösségi közlekedés főbb jellemzőit. Az intermodális integrációnak meg kell valósulnia fizikai, hálózati, viteldíj, információ és intézményi szinten is. Ahhoz hogy az integrációs célokat helyesen tudjuk megfogalmazni, illetve magát az egész intermodális rendszert hatékonyan lehessen működtetni, ismerni kell azokat a preferenciákat, amelyek leginkább befolyásolják a közösségi közlekedést használók, vagy nem használók döntéseit. A szakirodalom alapján a kényelem, az árak és az utazási idő, amelyek alapján az emberek megítélik a közösségi közlekedés állapotát.

Az újabb technológiai eszközök elterjedésével, az Internet szinte lételeme lett a Z generációnak, így nem meglepő, hogy a különböző IoT megoldások széles körben váltak elérhetővé, ismertté és egyre olcsóbbá az elmúlt évek során. Így a netgenerációk felnövésével az innovatív megoldások kerülnek előtérbe, mellyel a motivációt már nem külső kényszerként igyekeznek a diákokra bírni, hanem a „Motiváció 3.0” korszakának megfelelően belső igényként jelentetik meg a hallgatókban. Amennyiben sikerül elérnünk, úgy a Homo Ludens társadalmi kérdésköre is megjelenik a játékosítással párhuzamban [1]. Napjainkban a gamifikáció azaz a játékosítás egyre szélesebb körben alkalmazott módszer, ezért mind vállalati, mind pedig oktatási célokat is kielégíthet alkalmazási területtől függően. Játékosítás alatt azokat a technikákat, módszereket értjük, amikor valamilyen játékos elemet alkalmazunk valamely nem játékos környezetben [2]. Mivel játék közben nem a tanulás tényére koncentrálunk és nem kényszerként éljük meg, így sokan anélkül tanulnának meg egy-egy szakmai vagy épp gyakorlati példát, hogy észre sem vennék. Emellett, az így megszerzett tudást a berögzült sulykolt tanulással ellentétben sokáig kamatoztatható az egyetemi órákon majd később a munkaerő piacon. A játékosítás (gamifikáció vagy gamification) egyre fontosabb szerepet tölt be mind az üzleti életben, mind az oktatásban [3]. A játékosítás segítségével hatékonyabban és a hallgató számára kisebb erőfeszítéssel sajátítható el a tananyag. Nem véletlenül egyre népszerűbb nemzetközi szinten a tanulás ezen újszerű megközelítése, sőt a motiváció hiányának problémáját is orvosolhatjuk alkalmazásával [4].

A tanulmány célja a vállalkozási hajlandóság vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói között, amelyben mintegy 500 hallgató mondhatta el véleményét a témakörröl kérdőív formájában. A kérdőivek eredményeinek kiértékelése lehetőséget biztosit arra, hogy a hallgató kifejthesse mi a véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről, érdemesnek tartják-e saját vállalkozást indtani illetve, milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak ha vállalkozni kezdenek. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyetem egyes karjain tanulú hallgatók milyen arányt képviselnek azok közül akik vállalkozóvá szeretének vállni, milyen családi háttérrel rendelkeznek és mindekez milyen hatással vannak a döntéshozatal során.

A XXI. században a globális versenyképesség jelenti a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást. A vállalkozásnak magas színvonalú és kiegyensúlyozott működést kell megvalósítania ahhoz, hogy meg tudjon felelni a globális kihívásnak. A cégeknek erre a jelenlegi helyzetre kell minél hamarabb jól működő stratégiát kialakítani, mielőtt az összes tehetséges szakmunkás külföldre vándorolna a jobb remények érdekében, még nagyobb munkaerőhiányt okozva ezzel a piacon. Tanulmányunk célja az volt, hogy a vállalaton belül megvizsgáljuk a szervezeti magatartást, illetve a motivátorokat, és javaslatot tegyünk a fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban. A szervezet elemzéséhez először a szervezetben dolgozókat soroltuk be a generációs elméleteket alapul véve. A baby boom generáció számára motiváló tényezőként jelenik meg a magas munkabér, a növekvő béren kívüli juttatások, a jó munkatársi kapcsolatok, illetve az önálló munkavégzés. Az X generációnak is a magas munkabér és a jó munkahelyi kapcsolatok a legfőbb motiváló tényezők, illetve a modern technikai berendezések. Az Y generációt leginkább a jó munkahelyi kapcsolatok, a magas munkabér, valamint a béren kívüli juttatások növelése ösztönzi. A cégnél dolgozó legfiatalabb generáció szinte hallani sem akar a felelősségi kör bővítéséről és az előléptetési lehetőségről. Számukra is meghatározó a biztos munkahely.

A vállalatok vezetői számos stratégiai eszközt használhatnak, hogy a szervezetet fejlesszék, attól függően, hogy mit tekintenek fontosnak. Az Ellátási lánc műveleti referencia modell (Supply Chain Operations Reference Model, azaz SCOR) egy ezek közül. Jelentősége abban áll, hogy összekapcsolja az üzleti folyamatokat, a mutatókat, a legjobb gyakorlatokat és a technológiai jellemzőket egy egységes struktúrával. Elősegíti az ellátási láncok partnerei közötti kommunikációt, illetve javítja az ellátási lánc menedzsmentjét és a kapcsolódó ellátási lánc javító tevékenységek hatékonyságát. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy hogyan jelenik meg a SCOR modell a nemzetközi szakirodalomban a raktározással és teljesítménnyel összefüggésben. Milyen módszereket, eszközöket használnak a szerzők a kutatási kérdéseik és hipotéziseik vizsgálatához? Az eredmények bemutatását leíró statisztikán keresztül és kategóriaszelekcióval végzem. A kutatás során arra a következtetésre jutok, hogy a nemzetközi szakirodalomban a SCOR modell konkrétan a raktári teljesítményméréssel kapcsolatban még alig jelenik meg, inkább csak a különböző folyamatok leírásakor hívják segítségül. A jövőben érdemes lenne kiterjeszteni a SCOR modellt további területekre is, különösen a raktári teljesítménymérésre.

Napjainkra egyre több cikk jelent meg a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés témakörében. A fenntarthatóság fontos szerepet játszik az ellátási lánc menedzsmentben is. A zöld ellátási lánc menedzsment (Green Supply Chain Management, továbbiakban: GSCM) kulcsfontosságú megközelítést jelentett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá kívánják tenni vállalkozásaikat. A GSCM fogalma magában foglalja a környezetvédelmi kritériumok beépítését a hagyományos ellátási lánc menedzsment döntési kontextusába. A vállalatok egyre inkább elvárják, hogy fenntarthatósági erőfeszítéseiket a saját működésükön túl kiterjesszék a beszállítóikra és ügyfeleik fenntarthatósági elvárásaikra. A beszállítói értékelés és kiválasztás módszereinek irodalma viszonylag nagyszámú, bár a környezeti tényezőkre vonatkozóak száma korlátozott. Az utóbbi időben az ellátási lánc menedzsment-döntéseiben a zöld beszállító teljesítményének értékeléséhez alkalmazott megközelítések, minőségi és mennyiségi környezeti adatokat egyaránt használnak. Tekintettel erre a fejlődő kutatási területre, ennek a cikknek a célja a nemzetközi tudományos folyóiratokban végzett kutatások elemzése, amelyek a zöld beszállítói kiválasztására és értékelésre összpontosítanak. A cikk célja két kérdés megválaszolása: Milyen kiválasztási módszereket alkalmaznak? Milyen környezetvédelmi és egyéb kiválasztási kritériumok vannak a zöld szállítói menedzsment számára?

Kutatásunkban a hagyományos szántóföldi növényeket, illetve a fás szárú energiaültetvényeket hasonlítjuk össze fedezeti hozzájárulásuk alapján. Az összeállított ágazati technológiák alapján készítettük el a bevétel, a költség, illetve a jövedelem kalkulációkat, melyek alapját jelentették az egyes ágazatok fedezeti hozzájárulás értékekének. Mivel a lineáris programozási modell alkalmazása elég széleskörű, így alkalmaztuk mi is a számításainkhoz ezt a módszert. Természetesen a modell összeállításához minden szükséges információt beszereztünk az Észak-alföldi régió gazdálkodóitól. A gazdálkodóknál hiányzó adatként megjelenő információkat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), valamint a Statistical Office of the European Communities (EUROSTAT) adatbázisaival egészítettük ki. Esetenként figyelembe vettük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közzétett adatait is. Célunk ezen modellszámítások elkészítésével, hogy egy 12 évre vonatkozó termelési szerkezetet összeállítsunk az Észak-alföldi régió adottságaira vonatkozóan egy mintagazdaság maximális fedezeti hozzájárulás elérésével.

A családi vállalkozások célja, hogy fenntarthatóan, a mai ideáknak megfelelve, de szokásaikhoz, normáikhoz, elveikhez ragaszkodva versenyképességük megtartásával fejlődjenek. A családi tulajdonú vállalkozások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, hiszen a hosszú távú értékteremtésben érdekeltek. A családi alapokon működő vállalkozások jelentőségének alátámasztására a témával kapcsolatosan fellelhető nemzetközi és hazai szekunder kutatási eredmények feldolgozása és azok elemzése történt. Jelen tanulmány a világ TOP családi vállalkozásainak jellemzőit mutatja be. Egy reprezentatív kutatás eredményei alapján a magyarországi családi vállalatok megoszlásának ismertetése és Magyarország 25 legnagyobb családi vállalkozásának tevékenység szerinti megoszlása is szerepel a tanulmányban.

A kis- és középvállalkozások új stratégiájának középpontjában a növekedés áll, melynek három alappillére a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tervek és az előrejelzések alapján a 2021-2028-as ciklusban – igaz nem olyan nagymértékben, mint jelenleg, de – számítani lehet gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódó fejlesztési források vissza nem térítendő támogatás sok formájában megjelenésére. Jelen tanulmányomban egy debreceni vállalkozás, a NEXT Broker Consulting Kft. eddigi életútját, illetve lehetséges fejlődési jövőképeit kívánom felvázolni a 2020 utáni ciklusban, mely azért lehet fontos, tanulságokkal bíró, mert a cég pályázatírással foglalkozik, így komoly lenyomatot tud mutatni a korábbi, illetve jelenlegi fejlesztési források felhasználásának irányáról, helyzetéről, ezáltal közvetve a magyar gazdaságpolitika céljainak megvalósulásáról.

A nemzetközi szabványügyi szervezet (ISO) által kiadott irányítási rendszer szabványok többsége követelményeket fogalmaz meg kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan. Jelen kutatás célja a Minőségirányítási Rendszer (MIR), a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) valamint az Információbiztonsági Irányítási Rendszer (IBIR) szabványok azon követelményeinek azonosítása, amelyek kapcsolódnak a kockázatmenedzsmenthez valamint egy integrált kockázatfelmérési módszer kialakítása. Vizsgálatom során készítettem egy kockázatmenedzsment követelmény mátrixot, amely segíthet a szabványokat alkalmazó szervezeteknek eligazodni a vizsgált három szabvány különböző követelményei között. A kialakított integrált kockázatfelmérési módszer lehetővé teszi egy közös kockázatfelmérési táblázat alkalmazását a három szabvány tekintetében.

A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. A társadalmi és gazdasági tényezők indukálják, hogy mind a társadalom mind a gazdaság ezen belül a vállalatok is előtérbe helyezzék társadalmi szerepüket. A vállalati felelősségvállalást szükséges beépíteni a vállalat stratégiájába, hogy hosszú távon még inkább tervezhető legyen, hiszen, a CSR így tudja kifejteni leginkább hatását, mely végső soron a profit maximalizálásához vezethet. Ahhoz, hogy stratégiát tudjunk kidolgozni, elsőként meg kell vizsgálnunk a tágabb környezetet, melyhez a PEST elemzést alkalmazhatjuk, az elemzés révén képet alkothatunk a társadalmi, jogi, polotoikai, szociális környzetről. A vállalat szűkebb környzeetének megvizságálására a SWOT elemzést használhatjuk, anak érdekében, hogy megállapíthassuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezekből kiindulva lehet meghatározni a Hoshin Kanri módszer segítségével ki tudja alakítani a vállalat a saját CSR startégiáját mind rövid mind hosszú távon, annak érdekében, hogy a vállalti kultúra részévé váljon.

Jelen dolgozatban a felsőoktatási online marketing magyarországi gyakorlatát elemezzük feltáró jelleggel. Kutatásunkban a Magyarországon működő államilag elismert felsőoktatási intézmények teljes körének honlapjait néhány kiválasztott, a közönség felé mutatott imázs nyitottságát mérő mutató alapján vizsgáljuk. E szempontok szerint összevetjük az állami intézményeket a nem állami (ezen belül az egyházi) fenntartásúakkal, illetve az egyetemi besorolással rendelkezőket a főiskolákkal (mind a 2000 előtti, mind az aktuális státuszok szerint). Legfőbb megállapításunk, hogy a honlapok statisztikailag alátámaszthatóan közvetítenek valamely intézmény-csoportra jellemző imázst. Vannak ugyanis olyan jelzések, amelyek differenciálnak állami és nem állami intézmények, egyetemek és főiskolák között. Ezek közül mi a következőket azonosítottuk: a főoldalon közölt képek száma, slider jelenléte, a honlap akadálymentesített és idegen nyelvű elérhetősége, illetve a feltüntetett közösségimédia-elérhetőségek. Az állami intézmények, illetve az egyetemek minden vizsgált dimenzióban nyitottabb imázst közvetítettek honlapjukon.

Organizational culture and Leadership both have been under research for a long time, as they play a vital role in the performance of an organization. The organizational culture is the set of rules or acts as a guidebook of an organization for achieving the objectives while leadership defines these rules and implements them as well. Organizational culture is dependent to a great extent on the norms and values of the society or the country where it is located. Important for achieving the objectives of an organization, this factor plays a vital role while setting the organizational culture. Incorporating organizational culture and then sustaining it is done by the leaders. Leadership if does not play an effective role in regards to implementation of the organizational culture, can collapse the organizational structure. Leaders are required to develop the qualities according to the organizational culture and should be responsible to come forward to transform if necessary and implement the system. The organizational culture should fulfill the needs of the organization’s goals and the norms of the society. Both leadership and organizational culture are co-dependent on each other and should be understood together.

Entrepreneurship brings enormous benefits. It generates employment and helps in social and economic development. Ventures created through the youth entrepreneurship have enormous benefits. They generate employment, reduce poverty and unequitable distribution of wealth. These ventures do also help in social, economic and technological development. However, the youth faces several barriers to entrepreneurship. This study explores the personal & psychological, family related, institutional & regulatory, cultural & social, financial and market & knowledge barriers faced by the youth of Hungary and Pakistan. Qualitative research methodology was applied. Interviews at micro and meso levels were conducted from the young entrepreneurs and university professors of Pakistan and Hungary. Results indicate that Pakistan and Hungary have almost similar levels of Personal & Psychological barriers, however, the fear of failure is higher in Hungary than in Pakistan. Family related, cultural & social and market & knowledge barriers are higher in Pakistan for the youth entrepreneurship than Hungary. Institutional & regulatory and financial barriers are at medium levels in Pakistan. For Hungary, these are at low levels. The study has important implications for researchers, academicians, policy makers and for the young aspiring entrepreneurs.

There are managers who are coaches, who are democratic, who are dictatorial and those who are consensus builders. All styles come with positives and negatives, many managers employ a combination of all to make progress. Ultimately, the managers that have the most successful teams are the ones who help each individual member of the team to grow. To manage the best way possible, you need to be strict but gentle and, employees will probably feel good and happy in a medium where inclusivity is a need. Balance in the work environment is imperative for empowering employees from all background to feel certain about their potential and accomplish their best. The higher the self-esteem, the more beneficial the employees are. People from different background can offer variety of abilities and experiences, aptitudes and encounters that might be of advantage to the organization and their work execution. Although some hybrid of aptitudes can be gainful with regards to helping each other, a mixture of skills and abilities among the group likewise implies that workers can gain from each other. By working nearby individuals of various backgrounds, experiences and working styles, creative ideas can be conceived then discussed among each other and offering feedback and proposals. Though one individual might be extraordinary at out of the box thoughts, another individual may have the important experience to execute it; so it is fundamental to play on every individual's skills, abilities and work together within the group.

A 2016-os tanév őszi félévében tettem először kísérletet arra, hogy információt szerezzek az első éves mérnökhallgatók elképzeléseiről: a mérnöki szakmáról, a helyes mérnöki magatartásról, és a saját alkalmasságukkal kapcsolatban. Az első felmérésem a félév első óráján készült. A feltett kérdéseim arra irányultak, hogy kiderítsem, tisztában vannak-e az érettségi után a műszaki felsőoktatásba bekerülő fiatalok azzal, hogy milyen szakmát választottak, milyen jellemvonások jellemzik a jó mérnököt, valamint hogyan látják önmagukat, megvannak-e bennük ezek a tulajdonságok. A második felmérés a féléves mérnöki etika tárgy oktatásának befejeződése után, tehát a félév végén készült. A kérdésekre adott válaszokból azt akartam megtudni, hogy mennyire segíti elő a mérnöki etika tárgy oktatása azt a nemes célt, hogy erkölcsös mérnökké váljanak a hallgatók. A következő évben egy új évfolyam esetén szintén hasznos mindezek tisztázása, ezért 2017 őszén újra elvégeztem ugyanezeket a felméréseket, és érdekes különbségekre bukkantam. Ebben a tanulmányban mutatom meg mindezt