Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Egy szakképző intézmény működésének elemzése az oktatásmenedzsment modellek tükrében
    51-68
    Megtekintések száma:
    113

    Az oktatási intézmények működési jellemzőit lényegesen befolyásolják az oktatáspolitikai döntések. Hazánkban 2015. júliusában a Szakképzési Centrumok létrehozásával az iskolarendszerű szakképzés-irányítás új fejezete kezdődött el egy új irányítású szervezeti struktúrában. A szakképző intézmények a szakképzési centrumok részeként jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekké tagintézményekké váltak. A centralizált irányítás bevezetése az  intézmények, mint oktatási szervezetek működésének keretét és módját jelentős mértékben megváltoztatta, amely hatást gyakorolt a vezetési és irányítási folyamatokra, ezzel az egész szervezet működésére.  Az oktatási intézményekben a gyakorlatban alkalmazott különböző vezetési és irányítási folyamatoknak megfelelően az oktatási intézményeket az oktatásmenedzsment különböző modelljeibe sorolhatjuk, amelynek szakirodalmi elméletét hívjuk segítségül egy szakképző intézmény működésének vizsgálatában. Tanulmányunk célja egy szakképző intézmény működésének vizsgálata az oktatásmenedzsment modellek tükrében. A szakképző intézmény működését a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő egyik Szakképzési Centrum és annak egyik tagintézménye esetében vizsgáljuk. Tanulmányunk a dokumentumelemzés módszerére épül. Az elemzés során a vizsgált intézmények dokumentumainak elemzését a szakirodalomban meghatározott oktatásmenedzsment modellek kulcsfontosságú dimenzióinak egyes jellemzői szerint végeztük el. Az elemzés eredménye egy átfogó képet ad a vizsgált szakképző intézmény irányításának jellegéről és természetéről.

  • Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban
    Megtekintések száma:
    626

    A digitalizáció és technológia robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat eredményezett a labdarúgásban. A különféle szenzorok és egyéb adatgyűjtések révén rendelkezésre álló növekvő adatmennyiség következtében, adatcentrikus, analitikus és statisztika orientált gondolkodás térnyerését figyelhetjük meg a labdarúgásban, melyek a rajongók, szurkolók számára is érdekességként szolgálnak. A digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is, ezért az elmúlt években jelentős változást figyelhettünk meg ezen a területen. A pandémia időszaka a digitális transzformáció sebességét a sportiparban még inkább felerősítette. A sportszervezetek és rajongóik számára az egyik legfontosabb tartalom, mely a fogyasztói élményt fokozza a mélyreható sportstatisztika és –elemzések. Tanulmányunkban a labdarúgásban leggyakrabban előforduló teljesítmény indikátort, a passzolást vizsgáltuk. Célunk volt, hogy részletesen vizsgáljuk a pozícióspecifikus passzolási jellemzőket ezért az általánostól eltérő passzolási tulajdonságokat is vizsgáltunk a kutatásunk során. Az elemzésünk mintájául a legnívósabb európai bajnokságot választottuk a Premier League-et, mely bajnokság a legmagasabb UEFA koefficienssel rendelkezik. A bajnokság 2019/2020-as szezonjának három forduló (30-32. forduló) számunkra elérhető mérkőzéseit rögzítettük és elemeztük ki a passzok szempontjából. szignifikáns különbség mutatkozott a védekező és a támadást építő játékosok átlagos mérkőzésenkénti passz számai között (t=7,988, p<0,05). A mérkőzésenként megkísérelt átadás számában és a passz pontosságában is egy fokozatos csökkenés tapasztalható a középső posztok vizsgálatában, amennyiben a pálya mélységében vizsgáljuk a posztokat. Mind a passz pontosság, mind az átlagos passz szám esetében a csökkenő rangsor megfelel a pozíciók elhelyezkedésének a pályán (a sorrend: 1, középső védő 2, védekező középpályás 3, belső középpályás 4, támadó középpályás 5, csatár). A passzok számára vetített helyzet érték mutatóban a támadó pozíciók eredményesebben teljesítettek, mint a védekező posztok. A támadó pozíciók közül is kiemelkednek a szélső posztok, ahol a passz számra vetített kialakított helyzet érték esetében a teljes vizsgálat 23,3%-át teljesítette és a kialakított helyzet érték mutatók összegének a 14%-át ezen posztok szolgáltatták. Összeségében tanulmányunk rámutat a posztspecifikus passzolási jellemzőkre és ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a játékosok passzolási teljesítményének összehasonlítás akkor releváns, ha a játékosok azonos vagy rokon pozíciókban szerepelnek.

  • A haltermékek piaci versenyképességének vizsgálata
    151-163
    Megtekintések száma:
    83

    A hal- és halászati termékek az emberi táplálkozás egyik kulcsfontosságú alapanyagai közé sorolhatók, s ennek következtében mind a termelés, mind pedig a kereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú. A különböző feldolgozottságú haltermékek a világ számos országában elérhetőek, köszönhetően a globalizációnak és a gyors ellátási láncnak. Vizsgálatunk során szekunder adatgyűjtés segítségével vizsgáltuk a hal- és halászati termékek piacát. Az adatok több évre visszamenőleg kerültek begyűjtésre a FAO, az EUROSTAT, a COMTRADE és a KSH adatbázisaiból. A nemzetközi kereskedelem alapján megnyilvánuló komparatív előnyöket vagy hátrányokat az RCA-index segítségével határoztuk meg a különböző haltermék kategóriák esetében hazánk és az EU-27 világszinten betöltött szerepe esetében. Kutatásunk célja összehasonlítani a hazai és az Uniós különböző feldolgozottságú haltermékeit a nemzetközi helyzethez viszonyítva, különös figyelmet fordítva a főbb exportáló és importáló országokra. A tanulmány részletesen vizsgálja a kereskedelem sajátosságait, az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat, valamint az RCA-index alapján a haltermékek versenyképességét Magyarország és az Európai Unió tagállamainak tekintetében, valamint az eredmények mögött álló ok-okozati összefüggéseket.

  • Családi vállalkozás fejlesztése franchise rendszerben
    390-400
    Megtekintések száma:
    297

    Egy vállalkozásnak folyamatosan fejlődnie kell! Ha csak a „szinten tartás” a tulajdonosok célja, akkor az adott vállalkozás előbb-utóbb lemarad a konkurenciához képest és hátrányba kerül a piaci versenyben. A fejlesztés ütemét és módját a körülmények figyelembevételével kell megválasztani. A számos lehetőség közül jelen cikk keretein belül azt kívánjuk vizsgálni, hogy a franchise rendszer kialakítása alkalmas lehet-e egy hagyományos családi tulajdonú kisvállalkozás fejlesztésére. Jelen kutatásunk során egy esettanulmányból kiindulva modelleztük egy családi fagylaltozó üzlet franchise rendszerben történő terjeszkedését.

  • Six Sigma az előregyártásban: esettanulmány a betonacél megmunkálásnak fejlesztéséről
    49-60
    Megtekintések száma:
    59

    A lean folyamatfejlesztések kulcsfontosságúak a termelési hatékonyság javítása érdekében. Kutatásunkban a DMAIC módszertan alkalmazásával vizsgálom az MEP üzem fejlesztését a lean six sigma jegyében. Kiemelve az előregyártott vasbeton gyártás kihívásait, a tanulmányom részletezi, hogyan segít a lean menedzsment a folyamatok hatékony tervezésében és méréseiben. A lean six sigma módszertan bevezetése folyamatok standardizálásával és hatékony fejlesztésével járul hozzá az üzem hatékonyságához.

  • Szervezeti kultúra vizsgálata OCAI modellel a debreceni egyetem műszaki menedzser hallgatói körében
    1-8
    Megtekintések száma:
    323

    Tanulmányunk OCAI modell segítségével elemzi a Debreceni Egyetem műszaki menedzser hallgatói által észlelt és ideálisnak tartott szervezeti kultúrát. A válaszadók a klán típushoz az átlagostól szignifikánsan közelebbinek, a piacitól pedig távolabbinak érzik szervezeti kultúrájukat. Az adhokrácia és a hierarchia esetében nem érzik azt az átlagostól eltérőnek. Ideálisnak az átlagostól klánhoz és adhokráciához közelebbi, a piactól távolabbi kultúrát tartanának. A jelenlegi és a kívánatos közti jelentős eltérés csak az adhokratikusság esetében mutatható ki. Az OCAI vizsgált kérdései(20) közül a jelenlegi észlelések 7, az ideális értékek 13 esetben térnek el jelentősen az átlagostól. A jelenlegi és az ideális szintek közül a jelenlegi szignifikánsan magasabb a következők esetében: domináns jellemzők (klán), leadership (piac), stratégia (hierarchia). Alacsonyabb pedig a domináns jellemzők (adhokrácia), esetében.

  • Teljesítménymenedzsment innovációja egy könnyűipari középvállalkozásnál /szervezeti teljesítmény növelése egy új motivációs rendszerrel/
    1-9
    Megtekintések száma:
    199

    Egy vállalkozás menedzsmentjének stratégiai célkitűzései megvalósításához folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és koordinálnia azt, hogy az alkalmazottaknak mit kell tennie a kitűzött célok elérése érdekében. Ebben a tevékenységében a cégvezetésnek időnként és esetenként korrekciókat kell végrehajtania az  alkalmazottak végzett munkájában és motivációiban. A dolgozat egy, a versenyszférában tevékenykedő, könnyűipari középvállalkozás esettanulmányán keresztül mutatja be azt, hogy a cégvezetés milyen új motivációs rendszert vezetett be a vállalkozásnál annak érdekében, hogy a vállalati teljesítményrangsorban hátul lévők produktuma növekedjen, és egyre inkább megközelítse a vállalati átlagos dolgozói teljesítmény értékeket. Azt, hogy a teljesítmény rangsorban hátul lévők kibocsátását növelni szükséges, a menedzsmentnek az a felismerése váltotta ki, hogy az átlag alatt teljesítők – alacsony kibocsátásuk ellenére – ugyan akkora álló- és forgótőkét kötnek le, mint az átlag felett teljesítők. A teljesítményrendszer keretein belül a normákon nyugvó követelményrendszert egészítette ki a cégvezetés úgy, hogy az szolgálta a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését, amellett, hogy megerősítette őket szakértelmükben és a társasággal szembeni lojalitásukban. A teljesítménymenedzsment innovációjának eredményeként számottevően emelkedett a teljesítményrangsorban korábban hátul lévők kibocsátása, ami formálisan abban nyilvánult meg, hogy az egyénenkénti, havonta normákhoz mért teljesítmény százalékok szórása jelentősen csökkent, tartalmilag pedig a jelenség azt tükrözte, hogy megindult a teljesítményben leszakadó státusban lévők felzárkózása legalább a középmezőnybe soroltakhoz. Az egyéni teljesítmények rangsorban bekövetkezett „tömörülése” ez által hozzájárult azon vállalati stratégiai célkitűzés megvalósulásához, hogy a termelés átlagköltségei csökkenjenek, ezzel paralel a termelő tevékenység jövedelmezősége növekedjen.

  • Do Changes in the Economic Role of States through Privatization matter?: The Brazilian Case
    125-136
    Megtekintések száma:
    154

    In market economies, the subject of scientific research is the extent to which the state can contribute to the sustainability of development. However, the question is to know where the boundaries of the market and the role of the state lie. The study briefly introduces different views of the state's economic role and how states have changed the proportion of their entrepreneurial assets. Among these, it highlights privatization, which is one of the significant segments of today's economic policy practice at both micro and macroeconomic levels. It then describes Brazil's economic circumstances that led to the formulation of a proper size privatization program. Finally, the socio-economic factors that, according to the author, make the realization of Brazilian privatization plans uncertain presented.

  • Local Annealing of Cold Rolled Aluminum Sheets by LASER Treatment
    21-26
    Megtekintések száma:
    120

    LASER treatment widely used in material processing technologies. The annealing is not the typical application of the LASER treatment, but this is possible to apply in case of cold deformed metals. In the article a cold rolled EN AW 8006 aluminum sheet is annealed by LASER treatment. The microstructure of the annealed sheets is observed by optical microscopy. An existing cellular automata simulation of recrystallization process is modified to study the LASER annealing. The observed microstructure and the simulated results are compared to determine the further development of the developed automaton.

  • Szervezeti kultúra és tanulmányi teljesítmény a műszaki menedzser hallgatók körében
    1-11
    Megtekintések száma:
    138

    Kutatásunk a hallgatók által észlelt, illetve ideálisnak tartott kultúra és a hallgatók tanulmányi eredménye közti kapcsolat vizsgálatára irányul, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának műszaki menedzser szakos hallgatói körében vizsgálva, önkitöltős kérdőíves felmérés (módosított OCAI) eredményeire támaszkodva (N = 114). Gyenge pozitív lineáris korrelációt találtunk a tanulmányi eredményesség és a klán kultúra észlelt elenlegi, illetve az ideálisnak tartott szintje között is. Egyéb kultúra-típusok esetében nem találtunk konzekvens összefüggést. Eredményeink alapján továbbá azok, akik a klán kultúrát tartják ideálisnak jobb eredményt érnek el, mint a másik három kultúrát kedvelők. Az órákat legalább 61%-ban látogató hallgatók közt továbbá azt találtuk, hogy magasabb teljesítményre számíthatnak azok, akik olyan típusúnak érzékelik a jelenlegi kultúrát, mint amilyet kívánatosnak tartanak, illetve akiknél kisebb mértékben térnek el az egyes kultúra-típusok jelenlegi és ideális értékei.

  • Digitális kompetenciaszintek valamint a munkanélküliség és a vállalati továbbképzések közötti kapcsolatok az Európai Unióban
    197-209
    Megtekintések száma:
    239

    Ebben a tanulmányban az OECD és az EuroStat adatai alapján az EU tagállamainak digitális kompetenciáit vizsgáltuk 2015 és 2017 között. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a munkanélküliség és a digitális kompetencia között. Azt tapasztaltuk, hogy azokban az országokban, ahol az alapvető digitális kompetenciával rendelkezők aránya magasabb, ott a harmonizált munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint azokban az országokban, ahol az egyének átlag alatti digitális kompetenciával rendelkeznek. Az alacsonyabb képzettségű államok esetében (ahol az állampolgárok nem rendelkeznek általános digitális kompetenciával) a munkanélküliségi ráta magasabb. Megvizsgáltuk a vállalatok nyitottságát a különböző szintű digitális ismeretekkel rendelkező egyének felé. Azokban az országokban, ahol az informatikai ismeretek terén képzettebb a lakosság, ott a vállalatok több lehetőséget biztosítanak a továbbképzésre, mint azokban az országokban, ahol kevésbé képzettek. Mérsékelten erős negatív korrelációt találtunk az alacsony általános digitális kompetencia és a munkahelyi képzések között. Ez azt jelenti, hogy ha az ország lakói alacsony szintű digitális kompetenciával rendelkeznek, akkor a vállalatok számukra nem kínálnak képzést. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagállamokat három klaszterben sorolhatjuk. Ezek a fejletlen, fejlődő és fejlett országok csoportjai. A legnagyobb különbség ezek között a csoportok között a szakképzett emberek számában van, azonban az egyének eloszlása a fejlett országok csoportjában érdekes sajátosságot mutat. Ezekben az országokban megtalálható az úgynevezett „fordított kompetencia piramis”. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a kompetencia szintje nő, úgy nő az egyének száma is, akik rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. A kutatás folytatásaként érdemes lenne az országokat regionálisan is megvizsgálni, így kiderülne, hogy vannak-e, és ha igen, akkor hol találhatóak a "digitális fellágvárak"az egyes országokban. Ez egyrészt segíthetne az államoknak a digitális oktatás allokációjában, másrészt a vállalatok helyzetét is javítaná, hiszen regionális szintű központokat hozhatnának létre a kevésbé fejlett országokban, így kiszervezve a drága magas hozzáadott értékű munkát.

  • Financial Performance Measurement with the Use of Financial Ratios: Case of Mongolian Companies
    20-32
    Megtekintések száma:
    287

    The aim of this paper is to examine the efficiency of Mongolian 100 public companies listed on Mongolian Stock Exchange (MSE) which are divided into 6 major sectors. This study conducts the performance of companies in terms of profitability by using three different output variables i.e., revenue, pretax profit and ROA (Return on Assets). In the beginning of this research, nine variables which are connected with profitability are chosen as output variables, while 24 variables expressing growth, financial structure, solvency, and turnover together with some fundamental financial data are chosen as input variables. 10 variables out of 24 input variables, which determine the financial structure, solvency, and profitability, are chosen as input variables based on the calculation of stepwise regression analysis. Stepwise regression, multi co-linearity analysis are made by SPSS and DEA (Data envelopment analysis) is evaluated by benchmarking package in R excel statistical program covering the period of 2012-2015. This paper uses the input-oriented version of DEA based on financial ratios and some crucial components of a financial statement. The results of DEA show that food and grocery sector was the most efficient, and mining sector was at the second place by its efficiency, while agriculture and service sector were the worse than other sectors.

  • Analysis of Activity Times in the Process of a Wooden Box Manufacturing
    475-484
    Megtekintések száma:
    119

    The main target of companies is to earn money and achieve profit. In order to fulfil these needs, companies have to reduce their costs. Cost reduction is often associated with bad quality products, but it could be done in a different way. Sometimes it is enough to examine only their own processes and then benefit from the process optimization, process improvement or process scheduling. In this article a case study is presented, in which the differences in a production scheduling are evaluated with the application of Monte-Carlo simulation and descriptive statistics. At the end of the paper the most efficient material sequence is selected at the manufacturing company by using weighted sum model

  • Turisztikai célú támogatás hatásának vizsgálata a vállalati versenyképességre
    603-616
    Megtekintések száma:
    161

    A turizmus ma a világon kétség kívül stratégiai fontosságú. Magyarország esetében is elmondható, hogy nagymértékben járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepe sem vitatható. A nemzetgazdasági súlyából adódóan mindenképpen elemzésre alkalmas területet jelent, azonban az összetettségből adódóan gazdasági teljesítményének, versenyképességének számbavétele rendkívül bonyolult feladat. A két közvetlenül leginkább kapcsolódó ágazat, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményén keresztül mérhető leginkább. Jelen tanulmány nem is szándékozik a turisztikai ágazat egészének teljesítményét mérni, célja vállalati oldalról, a vállalati versenyképesség számviteli adatokból mérhető, egy részterületének a vizsgálata. A konkrét vizsgálat tárgya 8 turisztikai célú támogatást kapott vállalat jövedelmezőségi helyzete.

  • Testing the Sametest-effect in a BSc-level Business Communication Course Examination
    10-15
    Megtekintések száma:
    64

    Using secondary data, we empirically examine two biasing effects that may arise in the written evaluation of large groups of students. Suppose the students take the examination in consecutive groups, and we wish to avoid the distortion caused by tests of different difficulty. In that case, we can decide to use the same examination questions. However, the danger of the "same test effect" arises, according to which the group writing later can perform better if it receives information from the examinees in the previous round. Using the same examination tests cannot be recommended if that effect is significant. Another related potential phenomenon is the "revealed sameness effect". Accordingly, if the examinees are aware of the repetition of the questions, it significantly increases the scores of the following group. We tested these phenomena using the data of a three-round written examination. A previously published analysis of a larger sample found that the "same test effect" can be expected if the students decide in which round they take the examination. Since it was possible to freely register for the examination rounds for the assessment analyzed in this study, we assume that the "same test effect" will be significant. Based on the literature, we also expected that the "revealed sameness effect" would occur in the third round. The performed linear regression analysis (N=77) only found some weak evidence for the 'revealed sameness effect' but not for the 'same test effect'.

  • Felnőttkori tanulási motivációk feltárása különböző képzési szinteken
    429-444
    Megtekintések száma:
    1134

    Mindennapjaink része a folyamatos tanulás. Ez lehet formális, non-formális vagy informális jellegű is. A formális tanulás, mely az iskolapadban történik, adja a szaktudás alapját. Hogy valaki miért ül iskolapadba? Erre a kérdésre számtalan válasz adható. A tanulás motivációja belső és külső tényezők hatására egyaránt kialakul(hat). Sőt akár korosztályonként, képzési formánként eltérhet. A felnőttkori tanulás motivációjának vizsgálatával kapcsolatban több felmérés készült. Ennek megfelelően ezen vizsgálati eredmények egy-egy elemének összefoglalására vállalkozom ebben a cikkben. Egyrészről a középiskolások, másrészről a levelező képzésben egyetemi mesterszakon tanulók, valamint egy OKJ képzésben résztvevő csoport körében végzett felmérés eredményeit mutatom be. A felmérések célja az volt, hogy meghatározhassuk, az egyes képzési formában miért tanulnak az egyének. Annak ellenére, hogy a kérdésfeltevés a különböző vizsgálatokban némileg eltért egymástól, a tényezők ettől összehasonlíthatóak. Az OKJ képzésben résztvevők számára a habituális motiváció a döntő. Esetükben a fontosságot illetően a saját öröm és a család büszkesége némileg elmarad. A levelező mesterszakosok esetében a jövedelem, maga a tanulás és a tájékozottság a legfontosabb. Ennek megfelelően, bár korcsoportonként a megítélés más, mégis vegyesen jelentkezik a habituális és az aktuális motiváció. Míg középiskolások eredményei alapján elmondható, hogy a motivációjuk inkább a végcél elérése, munkahely, jövedelem megszerzése a cél, így egyértelműen a habituális motiváció a kiemelkedő. Ami mindenképpen kiemelendő a középiskolások esetében, hogy különbséget tettek a baráti kapcsolatok és a kapcsolati háló között. Azaz a barátságot nem azonosítják a pusztán ismeretséggel, melyet a jövőbeli célok eléréséhez tarthatnak szükségesnek.

  • Material Stock and Flow Analysis within the Agricultural Building Sector Based on Local Database
    297-320
    Megtekintések száma:
    123

    The purpose of the paper is to analyze on micro level the stream of building materials needed for raising cattle. The scope of the produced material flow chart will cover the inflow and storage of the materials. The overall objective of material flow analysis is to contribute to the data inventory development process which is needed to use these construction materials as secondary raw materials in the future. The assessment is based on a concrete new development in a Hungarian region being carried out nowadays as a development and modernization of an existing cattle raising farm. Driven by the concern of resource depletion, further research on higher level, based on larger database will be needed to verify the estimated national level results for the magnitude of growth of anthropogenic stocks.

  • Egy geotermikus beruházás finanszírozásának és megtérülésének elemzése – Esettanulmány
    395-409
    Megtekintések száma:
    131

    Geotermikus energiát felhasználó beruházás megvalósítása egy önkormányzat részére jelentős tőkebefektetéssel jár, amit csak saját forrásból nem tud megvalósítani, ezért szükség van külső pénzügyi források bevonására. A cikkben azt vizsgálom, hogy egy kis település önkormányzata által tervezett beruházás megvalósításához milyen forrásokat tud az önkormányzat bevonni. Elemzem azt is, hogy ezeknek a forrásoknak különböző kombinációja esetén hogyan alakul a beruházás belső megtérülése és a nettó jelenértéke.

  • Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései
    114-123
    Megtekintések száma:
    81

    Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

  • A munkahelyi mobbing kezelésének jogi vetületei
    1-9
    Megtekintések száma:
    672

    A munkahelyi mobbing, pszichológiai zaklatás komoly kihívást jelenthet egy szervezet vezetése számára. A jelenség maga egyáltalán nem új keletű, de egyelőre annak felismerése is gondot jelent és ebből következően a megelőzésére, kezelésre tett lépések is kezdetlegesek. Az mára egyértelművé vált, hogy a jelenség nem csak az egyén szintjén jelent problémát, hanem a munkahelyi szervezet egészére káros hatással van. Az ilyen közegben dolgozó (és nem csak közvetlenül érintett) munkavállalók elhivatottsága csökken, ami kihathat a szervezet teljesítményére is. A jelenséggel kapcsolatos általános jellegű, illetve szabályozási hiányosságokat egy hazai jogeseten keresztül kívánom bemutatni.

  • Sport, mint a stressz ellenszere
    69-78
    Megtekintések száma:
    2413

    A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezőket mérő három kérdőívet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz Kérdőív és 10 tételes CD-RISC kérdőív) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 297 versenysportoló és 139 szabadidősportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidő- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekből látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidő sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bírt, míg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitív hatása érvényesült.

  • Szintetikus fürdővizek makro- és mikroelem tartalmának vizsgálata
    61-69
    Megtekintések száma:
    132

    Vizsgálataink során szintetikusan előállított fürdővizek mikro- és makroelem tartalmát elemeztük. A Debreceni Egyetem Környezetmérnöki Tanszékén korábban folyó kutatások során széleskörű laboratóriumi vizsgálatokkal sikerült bebizonyítani, hogy a háztartási szürkevizek minősége nagyon változó. Ez a változatosság a vizek mikro- és makroelem tartalmára is jellemző. A fürdővizek elemtartalmának vizsgálata során MP-AES módszer segítségével meghatároztuk az alumínium-, bárium-, kadmium-, króm-, réz-, vas-, mangán-, nikkel-, ólom-, stroncium-, cink-, kálcium-, kálium-, magnézium-, nátrium- és lítium tartalmat. A szintetikusan előállított fürdővizek elemtartalmának analízise kiemelten fontos öntözésre, WC öblítésre vagy autómosásra történő potenciális újrahasználatuk ellenőrzésében is, ugyanis a nehézfémtartalmuk jelentős terhelést gyakorolhat a környezetre. Jelen tanulmányban ismertetni szeretnénk a vizsgálataink során meghatározott mikro- és markoelem koncentráció értékeket, melyeket összehasonlítunk a Környezetmérnöki Tanszéken korábban vizsgált szürkevízminták, illetve a kontrollként szolgáló ivóvízminta elemtartalmával.

  • Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében
    563-578
    Megtekintések száma:
    107

    A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.

  • Role of Biomass in Urban Energy Management
    62-76
    Megtekintések száma:
    135

    When making decisions on the use of energy, both on building and on city level, biomass plays certainly a role in looking for sustainable solutions. This study starts with highlighting some key points regarding urban energy management, including world urbanization trends, heat island effect of big cities and energy hierarchy in energy management. With these in mind, it is worth considering, how the shading effect of surrounding biomass can mitigate the heating needs as a wind barrier in the winter or decrease the cooling load as shadowing element in the summer, both for buildings and whole cities. These can be further enhanced by biomass integrated in the buildings’ envelope: green roofs and green walls can have significant energy conservation effects, according the characteristics of their different types. Lastly, urban disposal of biomass can lead to renewable energy generation, both in case of biogas production and waste incineration. These shading, covering and fuel possibilities all underline the importance of biomass in urban energy management.

  • Mindkét végén befogott gerenda tehetetlenségi főirány körüli hajlító rezgéséhez tartozó sajátfrekvenciájának vizsgálata egyszabadságfokú modell és végeselemes számítás alapján
    69-79
    Megtekintések száma:
    175

    Jelen cikkben mindkét végén befogott, téglalap keresztmetszetű gerendák hajlító rezgéséhez tartozó sajátfrekvenciák számítási módszereivel foglalkoztunk. Az említett sajátfrekvenciákat a gerenda egyszabadságfokú modelljén analitikusan, valamint a térbeli szilárdtest-, és a térbeli rúd modellek esetében végeselemes modális rezgésvizsgálattal határoztuk meg. Bemutattuk az analitikus modell jellemzőinek kiszámításának módját, majd egy konkrét példa esetében kiszámítottuk a sajátfrekvenciát. Ismertettük a modális jellemzők fogalmát, a továbbiakban az előbbi gerenda szilárdtest-, és rúd modellje alapján meghatároztuk a sajátfrekvenciáját. A bemutatott módszerekkel további 11 esetben számítottuk ki, és vetettük össze a különböző módon felvett modellekhez tartozó megoldásokat.

Adatbázis logók