Cikkek
Szervezeti kommunikáció elméleti áttekintése különös tekintettel a nyelvi hatásokra és kommunikációs zajokra
Megjelent:
May 23, 2023
https://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/8
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
How To Cite
Kiválasztott formátum:
APA
Székely, B. (2023). Szervezeti kommunikáció elméleti áttekintése különös tekintettel a nyelvi hatásokra és kommunikációs zajokra. Régiókutatás Szemle, 6(2), 82-88. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/8
Absztrakt
Jelen cikk célja, hogy szakirodalmi áttekintésen keresztül egységes képet adjon a kommunikáció általános aspektusairól, a kommunikációban megjelenő nyelvi hatásokról, valamint a szervezeti kommunikációban megjelenő zajokról és azok megoldásairól. Ha különböző tudományterületeket vizsgálunk, a kommunikáció alapfogalma eltérően jelenik meg. A kommunikáció során valamennyi esetben kommunikációs zajokat kell figyelembe venni. Zajként szerepelhetnek fizikai jelenségek, pszichikai tényezők, de zajként értelmezendők a nyelvi vagy intellektuális akadályok is, ahova például a jövevényszavak és eltérő megfogalmazás értelmezéséből eredő akadályokat is sorolhatjuk. Hazai vonatkozásban a szervezeti kommunikáció hatékonyságával kapcsolatos kutatások az álláshirdetések eltérő megfogalmazásának hatását általános keretek között vizsgálták, a jövevényszavak használatára, eltérő megfogalmazásra pedig nyelvészeti kutatásokban találhatunk kutatási eredményeket.
Hivatkozások
- Andok Mónika (2013): A hatékonyság fogalma eltérő kommunikációs modellekben. In: A hatékony kommunikáció. A kommunikáció oktatása 5. Szerk. Hungarovox Kiadó. p. 18-23.
- Antal Zsuzsanna – Dobák Miklós (2004): Vezetés és szervezés. Aula Kiadó. p. 24-28.
- Barrow, S. – Ambler, T. (2016): The employer brand: Origins of brand equity. Journal of Brand Equity. 4(3), p. 21-39. https://doi.org/10.1057/bm.1996.42
- Balázs László – H.Tomesz Tímea – H. Varga Gyula (2013): A kommunikáció elmélete és gyakorlata. Gramma Kiadó, p. 6-50.
- Barber, A.E. (1998): Recruiting employees: Individual and organizational perspectives. Thousand Oaks: Sage. p. 45-51.
- Belt, J. A. – Paolillo, J. G. P. (1982): The influence of corporate image and specificity of candidate qualifications on response to recruitment advertisement. Journal of Management, 8(1). p. 105-112. https://doi.org/10.1177/014920638200800107
- Bickart, B. – Schindler, R. M. (2001). Internet forums as influential sources of consumer information. Journal of Interactive Marking. p. 31–40. https://doi.org/10.1002/dir.1014
- Blundell, R. (2004): Effective Organisational Communication: Perspective, principles and practices (2nd end). FT Prentice Hall. p. 23-45.
- Boudreau, J.W. – Rynes, S.L. (1985): Role of recruitment in staffing utility analysis. Journal of Applied Psychology. 70, p. 354-366.
- Buda Béla (2011): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó. p. 34-37.
- Chapman, D.S. – Webster, J. (2003): The use of technologies in the recruiting, screening, and selection processes for job candidates. International Journal of Selection of Assessment. p. 113-120.
- Eschleman, K. – Mast, D. – Coppler, Q. – Nelson, J. (2019). Organizational factors related to attracting job seekers higher in hardiness. International Journal of Selection and Assessment. p. 169-179, https://doi.org/10.1111/ijsa.12245
- Feldman, D. C. – Bearden, W. O. – Hardesty, D. M. (2006): Varying the content of job advertisements: The effects of message specificity. Journal of Advertising. p. 123-141. https://doi.org/10.1007/s10869- 004-2231-1
- Fülöp Géza (1996): Az információ. ELTE BTK. p. 105. Gerbner, G. et al (eds.) (1969): The Analysis of Communication Content. Development in Scientific Theories and Computer Techniques. Wiley, New York. p. 103-109.
- Hajdu Miklós – Pintér Róbert – Somi Gábor – Székely Levente (2011): Ügyfélkommunikáció és ügyfélkapcsolatok az információs társadalomban. Excenter Füzetek VII. p. 73-78.
- Jakobson, R. (1969): Hang – jel – vers. Budapest, Gondolat Kiadó. p. 73-75.
- Keeling, A. K. – McGoldrick, P. – Sadhu, H. (2013). Staff Word-of-Mouth (SWOM) and retail employee recruitment. Journal of Retailing, 89(1), p. 88–104. https://doi.org/10.1016/j.jretai.2012.11.003
- Raátz Judit – Fercsik Erzsébet (1996): Kommunikáció és nyelvhasználat. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. p 50.
- Ryan, A. – Horvath, M. – Kriska, S. (2005). The role of recruiting source informativeness and organizational perceptions in decisions to apply. International Journal of Selection and Assessment. 2351–3249. https://doi.org/10.1111/j.1468-2389.2005.00321.x
- Rynes, S.L. (1991): Recruitment, job choice, and post-hire consequences: A call for new research directions. In M.D. Dunnette and L.M. Hough (Eds) Handbook of industrial and organisational psychology, 2 nd edition. Vol. 2. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press. p. 399-444.
- Székely Kinga Katalin (2019): A munkáltatói márkaépítés kommunikációs vetülete a vidéki kis- és középvállalkozásoknál. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században. 2019/2 kötet. p. 122-134.
- Veres Zoltán – Szilágyi Zoltán (szerk. 2005): A marketing alapjai. Perfekt Kiadó. p. 23-34.
- Verwaeren, B. – Van Hoye, G. – Baeten, X. (2017): Getting bang for your buck: The specificity of compensation and benefits information in job advertisements. The International Journal of Human Resource Management. p. 2811–2830. https://doi.org/10.1080/09585192.2016.1138989
- Vinnai Edina – Czékmann Zsolt (2014): Szervezeti kommunikáció a hatósági eljárásokban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. p. 11-13.
- Wilden – Gudergan – Lings (2010): Employer branding: Strategic implications for staff recruitment. Journal of Marketing Management, 26(1–2). p. 56–73. https://doi.org/10.1080/02672 57090 3577091
