Évf. 3 szám 2 (2018)

Cikkek

Talajkémiai változások szennyvíziszap komposzt kezelés hatására

Megjelent:

2023-08-24

https://doi.org/10.30716/RSZ/2018/2/5

Szerzők

Tomócsik Attila,

Debreceni Egyetem, AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet

Aranyos Tibor József,

Debreceni Egyetem, AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet

Orosz Viktória,

Debreceni Egyetem, AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet

Füleky György,

Szent István Egyetem

Mészáros József,

Nyírségvíz Zrt.

Makádi Marianna

Debreceni Egyetem, AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet

Megtekintés

Pdf

Kulcsszavak

tartamkísérlet szennyvíziszap komposzt talaj kémiai tulajdonságai bentonit

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite

Kiválasztott formátum: APA

Tomócsik, A., Aranyos, T. J., Orosz, V., Füleky, G., Mészáros, J., & Makádi, M. (2023). Talajkémiai változások szennyvíziszap komposzt kezelés hatására. Régiókutatás Szemle, 3(2), 40-48. https://doi.org/10.30716/RSZ/2018/2/5

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A Debreceni Egyetem, AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében 2003 tavaszán beállítottunk egy szennyvíziszap komposztos kisparcellás kísérletet. A kísérletben alkalmazott korlátozásmentesen felhasználható szennyvíziszap komposzt összetétele: 40% szennyvíziszap, 25% szalma, 30% riolit és 5% bentonit. A kísérleti területen négy kezelést vizsgálunk, a kontroll mellett 9, 18 és 27 t/ha dózisban juttatjuk ki és szántjuk be a talajba a szennyvíziszap komposztot. A parcellákat újrakezeltük 2006, 2009, 2012 és 2015-ben. a tesztnövények zöldborsó (Pisum sativum L.), tritikálé (x Triticosecale x Wittmack) és kukorica (Zea mays L.), melyek kiterített vetésforgóban követik egymást. A talajmintavétel során a növények betakarítása után, parcellánként 5 leszúrásból átlagmintát képezünk a 0-30 és 30-60 cm-es talajrétegekből. Az eredmények alapján a szennyvíziszap komposzt pozitív hatással van a talaj kémiai tulajdonságaira, növelve a kémhatás értékét és a szervesanyag mennyiségét.

Hivatkozások

1. Stefanovics P., Filep Gy., Füleky Gy.: Talajtan. In: Stefanovics P. (szerk). Mezőgazda Kiadó, 2010.
2. Várallyay GY.: A talajdegradáció, mint környezeti stressz. In: Jávor A., Tamás J. (Szerk.). Környezetminőség életminőség. Tudományos Ülés. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Debrecen, 2004. pp. 21-31.
3. Kovács G.J., Csathó P. (Szerk.): A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, 2005.
4. Stolte J. – Tesfai M.- Øygarden L. - Kværnø S. – Keizer J. - Verheijen F. – PanagosP. - Ballabio C. - Hessel R. (Eds.): Soil threats in Europe; EUR 27607 EN; doi:10.2788/828742 (online). 2016.
5. Központi Satisztikai Hivatal: http://www.ksh.hu/stadat_eves_6_4
6. Mészáros J. – Tomócsik A. – Aranyos T.J. – Orosz V. – Makádi M.: Valóban veszélyes a szennyvíziszap komposzt? Biohulladék 11(1), 2017. pp. 27-30.
7. Pap J.– Pap JNÉ. K. E.: A talaj terhelhetőség vizsgálata szennyvíziszap növekvő adagjaival. „Talaj környezetvédelmének problémái” Tudományos Ülés. II. 47. 1984.
8. Barna D.: Szennyvíziszap-komposztok vizsgálata bioteszttel. Szakdolgozat. PATE-MTK Mosonmagyaróvár, 1998. pp. 5-14.
9. Gardner G.: A szerves hulladék újrahasznosítása. [In: Brown R. L., Flavin C., French H. (szerk.) A világ helyzete.]. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1998. pp. 110-128.
10. Lavado R.S.: Effects of sewage sludge application on soils and sunflower yield: quality and toxic element accumulation. J. Plant Nutr. 29, 2006. pp. 975–984.
11. Vermes L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998.
12. Kabata-Pendias A., Pendias H.: Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition). CRC PressLLC.Boca Raton, London, New York, Washington, D.C. 2001. Régiókutatás Szemle 2018 2. sz. DOI: 10.30716/RSZ/2018/2/5
13. Makádi M., Jakab I., Fuchs M., Michéli E.: Terepi segédanyag. Talajtani Vándorgyűlés. Nyíregyháza, 2008.
14. Makádi M.: Ásványi és szerves adalékanyagok hatása a nyírségi homoktalajok mikrobiológiai tulajdonságaira. Doktori Értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2010. [15] Huzsvai L, Vincze SZ.: SPSS-könyv. Seneca Books Kiadó. Debrecen, 2012.
15. Li Z., Shuman L.M.: Heavy metal movement in metal-contaminated soil profiles. Soil.Sci. 161(10), 1996. pp. 656-666.
16. Casado-Vela J., Sellés S., Navarro J., Bustamante M.A., Mataix J., Guerrero C., Gomez I.: Evaluation of composted sewage sludge as nutritional source for horticultural soils. Waste Management, 26, 2006. pp. 946-952.
17. Larchevêque M., Montès M., Baldy V., Dupouyet S.: Vegetation dynamics after compost amendment in a Mediterranean post-fire ecosystem. Agric. Ecosyst. Environ. 110, 2005. pp. 241–248.
18. Egiarte G., Camps M., Alonso A., Ruíz-Romera E., Pinto M.: Effect of repeated applications of sewage sludge on the fate of N in soils under Monterey pine stands. Forest Ecol. Manag. 216, 2005. pp. 257–269.
19. Wei Y.J., Li, Y.S.: Effects of sewage sludge compost application on crops and cropland in a 3- year field study. Chemosphere 59, 2005. pp. 1257–1265. [21] Aleksza L.-Dér S.: A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai. FVM Bio-Szaktanácsadó Bt., Budapest, 1998. pp. 136.
20. Zheljazkov V.D., Warman P.R.: Application of high Cu compost to dill and peppermint. J.Agric. Food Chem, 52, 2004. pp. 2615-2622.