Keresés
Keresési eredmények
-
Sport, nonprofitok, civilek: Foglalkoztatás és önkéntesség vizsgálata Magyarországon és Romániában
90-101Megtekintések száma:131Magyarországon és Romániában a rendszerváltás körül kezdtek egyre nagyobb számban megjelenni a civil szervezetek, amelyek túlnyomó többségükben valamilyen kulturális, sport vagy közcélú feladat ellátására jöttek létre. Ugyanezen időszakra tehető a két országban a foglalkoztatás szerkezetének komoly megváltozása is, hiszen, az addig a munkáltatói oldalon túlnyomórészt az állam által dominált munkaerőpiacon, egyre nagyobb szerep jutott a magántulajdonban álló munkáltatóknak is. Ezzel egyidejűleg fokozatosan megjelentek azon civil szervezetek is, amelyek munkáltatóként munkavállalókat is foglalkoztattak. A főállású munkavállalók foglalkoztatása mellett a civil szervezetek esetén kifejezetten jellemző, hogy a tevékenységek egy jelentős részét önkéntesek részvételével tudják megoldani. Az önkénteskedés mind Magyarországon, mind pedig Romániában egyre gyakoribb. Különösen gyakran fordul elő az önkéntes munkavégzés a sportokkal foglalkozó civil szervezetekben, a kisebb-nagyobb sportesemények szervezése kapcsán. A tanulmány célja az érintett szektorok foglalkoztatási jellegzetességeinek feltárása az önkéntességgel összefüggésben, különös tekintettel a sportok területén aktív nonprofit és civil szervezetek vizsgálatára, illetve a sport területén mérhető önkéntességre. A hipotézisvizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy A különböző politikai múlt miatt valóban volt némi késedelem Romániában a civil szféra fejlődésével kapcsolatosan. Mind Magyarország, mind pedig Románia esetében jelentős az önkéntes munkavégzés szerepe. A sport területén a különböző sportegyesületek, sportklubok üzemeltetése, valamint a nagy sportesemények szervezése kapcsán megkerülhetetlenné vált az önkéntesek szerepe.
-
Közművelődés a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában
1-8Megtekintések száma:53Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára közművelődési tevékenységét mutatom be. A 2000-es évek második felében meginduló „kapunyitás” eredményeinek számbavétele kapcsán a hangsúlyt rendezvényeinkre, ismeretterjesztő munkáinkra helyezem, nem megfeledkezve a történettudomány által nyújtott elengedhetetlen alapokról sem. Első lépésben 2006 óta rendszeressé váló őszi konferenciáink, főépületünkben kialakított állandó kiállításunk és időszaki tárlataink engednek betekintést a levéltári, valamint tudományos munkáinkba, láthatóvá téve a kezünk alatt megforduló iratanyagot is. Lehetőségünk volt megyei és országos rendezvényekhez való csatlakozásokhoz is, amelyek révén sikerül szélesebb körben bemutatkoznunk. Időközben a helyi és megyei sajtó képviselőivel is gyümölcsöző kapcsolatok épültek ki, ezáltal ismeretterjesztő tevékenységünk saját kisebb kiadványainkon túl új fórumokon is teret kapott, tovább szélesítve közönségünket. Rendezvényeinkkel párhuzamosan formálódott és formálódik a mai napig levéltárpedagógiai tevékenységünk is. E téren is elsődleges célunk az intézmény megismertetése volt a fiatalabb korosztályokkal is, de már a kezdetekkor kidolgozásra kerültek konkrét történeti témákat feldolgozó programcsomagok. A hozzánk betérő csoportok is nem egyszer tovább vitték hírünket, társintézményünk munkatársai pedig saját látogatásuk után már több alkalommal vettek fel minket gyermekeknek szóló nyári táboruk programjába. Összességében tehát sikeres évtizedet tudhat magáénak levéltárunk. Az előttünk álló tíz évben pedig ezen alapokon tovább haladva igyekszünk megállni a helyünket a közművelődés egyre hangsúlyosabb területén.
-
A gyógyfürdőkre és a balneo kozmetikumokra irányuló vásárlói és fogyasztói magatartás kvantitatív vizsgálata, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra
131-148Megtekintések száma:64A tanulmány címében megjelölt téma bemutatásának kiindulópontja a Közép-magyarországi (elsősorban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-hez tartozó) gyógyfürdők igénybevételére és a balneo kozmetikumok vásárlásra és fogyasztására (különös tekintettel a Budapest Spas termékcsaládra, amely a BGYH Zrt. balneo kozmetikumcsaládja) ható tényezők közötti kapcsolatrendszert leíró – irodalmi, szekunder források és a kvalitatív kutatások alapján felépített – kutatási modell ismertetése. A kutatás ezen utolsó szakasza a kutatási modell koncepció alapján egyfázisú online kvantitatív adatfelvétel eredményének (n=218) az értelmezésével zárul. A tanulmányban alkalmazott módszerek egy-, két- (kereszttáblázatos) és többváltozós (főkomponens analízis és klaszterelemzés) módszerek. Az egyváltozós módszerek egy-egy kiemelt változó hangsúlyos szerepét mutatják be. A két- vagy többváltozós módszerek feltárják a vizsgált változók, illetve állításlisták közötti összefüggéseket a gyógyfürdők és balneo kozmetikumok témakörében. Az adatfelvételhez kapcsolódó célkitűzések (és eredmények) a következők voltak: A budapesti gyógyfürdők előnye, hogy viszonylag közel találhatók egymáshoz, ezért látogatási gyakoriságuk évente egy vagy több alkalommal történik. A Pest megyei gyógyfürdők a legkevésbé látogatottak, amelynek hátterében az itt található gyógyfürdők ismeretlensége állhat. A vizsgált budapesti gyógyfürdők látogatási gyakorisága az ismertségükkel, frekventáltságukkal és a szolgáltatáskörük szélességével magyarázható. A regionális gyógyfürdők leggyakoribb látogatási oka a felfrissülés, amely változó mögött az az ok húzódik meg, hogy a fogyasztók tudatos szabadidejükben keresik azokat a gyógyvizek adta lehetőségeket, amelyek által feltöltődhetnek, kikapcsolódhatnak. A rekreáció igénye viszont nem mutat eltérést az egyes korosztályok között, mivel minden korosztálynak szüksége van pihenésre és feltöltődésre. A gyógyfürdő szolgáltatások között megkülönböztethetőek alap-, kiterjesztett és extra csomagok, amelyek közül az alap- és kiterjesztett csomagokat inkább a nők, az extra csomagokat pedig főként a férfiak veszik igénybe. A gyógyfürdők igénybevételének az okai alapján is képezhetőek fogyasztói csoportok. Vannak fogyasztók, akik nyitottak és vannak, akik nem nyitottak a gyógyfürdőkkel kapcsolatos attitűdjeik tekintetében a gyógyfürdő szolgáltatások iránt. A gyógyfürdőket összességében regenerációs, betegségmegelőző, illetve rekreációs okokból veszik általában igénybe a fogyasztók. A balneo kozmetikumokat különösen a nők vásárolják, mind gyógyászati, mind preventív, mind pedig rekreációs céllal, illetve azért, mert antiallergénnek tartják ezeket a kozmetikai termékeket, azaz nem tartanak az allergia kialakulásának a kockázatától. A balneo kozmetikumok iránti nyitottság szempontjából létezik egy balneo kozmetikumok iránti nyitott és egy nem nyitott csoport, illetve egy olyan nyitott csoport, amely nem minden vizsgált tényezőt tekintve nevezhető nyitottnak. A kutatás gyakorlati hasznosíthatósága a gyógyvizek minél szélesebb körű megismertetése mind a gyógyfürdők, mind a balneo kozmetikumok vonatkozásában.
-
A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Európai Uniós pályázatok térbeli jellegzetességei az Észak-Alföldi régióban a 2014-2020 közötti költségvetési periódusban
59-68Megtekintések száma:95Az elmúlt időszakban mind az Európai Unióban mind pedig Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások használata, és az elmúlt évtizedekben elért sikerekre támaszkodva mind az Európai Uniós, mind pedig a magyarországi fejlesztési dokumentumok egyre ambiciózusabb célokat fogalmaztak meg. A beruházások finanszírozásában igen fontos szerepet játszanak az Európai Uniós támogatások, és ennek szellemében a tanulmány célja Magyarország egyik konkrét térségben, az Észak-Alföldi régióban a megújuló energiaforrások felhasználását támogató, uniós forrást felhasználó projektek térbeli sajátosságainak a bemutatása. A kutatás eredményeként egyrészt három tényező befolyásoló szerepe mutatható ki. A társadalmi-gazdasági fejlettség hatása mind megyei, mind pedig járási szinten megfigyelhető volt, emellett a települések esetében a lakosságszámot, illetve a közigazgatási szerepkört (járásközpont léte) lehet megemlíteni. Másrészt a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását támogató két operatív program (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) térbeli jellemzői között is jelentős különbségek.
-
Éljen Sztálin generalisszimusz! – A digitális történetmesélés első kísérlete az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában
161-170Megtekintések száma:452020-ban a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára a tartalomközlés új formáját választotta. Az eddigi statikus közlésekkel szemben ezúttal a videógyártás eszközét alkalmazta, amely sokkal inkább kielégíti a mai közönség igényeit. A digitális történetmesélés vizuális és auditív elemek logikai összefűzésével előállított, megosztásra szánt tartalom. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészítendő videó középpontjában egy olyan eredeti levéltári irat álljon, amely mind a tartalmat, mind a megjelenést illetően alkalmas a figyelem felkeltésére. A bemutatásra szánt irategyüttes 1949-ben keletkezett. Iskolás gyermekek dolgozatait és rajzait tartalmazza, amelyek Sztálint köszöntik 70. születésnapja alkalmából. Az irat nemcsak látványos megjelenése, hanem történeti forrásértéke miatt is érdeklődésre tarthat számot. A gyermekek szövegei ugyanis a Sztálin köré épített vezérkultusz lenyomatai és hűen tükrözik a korszak propagandáját. A videót a YouTube-on publikáltuk.
-
A rövid ellátási láncok szerepe és lehetőségei – különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződésekre
45-58Megtekintések száma:174Az új vidékfejlesztési gyakorlatok kialakulásának fontos alapja az ellátási láncok újra alkotása. A SFSCk (Short Food Supply Chain) arra is alkalmasak, hogy megtörjék a hosszú, összetett ipari láncok rendszerét. Az SFSC-k esetében a termelői fogyasztói kapcsolatok „lerövidülnek” és újra definiálódnak. A szakirodalmi feltárást követően arra a következtetésre jutottam, hogy a rövid ellátási láncok napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, hazánkban is egyre több működési forma jelenik meg. A helyi termékek népszerűsítését számos program segítette az utóbbi években. Azt tapasztaltam, hogy a nemzetközi szakirodalom esettanulmány jelleggel mutatja be a REL-ek működését. A tanulmány elsődleges célja az volt, hogy olyan nemzetközi példákat kutassak fel, amelyek összehasonlítási alapot képezhetnek a hazánkban működő, különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződéseknek. Ezt követően pedig konkrét Hajdú-Bihar megyében működő hálózatokat mutattam be, négy hálózatot sikerült azonosítanom. Végezetül pedig a REL tagok közötti kérdőíves felmérés eredményét taglaltam. Összegezve a válaszadók 80%-a hisz a REL-ek életképességében, gazdaságos működtetésében. A legtöbben az információs technológia fejlesztését jelölték meg, mint fejlesztendő működési terület. A gazdálkodók hajlandóak lennének a termékelőállítás gazdaságossága érdekében erősíteni a közvetlen értékesítést. A termelők 88%-a értékesít helyi, termelői piacokon. Ők alapvetően elégedettek a termelői piac működésével, emellett úgy vélik gazdasági szempontból kielégítő a termelői piacon történő árusítás.
-
Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében
88-101Megtekintések száma:184A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
-
A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában
88-103Megtekintések száma:58A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.
-
Államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítésének és vezetési funkcióinak vizsgálata
102-111Megtekintések száma:248A kutatásomban a magyar labdarúgás elit képzési központjait, az államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítését és vezetési funkcióit vizsgáltam. A téma relevanciáját a szektorba áramló nagy mennyiségű tőke hatására bekövetkezett szervezeti változásai adják. A sportág fejlődésével immár vállalati keretek között zajlik a munka, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Kutatásomban az utánpótlás sportszervezetek gazdasági társaságként történő működését, szervezeti felépítését és vezetési kérdéseit vizsgáltam az országban található, és sportszövetség által kiemelt státuszú, szakmailag meghatározó akadémiák struktúrájának összehasonlító elemzése alapján. Feltártam, hogy melyek azok a szervezeti problémák, melyekkel meg kell birkóznia az utánpótlás műhelyeknek, és milyen fejlesztési irányokat kell követniük, hogy a működésük hosszabb távon is fenntartható legyen. Kutatásomban a Magyarországon található 10 államilag elismert akadémia közül három képzési központ szervezeti felépítését elemeztem. A kiválasztott klubok a Várda Sport Egyesület, a Vasas Kubala Akadémia és a Győri ETO FC utánpótlásbázisa. Fontosnak tartottam, hogy az ország minden régióját képviselje egy vállalkozás, így az esetleges regionális sajátosságok is megjelennek a kutatásomban. Vizsgálatom során az akadémiavezetők felelőségi területeit is megvizsgáltam, és arra kerestem a választ, hogy az utóbbi évek tendenciáját látva milyen területeken volt szükséges fejleszteni a vállalkozást, illetve melyek azok a sajátosságok, melyben az utánpótlással foglalkozó sportszervezetek eltérnek egymástól, és ezek az eltérések milyen előnyökkel/hátrányokkal járhatnak. Fő célom a kritikus sikertényezők feltárása volt, amelyekkel a modern működésnek megfelelni kívánó utánpótlás műhelyeknek rendelkezniük kell. A kutatásból kiderült, hogy a három vizsgált akadémia a hagyományos lineáris, funkcionális szervezeti felépítést követi, de a munkakörök meghatározásában és a vállalat operatív működésében is tapasztalhatók eltérések. Ezek a különbségek jórészt a helyi identitásban és a szervezeti háttér még mindig tartó fejlődésében keresendők. Kulcsszavak: sportmenedzsment, utánpótlás akadémia, futball, szervezeti struktúra.
-
Regionális eltérések a KKV szektorban az Ipar 4.0 pályázatok megoszlásában
79-87Megtekintések száma:122Az Európai Bizottság 2014 óta méri a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét a DESI mutatóval. A 2020-as DESI jelentés rámutat arra, hogy a Covid-19 járvány hatására még fontosabbak lettek a digitális eszközök az országok gazdasága számára. Hazánk a 28 Európai Uniós tagállam közül a 21. helyen szerepel a digitális gazdaságot és társadalmi fejlettséget mérő mutatón. A magyar vállalatok versenyképességének javulása a nemzetközi piacon nagymértékben függ a digitalizációjuk mértékétől. A kutatás célja egy áttekintést nyújtani a hazai vállalatok emelt szintű digitalizációs rendszerek bevezetését elősegítő pénzügyi eszközökről és forrásokról a mögöttünk álló Európai Uniós költségvetési időszakból. Az emelt szintű digitalizációval összefüggésbe hozhatóan két pályázati felhívás volt elérhető a 2014-2020-as pályázati ciklusban Magyarországon: GINOP 1.2.8-17 és a GINOP 3.2.6-8.2.4-17. A pályázatok közötti regionális összehasonlító elemzés nem volt megvalósítható, mert a támogatási intenzitás az elszámolható költségekre eltérő a két pályázat esetében, ezért a pályázati felhívások értékelése különállóan történt meg. Az elemzés során megállapításra került, hogy az alacsony pályázati hajlandóság okai között feltételezhetően megjelenik a hiányzó gazdasági és társadalmi potenciál a vidéki térségekben, ezek között kiemelve a beruházásra fordítandó saját forrás és a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiánya.
-
A pálinka helyzete Magyarországon. Problémák és lehetőségek
75-87Megtekintések száma:190A lepárlásnak Magyarországon több évszázados hagyományai vannak. Rövid nemzetközi kitekintés keretében a környező országok magán-szeszfőzési gyakorlata is bemutatásra kerül. A pálinka hungarikum termék, kizárólag kereskedelmi főzdében készülhet. Hazánkban lehetőség van bérfőzésre, illetve magánfőzésre is, az így készült termék azonban csak a párlat megnevezést viselheti és nem kerülhet forgalomba. Az elmúlt tíz évben igen gyakran változott a pálinka előállítására vonatkozó jogszabályi környezet, ami eltérő módon befolyásolta a szektor szereplőit. Bemutatásra kerülnek az egyes főzési formák statisztikai adatai, kiemelt figyelmet fordítva az adómentességi időszakra. A bérfőzés ismert adatait felhasználva megállapítást nyert, hogy 52,1 milliárd forintos hiány keletkezett a jövedéki adó eltörléséből. A 0%-os jövedéki adó a bérfőzés fellendülését eredményezte, neutrálisan, részben negatívan hatott a kereskedelmi főzésre. A magánfőzők száma rendkívüli növekedésnek indult, az adó visszaállítását követően pedig mintegy 50-70 ezer fő „tűnt el” a bérfőzetők soraiból. Szekunder forrásokra támaszkodva összegyűjtöttem az ágazatot érintő problémákat, melyek megoldásra várnak. Továbbá felvázolom azokat a lehetőségeket, melyek ugyan rendelkezésre állnak, de azokat nem használják ki eléggé.
-
Az aprófalvak fejlődési jellemzői Magyarországon az ezredforduló után
48-57Megtekintések száma:96A kutatás során a hazai aprófalvak néhány jellemző vonását ismertetem. A szakirodalmi áttekintés alapján már hazánkban is mintegy fél évszázada vizsgálat tárgya a különböző lakosságszámú települések összehasonlító elemzése. Az 1970-es évektől kezdve születtek jogszabályok a területi különbségek mérséklésére. Az állami szándék ellenére azonban tovább növekedtek az egyes térségek és településcsoportok közötti differenciák. Ez megmutatkozik abban is, hogy a jelenleg hatályos fejlesztéspolitikai jogszabály – a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet – alapján is a kistelepülések az átlagnál nagyobb eséllyel találhatók hátrányos helyzetű járásokban. Vizsgálatom célja, hogy statisztikai adatok elemzésével, valamint egy saját kérdőíves felmérés eredményének ismertetésével – néhány aspektusból – felvázoljam a félezer fő alatti lakosságszámú községek helyzetét. E községek adják a hazai településállomány több mint harmadát, miközben népességük viszont csak az országos 2,9%-a. Az elemzés során elsősorban a demográfiai folyamatokra, valamint a kommunális infrastruktúra kiépítettségére helyezem a hangsúlyt. Ezen fejlesztések (szennyvízhálózat, vezetékes gázellátás) jelentősen javíthatták a kistelepüléseken lakók életminőségét. Mindezen beruházások ellenére, a munkahelyek hiánya miatt jelentős az elvándorlás, aminek következtében a helyi társadalom elöregedése tovább folytatódik. A települések régiós beágyazottságának jelentőségét mutatja, hogy míg Veszprém, Vas és Zala kistelepüléseinek helyzete viszonylag kedvezőnek mondható, Baranya, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvai szinte minden mutató vonatkozásában hátrányos helyzetűnek tekinthetők.
-
Az újabb típusú nemzedékek jövőképe Hajdú-Bihar megye tanyáin
110-117Megtekintések száma:36Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.
Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.
-
Foglalkoztatás Koronavírus-válság idején, tapasztalatok az Észak-Alföld Régióból
48-57Megtekintések száma:92A Pandémia következtében kialakult válsághelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása különösen jelentős volt. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hány %-át hozta bizonytalan helyzetbe a járvány, vannak-e ágazati sajátosságok. További kérdést jelentett az is, hogy a szervezetek mely iparágakban tudtak élni a Home Office lehetőségével és milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Szekunder adatok alapján a különböző gazdasági ágazatokat eltérő mértékben sújtotta a vírushelyzet, a kibocsátásra gyakorolt hatás szerint alacsony, közepes és magas szinteket különít el egymástól a szakirodalom. A globális átlaghoz képest (megközelítőleg 50%) Magyarországon magasabb arányt képvisel a foglalkoztatottak aránya (megközelítőleg 60%) a “magas” vagy “közepesen magas” mértékben sújtott ágazatokban, amelyekben igazán bizonytalan helyzetbe kerültek a dolgozók. Német regionális eredmények alapján szolgáltatáson belül az oktatás, a pénzügy és a telekommunikáció azok a területek, ahol a leginkább alkalmazható a távmunka a folyamatos működés és a foglalkoztatottság fenntartása érdekében. Primer kutatás keretében az Észak-Alföld Régióban egy alacsony, közepes és magas mértékben sújtott ágazatban tevékenykedő szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Az “alacsony” kategóriában nem történt lényeges változás, “közepes”-nél az akvizíciós tevékenység háttérbe szorult, “magas” esetében létszámleépítés is történt. Összességében elmondható, hogy a Pandémia katalizálta a digitalizációs folyamatokat, a kényszerből bevezetett vagy kiterjesztett Home Office feltételezhetően fejlesztő hatással volt a szervezetekre, amely hatás a vírushelyzet után sem maradhat nyom nélkül. A megszerzett tapasztalatokat akkor tudja igazán hasznosítani a szervezet, ha a hátrányokat kiküszöbölve és az előnyöket erősítve tér vissza a “normal” kerékvágásba.
-
Kisvárda és környéki rendezvények hatása a térség turizmusára
34-47Megtekintések száma:107A kutatásunk fő célja a Kisvárda és környékén megszervezésre kerülő fesztiválok turizmusra gyakorolt hatásának a bemutatása. A fő irányvonalat a több, mint 30 éve megrendezett Színházak Kisvárdai Fesztiválja adta, mivel Kisvárda turizmusának fejlődéséhez nagyban hozzájárult az elmúlt években ez. A kutatási anyagunkban röviden bemutatjuk a magyarországi fesztiálturizmust, illetve áttekintjük a turizmus és a fesztivál kapcsolatát is, figyelembe véve az elmúlt néhány évben jelenlévő COVID-19 világjárványt is. A kutatási téma bemutatását azért is tartjuk fontosnak, mivel Kisvárda és térségének turisztikai kínálata egyre nagyobb, sok olyan turisztikai attrakció megtalálható Kisvárdán, amiért érdemes meglátogatni a várost és annak környékét. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának turizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata mellet elvégeztünk egy kérdőíves felmérést is annak érdekében, hogy a kisvárdai rendezvényekre látogatók véleményét megismerhessük. Véleményünk szerint a fesztiválok gazdaságra, társadalomra és kulturális életre jelentős pozitív hatással lehetnek.
-
Másfél évszázad rendszerváltozásainak hatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmára (1.)
6-15Megtekintések száma:60Tanulmányomban az elmúlt másfél évszázadot egy komplex rendszerváltási- és változási folyamatként értelmezem az alábbi összefüggések, kölcsönhatások miatt. A táj átalakulása után a földhasználat és a gazdaság szerkezete többször megváltozott. Majd a Trianoni Szerződés országhatárai etnikai, politikai, igazgatási, kulturális változásokat eredményezett. A legutóbbi, 1989-es, az életünk miden részére kiterjedő rendszerváltás óta kulcskérdés, hogy az itt élők társadalmi mobilizációja hogyan történik, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, hogyan befolyásolja az itt élőket, hogy itt van az országnak és az Európai Uniónak is a határa. Az itt élők társadalmi mobilizációját mi veszélyezteti, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, milyen hatásai vannak a határmentiségnek? A térségünk perifériális helyzete a leszakadás veszélyével fenyeget, amit jelentősen súlyosbít az etnikai viszonyok, a szociális helyzet romlása, az oktatási intézményrendszer fokozatos leépülése, továbbá a kistelepüléseken az önkormányzatiság megroppanása. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy minden rendszerváltás, rendszerváltozás ellenére az itt élők sorsa csak relatíve lett jobb, továbbra is az ország legveszélyeztetettebb helyzetű térségei közé tartozik.
-
Szervezeti kommunikáció elméleti áttekintése különös tekintettel a nyelvi hatásokra és kommunikációs zajokra
82-88Megtekintések száma:240Jelen cikk célja, hogy szakirodalmi áttekintésen keresztül egységes képet adjon a kommunikáció általános aspektusairól, a kommunikációban megjelenő nyelvi hatásokról, valamint a szervezeti kommunikációban megjelenő zajokról és azok megoldásairól. Ha különböző tudományterületeket vizsgálunk, a kommunikáció alapfogalma eltérően jelenik meg. A kommunikáció során valamennyi esetben kommunikációs zajokat kell figyelembe venni. Zajként szerepelhetnek fizikai jelenségek, pszichikai tényezők, de zajként értelmezendők a nyelvi vagy intellektuális akadályok is, ahova például a jövevényszavak és eltérő megfogalmazás értelmezéséből eredő akadályokat is sorolhatjuk. Hazai vonatkozásban a szervezeti kommunikáció hatékonyságával kapcsolatos kutatások az álláshirdetések eltérő megfogalmazásának hatását általános keretek között vizsgálták, a jövevényszavak használatára, eltérő megfogalmazásra pedig nyelvészeti kutatásokban találhatunk kutatási eredményeket.
-
Talajkémiai változások szennyvíziszap komposzt kezelés hatására
40-48Megtekintések száma:69A Debreceni Egyetem, AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében 2003 tavaszán beállítottunk egy szennyvíziszap komposztos kisparcellás kísérletet. A kísérletben alkalmazott korlátozásmentesen felhasználható szennyvíziszap komposzt összetétele: 40% szennyvíziszap, 25% szalma, 30% riolit és 5% bentonit. A kísérleti területen négy kezelést vizsgálunk, a kontroll mellett 9, 18 és 27 t/ha dózisban juttatjuk ki és szántjuk be a talajba a szennyvíziszap komposztot. A parcellákat újrakezeltük 2006, 2009, 2012 és 2015-ben. a tesztnövények zöldborsó (Pisum sativum L.), tritikálé (x Triticosecale x Wittmack) és kukorica (Zea mays L.), melyek kiterített vetésforgóban követik egymást. A talajmintavétel során a növények betakarítása után, parcellánként 5 leszúrásból átlagmintát képezünk a 0-30 és 30-60 cm-es talajrétegekből. Az eredmények alapján a szennyvíziszap komposzt pozitív hatással van a talaj kémiai tulajdonságaira, növelve a kémhatás értékét és a szervesanyag mennyiségét.
-
A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)
25-36Megtekintések száma:263A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
-
Tisztességtelen banki gyakorlatok, avagy a működési kockázatkezelés elméleti és gyakorlati jelentősége napjainkban.
1-14Megtekintések száma:73Manapság a banki működési kockázatok, azon belül az üzletviteli kockázatok kezelése egyre hangsúlyosabb szerepet kap a kockázatkezelésen belül. A 2008-as pénzügyi krízis és részben ehhez kapcsolódva a magyar devizahitel-válság is rámutatott ennek jelentőségére. Mindkét válsághelyzet kirobbanásáért felelőssé tehetők többek között a tisztességtelen banki gyakorlatok, a fair bankolás elvének figyelmen kívül hagyása. A kutatásom célja választ találni arra a kérdésre, hogy mennyiben tekinthető tisztességtelen banki gyakorlatnak az, hogy a bankok ügyfeleikre számos olyan pénzügyi terméket, például biztosításokat, folyószámla-hitelkereteket erőltetnek rá, amelyekre egyáltalán nincs szükségük. Azt is vizsgálom, hogy az ügyfelek milyen mértékben vannak tudatában annak, hogy milyen kapcsolt termékeket vesznek igénybe, s mit jelent ez rájuk nézve kockázatvállalási szempontból. Kutatásom több részből épül fel. Elsőként a működési, üzletviteli kockázatok kerülnek definiálásra. Ezt követően Magyarországra fókuszálva a devizahitel-válság kialakulásában szerepet játszó értékesítői- és kereskedelmi banki gyakorlatokat vizsgálom, különös tekintettel a felmerülő üzletviteli kockázatokra vonatkozóan. Meghatározásra kerül, hogy mi minősülhet tisztességtelen banki gyakorlatnak. Elméleti áttekintésem végén számba veszem, hogy miért problémásak a mai magyar pénzintézetek által árusított kapcsolt termékek, valamint hogy az információs aszimmetria hogyan ver éket a bank és az ügyfél közé. Primer kutatást is folytatok kutatásom elkészítése során. Egy online kérdőív segítségével a magyar felnőtt lakosság folyószámla-konstrukciók közti választását vizsgálom. Az eredmények statisztikai módszerek segítségével kerülnek elemzésre.
-
A városi közösségi közlekedés vonzóbbá tételének lehetősége
58-66Megtekintések száma:121A városi közlekedés napjainkban jelentős kihívás elé állítja az ott lakókat. Az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett, a vírushelyzet miatt tovább erősödő személygépjármű forgalom is azt mutatja, hogy a lakosság a közösségi közlekedési eszközök használatáról az egyéni közlekedés irányába köteleződött el. Az élhető városi lét megteremtése érdekében sürgős lépéseket kell megtenni, amellyel a városi mobilitás a lakosság által elvárt módon fenntartható marad. Ehhez többféle eszköz áll a városok vezetőinek rendelkezésre. Ilyenek lehetnek a mikromobilitási eszközök használatának, a megosztáson alapuló rendszerek bevezetése, valamint a személygépjármű forgalom korlátozó intézkedések bevezetése. Ezek mellett kézenfekvő a közösségi közlekedés fejlesztése, a lakosság ezen irányba történő terelése. A legtöbb nagyváros napjainkban ebbe az irányba törekszik, azzal, hogy ezen hálózatait és szolgáltatásait fejleszti, annak érdekében, hogy ezen közlekedési rendszerek elérhetőségét és vonzerejét javítsa. Több európai nagyváros annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb arányban használja a közösségi közlekedést, azt részlegesen vagy teljes mértékben ingyenessé tette. Ez a törekvés hazánkban sem ismeretlen, hiszen a lakosság jelentős része több évtizede ingyenesen veheti igénybe ezen közlekedési formát. Ugyanakkor a teljes ingyenesség bevezetése esetén szükséges megvizsgálni annak hatásait gazdasági és társadalmi oldalról.
-
A korrupció, mint a demokratikus hagyományok hiányának kísérőjelensége, avagy gondolatok az 1945-ös demokráciakísérlet kudarcának margójára
15-26Megtekintések száma:58A történészek között évtizedek óta lezáratlan vita folyik arról a kérdésről, hogy 1945-ben volt-e demokrácia hazánkban, s ha igen, milyen volt ez a néhány átmeneti év, s mi okozta a demokrácia bukását. A tanulmány a demokratikus választási rendszer, a jogállamiság, a szabadságjogok tisztelete, az önkormányzatiság és civil önszerveződés korabeli állapota helyett egyetlen tényező, a demokratikus hagyományok meglétének, vagy hiányának kiemelésére tesz kísérletet, melyre általában kevesebb figyelem irányul, ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a tényező is része volt az 1945-ös demokráciakísérlet kudarcának. Talán meglepő, de egy társadalom politikai és erkölcsi tradíciói meghatározzák a demokrácia kifejlődésének és fennmaradásának esélyeit. Egy korrupt, erkölcsileg alacsonyabb nívón álló társadalomban nehezebb demokráciát létrehozni és stabilan működtetni. A demokráciának tehát nem csak az intézmények és a választások külsőségei jelentik a biztosítékát, hanem a benne élők gondolkodása, a viselkedésüket meghatározó normák is. A tanulmány többnyire szolnoki példákkal illusztrálja azon magyarországi sajátosságot, hogy a 20. században az egymást váltó rendszerek komoly demokrácia deficittel küzdöttek, ezért a társadalomban demokratikus hagyományok sem tudtak kialakulni, s így 1945-ben sem tudtak ilyen előzményekhez visszanyúlni. Ezért aztán a magyar társadalom 1945 után ugyanolyan korrupt társadalom képében tűnik fel előttünk, mint az 1945 előtti korszakokban. A korrupció pedig nem csak a politikusokat, hanem a társadalom alacsonyabb szintjein állókat is érintette, az egész társadalmat behálózta. Így a demokrácia megszilárdulásához a jövőben sem lehet elegendő a politikusok lecserélése és az intézmények megreformálása, ahhoz a társadalom egészének is változnia kell, legfőképpen gondolkodásmódjában, viselkedésében.
-
A Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlata (1853-1861)
60-69Megtekintések száma:37Az alábbi tanulmány keretében a neoabszolutizmus idejében működő Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlatát kívánom bemutatni. Ebben az időszakban hazánkban az osztrák büntetőtörvénykönyv volt hatályban, így kutatásom elsődleges szempontja, hogy a törvénykönyv rendelkezései hogyan érvényesültek a gyakorlatban. Másrészt olyan kérdésekre igyekszem választ adni, hogy mely bűncselekmények fordultak elő a leggyakrabban, melyek voltak a leggyakoribb elkövetési módok, mi jellemezte az elkövetői képet, és végül, hogy milyen mértékű büntetések kerültek kiszabásra a megjelölt időszakban.
-
Az idegennyelvű földrajzoktatás jelentősége az észak-alföldi régió két tanítási nyelvű középiskolai programjaiban
46-60Megtekintések száma:89Akárcsak országszerte, az észak-alföldi régióban is számos intézmény képviseli a kétnyelvűséget. A régió iskolaközpontjaiban évtizedes hagyományokkal rendelkező, jellemzően két tanítási nyelvű gimnáziumi és technikumi programok működnek, de Debrecent – mint nagy múltú iskolavárost és regionális központot – a nemzetközi tanrendű oktatás terén is több intézmény képviseli. Bár az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági és oktatáspolitikai változásai folyamatos újratervezésre és megújulásra késztették az iskolákat, a kétnyelvűséget képviselő programok népszerűsége töretlen, ami nem kis részben a tantárgyak idegen nyelven történő oktatásának is köszönhető. Az idegennyelvű tantárgyoktatás a szaktantárgyi tartalmak és a nyelvi fejlesztés célrendszerének összehangolásával rendkívül hatékonyan fejleszti a fiatalok nyelvtudását, formálja világképüket, ezzel növeli munkaerőpiaci értéküket és bővíti továbbtanulási lehetőségeiket. Jelen tanulmány szaktanári és kutatói szemszögből, egy készülőben lévő doktori disszertáció részkutatásainak (iskolai vizsgálatok, szaktantárgyi érettségi vizsgák, országos kérdőíves szaktanári felmérés) eredményein és tanulságain keresztül kívánja bemutatni a földrajz idegen nyelven történő tanításának-tanulásának szerepét és jelentőségét az észak-alföldi régió kétnyelvű középiskolai programjaiban. A részkutatásokból kiderül, hogy a földrajz idegen nyelven való tanítása régiószerte népszerű választás: a régióban kétnyelvűséget képviselő tizenöt középiskola többségében megjelenik, fontos szerepet játszik a technikumok képzési programjában, eredményességét pedig közel 1000 sikeres érettségi vizsga bizonyítja.
-
A városi közösségi közlekedés fenntartása
133-142Megtekintések száma:111A napjainkra egyre zsúfoltabbá váló városainkban a közösségi közlekedési eszközöket használók részarányának növelése elengedhetetlen az élhető környezet megtartása és a levegő minőségének javítása érdekében. Ehhez a szolgáltatás minél utasbarátabbá tétele, a lakosság számára minél könnyebben és rugalmasabban elérhető hozzáférés szükséges a közösségi eszközökhöz úgy, hogy az megfelelő alternatívát jelentsen az egyéni eszközökkel szemben. Önmagában a közösségi járműveket igénybe vevő utasok által megfizetett díjakból a szolgáltatás azonban nem tartható fenn, mivel az utazáshoz szükséges értékszelvények árai a lakosság árérzékenysége és a különféle közlekedési alternatívák miatt nem emelhetők jelentősebb mértékben. Ahogy az a világ legtöbb pontján, úgy hazánkban is a helyi közösségi közlekedés fenntartása, annak jellege miatt különböző mértékű támogatásra szorul. A szolgáltatás folyamatos fenntartásához az ellátásért felelős önkormányzatok és az állam hozzájárulása szükséges, melyek mértéke a hazai városokat vizsgálva eltérő arányt mutat.
