Keresés
Keresési eredmények
-
Online élelmiszervásárlási szokások és lehetőségek vizsgálata magyar és amerikai online vásárlók körében
31-43Megtekintések száma:689A témaválasztás időszerű, aktuális. Jelen kutatásban elemzésre kerültek a – nem reprezentatív – minta alapján a magyar és az amerikai online vásárlók nemzetiségbeli és demográfiai azonosságai, valamint különbségei.
A cikk első célkitűzése a kutatási eredmények elemzése során feltárni a nemzetenként eltérő online termék- és szolgáltatáskategóriákat. A kutatásban résztvevő magyar fogyasztók többsége a leggyakrabban vásárolt online termék és/vagy szolgáltatáskategóriák közé a melegételt, az élelmiszert és a napi fogyasztási cikkeket sorolta, valamint ¹/₅-ük jelölte, hogy igénybe veszi az online biztosítók és bankok oldalait. A megkérdezett amerikaiak leginkább divatipari termékeket, ruhaneműket és kiegészítőket vásárolnak online. További kutatások során kiderült, hogy az eltérő fogyasztói szokások egyik fő oka, hogy a vizsgált régióban szinte egyáltalán nincsen melegétel kiszállítás, csupán a hétköznapi bevásárlás lehetősége adott (például napi fogyasztási cikkek, félkész termékek vásárlása, stb.).
További kutatási cél volt a tanulmány eredményei alapján feltárni, hogy mely változók, illetve milyen információk játszhatnak szerepet az online vásárlás előnyben részesítésében. Ezt az 1. táblázat „online vásárlás indoklásának” állításai tartalmazzák, amelyek összefoglalják az online vásárlás előnyeit és hátrányait. A fogyasztók preferenciáit vizsgálva a nemzetiség tekintetében a „jobb minőség”, a „csak online vásárolható” meg a termék, továbbá a „kényelem”, illetve az „interneten csak összehasonlítom” állításokban volt szignifikáns különbség. Ezen túlmenően a „jobb minőség” esetében a nemzetek között tapasztalt demográfiai különbségek (mint például a személyek iskolai végezettsége és jövedelme) is jelentősen befolyásolták a kapott eredményeket. Példaként említve a „jóval átlag alatti jövedelem” kategóriájában mutattak az amerikai és a magyar fogyasztók közel azonos értéket. A további jövedelem kategóriákban az amerikaiak inkább értettek egyet azzal, hogy azért böngésznek az interneten, mert ott csak összehasonlítják a termékeket, mint az ugyanakkora jövedelemmel rendelkező magyar fogyasztók. A vizsgálat az „interneten csak összehasonlítom” állítás esetében, jövedelem szintenként mutatott kiemelt eltérést.
Az online élelmiszervásárlásra kiterjedő kérdésben a VR szemüveg segítségével, otthonról intézhető virtuális élelmiszerbevásárlás lehetőségét vizsgáltam, ahol mindkét nemzetiség esetében közepes, relatív semleges értéket kaptam. Eszerint az élelmiszerboltban tett virtuális bevásárlás lehetőségére nem kaptam egyértelmű, pozitív eredményt.
Mostani kérdőíves megkérdezésem eredményei alapján további potenciális kutatási témakörök merültek fel számos tudományterületre vonatkoztatva (pl. a robottechnika és a szoftverfejlesztés), amelyeket a későbbiek során további kutatásokkal fogok megvizsgálni.JEL-kód: E70
-
Az élelmiszer-fogyasztói magatartás vizsgálata online környezetben: Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?
29-38Megtekintések száma:609Az utóbbi években gyökeresen megváltozott a piac egyik legfontosabb szereplője, a fogyasztó. Különféle kutatások már „digitálisan felvilágosult” polgárnak titulálják őket. A „hagyományos” fogyasztók magatartásának legfőbb jellemzőiről számos kutató értekezett a korábbiakban. Azonban a digitális fogyasztókkal kapcsolatos kutatások, főleg hazai körökben még kezdeti stádiumban vannak.
Jelen cikkben a legfőbb célkitűzésünk, hogy meghatározzuk az online fogyasztói magatartás tendenciáit hazánkban, különös tekintettel az élelmiszerekkel kapcsolatos információk és vásárlási lehetőségek függvényében. A közlemény végén szándékunkban áll megválaszolni a címben feltett kérdést, ami egyben a kutatási kérdésünk is, azaz: „Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?
A vizsgálataink során az online (digitális) fogyasztó vásárlási magatartásának folyamatát vettük alapul. Az egyes lépéseket releváns és aktuális szakirodalmi elemzésekkel térképeztük fel. Az országos, reprezentatív kérdőíves megkérdezésünk (N=1000) segítségével az élelmiszerekhez kapcsolódó online információkeresést és a webáruházakban történő vásárlási lehetőségeket vizsgáltuk részletesen.
A kényelmi szempont – a szakirodalmi ismertetéshez hasonlóan – a leginkább előnyös jellemzője az online vásárlásnak. A webáruházaknál a többi vizsgált tényező középértékekhez való közeledése a fogyasztók vásárlási magatartásában bekövetkező bizonytalanságot mutatja, amely bizalmatlanságot eredményez az élelmiszervásárlásoknál.
Összességében elmondható, hogy az élelmiszer-fogyasztói magatartással kapcsolatos szakirodalom és a kutatások többsége nem különíti el megfelelően az online (digitális) fogyasztó szerepeit és leginkább a végső vásárlásokra helyezik a hangsúlyt. A szakirodalmi kutatásaink alapján kísérletet tettünk a digitális élelmiszer-fogyasztók differenciálására az online magatartásuk alapján, amely során öt a későbbi kutatásainkat megalapozó hipotetikus kategóriát különböztettünk meg. -
A Gymbeam és Myprotein weboldalak online vásárlási élményének összehasonlító elemzése szemkamerás kutatással
21-30Megtekintések száma:230Az egészségtudatos életmód iránti érdeklődés és a digitalizáció térnyerése fokozatosan növeli az online élelmiszer-vásárlás iránti keresletet. Ennek kapcsán kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a fogyasztók a vásárlási folyamat során milyen tényezőkkel találkoznak a GymBeam és MyProtein online áruházak vetületében. A kutatás során különböző módszereket alkalmaztunk. Szemkamerás kutatás mellett utókérdőívet és fókuszcsoportos beszélgetést is végeztünk. Elsőként szakirodalmi elemzést folytattunk, amely betekintést nyújtott az egészségtudatos fogyasztók online egészségesnek vélt termékek vásárlási szokásaiba. Ezt követően a szemkamerás vizsgálatban 38 résztvevő tekintette meg a GymBeam és MyProtein weboldalak főoldalát, az egészségesnek vélt termékkategória oldalakat, valamint két konkrét saját márkás termékoldalt. Az eredmények összegyűjtése után a résztvevők egy utókérdőívet töltöttek ki, amely segítette a demográfiai háttér megismerését. Végül a 8 fős fókuszcsoportos beszélgetés révén mélyebb információkat szereztünk a fogyasztói preferenciákról, benyomásokról és az online vásárlási magatartásról. A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a vállalatok számára különösen figyelembe kell venniük a vizuális megjelenést, mivel a csomagolás és az online promóciós stratégiák jelentős hatást gyakorolnak a fogyasztói döntésekre. Az eredmények alapján javasolt, hogy az online áruházak biztosítsák a termékinformációk érthető és tömör bemutatását, tervezzék meg az akciósáv elhelyezkedését, valamint gondolják át a felugró ablakok jelen módszerrel való alkalmazását a vásárlók hatékony megszólítása érdekében.
JEL-kódok: M31, I12 -
Az élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetben – Szakirodalmi áttekintés
67-78Megtekintések száma:949Napjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). A kérdéskör vizsgálatára a szekunder kutatás során széleskörű szakirodalmi elemzést folytattunk hazai és nemzetközi forrásokat használva. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Összességében az online kiskereskedelmi környezetben a fogyasztók körében a legelőnyösebb termékkategóriák között az utazás, a könyvek, a zene, az események, a divat, az informatika és az elektronika szerepel. Az online élelmiszer-vásárlás az eddigi elhanyagolt helyzetéből a világ egyik leggyorsabban növekvő területévé vált. A növekvő fogyasztói érdeklődés mögött a kényelem, a házhozszállítás lehetősége, az online áruházak 24 órás elérhetősége és a sorbaállás elkerülhetősége áll. Továbbá az ügyfelek könnyen információkhoz juthatnak, a különféle marketingkommunikációs eszközök segítségével mielőtt rendelnének. A leggyakoribb információgyűjtő eszközök a digitális csatornák.
JEL besorolás: M31, Q13
-
A németországi termelői boltok online marketing tevékenysége
73-91Megtekintések száma:429A digitális marketing jelentősége folyamatosan nő, a pandémiás helyzetben pedig az alkalmazásának a hiánya még szembetűnőbb. A német fogyasztók környezettudatos vásárlási preferenciáinak, valamint a COVID-19 okozta helyzetnek köszönhetően a németországi termelői boltok alacsony online jelenlétére hamar fény derült. A kutatás célja éppen ezért, az elsődleges termelői élelmiszerboltok által használt digitális marketing eszközök elemzése. A reprezentatív mintán végzett főkomponens elemzéssel és a K-közép módszer alkalmazásával öt csoportot azonosítottunk. A vizsgálat alapját képező 375 termelői bolt adatai nyomán kijelenthetjük, hogy ezek az üzletek a weboldalaik és a közösségi média felületeik használatára csekély figyelmet fordítanak. Az elemzett boltok több, mint kétharmada nem üzemeltetett semmilyen honlapot, vagy nem tűntette fel azon a törvényileg előírt információkat, és csupán minden ötödik biztosított lehetőséget online vásárlásra (webshop). A digitális marketing nyújtotta lehetőségeket jól kihasználó (leginkább alkoholos termékek értékesítésére fókuszáló) üzletek alacsony száma a klaszterezés során vált igazán jól láthatóvá. A vizsgálati módszerek segítségével azt is megállapították a szerzők, hogy sok üzlet esetében a közösségi média használata jelentette az egyetlen online kapcsolatot a vásárlókkal, viszont még ezen felületek alkalmazása sem nevezhető általánosan bevett gyakorlatnak a német termelői boltok vonatkozásában. A digitális marketing hiánya rövid távon hátrányt, hosszabb távon akár a vevők számának és ezáltal a bevétel nagyságának csökkenését is eredményezheti.
JEL-kódok: M31, O13, E21 -
Egyetemi hallgatók online élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata a TAM-modell alapján
3-19Megtekintések száma:588Napjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk volt az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). Primer kutatásunk során kvantitatív eljárásként kérdőíves felmérést bonyolítottunk le. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának 501 hallgatóját tudtuk sikeresen bevonni a nem reprezentatív felmérésbe, melynek során törekedtünk minél több kultúra és nemzet felkeresésére. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Ehhez primer kutatásunk során a Technológia Elfogadás Modelljét (TAM) alkalmaztuk. Likert-skála segítségével mértük fel a hallgatók álláspontját a témában. Az elemzés alapjául szolgáló 18 állítást Radka és Martin (2018) kutatásaiból kerültek adaptálásra. S megbízhatósági vizsgálatot követően faktorelemzést végeztünk. A változókat három-három faktorba tömörítettük. A feltáró faktorelemzést és az adatredukciót, szakmai értelmezhetőség szempontjából külön választottuk. Az egy-egy faktorba tartozó állításokon főkomponens analízist hajtottunk végre. Ezt követően klaszterelemzést végeztünk, amelynek során négy-négy klasztert alakítottunk ki a magyar és külföldi hallgatókra vonatkoztatva. Az a feltételezés, hogy az FMCG-n belül az online élelmiszer-vásárlással szemben tanúsított attitűd a magyar egyetemisták esetében zárkózottabb, a külföldi hallgatókkal szemben, beigazolódott.
JEL besorolás: M31, Q13
-
Már online is zöldülünk? A fogyasztók hozzáállása a vállalatok ökomarketing kommunikációjához az online térben
3-19Megtekintések száma:457Napjaink egyik legégetőbb témája a környezetvédelem, amely egyre több vállalati promóciós tevékenység során megjelenik. Az internet térnyerése, a digitális világ és a közösségi média előtörése újabb lehetőségeket nyitott a vállalatoknak zöld promóciós tevékenységek folytatásához. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az online térben a fogyasztók hozzáállását a cégek környezetvédelemmel kapcsolatos hirdetéseihez és különböző stratégiákat javasoljon a kezelésükre. A kutatásban, netnográf vizsgálat segítségével, a top 12 magyar FMCG (Fast-Moving Consumer Goods) cég környezetvédelemmel kapcsolatos Facebook-bejegyzéseire érkezett kommentek kerülnek elemzésre és szegmentálásra a fogyasztókat hozzáálla és reakciói alapján. Három fő csoport (támogatók, kritikusok, objektívek) és nyolc alcsoport (ötletelők, humoristák, érdeklődők, tehetetlenek, tapasztaltak, okostojások, informátorok, vágyakozók) volt elkülöníthető a cégek környezettel kapcsolatos Facebook-bejegyzései esetén. A kritikusok negatív eWom-ot, míg a támogatók pozitív on-line szájreklámot generálhatnak a vállalat számára. Végezetül a különböző szegmentált csoportok kezelésére vonatkozóan fogalmazunk meg olyan online és offline stratégiákat, amelyeket a vállalatoknak célszerű lenne követni. A cégeknek érdemes figyelemmel kísérniük az online kommenteket és elemezni azokat, hiszen a visszajelzések segítségével javíthatják működési tevékenységüket és elkerülhetik a negatív szájreklám okozta imázsrombolást.
JEL-Kódok: M31; M37; F64 -
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:1196A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
Az ipar 4.0 transzformációs hatása a bormarketing és a borágazat folyamataira
55-64Megtekintések száma:278Az ipar 4.0 – más iparágakhoz hasonló módon – a borágazatot is transzformálja. A szőlészettől kezdve a borászati eljárásokon át a bormarketing és bor értékesítés területéig mindenhol megjelentek és számos jó gyakorlattal bizonyítottan hatékonyan is működnek az ipar 4.0 technológiái. Kijelenthető, hogy előbb-utóbb minden komoly piaci résztvevő be fogja építeni üzleti stratégiájába az ipar 4.0 egyes megoldásait – ellenkező esetben nehezen behozható és menedzselhető versenyhátrányt fog elszenvedni. Jelen tanulmány összefoglalja az első három ipari forradalom folyamatát és főbb jellemzőit, majd részletesebben elemzi a negyedik ipari forradalom és az ipar 4.0 fogalmát, történéseit, az ipar 4.0 innovációiban rejlő fejlődési lehetőségeket, illetve egyes társadalmi veszélyeket is. Ezt követően szakirodalomkutatás eredményeként feltárt esettanulmányok, példák segítségével szemlélteti az ipar 4.0 és a borágazat - illetve ezen belül elsősorban a bormarketing - kapcsolódási pontjait.
JEL-kódok: O3, O4, M310, M370, Z310, Z330 -
Hitek és tévhitek a növényi alapú étrendről egy online kutatás eredményei alapján
65-77Megtekintések száma:837Az egészséges életmód terjedése napjaink egyik meghatározó trendje, ami egyben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását is jelenti. Azonban a növényi alapú étrend egészségességének megítélése nemcsak a lakosság számára, hanem a táplálkozásügyi szakértők számára sem egyértelmű. Online felmérés keretében vizsgáltuk a növényi étrenddel kapcsolatos ismereteket, hiteket és tévhiteket az online életmódcsoport tagok, valamint nem tagok körében. Összességében megállapítható, hogy nincs szignifikáns eltérés az online életmódcsoport tagok és nem tagok ismerete, attitűdje és percepciója között. A közösségi média felhasználók tisztában vannak a növényi alapú étrend különböző fajtáival (vegetáriánus, vegán) és annak pozitív, illetve negatív élettani hatásaival. Olyan asszociációkat társítanak ehhez az étrendhez, mint egészséges, környezetkímélő és drága. A magyar lakosság viszonylag szűk rétege követ növényi alapú étrendet. Ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök változatos fogyasztása, mindennapi étkezésekbe történő beiktatása nemcsak egészségügyi, hanem fenntarthatósági szempontból is lényeges lenne. Tudatos étkezéssel és a növényi alapú étrend gyakorlásával jelentősen hozzájárulnánk nem csak a saját egészségünk, hanem a Földünk megóvásához is.
JEL besorolás: M31
-
Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök vizsgálata
39-55Megtekintések száma:623A kutatásunk legfőbb célkitűzése az egészségvédő élelmiszerek szerepének elemzése a mindennapi táplálkozás során. A szekunder kutatás során hazai és külföldi releváns szakirodalmak segítségével vizsgáltuk az egészség és egészségmagatartás általánosságait és jellemzőit. Részletesen ismertettük az egészségi állapot hazai tendenciáit. Elemeztük a funkcionális élelmiszerek legfontosabb jellemzőit és a személyre szabott táplálkozás tényezőit. A szakirodalmi áttekintésre alapozott primer kutatásunk során online kérdőíves felmérést hajtottunk végre, amelynek során 231 főt kérdeztünk meg. A megkérdezésünk nem tekinthető reprezentatívnak, azonban a nemek aránya a mintasokaság összetételét illetően közel azonos a hazai lakosságra vonatkoztatva. A kérdőíves felmérés során vizsgáltuk az egészségvédő élelmiszer-kategóriák fogyasztási gyakoriságát, majd elemeztük a válaszadók megítélését az egészségvédő élelmiszerek tényleges egészségre gyakorolt hatását illetően. Felmértük az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket. Vizsgálat alá vontuk a lehetséges egészségügyi kockázatok és problémák megítélését a fogyasztók szemszögéből. Mértük a különböző egészségvédő tényezők befolyásoló szerepét a vásárlások során. Továbbá feltérképeztük a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos programokban való részvételi szándékot. Eredményeink alapján kiderült, hogy az elemzés alá vont egészségvédő élelmiszerek jelentős részét heti 1-2 alkalommal fogyasztják a válaszadók. Megállapítható, hogy a megkérdezettek kevésbé tartják tudományosan megalapozottnak a vizsgált élelmiszer-kategóriákat. A válaszadóknál egyértelműen azonosítható a különféle egészségügyi problémákkal szembeni preventív magatartás. Azonban bizonytalanság is tapasztalható, hiszen nehezen tudják eldönteni a válaszadók, hogy amit tesznek a betegségek megelőzése érdekében, az elegendő-e vagy sem. Ebben a bizonytalan helyzetben kizárólag a témakörben járatos szakemberek nyújthatnak számukra tényleges segítséget.
JEL besorolás: M31
-
Az édes ízzel kapcsolatos fogyasztói preferenciák vizsgálata
21-30Megtekintések száma:107A kutatás célja a magyar lakosság cukor-, édesítőszer-, édesség-fogyasztási szokásainak feltárása volt. Az online kérdőíves felmérés 2024 júniusában készült, 1000 fő részvételével. A kvótás mintavétel biztosította, hogy a minta reprezentatív legyen kor, nem, régió és településtípus szerint a 18 év feletti lakosságra. A kérdőív a fogyasztási szokások mellett az ismeretekre és demográfiai jellemzőkre is kitért. Az eredmények alapján a válaszadók többsége ragaszkodik a cukorfogyasztáshoz az íz és a megszokás miatt, miközben a cukor elutasításának fő oka az üres kalóriák kerülése és egészségi megfontolások. Az édesítőszerek használata elsősorban testsúlykontrollhoz, cukorbetegséghez és egészségtudatossághoz kapcsolódik, de az ízélmény kevéssé motiváló tényező. Az édességek fogyasztása rendkívül elterjedt: a válaszadók 99,1%-a valamilyen rendszerességgel fogyaszt ilyen termékeket. A „mentes” édességek közül a cukormentes változatok a legkeresettebbek, különösen a nők, a nagyvárosi lakosok és a krónikus betegséggel élők körében. A 2022-es adatokhoz képest nőtt az édességfogyasztás, és az édesítőszer-használat motivációjában előtérbe került a testsúlykontroll. A fogyasztói döntéseket továbbra is elsősorban az élvezeti szempontok befolyásolják, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság, ami a cukormentes termékek iránti fokozódó érdeklődésben is tükröződik.
JEL-kódok: D11, D12, M31 -
Az árak emelkedése napjaink élelmiszer piacán
21-37Megtekintések száma:460Az elmúlt néhány hónapban hihetetlen gazdasági változásoknak lehettünk tanúi és részesei. Az infláció rég nem látott méreteket öltött, és a közelben dúló háború hatásait mind az árakban, mind a termékhiányban és az ellátási lánc megszakításaiban érezzük. Ráadásul időközben az energiaárak emelkedésével is számolnunk kell, és még a koronavírusnak sem inthetünk búcsút. Ezeknek a változásoknak még messze nincs vége, így felmerül a kérdés, hogyan reagáljunk a vásárlásainkkal, mit változtassunk? Az árak szerepe a szokásosnál is jobban felértékelődni látszik. Kutatásunk fő célja, hogy megállapítsuk, hogyan változtak az élelmiszer-vásárlási szokások az emelkedő árak hatására, és hogyan próbálnak a fogyasztók védekezni a magasabb árak ellen. Ezért kutatásunkban tudatosan olyan személyeket kérdeztünk meg, akik aktívan részt vesznek az élelmiszerek beszerzésében. A lekérdezést online és offline módon is folytattuk. Összesen 1608 válaszadót értünk el. Eredményeink alapján elmondható, hogy a legtöbb háztartást érinti az emelkedő árak hatása. Azonban az élelmiszerárak emelkedése nem minden esetben változtatja meg a vásárlási és fogyasztási szokásokat. Vannak olyanok, akik annak ellenére is ragaszkodnak a régi szokásaikhoz és életmódjukhoz, hogy nem rendelkeznek kiemelkedő anyagi javakkal. Kutatási eredményeink alapján azt látjuk, hogy kezd kialakulni egy olyan alku/akció-vadász, alacsonyabb áron történő beszerzést célzó vásárlási magatartás, amely lehetővé teszi az alkalmazók számára az élelmiszerfogyasztás minőségének és lehetőségének olyan szinten való fenntartását, amelyekhez korábban hozzászoktak.
JEL-Kódok: M11, M21, M31, M38, Q18 -
Az energiaitalok fogyasztói és szakértői megítélésének kvalitatív elemzése
51-63Megtekintések száma:737Az energiaitalok nagy népszerűségnek örvendő termékek, amit jól bizonyít magasan szárnyaló piaci értékük is. Azonban az italokat övező megítélések gyakran szélsőséges formákban jelennek meg fogyasztói és szakértői körökben egyaránt. Kutatásunk célja kvalitatív módszerek segítségével közelebb kerülni a szakértői és fogyasztói meglátásokhoz. A vizsgálat három fő részből tevődött össze: az első egy netnográfiai vizsgálat volt, mely során sikeresen elkülönítettünk egymástól 3 online fogyasztói csoportot. Ezt követően az egyes csoportok tüzetesebb vizsgálata következett. Három tudományterület négy jeles képviselőjével készítettünk interjút, melyek során a kávé és az energiaital közötti különbségekről, valamint a szervezetre gyakorolt hatásaikról kérdeztünk. Ezt követően a fogyasztói oldal megvizsgálása következett két 8-8 fős fókuszcsoportos beszélgetésen keresztül. Az egyik csoport résztvevői az energiaitalok fogyasztását támogatók, a másik csoportban pedig az energiaitalok fogyasztását ellenzők. Mind a két beszélgetés egyforma körülmények között zajlott hasonló forgatókönyv alapján, mely számos kérdést valamint projektív technikákat alkalmazó feladatokat tartalmazott. A kutatás eredményei közé sorolható az a megállapítás miszerint az energiaitalok megítélése számos egymásnak ellentmondó elemet tartalmaz, mégis a kutatás során a megkérdezettek, valamint a megismert szakirodalmi források is mind kihangsúlyozták a mértékletesség fontosságát.
JEL besorolás: M31, Q13
-
A szülői egészségtudatosság és az étkezési preferenciáik vizsgálata a gyermekkori elhízás tükrében
27-38Megtekintések száma:784A XXI. század egyik megatrendje, az egészségtudatos életmód és táplálkozás, amely kutatásunk alapját képezi. A téma számtalan aspektusa már ismert, ám a szülők egészségtudatossága, illetve élelmiszervásárlási szokásaik és ennek hatásai gyermekeik egészségére egy olyan téma, amelyről még csak elenyésző számú tanulmány készült, amely alátámasztja tanulmányunk relevanciáját. Feltáró kutatásunk célját a különböző szülői attitűdök, illetve preferenciák vizsgálata képezte, melynek keretein belül olyan Magyarországon élő édesanyákat és édesapákat kérdeztünk meg, akiknek gyermekei 0-14 év közöttiek. Primer kutatásunk során, kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk, amelyet 206-an töltöttek ki, így a főbb gondolatok, irányelvek már tetten érhetők a szülők étkezési és nevelési szokásaikat tekintve. Kutatásunk főbb témakörei: az egészség és az egészséges életmód fontossága, a szülői tájékozódás formái és módja a témát illetően, a családok étkezési szokásai, illetve a szülői felelősségvállalás kérdésköre. A statisztikai elemzés során több szegmentumot sikerült elkülönítenem egymástól, melyek eltérő attitűdjei, preferenciái jól kimutathatók. Az eredményekből kiderült például, hogy a válaszadók az egyes értékcsoportok mentén másképp ítélik meg az étkezéseket vagy az információforrások fontosságát és hitelességét.
JEL-kódok: I12, M31
-
Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata
79-88Megtekintések száma:797Napjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni. Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek. Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.
JEL besorolás: M31, H12, Z2
-
Sertéshús és sertéshúskészítmények fogyasztási szokásai, trendjei
81-97Megtekintések száma:455Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.
JEL-Kód: M31 -
Az egészség ára – Az egészségesnek vélt élelmiszerek iránti fogyasztási és vásárlási szokások vizsgálata, kiemelt tekintettel az árra
3-16Megtekintések száma:530Az elmúlt évek gazdasági eseményei (háború, COVID-járvány) jelentősen befolyásolták mindennapi életünket, beleértve fogyasztói és vásárlási szokásainkat is. A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy az árváltozások hatására hogyan változtak az élelmiszer-fogyasztási és vásárlási szokások, különösen az egészségesnek tartott élelmiszerek esetében. Két fókuszcsoportos felmérést végeztünk a fogyasztói szokások feltárására ebben a témában. A kutatás által vizsgált időszak a 2022. áprilisi és 2023. áprilisi fogyasztói árakra vonatkozott. Kutatásunk az általános élelmiszer-vásárlási szokásokat és a fogyasztói motivációkat vizsgálta. Megvizsgáltuk, hogy a résztvevők milyen mértékben vásároltak online olyan termékeket, amelyeket egészségesnek véltek, valamint az árváltozások hatását az egészségtudatos élelmiszerek iránti keresletre és a fogyasztók márkahűségére, továbbá az online árfigyelő rendszert is, ahol feltérképeztük a fogyasztói elfogadottságot és a rendszer által nyújtott fogyasztói előnyöket. Az egyik legfontosabb eredményünk az, hogy felismertük a fogyasztók növekvő tudatosságát, és egyre többen választják a minőséget, a szakértelmet és a választékot a kényelem és az ár helyett. Az EUROPA.EU kutatásban azonosított fogyasztói reakciótípusok az áremelkedés nyomán egészségesnek tartott termékek tekintetében voltak, bár az arányok jelentősen eltolódtak; sokan keresnek alternatívákat, keresik a termékek helyettesítését; és kevesebb az aggodalomtól ódzkodó, hűséges fogyasztó és a jómódú, de nem elkötelezett fogyasztó. Az árérzékenység a közelmúltbeli tartós áremelkedés következtében növekszik, és kis arányban vannak azok, akik nem aggódnak. Alacsony az érzelmi kényelmet keresők aránya is, amely csoport nagyrészt a magas jövedelmű fogyasztókra korlátozódik. Azok esetében, akik nem ismerik a termékek árát, nem változik a márkahűség és nem hagyják el a márkát, de azoknál, akik árérzékenyek, tendencia a márkák közötti váltás.
JEL-KÓDOK: I12, M31, M38
-
A magyar nők csokoládéfogyasztási szokásai és a cukormentes csokoládéval kapcsolatos fogyasztói magatartásuk
3-20Megtekintések száma:381Az egészség és wellness globális trendjével összhangban manapság megnőtt a kereslet az olyan, egészségre pozitívan ható (vagy legalábbis kevésbé egészségtelen) termékek iránt, mint például a cukormentes vagy csökkentett kalóriatartalmú csokoládé, különösen a női fogyasztók körében. Ezért kutatásunkban a magyar nők csokoládéfogyasztási szokásainak feltárását tűztük ki célul, különös tekintettel a cukormentes csokoládé fogyasztói elfogadottságára. Primer kutatásunk során 370 női válaszadó részvételével online kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során feltártuk fogyasztói magatartásuk egyes elemeit a konvencionális és a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládékhoz kapcsolódóan; továbbá a cukormentes és a konvencionális csokoládék iránti fizetési hajlandóságuk lehetséges különbségeit is vizsgáltuk két valódi, 100 g-os Stühmer tejcsokoládé csomagolásával és azok módosított változataival is. Eredményeink szerint a megkérdezett nők túlnyomó többsége szereti a csokoládét, a csokoládéfajták közül a tejcsokoládé a legnépszerűbb körükben. A legtöbben hetente néhányszor esznek csokoládét, de a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládé fogyasztása sokkal ritkább. A csokoládé vásárlásakor egyértelműen az íze befolyásolja leginkább a válaszadókat, ezt jóval lemaradva követi az ár, majd a csokoládé egészségessége. A megkérdezettek többsége érdeklődik a cukormentes és csökkentett kalóriatartalmú csokoládék iránt, többségük egészségtudatosságból fogyaszt ilyen termékeket. A megkérdezettek cukormentes csokoládék iránti fizetési hajlandósága nem alacsonyabb a cukorral édesített változatokhoz képest, de a fizetési hajlandóság csak ajándékba történő vásárlás esetén éri el a piaci árat, saját fogyasztásra történő vásárlás esetén többnyire elmarad attól.
JEL-kód: M31 -
Fogyasztói ellenállásra való affinitás a magyar fogyasztók körében
29-45Megtekintések száma:312A fogyasztói ellenállás a fogyasztók piaci elemeket elutasító reakciója. Kialakulásáért a bizonytalanság, félelem, ismerethiány, illetve a hosszú távú becslési korlátok miatt kialakuló negatív érzelmek felelősek elsősorban. A szakirodalom egyértelműen a fogyasztói ellenállás jelenségének növekvő szerepére, súlyára hívja fel a figyelmet. Piaci példák sora mutatja, hogy jelentős veszteségeket okozhat a fogyasztók elutasító, szembenálló magatartása, ezért vállalatgazdálkodástani és marketing szempontból sem lehet kikerülni, hogy foglalkozzunk e témával. A bemutatott tipológiai rendszer szerint az élelmiszeripar különösen érintett a fogyasztói ellenállás kérdésében – rövid és hosszú távon érvényesülő kérdések és problémák mentén egyaránt.
A tanulmányban bemutatott, 1516 fő részvételével, reprezentatív mintán végzett online kutatás hiánypótló a hazai szakmában abban az értelemben, hogy átfogó képet ad a magyar felnőtt lakosság fogyasztói ellenállásra való affinitásáról. Ennek keretében vizsgáltam a lakosság fogyasztói ellenállással kapcsolatos általános beállítottságát, valamilyen felháborodás esetén az elképzelhető reakcióit. A megkérdezés konkrét piacokkal kapcsolatos érintettséget is mért, mégpedig 11 különböző, potenciálisan fogyasztói ellenállást kiváltó eset kapcsán. Ezek több iparágat érintenek: energiaszektor, egészségügy, élelmiszeripar, mezőgazdaság, divatipar, szórakoztató ipar, szépségipar.
Az eredmények arra mutatnak rá, hogy aktív ellenállásra a felnőtt fogyasztók viszonylag szűk rétege, 15,2%-a mutat erős affinitást. Ez a csoport viszonylag jól lehatárolható demográfiai karakterrel jellemezhető. Emellett azonosítottam egy passzív módon reagáló, azonban optimista csoportot, amely a nemvásárlás és a negatív szájreklám eszközeire mutat erős affinitást. Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (98%) reagálna valamilyen módon egy esetleges felháborodást követően.
A piaci példák vizsgálata szerint a megkérdezettek rendkívül eltérő körben és mértékben érintettek az egyes kérdések kapcsán, változatos fogyasztói rétegeket érintve. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált piacok között a legnagyobb szintű elutasítást egy élelmiszeripari téma, a génmódosított élelmiszerek váltják ki a megkérdezettekből. Ahhoz, hogy e piacok megítéléséről mélyebb ismereteink legyenek, további kutatások szükségesek, amelyek során konkrét piaci esetekre fókuszáló vizsgálatot is célszerű végezni. -
Feltáró kutatás a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek jelentőségének megállapítására az Észak-Alföldi Régióban
79-91Megtekintések száma:194Összhangban MAGDA és MARSELEK (2010) kijelentésével, megállapításunk szerint a vidéki társadalom és a vidéki területek felértékelődéséről beszélhetünk, ugyanakkor maga a vidék súlyos válsághelyzetben van. Az eltérő dinamikájú területi fejlődés, növekvő különbségeket teremt az egyes vidéki területek között, mely révén sérül az esélyegyenlőség. A végső cél azonban mindenképpen a vidéken élők életminőségének javítása, valamennyi érintett gazdasági szereplő bevonásával, amelyhez nélkülözhetetlen a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek jelenléte a piacon.
A régióban megkérdezett lakosok pozitív véleménnyel nyilatkoztak a hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel összefüggésben, felmérésem szerint többnyire rendszeresen vásárolják és fogyasztják ezeket a termékeket. A termékek piaci jelenléte esetében ugyanakkor a racionalitás szempontjából érdemes lenne hangsúlyozni a gazdaságosságot, esetlegesen a versenytársakhoz képest kedvezőbb árat, illetve a kiváló minőséget, mely tényezők fokozzák a vásárlók megelégedettségét, illetve a vásárlás hasznosságának érzését. Ez a megállapítás azzal is alátámasztható, hogy nincs szignifikáns összefüggés a családok jövedelmi helyzete és a hagyományos élelmiszerek vásárlása között. Emocionális szempontból is indokolható, hogy a származási hely ismeretét, a megbízható eredetet, a termék nyomon követhetőségét, továbbá a vásárló tájékoztatását lehetne a középpontba helyezni.
A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek fogyasztása illeszkedik napjaink fogyasztói trendjeihez. A fogyasztók szívesen vásárolnak magyar terméket, elfogadják a hagyományos alapanyagokkal összefüggésben tartott rendezvényeket, bár ez utóbbi statisztikailag még nem igazolható. Emiatt is javasolható, hogy a jövőben a kínálati oldalnak törekednie kell a fogyasztók bizalmának elnyerésére, illetve megerősítésére, melynek kiváló eszköze a direkt és közvetlen értékesítési lehetőségek – termelői piac, vásárcsarnok – alkalmazása. Emellett a megkérdezettek közel fele válaszolta, hogy szupermarketben végzi vásárlásait, tehát a jó minőségű és egyedi hagyományos élelmiszereknek elérhetőnek kell lenniük a nagyobb bevásárlóközpontok polcain is.JEL-kód: M31
-
Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
23-37Megtekintések száma:253Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.JEL-kódok: I12, I15, M31
