Keresés

Keresési eredmények

• Alkotmányozási eljárások Magyarországon (1989-2011)

  Balogh Éva

  Megtekintések száma:

  255

  In my research paper I study the Hungarian constitutional processes. The subjects of my analysis are three periods, namely the change of the political system in 1989, the constitutional attempts from 1994 to 1998, and the constitutional process between 2010 and 2011.

  The processes are examined on the basis of the two notions: “legality” and “legitimacy”. Under the concept “formal legality”, I mean the legal validity of the constitutional process; i.e. whether the constitutional process takes place in accordance with the current legislation. The concept of “legitimacy” has two aspects. On the one hand, empirical legitimacy investigates whether the citizens de facto accept the constitution and value it as respectable independently of the normative motives of its acceptance. On the other hand, normative legitimacy examines whether the constitution is based on justifiable principles and whether it might be considered as legally binding.

  The constitutional process in 1989 - aimed at establishing a democratic transition – took place within round-table discussions of the representatives of the old system and the strengthened opposition. As a result of the radical changes, the democratic Constitution was established in Hungary and the multi-party system also developed. The outcome of the discussions was the general supervision of the Constitution. Formally, there was only an amendment to the Constitution in 1989; however, as regard its content, a completely new norm was established.

  Since the change of the political system in 1989, the idea of creating a new constitution emerges again and again in the Hungarian public life. In the course of the elections in 2010, a party alliance (in which both parties represented the same political line) reached the required two-thirds majority in the Parliament, and aimed at establishing a new constitution. The result of the constitutional process is a completely new constitution (both the form and the content of the previous constitution were changed).

  All things considered, it can be stated that the amendment to the Constitution in 1989 was accepted lawfully by the Parliament of the old system, i.e. the constitutional process was legal, and in a normative sense, a legitimate Constitution was created. In 2011, the Fundamental Law of Hungary (Hungarian: Magyarország Alaptörvénye) was adopted on the basis of the procedure determined by the Constitution in 1989, i.e. the constitutional process was legal, though; the present research paper highlights some elements of the constitutional process that might be criticized. At present, the legitimacy of the Fundamental Law of Hungary is controversial from both sociological and normative perspectives.

• Jogalkotási folyamatok és az IKT

  Bubori Nóra Beáta

  Fekete Kristóf Benedek

  Hatler Georgina

  Kéri Valentin

  Megtekintések száma:

  180

  Korunk jogalkotási metódusai folyamatosan gyorsulnak, a szabályozás ágai egyre szerteágazóbbak. Az állandóan változó (globalizálódó) élethelyzeteink megkövetelik, hogy a jogi szabályozás is lépést tartson, mind időben, mind pedig minőségben megfelelő választ adjon. A megfelelő, vagy ha úgy tetszik minőségi válaszok nyilvánvalóan a jogalkotáson keresztül érkeznek, és annak végtermékeiben, a jogszabályokban öltenek testet. A kérdés már csak az, hogy milyenek is ezek a minőségi "termékek", illetve az, hogy milyen szerep jut a modern (digitális) technológiá(k)nak a jogalkotási folyamatokban.

  Jelen munka igyekszik röviden bemutatni, hogy a magyar jogtudomány álláspontja szerint mi is számít minőségi jogalkotásnak továbbá, röviden vázolja a technológiai eredményeinek az előbb említett folyamatoknak betöltött szerepét, annak összefüggéseit a különböző jogalkotási folyamatokban itthon és külföldön.

• Civiljogi dogmatikai hiányosságok és jogalkotási hiátusok egy magánjogi jogszabályban: Rövid esettanulmány

  49-66

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  260

  A cikk az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII.14.) Korm. rendelet alapján esettanulmány jelleggel mutatja be, hogy a jogszabály számtalan olyan „jogi hibában” szenved, amely sérti a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit, és az alapvető polgári jogi dogmatikai elvekkel sem áll összhangban. Az esettanulmány részletesen ismerteti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény azon rendelkezéseit, melyeknek nem felel meg a kormányrendelet és bemutatja azt, hogy a pontatlan megfogalmazások milyen értelmezési problémákhoz vezetnek. Rámutat az írás azokra a magánjogi terminus technicus-okra, melyeket nem megfelelően alkalmazott a jogalkotó (a bérleti szerződés alanya, ellenszolgáltatás, érvénytelenség-hatálytalanság) és javaslatot tesz a szerző a hibák javítására, az egyes normatív rendelkezések pontosítására.

• A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének új szabályai a korábbi szabályozás tükrében

  24-34

  Fiók Andrea

  Hornyák Zsolt

  Megtekintések száma:

  302

  From the 1st of July 2012, Act XXII of 1992 on the Labour Code, which was effective from the 1st of July 1992, had given place Act I of 2012 on the Labour Code (New Code). The New Code has brought a lot of changes concerning the cessation and termination of the employment. The univoque aim of the legislator, near reducing the number of the labour suits, was resolving the inconsistency of the practice, corresponding to the changing social and economic relations, furthermore harmonising the Hungarian law to the law of the European Union. The rules concerning the termination of the employment have not substantially changed. The New Code broadens the list of cases regulated previously. Concerning the termination of the employment, the New Code determines the ordinary dismissal as dismissal, whereas the extraordinary dismissals as dismissal with prompt effect.
  At the same time, it is a new rule, that the parties could terminate the definite term employment with dismissal, if the conditions determined by the New Code emerge. The New Code has brought substantial changes concerning the rules of the dismissal protection. It constricts the number of cases when the dismissal protection could be applicable and respecting the application of the dismissal protection, it considers authoritative the moment of the notification of the dismissal. For example an expectant mother could refer to the dismissal protection, if she had notified the employer about the pregnancy before the notification of dismissal.
  According to subsection 3 of section 65, there are cases, when the dismissal should not be communicated, whereas according to subsection 2 of section 68, the dismissal could be communicated, but the termination period would start earliest after the last day determined by the New Code.
  The New Code, contrary to the old one, determines 6 months as the longest term of the dismissal period. The rules of the acquittal and the severance pay have not changed substantially. Regarding the dismissal with prompt effect, the legislator makes a distinction between the termination with motivation and the termination without motivation. It is a substantial modification regarding the unlawful termination of the employment, that according to the rules of the New Code, the employee could claim for damages as arrears of salary, which could not exceeds the 12 months amount of the absence fee. The restoration of the employment could be executed only in the few cases determined by section 83 and only if the employee requests for it.

• The Roman law and the construction The Law of the Twelve Tables (Lex Duodecim Tabularum)

  14-20

  Dérer Beatrice

  Megtekintések száma:

  143

  Absztrakt nélkül.

• Barbár vádlottak – gondolatok Móricz Zsigmond Barbárok c. novellája nyomán

  11-21

  Fejesné Varga Zita

  Megtekintések száma:

  272

  Zsigmond Móricz's works from the 1930s present areas barely affected by civilization; his short stories titled 'Barbarians' were published in 1932.

  The short story 'Barbarian' is about 2 shepherds - in the rigid world of shepherds living away from civilization - killing shepherd Bodri, his little son and his 3 shepherd dogs, just for the benefit of taking Bodri's 300 sheeps. The short story 'Barbarians' displays the confrontation of the good and the bad, with the moral content that sin never goes unpunished - be it moral contempt, social exclusion, public contempt, gnawing guilt, or even the judgement of a criminal court.

  Móricz does not exactly describe the age when his story takes place, but it may be inferred.

  The shortstory is made up of 3 chapters. From a legal perspective the short story can be considered a judicial decision, which is made up of statements of facts, evidence evaluation and decision. From a procedural perspective the investigation process and the trial phase can be separated. Criminal law and criminal procedural elements in effect at the time of writing the story and presently are well recognizable.

  In the story the statutory definition of two crimes can be observed: murder and cruelty to animals. The motives of the homicide as well as aggravating circumstances are clear: pre-arranged, crime against property, to the detriment of several people, repeat offender, offence against a person under fourteen years of age.

  The end of the story takes us to the idea that the word communicated by the judge: "barbarians", can be considered as a real punishment in itself for the defendants, followed by death by hanging. The judgment is therefore twofold: punishment according to the law, as well as by human society.

• A kutató jogai és kötelezettségei a felsőoktatási találmányok viszonyában a magyar és német (berlini és bajor) jog tükrében

  105-134

  Stipkovits Tamás István

  Megtekintések száma:

  168

  Az akadémiai kapitalizmus megjelenésével a felsőoktatási intézmények társadalmi rendeltetése, feladatai és belső felépítése is változásokon ment keresztül. Az USÁ-ban bekövetkezett reformok hatására több európai országban is megjelent az az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények az oktatási és kutatási funkcióik betöltése mellett gazdasági értelemben is vállaljanak szerepet, ami elsősorban a felsőoktatási intézmény keretei között létrejött innováció hasznosításában ölt testet. A felsőoktatási találmányok viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jogosultságok és kötelezettségek illessék meg a kutatót a minél hatékonyabb hasznosítás érdekében. Jelen tanulmány a felsőoktatási intézmény kutatójának jogait és kötelezettségeit hivatott bemutatni. A felsőoktatási intézmények speciális helyzetének és feladatainak számba vételét követően, a tanulmány rátér az akadémiai szabadság egyéni aspektusainak feltárására és kifejti, hogy a munkaviszonyban előállított szabadalmaztatható találmányok terén milyen speciális – az általános szabályoktól eltérő – jellegű jogok és kötelezettségek illetik meg a kutatót. A tanulmány a magyar és német jog összehasonlítására, így a releváns joganyag számba vételére vállalkozik. Tekintettel a német szövetségi rendszerre, a tagállami szabályozás terén a berlini és bajor tagállami jogot veszi irányadónak. A tanulmány következtetéseket von le azzal kapcsolatban, hogy a hazai jog milyen adalékok segítségével motiválhatná a kutató szempontjából a tudástranszfer hatékonyságát, ezáltal növelve az akadémiai keretek között született eredmények kipörgetésének intenzitását.

• „Egészen uj csődosztályzati projectum”: A csődjogi szabályok helyreállítása az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban

  66-77.

  Pétervári Máté

  Megtekintések száma:

  229

  Az 1848-49. évi szabadságharc bukása után a neoabszolutizmus jelentősen átalakította a magyar jogrendszert, mivel az Osztrák Császárság jogi egységesítése céljából az osztrák törvénykönyvek bevezetésére került sor. Ferenc József az Októberi Diploma kiadásával enyhített a korábbi abszolút kormányzati felfogáson, valamint visszaállította az 1847 előtti magyar közigazgatási és törvénykezési szervezetet. Ennek keresztülvitelével az újonnan kinevezett országbírót, gr. Apponyi Györgyöt bízta meg, aki ebből a célból egy tanácskozást hívott össze. Ez a gyűlés a magyar történetírásba Országbírói Értekezlet néven vonult be, amely rendelkezett a magyar bíróságokon alkalmazandó joganyagról.

  Jelen tanulmányban ezen tanácskozás csődjogra gyakorolt hatását vizsgálom, amelynek keretében bemutatom az Országbírói Értekezlet e jogterületre vonatkozó rendelkezéseit és a gyűlésen készült jegyzőkönyv alapján a szabályozás „mozgatórugóit”. Az osztrák ideiglenes csődrendtartás helyett ugyanis ismételten hatályba léptették az első magyar csődtörvényt, az 1840:22. tc.-et. A szakirodalomban ennek kapcsán jellemzően csupán az jelenik meg, hogy az Országbírói Értekezlet a polgári korszak változásaihoz idomította a törvénycikk anyagi és alaki szabályait. A tanácskozás résztvevői által kifejtett álláspontok és levéltári források ismertetésével szemléltetem, hogy a módosítások ennél komolyabb változásokat generáltak. Emellett a csődönkívüli kényszeregyezség első magyarországi megjelenése is a neoabszolutizmus korszakához kapcsolódott, amelyre szintén reagált a magyar jogtudomány színe-javát felvonultató értekezlet.

• A közbeszerzési szerződések módosítása

  57-62

  Tarkó Izabel Ágnes

  Megtekintések száma:

  121

  In the recent study we examine the Public Procurement Law as a clear framework for possibilities to amend procurement contracts after completion of the tender procedure in Hungary.

  Under the amendments, further modification of procurement contracts is permitted if the modifications are non-substantial; or substantial, but in exceptional circumstances could apply regardless of whether the modifications are substantial or not.

  Substantial modifications are modifications that would have made a difference to bidding or participation or selection of tenderers, or where the economic balance – risks and their compensatory measures – are changed in the favour of the supplier, or including work not provided for by the initial contract, replacing the supplier.

  Substantial modifications are permitted only if the tender documentation has clearly provided for the possibility and if the conditions on which the modifications plus the extent and nature of possible modifications are acceptable, or if the modifications are made within a specific negotiating procedure, or if the supplier is replaced due to restructuring or transfer of enterprises by law.

  So far the contracting authorities are very limited in the scope of modifications. This meant the Act CXLIII of 2015 on Public Procurement provides quite strict conditions to bind economically more successful contracts. Additionally we examine the new EU Directive on public procurement and Case Pressetext (C-454/06) of the European Court provides the guidelines which even substantial modifications of contracts are permitted without carrying out a new tender procedure.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  540

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• A kamat szerepe a polgári peres eljárásokban

  42-46

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  507

  A tanulmány a kamattal kapcsolatos különböző igények polgári perben való érvényesítését, azok speciális perjogi szabályait tekinti át, hangsúlyozva, hogy a pénzkövetelések érvényesítéséhez képest eljárásjogi szempontból kevés egyedi normával találkozhatunk az eljárási kódexben. Összeveti ugyanakkor az írás az 1952. évi III. törvény és az új Pp., a 2016. évi CXXX. törvény kamattal kapcsolatos rendelkezéseit és igyekszik adekvát válaszokat adni a szabályozási hiátusból eredő jogalkalmazási kérdésekre. A cikk megállapítása szerint a perjog általában a főköveteléssel együtt érvényesített járulékokra vonatkozóan egységesen fogalmaz meg néhány egyedi eljárásjogi rendelkezést, melyek a főkövetelés járulékaként a kamatra is irányadóak, elenyésző a tisztán kamatspecifikus rendelkezések száma hatályos perjogunkban. Kitér az elemzés a pertárgy érték meghatározása, a kereseti kérelemhez kötöttség, az elsőfokú ítélet kamatra vonatkozó rendelkezései elleni fellebbezés, a kamatot érintő keresetfelemelés másodfokon való megengedhetősége és a jogerős ítéletnek kizárólag a kamatot érintő rendelkezései elleni felülvizsgálati kérelem megengedhetősége kapcsán a kamatot érintő egyedi törvényi rendelkezésekre és eseti bírósági döntések elemzése útján értékeli a judikatúra irányait. Megállapítja a szerző, hogy az egységes és koherens ítélkezési gyakorlat az egyértelmű törvényi rendelkezésekre alapítottan megfelelően szolgálja az igényérvényesítő felek érdekeit.

• A polgári eljárások egyszerűsítése az Európai Unióban, különös tekintettel a kis pertárgyértékű ügyek szabályozására

  Nyilas Anna

  Megtekintések száma:

  91

  Introduced to reduce obstacles to the free movement of goods and persons, judicial cooperation in civil matters has become part and parcel of the new European area of justice. Creation of this area is meant to simplify the existing legal environment and to reinforce citizens' feeling of being part of a common entity. The Conclusions of the Tampere European Council state in this respect that “in a genuine European Area of Justice individuals and businesses should not be prevented or discouraged from exercising their rights by the incompatibility or complexity of legal or administrative systems in the Member States.”

  At present, the judicial cooperation in civil procedures is based on the Hague Programme, adopted by the 2004 Europen Council in Bruxelles.The Hague Programme requires that the Commission should translate the Hague objectives into concrete measures. To this end, the Annex to the Communication from the Commission to the Council and the. European Parliament on the Hague Programme, consists of an Action Plan listing the main actions and measures to be taken over the next five years, including a specific set of deadlines for their presentation to the Council and the European Parliament.

  The chapter dealing with this area is named „Strengthening justice”, and it includes amongst others the following tasks:

  • Specific Programme on Judicial Cooperation in Civil and Commercial Matters (2007)
  • Support by the Union to networks of judicial organisations and institutions (continuous)
  • Creating a „European Judicial culture”
  • Evaluation of quality of justice (Communication - 2006)
  • Creation, from the existing structures, of an effective European training network for judicial authorities for both civil and criminal matters (2007)

  The European Union has set itself the objective of maintaining and developing the European Union as an area of freedom, security and justice in which the free movement of persons is ensured. For the gradual establishment of such an area, the Community is to adopt, among others, the measures relating to judicial cooperation in civil matters needed for the proper functioning of the internal market.

  The Community has among other measures already adopted Council Regulation (EC) No 1348/2000 of 29 May 2000, on the service in the Member States of judicial and extrajudicial documents in civil or commercial matters; Council Decision 2001/470/EC of 28 May 2001, establishing a European Judicial Network in civil and commercial matters; Council Regulation (EC) No 44/2001 of 22 December 2000 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters; Regulation (EC) No 805/2004 of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004, creating a European Enforcement Order for uncontested claims; Council Directive 2002/8/EC, of 27 January 2003, to improve access to justice in cross-border disputes by establishing minimum common rules relating to legal aid for such disputes; Council Regulation (EC) 2201/2003, of 27 November 2003, concerning jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and the matters of parental responsibility, repealing Regulation (EC) 1347/2000; Regulation (EC) No 805/2004, of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004, creating a European Enforcement Order for uncontested claims; Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council creating a European order for payment procedure; Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing a European Small Claims Procedure.

  The disproportionate cost of litigation for small claims has led many Member States to provide simplified procedures for claims of small value which are intended to provide access to justice at a lower cost, thus influencing one of the three factors that determine the rationales in dispute resolution. The details of these procedures have been investigated and documented in detail in studies prepared for the Commission. The evidence from these reports suggests that the costs and timescale associated with the domestic simplified measures, and thus their use and utility to claimants, varies widely. A 1995 study for the Commission found evidence of how costs of cross-border claims were significant compared to the size of most potential claims, and that these costs varied substantially between Member States. The total costs of pursuing a cross-border claim with a value of € 2.000 was found to vary, depending on the combination of Member States, from € 980 to € 6.600, with an average quoted figure of € 2.489 for a proceeding at the plaintiff’s residence. The study also showed that due to different and conflicting costing rules part of the costs have to be paid even by successful plaintiffs.

  On 20 December 2002, the Commission adopted a Green Paper on a European order for payment procedure and on measures to simplify and speed up small claims litigation. The Green Paper launched a consultation on measures concerning the simplification and the speeding up of small claims litigation.

  The European Small Claims Procedure is meant to simplify and speed up litigation concerning small claims, whilst reducing costs, by offering an optional tool in addition to the possibilities existing under the laws of the Member States. This Regulation should also make it simpler to obtain the recognition and enforcement of a judgment given in a European Small Claims Procedure in another Member State, including judgements which were initially of a purely domestic nature. In order to facilitate the introduction of the procedure, the claimant should commence the European Small Claims Procedure by completing a claim form and lodging it at the competent court or tribunal. In order to reduce costs and delays, documents should be served on the parties by registered letter with acknowledgment of receipt, or by any simpler means such as simple letter, fax or email. The procedure should be a written procedure, unless an oral hearing is considered necessary by the court. The parties should not be obliged to be represented by a lawyer. The court should be given the possibility to hold a hearing through an audio, video or email conference. It should also be given the possibility to determine the means of proof and the extent of the taking of evidence according to its discretion and admit the taking of evidence through telephone, written statements of witnesses, and audio, video or email conferences. The court should respect the principle of an adversarial process. In order to speed up the resolution of disputes, the judgment should be rendered within six months following the registration of the claim. In order to speed up the recovery of small claims, the judgment should be immediately enforceable notwithstanding any possible appeal and without the condition of the provision of a security. In order to reduce costs, when the unsuccessful party is a natural person and is not represented by a lawyer or another legal professional, he should not be obliged to reimburse the fees of a lawyer or another legal professional of the other party. In order to facilitate recognition and enforcement, a judgment given in a Member State in a European Small Claims Procedure should be recognised and enforceable in another Member State without the need for a declaration of enforceability and without any possibility of opposing its recognition. Since the objectives of the action to be taken namely the establishment of a procedure to simplify and speed up litigation concerning small claims, and reduce costs, cannot be sufficiently achieved by the Member States and can therefore be better achieved at Community level, the Community may adopt measures in accordance with the principle of subsidiarity as set out in Article 5 of the Treaty. In accordance with the principle of proportionality as set out in that Article this Regulation does not go beyond what is necessary to achieve those objectives.

  The European Council underlines the need further to enhance work on the creation of a Europe for citizens and the essential role that the setting up of a European Area for Justice will play in thisrespect. A number of measures have already been carried out. Further efforts should be made to facilitate access to justice and judicial cooperation as well as the full employment of mutual recognition. It is of particular importance that borders between countries in Europe no longer constitute an obstacle to the settlement of civil law matters or to the bringing of court proceedings and the enforcement of decisions in civil matters.

• The Principle of Pre-Emption in Community Law

  Fazekas Flóra

  Megtekintések száma:

  80

  Without abstract.

• A kellékszavatosság és jótállás szabályozásának történeti áttekintése

  13-24

  Bartha-Tóth Martina

  Megtekintések száma:

  233

  A kellékszavatosság és a jótállás a polgári jog klasszikus jogintézményei, és a fogyasztóvédelmi jog területén is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Jelen tanulmány alapvetően ezen jogintézmények magyarországi szabályozási rendszerét tekinti át.

  A vizsgálat a 20. század elején kidolgozott, de hatályba nem lépett magánjogi kódextervezetekkel veszi kezdetét, majd a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. és 2013. évi V. törvények releváns rendelkezéseit veszi górcső alá, ugyanakkor nem terjed ki az alacsonyabb szintű jogszabályok, például a „kötelező jótállásról” szóló kormányrendeletek rendelkezéseinek vizsgálatára sem.

  A tanulmány alapvetően a hazánkban alkalmazott szabályozási modellek sajátosságainak, esetleges hiányosságainak, hibáinak a feltárására koncentrál, illetve igyekszik megtalálni azokat a fordulópontokat, és a fordulópontokhoz kapcsolódó jogpolitikai indokokat, amelyek jelentős változásokat hoztak a jogintézmények életében.

  Ezen gondolatmenet alapján a dolgozatban a következő tematika figyelhető meg. Az első nagy szerkezeti elemet az 1900-as, 1913-as és 1928-as magánjogi kódextervezetek ismertetése teszi ki, mely tervezetek jelentős hasonlóságot mutattak a „dolog hiányaiért való felelősség” és a jótállás tekintetében.

  Ezt követően az 1959. évi IV. törvény bemutatás következik, mely jogszabály – hosszan fennálló hatálya alatt - mindössze kétszer - 1977-ben és az uniós jogharmonizáció nyomán 2003-ban – esett át a jogintézmények szempontjából lényeges változásokon.

  Végezetül a jelenleg hatályos törvénykönyvünk szabályrendszerének áttekintésére kerül sor, mely jogszabály hozott ugyan néhány újdonságot a vizsgált téma szempontjából, ugyanakkor mivel a  jogharmonizáció alapját képező uniós jogszabályok a törvénykönyv hatályba lépése előtt nem változtak, így a jogintézmények nagy mértékű, jelentős változásokat igénylő reformja sem volt indokolt.

• A beteg önrendelkezéshez való jogának törvényi tartalma és megjelenése a bírói gyakorlatban

  145-172

  Zákány Judit

  Megtekintések száma:

  326

  A tanulmány célja a beteg önrendelkezéshez való jogának vizsgálata, jogértelmezési kérdéseinek bemutatása. Az önrendelkezési jog kiemelten fontos betegjog, mivel a tájékoztatáshoz való jog mellett együttesen biztosítja, hogy a páciens ne egy információhiányban szenvedő, kiszolgáltatott szereplője legyen az egészségügyi ellátásnak, aki helyett más hoz döntést, hanem egy tájékozott fél, aki a kapott információk birtokában képes saját érdekének és értékrendjének megfelelően dönteni a kezelésével kapcsolatban.

  A vizsgálat középpontjában az önrendelkezési jog legszűkebb értelmezése, azaz a beavatkozásokba történő beleegyezés, ennek korlátai, illetve a jog helyettes döntéshozók általi gyakorlása áll. A jog törvényi tartalmán és értelmezésén túl fontos, hogy az utóbbi néhány év ítélkezési gyakorlatából is említsünk példákat, és az ezekben szereplő jelentősebb megállapításokat megjelenítsük. Az önrendelkezési jog vizsgálata aktuális és indokolt, tekintve, hogy az ezzel kapcsolatos jogviták, kárigények napjainkban is folyamatosan jelen vannak, így a jogértelmezés is fejlődést mutat ezen a területen.

• A strasbourgi bíróság jogfejlesztő tevékenysége és az „európai konszenzus”

  32-39

  Kémeri Zsófia Eszter

  Megtekintések száma:

  107

  The European Convention on Human Rightsin collaboration with the European Court of Human Rights created a jurisprudence which is simply the most effective system in international human rightsprotection. Based on the Convention’s Preamble, European countries intend to create a common European legal system and develop the cooperation between the “likeminded European countries” through the common heritage of democracy and the rule of law. Keep pace with the needs of present-day society would be difficult for the Court, but using the principles of interpretation of the Convention, the court seems to be able to maintain a balance between development and stability.With the use of evolutive interpretation, the Convention is a so-called living instrument which means that the Court interpret the document according to the present-day conditions. Based on this assumption, I wish to examine the principle of evolutive interpretation adopted by the Strasbourg Court, which has a major role in the so-called European consensus. In the first part of the essay, I discuss the types of consensus-analyzes using by the Strasbourg court, and later I scrutinize the historical aspects of the evolutive interpretation and its practical relevance in the Court’s case-law. After that, I analyze the justification of the principle and I mention the criticisms formulated against the evolutive interpretation. Finally, I consider that the purposes about the closer union among the European countries established by the Preamble and the effective protection of human rights could not occur without the implementation of evolutive interpretation

• A vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség

  92-101

  Varga Nelli

  Megtekintések száma:

  295

  The new Hungarian Civil Code also modernizes the non-contractual liability law in several aspects. Even if the so-called general clause of non-contractual liability reamains unchanged, its contstitutive elements are regulated in detail in the new Civil Code. The new Code also introduces some new provisions with regard to liability for dameges caused by a person of lack of discretionary power. The objektive of this survey is to present these changes and to examine its possible impacts on judicial practice.

• Gondolatok a pótmagánvádról

  Kardos Sándor

  Megtekintések száma:

  149

  In Hungary the new code of criminal procedure established a new legal institution to the Hungarian legal system: accessory private prosecution. This kind of private prosecution gives opportunity to the afflicted person to continue penal procedure in case of negative sentences from investigation authorities. If the prosecutor or the investigation authority stops proceeding or the prosecutor sets aside, withdraws formal accusation, afflicted person can substitute them during a penal procedure and has a right to claim the continuation of it. Our valid code does not limit the field of crimes this legal institution of accessory private prosecution can be applied. But there are some strict reasons, which limit this right of the afflicted person. If the investigation authorities neglected formal accusation because of childhood, death, prescription, clemency, prohibition of ne bis in idem, accessory private prosecution cannot be applied.

  Pros of accessory private prosecution can be found in the rights of afflicted persons. Criminal power of the state cannot be absolute, so we have to give the right for the injured to judge whether he insists on taking the responsibility of the perpetrator despite the opposite opinion of public bodies. This legal institution can help omissions of prosecutors to be remedied. Practicing this right depends on the stadium of the procedure. During the investigation period or the period of formal accusation reasons for accessory private prosecution are different.

  According to the new rules of the code, applying an advocate in the procedure is an obligation for the afflicted person. This regulation ensures that the structure of penal proceedings cannot be changed basically. In a normal procedure there is always a professional expert, the prosecutor on the side of accusation. That is why the code does not permit accusation without applying an advocate.

  Costs are interesting question in case of accessory private prosecution. In popular action procedures costs are paid by the state. When the afflicted person practices the right of accessory private prosecution, state pays in advance, but if perpetrator is acquitted or the court stops proceeding, costs should be paid by the private prosecutor himself. There are some rules to ease this burden for the afflicted person: if he has bad financial capacity and he can certify this circumstance, court can authorize him not to pay for the fee of the advocate.

  There is a special question in connection with accessory private prosecution: representation of the state. In these procedures the afflicted person is the state or one of the state bodies itself. There are two points of view to answer the question: who is authorized to represent the state as an accessory private prosecutor during a penal procedure. First we have to make difference between the injuries: if the injury is against the state while practising public authority, the injured party is the state itself. But if the injury hit the state as a civil legal entity, a possessor, the right to claim is in the hand of that public body, which was entrusted to handle the injured property. This theory means that in case of injuries against the public author state, only the prosecutor can represent it, so there is no chance for accessory private prosecution.

  The other solution for this problem has its starting point that in every crime against public property, accessory private prosecution can be applied. In this case the state can be represented by that part of it, which has interest. Although there are no jurisdiction in this question, because accessory private prosecution was established by the new code from 1st July 2003 after fifty years into the Hungarian legal practice. According to the regulations of the code, we can find the following sentence: afflicted person is whose right or legal interest was hurt or endangered by the crime. Analyzing this definition the argument can be read previously is decent for those situations, when we would like to find the legal representative of the state as an accessory private prosecutor.

  Accessory private prosecution is a good solution that fits to the new directions of law development, to increase rights of the afflicted person. Naturally, time needs to become a well-adopted legal institution in Hungarian legal system after half a century silence.

• Benedikt Carpzov két műve a debreceni levéltárban

  1-11.

  Biczó András

  Megtekintések száma:

  211

  Jelen tanulmány célja, hogy kultúrtörténeti adalékkal gazdagítson egy a 18. századi magyar büntetőjogtörténet szempontjából fontos kutatási témát. Benedikt Carpzov a 17. századi neves szász jogtudós magyar büntetőjogra gyakorolt hatásának mélyebb feltárása az egyes magyar bírói fórumok esetjogában a 18. századi magyar büntető jogtörténeti kutatások egyik érdekes irányaként határozható meg. Az eddig vizsgált büntetőperanyag alapján Carpzov műveit Debrecen szabad királyi városban is alkalmazták és két munkája fenn is maradt a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában. Jelen kutatás erre a két kötetre (közülük is elsősorban a büntetőjogtörténet szempontjából jelentősebbre) fókuszál és próbál meg minél több részletet feltárni különösen azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhettek a kötetek Debrecenbe. A művek vizsgálata, a debreceni büntetőperanyag elemzésén túl, azért lehet hasznos a „carpzovi hatás” kutatása szempontjából, mert a kötetekben található bejegyzések, aláhúzások és más szövegkiemelések vizsgálata segítheti annak megértését, hogy hogyan értelmezték a debreceni jogalkalmazók Carpzov műveit. Jelen írás bevezető tanulmányként a Carpzov-kötetekben található bejegyzések mélyebb vizsgálatát kívánja megalapozni és előkészíteni.

• Az egészségügyi ágazati béremelés jogi aspektusai egy gyakorló munkajogász szemével

  Bácsi Mariann

  Megtekintések száma:

  206

  My essay analyses the rules of the wage-rise in the Hungarian health service system performed in two stages in 2012 and 2013. The difficulties of applying the rules and the continuous changes in the law are presented from a practical viewpoint.

  The personal and material scope of the raise in the health sector was the same circle: higher education institutions and religious institutions performing public mission that provide for in- and out-patient care. The wage-rise affected the employees having service relations with the above mentioned institutes in civil servant and commissionaire positions.

  In 2012 altogether86.000 persons benefitted from the raise (67.978 of them were directly involved in the healthcare), and 95.000 persons in 2013. The Act LXXXIV of 2003 distinguishes three groups of employees regarding the continuous and retroactive (ex post facto) raise of wages: doctors, graduates, pharmacists and health workers. In the case of these groups no uniformed wage scale exists, so different rules must be applied.

  The retroactive wager is in the case of the doctors depended on their salary, and the continuous rise was realized by a new wage scale. Other graduates and pharmacists gained a fixed rise. The retro active rise of the health workers was also fixed, the continuous wage rise was realized through a new wage scale and it depended whether their legal relation with the employer was established before or after the 1st of the July 2012.

  The complicated and frequently inaccurate regulation was corrected by the legislator, when a uniformed wage scale was directed to each group of employees in the September of 2013. A new sectoral wage scale was applied for the doctors and the health workers, and for other graduates and pharmacists the old public wage scale must be applied.

  Contrary to the uniformed regulation, there still remained legal institutions where the day/night duty, readiness, shift bonus, overtime must be specified according to the legislations in force on the 30th of June, 2012.

  Summing up, the legislator finally prevented the emigration of the highly qualified specialists by the execution of the wage rise in the last two years.

• A reklámok időbeli és terjedelmi korlátai

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  247

  Advertising forms are considerable parts of economic activities, the costs of which constitute a growing portion of the expenses of a given enterprise. The mass-appearance of advertisements has altered the relationship between consumers and advertisers, it has restructured consumption habits and the importance of the advertising media. Advertising law defines the restrictions that have to be observed during business and advertising activities. The regulation of advertising is characterized by an approach focusing on content. However, in some cases the legislator also considered it important to determine the form of advertising besides its content. In the case of most advertising media there are only few regulations on form. The Media Act (Act I of 1996) dedicates a whole chapter to restrictions on advertising. The most important part of the Media Act is the regulation of the way commercials can be shown. The regulation of maximum advertising time, the type of programmes which are suitable for advertising and the period of time that can pass between commercials is given priority. 

• Ítélkezési állandók és vitás kérdések az erkölcsi kártérítés újabb magyar joggyakorlatában

  Fézer Tamás

  Megtekintések száma:

  146

  Since 1992, date of Constitutional Court’s decision No. 34/1992, certain rules cannot be found in Hungarian Civil Code. There is only a part of a sentence that gives right to any injured person to claim damages in case of personal injuries. More than 10 years after the cassation we are able to look through the legal practice in connection with damages for non-pecuniary loss. The recent re-codifying process plans a brand new institution to substitute and follow damages for non pecuniary loss: pain award. To establish a decent regulation of pain award, jurisdiction of the last decade cannot be neglected. This essay aims to gather typical and crystallized methods of judgements in certain cases, which could be seen as essential and accepted unwritten rules of jurisdiction concerning this field of damages.

  One of the most difficult problems to solve is the question of amount. This field of damages for non-pecuniary loss is always problematic, because all of the cases are different. Although there are similarities between cases if we examine just damages themselves, but due to the difference of human personality it is almost impossible to give exact phrases and rules to help our judges. We can say that highest amounts are generated by assaults against physical integrity and life. Examination during a legal procedure concentrates on the stress caused by the injury, number of injured rights, age of the injured person and the durability of the harm. If the injured person contributed to the injury, it generates reduced amount of damages.

  Method of compensation is really simple for the first time. Hungarian legal system knows two different types for the method of damages: in kind or in money. Former one is inapplicable for non-pecuniary losses. If we compensate in money, there are two solutions: injured person can get the whole sum immediately or we can choose allowance as well. The adaptation of allowance is rather small in Hungary, in spite of the advantages this legal institution could offer. It does not mean res iudicata, so it is flexible and offers opportunity to adjust to changed circumstances in the future: both duration and amount of allowance could be changed.

  It is an interesting question whether personal circumstances of the misdoer could be examined when calculating the amount of allowance. The answer is not unambiguous. Civil law focuses on compensation for the injured party, not the punishment of the misdoer. In spite of this essential lemma, it is necessary to take into account the solvency of the defendant, if we want the plaintiff to get the adjudged amount really.

  Youth is not the only reason of allowance, sometimes old age could be a well-based legal ground for application of this method of compensation as well. It is really important to examine the personal circumstances of the injured party to choose between these two methods: which one serves the aim of compensation, moderation of lost joy of life the most.

  Civil Code precludes the possibility to apply both methods together for the same plaintiff. In my opinion the solution of German Civil Code (BGB) should be considered. BGB allows both methods together. It means that possibilities could be wider and fit better to the actual case and its circumstances.

   Although obligation of damages has two parties traditionally, in a legal procedure of damages for non-pecuniary loss this bipolar situation can be proven false. On the part of the misdoer it is an interesting question what kind of damages can be blamed the state. In Hungary we can meet rules order the responsibility of the state in the field of medical damages or damages for unlawful arrest and illegal imprisonment. Amounts of damages are the highest in these situations.

  On the part of the injured person an often argued problem the position of secondary victims’ claims. These claims are always problematic, because personality rights belong closely to the person himself and there is no possibility to inherit them. Hungarian Civil Code admits compensation for relatives only in case of injuring reputation of a dead person. There are several decisions in which courts admit these claims on the ground of their sui generis base. It is a decent solution, but because of the uneven jurisdiction it needs codifying.

  We can say that there are a lot of jurisdictional constants in Hungary in connection with damages for non-pecuniary loss. These are easy to collect and most of them are able to be codified in a strictly non-taxative style. But this examination showed that doubtful questions can also be found in Hungary especially the application of allowance, claims of secondary victims. To arrange these problems, starting point should be jurisdiction itself.

• A tévedés jelentőségének egyes aspektusai az élet, testi épség elleni bűncselekmények körében

  Mónusné Kiss Katalin

  Megtekintések száma:

  118

  I examined one of the grounds for the preclusion of punishability and grounds for the termination of punishability, which is error. Grounds for the preclusion of punishability and grounds for the termination of punishability, mean that punishability shall be precluded.

  The error means- 27.§- the perpetrator shall not be punishable for a fact, of which he was not aware on perpetration. The person, who commits an act in the erroneous hypothesis that it is not dangerous for society and who has reasonable ground for this hypothesis, shall not be punishable. Error shall not exclude punishability, if it is caused by negligence, and the law also punishes perpetration deriving from negligence.

  I examined how often the judge accept an error, if the person believe that he’s in the right, because he was attecked, or direct emergency menace. Or maybe he believes, that he is in danger of his life.   Is it exceptional or not? What examine judge? It isn’t only hypothetical question, because very complicated task for the judge.

• A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  93

  The aim of the present essay is to give an overview of the means of the employment policy through the analysis and construction of the relevant statutory intruments and legal rules.

  During the treatment of the means of the employment policy this essay tooks the classification accepted by the scientific literature as a basis therefore it deals with these instruments divided into two big groups.

  Among the active types of the means of the employment policy the direct and also the indirect kinds of benefits of the jobless and unemployed are treated here.

  Among the passive types of means those instruments are presented which are to succeed the unemployment benefit and the unemployment allowance such as jobsearch benefit and jobsearch allowance.

  The definition of ‘employment policy’ is widely construed that is why this definition comprises the classical instruments of Labour Law and in a separate subsection the subsidy of the atypical legal relations of employment are also presented.

• The New Hungarian Constitution (Basic Law) of 2011 and Environmental Protection

  36-38

  Julesz Máté

  Megtekintések száma:

  121

  Without abstract