Keresés

Keresési eredmények

• Barbár vádlottak – gondolatok Móricz Zsigmond Barbárok c. novellája nyomán

  11-21

  Fejesné Varga Zita

  Megtekintések száma:

  294

  Zsigmond Móricz's works from the 1930s present areas barely affected by civilization; his short stories titled 'Barbarians' were published in 1932.

  The short story 'Barbarian' is about 2 shepherds - in the rigid world of shepherds living away from civilization - killing shepherd Bodri, his little son and his 3 shepherd dogs, just for the benefit of taking Bodri's 300 sheeps. The short story 'Barbarians' displays the confrontation of the good and the bad, with the moral content that sin never goes unpunished - be it moral contempt, social exclusion, public contempt, gnawing guilt, or even the judgement of a criminal court.

  Móricz does not exactly describe the age when his story takes place, but it may be inferred.

  The shortstory is made up of 3 chapters. From a legal perspective the short story can be considered a judicial decision, which is made up of statements of facts, evidence evaluation and decision. From a procedural perspective the investigation process and the trial phase can be separated. Criminal law and criminal procedural elements in effect at the time of writing the story and presently are well recognizable.

  In the story the statutory definition of two crimes can be observed: murder and cruelty to animals. The motives of the homicide as well as aggravating circumstances are clear: pre-arranged, crime against property, to the detriment of several people, repeat offender, offence against a person under fourteen years of age.

  The end of the story takes us to the idea that the word communicated by the judge: "barbarians", can be considered as a real punishment in itself for the defendants, followed by death by hanging. The judgment is therefore twofold: punishment according to the law, as well as by human society.

• A kutató jogai és kötelezettségei a felsőoktatási találmányok viszonyában a magyar és német (berlini és bajor) jog tükrében

  105-134

  Stipkovits Tamás István

  Megtekintések száma:

  204

  Az akadémiai kapitalizmus megjelenésével a felsőoktatási intézmények társadalmi rendeltetése, feladatai és belső felépítése is változásokon ment keresztül. Az USÁ-ban bekövetkezett reformok hatására több európai országban is megjelent az az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények az oktatási és kutatási funkcióik betöltése mellett gazdasági értelemben is vállaljanak szerepet, ami elsősorban a felsőoktatási intézmény keretei között létrejött innováció hasznosításában ölt testet. A felsőoktatási találmányok viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jogosultságok és kötelezettségek illessék meg a kutatót a minél hatékonyabb hasznosítás érdekében. Jelen tanulmány a felsőoktatási intézmény kutatójának jogait és kötelezettségeit hivatott bemutatni. A felsőoktatási intézmények speciális helyzetének és feladatainak számba vételét követően, a tanulmány rátér az akadémiai szabadság egyéni aspektusainak feltárására és kifejti, hogy a munkaviszonyban előállított szabadalmaztatható találmányok terén milyen speciális – az általános szabályoktól eltérő – jellegű jogok és kötelezettségek illetik meg a kutatót. A tanulmány a magyar és német jog összehasonlítására, így a releváns joganyag számba vételére vállalkozik. Tekintettel a német szövetségi rendszerre, a tagállami szabályozás terén a berlini és bajor tagállami jogot veszi irányadónak. A tanulmány következtetéseket von le azzal kapcsolatban, hogy a hazai jog milyen adalékok segítségével motiválhatná a kutató szempontjából a tudástranszfer hatékonyságát, ezáltal növelve az akadémiai keretek között született eredmények kipörgetésének intenzitását.

• „Egészen uj csődosztályzati projectum”: A csődjogi szabályok helyreállítása az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban

  66-77.

  Pétervári Máté

  Megtekintések száma:

  244

  Az 1848-49. évi szabadságharc bukása után a neoabszolutizmus jelentősen átalakította a magyar jogrendszert, mivel az Osztrák Császárság jogi egységesítése céljából az osztrák törvénykönyvek bevezetésére került sor. Ferenc József az Októberi Diploma kiadásával enyhített a korábbi abszolút kormányzati felfogáson, valamint visszaállította az 1847 előtti magyar közigazgatási és törvénykezési szervezetet. Ennek keresztülvitelével az újonnan kinevezett országbírót, gr. Apponyi Györgyöt bízta meg, aki ebből a célból egy tanácskozást hívott össze. Ez a gyűlés a magyar történetírásba Országbírói Értekezlet néven vonult be, amely rendelkezett a magyar bíróságokon alkalmazandó joganyagról.

  Jelen tanulmányban ezen tanácskozás csődjogra gyakorolt hatását vizsgálom, amelynek keretében bemutatom az Országbírói Értekezlet e jogterületre vonatkozó rendelkezéseit és a gyűlésen készült jegyzőkönyv alapján a szabályozás „mozgatórugóit”. Az osztrák ideiglenes csődrendtartás helyett ugyanis ismételten hatályba léptették az első magyar csődtörvényt, az 1840:22. tc.-et. A szakirodalomban ennek kapcsán jellemzően csupán az jelenik meg, hogy az Országbírói Értekezlet a polgári korszak változásaihoz idomította a törvénycikk anyagi és alaki szabályait. A tanácskozás résztvevői által kifejtett álláspontok és levéltári források ismertetésével szemléltetem, hogy a módosítások ennél komolyabb változásokat generáltak. Emellett a csődönkívüli kényszeregyezség első magyarországi megjelenése is a neoabszolutizmus korszakához kapcsolódott, amelyre szintén reagált a magyar jogtudomány színe-javát felvonultató értekezlet.

• A közbeszerzési szerződések módosítása

  57-62

  Tarkó Izabel Ágnes

  Megtekintések száma:

  130

  In the recent study we examine the Public Procurement Law as a clear framework for possibilities to amend procurement contracts after completion of the tender procedure in Hungary.

  Under the amendments, further modification of procurement contracts is permitted if the modifications are non-substantial; or substantial, but in exceptional circumstances could apply regardless of whether the modifications are substantial or not.

  Substantial modifications are modifications that would have made a difference to bidding or participation or selection of tenderers, or where the economic balance – risks and their compensatory measures – are changed in the favour of the supplier, or including work not provided for by the initial contract, replacing the supplier.

  Substantial modifications are permitted only if the tender documentation has clearly provided for the possibility and if the conditions on which the modifications plus the extent and nature of possible modifications are acceptable, or if the modifications are made within a specific negotiating procedure, or if the supplier is replaced due to restructuring or transfer of enterprises by law.

  So far the contracting authorities are very limited in the scope of modifications. This meant the Act CXLIII of 2015 on Public Procurement provides quite strict conditions to bind economically more successful contracts. Additionally we examine the new EU Directive on public procurement and Case Pressetext (C-454/06) of the European Court provides the guidelines which even substantial modifications of contracts are permitted without carrying out a new tender procedure.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  561

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• A kamat szerepe a polgári peres eljárásokban

  42-46

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  554

  A tanulmány a kamattal kapcsolatos különböző igények polgári perben való érvényesítését, azok speciális perjogi szabályait tekinti át, hangsúlyozva, hogy a pénzkövetelések érvényesítéséhez képest eljárásjogi szempontból kevés egyedi normával találkozhatunk az eljárási kódexben. Összeveti ugyanakkor az írás az 1952. évi III. törvény és az új Pp., a 2016. évi CXXX. törvény kamattal kapcsolatos rendelkezéseit és igyekszik adekvát válaszokat adni a szabályozási hiátusból eredő jogalkalmazási kérdésekre. A cikk megállapítása szerint a perjog általában a főköveteléssel együtt érvényesített járulékokra vonatkozóan egységesen fogalmaz meg néhány egyedi eljárásjogi rendelkezést, melyek a főkövetelés járulékaként a kamatra is irányadóak, elenyésző a tisztán kamatspecifikus rendelkezések száma hatályos perjogunkban. Kitér az elemzés a pertárgy érték meghatározása, a kereseti kérelemhez kötöttség, az elsőfokú ítélet kamatra vonatkozó rendelkezései elleni fellebbezés, a kamatot érintő keresetfelemelés másodfokon való megengedhetősége és a jogerős ítéletnek kizárólag a kamatot érintő rendelkezései elleni felülvizsgálati kérelem megengedhetősége kapcsán a kamatot érintő egyedi törvényi rendelkezésekre és eseti bírósági döntések elemzése útján értékeli a judikatúra irányait. Megállapítja a szerző, hogy az egységes és koherens ítélkezési gyakorlat az egyértelmű törvényi rendelkezésekre alapítottan megfelelően szolgálja az igényérvényesítő felek érdekeit.

• A személyiségi jogok védelme a reklámtörvény tükrében

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  368

  There is a significant inconsistency within the domain of enforcement of inherent rights in the Hungarian regulation. The protection of the inherent rights is based on the section 75 of Act IV of 1959 (hereinafter: „Civil Code”), which provides that inherent rights shall be observed by everyone and inherent rights are protected by law.

  The lack of consistency can be led back to the difference between the provisions of the Civil Code and Act LVIII of 1997 on Business Advertising Activity. Under Section 85 of the Civil Code inherent rights may only be enforced in person.

  There are two exceptions to the above rule laid down in the Civil Code:

  • The legal representative of an incompetent person, or the relative or conservator of a missing person whose whereabouts are unknown shall be entitled to proceed in the protection of that person's inherent rights.
  • In the case of impairment to the memory of a deceased person, the relative and/or the person having been named as the heir apparent in the will of the deceased shall be entitled to file a court action. If conduct causing defamation to a deceased person (former legal person) infringes upon the public interest, the public prosecutor shall also be entitled to enforce this inherent right.

  The Act on Business Advertising Activity provides for several general advertising prohibitions and restrictions. Under Section 4 of this act advertising may not be published if it infringes personal rights, respect for the deceased or rights related to the protection of personal data. Under Section 16 of this act advertising control proceedings may be initiated upon request or ex officio. Based on the regulation of the Act on Business Advertising Activity advertising control proceedings may be requested by any person whose rights or rightful interests, or legal status is injured by violation of any provisions relating to commercial advertising activity. If the aggrieved consumer cannot be identified, or if enforcement of the claims is inappropriate considering the number of consumers injured, administrative agencies or non-governmental organizations providing for consumer interests shall also be entitled to initiate proceedings.

  When the regulations of the Civil Code on enforcement of inherent rights are compared with that of the Act on Business Advertising Activity, it can be established that provisions of the latter act are not in compliance with the provisions of the Civil Code. On the basis of the decision No. 1270/B/1997 of the Hungarian Constitutional Court, the inconsistency is not significant, the different regulatory of the mentioned acts is not unconstitutional. I take the view that in order to achieve consistent regulation the Act on Business Advertising Activity should be modified by prohibiting the advertising control proceedings initiated ex officio in relation to the advertisings which infringe personal rights.

• A köztársasági elnöki kegyelem a büntetőjog szempontjából

  102-113

  Hadházi Dávid

  Megtekintések száma:

  451

  The individual pardon, exercised by the President of the Republic, has recently become the centre of attention in the media and among the lawyers in context of life imprisonment without parole eligibility. This prompts me to investigate the presidential pardon in this article.

  I am dealing with the origins and the standardization of pardon, then I move on to the conditions and criteria the Head of State can take into consideration when making the decision. Afterwards, I am presenting some statistics.

  The power of pardon is stipulated by the Fundamental Law of Hungary, and the specific rules can be found in the Criminal Code, the Criminal Procedure Act and the Punishment Executive Act.

  I am focusing on the last one, in which the Government and the Parliament have redressed the problems of life sentence, regarding human rights, with a compulsory procedure of pardon, thus giving the convict the hope of being released from prison. However, this solution raises a few questions, so arguments can be made both for and against it.

• Alkotmányozási eljárások Magyarországon (1989-2011)

  Balogh Éva

  Megtekintések száma:

  285

  In my research paper I study the Hungarian constitutional processes. The subjects of my analysis are three periods, namely the change of the political system in 1989, the constitutional attempts from 1994 to 1998, and the constitutional process between 2010 and 2011.

  The processes are examined on the basis of the two notions: “legality” and “legitimacy”. Under the concept “formal legality”, I mean the legal validity of the constitutional process; i.e. whether the constitutional process takes place in accordance with the current legislation. The concept of “legitimacy” has two aspects. On the one hand, empirical legitimacy investigates whether the citizens de facto accept the constitution and value it as respectable independently of the normative motives of its acceptance. On the other hand, normative legitimacy examines whether the constitution is based on justifiable principles and whether it might be considered as legally binding.

  The constitutional process in 1989 - aimed at establishing a democratic transition – took place within round-table discussions of the representatives of the old system and the strengthened opposition. As a result of the radical changes, the democratic Constitution was established in Hungary and the multi-party system also developed. The outcome of the discussions was the general supervision of the Constitution. Formally, there was only an amendment to the Constitution in 1989; however, as regard its content, a completely new norm was established.

  Since the change of the political system in 1989, the idea of creating a new constitution emerges again and again in the Hungarian public life. In the course of the elections in 2010, a party alliance (in which both parties represented the same political line) reached the required two-thirds majority in the Parliament, and aimed at establishing a new constitution. The result of the constitutional process is a completely new constitution (both the form and the content of the previous constitution were changed).

  All things considered, it can be stated that the amendment to the Constitution in 1989 was accepted lawfully by the Parliament of the old system, i.e. the constitutional process was legal, and in a normative sense, a legitimate Constitution was created. In 2011, the Fundamental Law of Hungary (Hungarian: Magyarország Alaptörvénye) was adopted on the basis of the procedure determined by the Constitution in 1989, i.e. the constitutional process was legal, though; the present research paper highlights some elements of the constitutional process that might be criticized. At present, the legitimacy of the Fundamental Law of Hungary is controversial from both sociological and normative perspectives.

• Jogalkotási folyamatok és az IKT

  Bubori Nóra Beáta

  Fekete Kristóf Benedek

  Hatler Georgina

  Kéri Valentin

  Megtekintések száma:

  191

  Korunk jogalkotási metódusai folyamatosan gyorsulnak, a szabályozás ágai egyre szerteágazóbbak. Az állandóan változó (globalizálódó) élethelyzeteink megkövetelik, hogy a jogi szabályozás is lépést tartson, mind időben, mind pedig minőségben megfelelő választ adjon. A megfelelő, vagy ha úgy tetszik minőségi válaszok nyilvánvalóan a jogalkotáson keresztül érkeznek, és annak végtermékeiben, a jogszabályokban öltenek testet. A kérdés már csak az, hogy milyenek is ezek a minőségi "termékek", illetve az, hogy milyen szerep jut a modern (digitális) technológiá(k)nak a jogalkotási folyamatokban.

  Jelen munka igyekszik röviden bemutatni, hogy a magyar jogtudomány álláspontja szerint mi is számít minőségi jogalkotásnak továbbá, röviden vázolja a technológiai eredményeinek az előbb említett folyamatoknak betöltött szerepét, annak összefüggéseit a különböző jogalkotási folyamatokban itthon és külföldön.

• Civiljogi dogmatikai hiányosságok és jogalkotási hiátusok egy magánjogi jogszabályban: Rövid esettanulmány

  49-66

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  308

  A cikk az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII.14.) Korm. rendelet alapján esettanulmány jelleggel mutatja be, hogy a jogszabály számtalan olyan „jogi hibában” szenved, amely sérti a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit, és az alapvető polgári jogi dogmatikai elvekkel sem áll összhangban. Az esettanulmány részletesen ismerteti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény azon rendelkezéseit, melyeknek nem felel meg a kormányrendelet és bemutatja azt, hogy a pontatlan megfogalmazások milyen értelmezési problémákhoz vezetnek. Rámutat az írás azokra a magánjogi terminus technicus-okra, melyeket nem megfelelően alkalmazott a jogalkotó (a bérleti szerződés alanya, ellenszolgáltatás, érvénytelenség-hatálytalanság) és javaslatot tesz a szerző a hibák javítására, az egyes normatív rendelkezések pontosítására.

• Gondolatok a pótmagánvádról

  Kardos Sándor

  Megtekintések száma:

  171

  In Hungary the new code of criminal procedure established a new legal institution to the Hungarian legal system: accessory private prosecution. This kind of private prosecution gives opportunity to the afflicted person to continue penal procedure in case of negative sentences from investigation authorities. If the prosecutor or the investigation authority stops proceeding or the prosecutor sets aside, withdraws formal accusation, afflicted person can substitute them during a penal procedure and has a right to claim the continuation of it. Our valid code does not limit the field of crimes this legal institution of accessory private prosecution can be applied. But there are some strict reasons, which limit this right of the afflicted person. If the investigation authorities neglected formal accusation because of childhood, death, prescription, clemency, prohibition of ne bis in idem, accessory private prosecution cannot be applied.

  Pros of accessory private prosecution can be found in the rights of afflicted persons. Criminal power of the state cannot be absolute, so we have to give the right for the injured to judge whether he insists on taking the responsibility of the perpetrator despite the opposite opinion of public bodies. This legal institution can help omissions of prosecutors to be remedied. Practicing this right depends on the stadium of the procedure. During the investigation period or the period of formal accusation reasons for accessory private prosecution are different.

  According to the new rules of the code, applying an advocate in the procedure is an obligation for the afflicted person. This regulation ensures that the structure of penal proceedings cannot be changed basically. In a normal procedure there is always a professional expert, the prosecutor on the side of accusation. That is why the code does not permit accusation without applying an advocate.

  Costs are interesting question in case of accessory private prosecution. In popular action procedures costs are paid by the state. When the afflicted person practices the right of accessory private prosecution, state pays in advance, but if perpetrator is acquitted or the court stops proceeding, costs should be paid by the private prosecutor himself. There are some rules to ease this burden for the afflicted person: if he has bad financial capacity and he can certify this circumstance, court can authorize him not to pay for the fee of the advocate.

  There is a special question in connection with accessory private prosecution: representation of the state. In these procedures the afflicted person is the state or one of the state bodies itself. There are two points of view to answer the question: who is authorized to represent the state as an accessory private prosecutor during a penal procedure. First we have to make difference between the injuries: if the injury is against the state while practising public authority, the injured party is the state itself. But if the injury hit the state as a civil legal entity, a possessor, the right to claim is in the hand of that public body, which was entrusted to handle the injured property. This theory means that in case of injuries against the public author state, only the prosecutor can represent it, so there is no chance for accessory private prosecution.

  The other solution for this problem has its starting point that in every crime against public property, accessory private prosecution can be applied. In this case the state can be represented by that part of it, which has interest. Although there are no jurisdiction in this question, because accessory private prosecution was established by the new code from 1st July 2003 after fifty years into the Hungarian legal practice. According to the regulations of the code, we can find the following sentence: afflicted person is whose right or legal interest was hurt or endangered by the crime. Analyzing this definition the argument can be read previously is decent for those situations, when we would like to find the legal representative of the state as an accessory private prosecutor.

  Accessory private prosecution is a good solution that fits to the new directions of law development, to increase rights of the afflicted person. Naturally, time needs to become a well-adopted legal institution in Hungarian legal system after half a century silence.

• Benedikt Carpzov két műve a debreceni levéltárban

  1-11.

  Biczó András

  Megtekintések száma:

  228

  Jelen tanulmány célja, hogy kultúrtörténeti adalékkal gazdagítson egy a 18. századi magyar büntetőjogtörténet szempontjából fontos kutatási témát. Benedikt Carpzov a 17. századi neves szász jogtudós magyar büntetőjogra gyakorolt hatásának mélyebb feltárása az egyes magyar bírói fórumok esetjogában a 18. századi magyar büntető jogtörténeti kutatások egyik érdekes irányaként határozható meg. Az eddig vizsgált büntetőperanyag alapján Carpzov műveit Debrecen szabad királyi városban is alkalmazták és két munkája fenn is maradt a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában. Jelen kutatás erre a két kötetre (közülük is elsősorban a büntetőjogtörténet szempontjából jelentősebbre) fókuszál és próbál meg minél több részletet feltárni különösen azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhettek a kötetek Debrecenbe. A művek vizsgálata, a debreceni büntetőperanyag elemzésén túl, azért lehet hasznos a „carpzovi hatás” kutatása szempontjából, mert a kötetekben található bejegyzések, aláhúzások és más szövegkiemelések vizsgálata segítheti annak megértését, hogy hogyan értelmezték a debreceni jogalkalmazók Carpzov műveit. Jelen írás bevezető tanulmányként a Carpzov-kötetekben található bejegyzések mélyebb vizsgálatát kívánja megalapozni és előkészíteni.

• Az egészségügyi ágazati béremelés jogi aspektusai egy gyakorló munkajogász szemével

  Bácsi Mariann

  Megtekintések száma:

  219

  My essay analyses the rules of the wage-rise in the Hungarian health service system performed in two stages in 2012 and 2013. The difficulties of applying the rules and the continuous changes in the law are presented from a practical viewpoint.

  The personal and material scope of the raise in the health sector was the same circle: higher education institutions and religious institutions performing public mission that provide for in- and out-patient care. The wage-rise affected the employees having service relations with the above mentioned institutes in civil servant and commissionaire positions.

  In 2012 altogether86.000 persons benefitted from the raise (67.978 of them were directly involved in the healthcare), and 95.000 persons in 2013. The Act LXXXIV of 2003 distinguishes three groups of employees regarding the continuous and retroactive (ex post facto) raise of wages: doctors, graduates, pharmacists and health workers. In the case of these groups no uniformed wage scale exists, so different rules must be applied.

  The retroactive wager is in the case of the doctors depended on their salary, and the continuous rise was realized by a new wage scale. Other graduates and pharmacists gained a fixed rise. The retro active rise of the health workers was also fixed, the continuous wage rise was realized through a new wage scale and it depended whether their legal relation with the employer was established before or after the 1st of the July 2012.

  The complicated and frequently inaccurate regulation was corrected by the legislator, when a uniformed wage scale was directed to each group of employees in the September of 2013. A new sectoral wage scale was applied for the doctors and the health workers, and for other graduates and pharmacists the old public wage scale must be applied.

  Contrary to the uniformed regulation, there still remained legal institutions where the day/night duty, readiness, shift bonus, overtime must be specified according to the legislations in force on the 30th of June, 2012.

  Summing up, the legislator finally prevented the emigration of the highly qualified specialists by the execution of the wage rise in the last two years.

• A reklámok időbeli és terjedelmi korlátai

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  265

  Advertising forms are considerable parts of economic activities, the costs of which constitute a growing portion of the expenses of a given enterprise. The mass-appearance of advertisements has altered the relationship between consumers and advertisers, it has restructured consumption habits and the importance of the advertising media. Advertising law defines the restrictions that have to be observed during business and advertising activities. The regulation of advertising is characterized by an approach focusing on content. However, in some cases the legislator also considered it important to determine the form of advertising besides its content. In the case of most advertising media there are only few regulations on form. The Media Act (Act I of 1996) dedicates a whole chapter to restrictions on advertising. The most important part of the Media Act is the regulation of the way commercials can be shown. The regulation of maximum advertising time, the type of programmes which are suitable for advertising and the period of time that can pass between commercials is given priority. 

• Ítélkezési állandók és vitás kérdések az erkölcsi kártérítés újabb magyar joggyakorlatában

  Fézer Tamás

  Megtekintések száma:

  152

  Since 1992, date of Constitutional Court’s decision No. 34/1992, certain rules cannot be found in Hungarian Civil Code. There is only a part of a sentence that gives right to any injured person to claim damages in case of personal injuries. More than 10 years after the cassation we are able to look through the legal practice in connection with damages for non-pecuniary loss. The recent re-codifying process plans a brand new institution to substitute and follow damages for non pecuniary loss: pain award. To establish a decent regulation of pain award, jurisdiction of the last decade cannot be neglected. This essay aims to gather typical and crystallized methods of judgements in certain cases, which could be seen as essential and accepted unwritten rules of jurisdiction concerning this field of damages.

  One of the most difficult problems to solve is the question of amount. This field of damages for non-pecuniary loss is always problematic, because all of the cases are different. Although there are similarities between cases if we examine just damages themselves, but due to the difference of human personality it is almost impossible to give exact phrases and rules to help our judges. We can say that highest amounts are generated by assaults against physical integrity and life. Examination during a legal procedure concentrates on the stress caused by the injury, number of injured rights, age of the injured person and the durability of the harm. If the injured person contributed to the injury, it generates reduced amount of damages.

  Method of compensation is really simple for the first time. Hungarian legal system knows two different types for the method of damages: in kind or in money. Former one is inapplicable for non-pecuniary losses. If we compensate in money, there are two solutions: injured person can get the whole sum immediately or we can choose allowance as well. The adaptation of allowance is rather small in Hungary, in spite of the advantages this legal institution could offer. It does not mean res iudicata, so it is flexible and offers opportunity to adjust to changed circumstances in the future: both duration and amount of allowance could be changed.

  It is an interesting question whether personal circumstances of the misdoer could be examined when calculating the amount of allowance. The answer is not unambiguous. Civil law focuses on compensation for the injured party, not the punishment of the misdoer. In spite of this essential lemma, it is necessary to take into account the solvency of the defendant, if we want the plaintiff to get the adjudged amount really.

  Youth is not the only reason of allowance, sometimes old age could be a well-based legal ground for application of this method of compensation as well. It is really important to examine the personal circumstances of the injured party to choose between these two methods: which one serves the aim of compensation, moderation of lost joy of life the most.

  Civil Code precludes the possibility to apply both methods together for the same plaintiff. In my opinion the solution of German Civil Code (BGB) should be considered. BGB allows both methods together. It means that possibilities could be wider and fit better to the actual case and its circumstances.

   Although obligation of damages has two parties traditionally, in a legal procedure of damages for non-pecuniary loss this bipolar situation can be proven false. On the part of the misdoer it is an interesting question what kind of damages can be blamed the state. In Hungary we can meet rules order the responsibility of the state in the field of medical damages or damages for unlawful arrest and illegal imprisonment. Amounts of damages are the highest in these situations.

  On the part of the injured person an often argued problem the position of secondary victims’ claims. These claims are always problematic, because personality rights belong closely to the person himself and there is no possibility to inherit them. Hungarian Civil Code admits compensation for relatives only in case of injuring reputation of a dead person. There are several decisions in which courts admit these claims on the ground of their sui generis base. It is a decent solution, but because of the uneven jurisdiction it needs codifying.

  We can say that there are a lot of jurisdictional constants in Hungary in connection with damages for non-pecuniary loss. These are easy to collect and most of them are able to be codified in a strictly non-taxative style. But this examination showed that doubtful questions can also be found in Hungary especially the application of allowance, claims of secondary victims. To arrange these problems, starting point should be jurisdiction itself.

• A tévedés jelentőségének egyes aspektusai az élet, testi épség elleni bűncselekmények körében

  Mónusné Kiss Katalin

  Megtekintések száma:

  152

  I examined one of the grounds for the preclusion of punishability and grounds for the termination of punishability, which is error. Grounds for the preclusion of punishability and grounds for the termination of punishability, mean that punishability shall be precluded.

  The error means- 27.§- the perpetrator shall not be punishable for a fact, of which he was not aware on perpetration. The person, who commits an act in the erroneous hypothesis that it is not dangerous for society and who has reasonable ground for this hypothesis, shall not be punishable. Error shall not exclude punishability, if it is caused by negligence, and the law also punishes perpetration deriving from negligence.

  I examined how often the judge accept an error, if the person believe that he’s in the right, because he was attecked, or direct emergency menace. Or maybe he believes, that he is in danger of his life.   Is it exceptional or not? What examine judge? It isn’t only hypothetical question, because very complicated task for the judge.

• A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  109

  The aim of the present essay is to give an overview of the means of the employment policy through the analysis and construction of the relevant statutory intruments and legal rules.

  During the treatment of the means of the employment policy this essay tooks the classification accepted by the scientific literature as a basis therefore it deals with these instruments divided into two big groups.

  Among the active types of the means of the employment policy the direct and also the indirect kinds of benefits of the jobless and unemployed are treated here.

  Among the passive types of means those instruments are presented which are to succeed the unemployment benefit and the unemployment allowance such as jobsearch benefit and jobsearch allowance.

  The definition of ‘employment policy’ is widely construed that is why this definition comprises the classical instruments of Labour Law and in a separate subsection the subsidy of the atypical legal relations of employment are also presented.

• The New Hungarian Constitution (Basic Law) of 2011 and Environmental Protection

  36-38

  Julesz Máté

  Megtekintések száma:

  125

  Without abstract

• A menekültügyi őrizet elrendelésének anyagi jogi feltételei az uniós jog tükrében

  21-31

  Kiss Árpád

  Megtekintések száma:

  180

  Hungary lies in the route of the stream of refugees coming from the Balkan. It is a transit country, so the refugees do not typically intend to stay here, they rather wish to travel torwards to West- and North Europe. Particular sections of Hungary's border also mean the external borders of the European Union, the area of freedom, security and justice, which has a common asylum system. Significant part of illegal immigrants presents asylum claim only to avoid the aliens procedures.

  From the 1st of January 2013, the legislature terminated the aliens detention against asylum applicants. From 1st of July 2013 the Hungarian legislature reintroduced the possibility of detention of applicants. The new regulation has been placed in Act LXXX of 2007 on the Right of Asylum, Sections 31/A-31/H by Act XCIII of 2013 on the Amendment of Particular Laws Concerning Law Enforcement. The introduction of asylum-seeker detention and the practice of its application have raised dust. In my essay I am introducing the connections between the reasons of ordering asylum-seeker detention in the Act on Asylum and its backgroud in the EU Directive. I am not dealing with the question of compatibility of asylum detention and human rights and with problematic procedural issues, because I consider it more important to review the substantive conditions of asylum-seeker detention and the certain practical questions of its application therefore I am focusing on this segment of jurisdiction.

• The Work of the International Law Commission in Relation to the Effect of Armed Conflict on Treaties

  Szalai Anikó

  Megtekintések száma:

  108

  Absztrakt nélkül.

• A kényszermunka tilalma és a hátrányos megkülönböztetés tilalma összefüggései az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogában

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  139

  The European Convention on Human Rights sets forth a number of fundamental rights and freedoms, including prohibition of slavery and forced labour (Article 4.) and the prohibition of discrimination (Article 14.). However, the European Convention on Human Rights prohibits discrimination only in relation to the enjoyment rights protected in the text of the Convention and did not originally include a provision proclaiming the equality of all before the law. As the European Court of Human Rights stated in Abdulaziz case: „Article 14 ... has no independent existence since it has effect solely in relation to „the enjoyment of the rights and freedoms” safeguarded by those provisions. Although the application of Article 14 does not necessarily presuppose a breach of those provisions - and to this extent it is autonomous -, there can be no room for its application unless the facts at issue fall within the ambit of one or more of the latter.”

  In this study we examine only the relationship between Article 4. and Article 14 of the Convention. There is only one case, in which the applicant could call upon Article 4 and Article 14 together with success before the European Court of Human Rights: the case of Van der Mussele versus Belgium. For this reason we introduce not only this basic case, but lots of other cases, in which there were no discrimination in connection with Article 4. The applicants should find another group of persons are in analogous situations, which worsens the position of applicants seriously because of the difficulty of this condition.

  In the above mentioned Van der Mussele case the applicant Belgian lawyer stated that Belgian lawyers are subject to less favourable treatment than that of members of a whole series of other professions, because in legal aid cases lawyers have to work without any remuneration, but the State accords remuneration to judges, registrars and interpreters in these cases. The Court emphasized that everybody could know the conditions of a profession in advance, and in the light of these conditions could choose it or not, and nobody compelled the applicant to be a lawyer. For this reason legal aid cases cannot be considered as forced labour, independently the remuneration of these cases.

• A közút tartozéka: egy sajátos jogintézmény ellentmondásai

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  191

  In the legal terminology of private law several times the same definition is used for addressing the same legal institution (e.g. default penalty, in-building). In most of the cases there is no problem to separate these institutions and we can also give an explanation why legislator used the same terminology.

  The definition of accessory is used for a special group of article groups in the Hungarian Civil Code and also used in the Act I. of 1988. From the angle of judicature it is problematic as even if the definition of road accessory is build upon the general terminology of accessory in the Civil Code, the two legal institutions are not the same.

  In the essay we would like to emphasize that the safety of traffic does not give a decent reason why we have to restrict the proprietary rights with using the institution of road accessory. This restriction is in a close connection with not only the distance from the public road but the effect of the property to the safety of traffic. The valid regulations may cause illogical contradictions and judicature problem.

• A COVID-19 betegség tényleg az ügyvéd „adminisztratív problémája“?

  5-19

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  246

  Absztrakt: A COVID-19 világjárvány felforgatta mindennapi életünket 2020 tavaszán. A járvánnyal együtttjáró lezárásoknak, az otthoni munkavégzés gyakorlatának számos hatása máig érvényesül a peres gyakorlatban, akár pozitív, akár negatív értelemben. Pozitív, hogy a bíróságok, hatóságok felismerték az online kommunikáció lehetőségét, így a tárgyalások egy része a járványmentes időszakokban is áttehető az online térbe, időt és energiaráfordítást kímélve. Vegyes a megítélése annak a hozadékának, hogy a polgári peres tárgyalások perfelvétele körében a bíróságok az eddigieknél gyakrabban rendelnek el írásbeli előkészítést. Végül negatív, hogy a hirtelen megbetegedések miatti mulasztások kezelésében szinte mind a mai napig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. A tanulmány a betegség miatti mulasztásokkal kapcsolatos gyakorlatot vizsgálja: a Kúria egy 2021. februári, a veszélyhelyzet sajátos körülményei közötti tényállás alapján meghozott végzésénének apropóján igyekszik megvilágítani, mi is a képviselethez való jog (valamint az ügyvéd helyettesítésének) valós tartalma, szerepe a polgári perben.

• A társadalomra veszélyességben való tévedés gyakorlati jelentősége a gazdasági bűncselekmények kapcsán

  Mónusné Kiss Katalin

  Megtekintések száma:

  157

  In this study I examined the error, one of the grounds for the preclusion and termination of punishability. Grounds for the preclusion of punishability and grounds for the termination of punishability, mean that punishability shall be precluded. Error, as an obstacle of the preclusion of punishability, doesn’t happened as usually as other grounds for the preclusion of punishability, for example: insane mental state, constraint and menace. The error means- 27. §- the perpetrator shall not be punishable for a fact, of which he was not aware on perpetration. The person, who commits an act in the erroneous hypothesis that it is not dangerous for society and who has reasonable ground for this hypothesis, shall not be punishable. Error shall not exclude punishability, if it is caused by negligence, and the law also punishes perpetration deriving from negligence. I examined how often the judge accept an error, if the person commit a crime, for example: tax fraud, practise usury, bribe somebody. Is it exceptional or not? When can the perpetrator of a crime refer to error? What examine judge?