Keresés
Keresési eredmények
-
The right to take collective action in EU law based on the European Pillar of Social Rights and the recent case law of the CJEU
9-24Megtekintések száma:239Jelen tanulmány a kollektív fellépéshez és megállapodáshoz való alapvető munkavállalói jog köré épül. E jogosultság szilárdan beágyazott ugyan a munkajogi szabályozások többségében, de az Európi Unió szociálpolitikájának (munkajogi szabályainak) köszönhetően önállóan, sajátos jelentéstartalommal is vizsgálatra érdemes. Akár alapjogi, akár alapszerződési, akár irányelvi oldalról közelítünk e jog felé, annak tartalma és gyakorlati hatékonysága számos nehezen megítélhető kérdésre mutat, ezeket pedig a szociális természetű jogvédelem iránti igény és a gazdasági alapszabadságok szükségszerű kollíziója katalizálja. Kutatásom során e jog – kiegészítve néhány további, kapcsolódó kollektív munkavállalói jogosultsággal – vizsgálatát az Európai Unió Bíróságának újabb ítélkezési gyakorlata, illetőleg a Szociális Jogok Európai Pillére jelentette átfogó szociálpolitikai reform segítségül hívásával elemzem.
This paper is built around the workers’ fundamental right to take collective action and collective bargaining. Although, this right is firmly embedded in the majority of labour law systems in the social policy (meaning labour law, too) of the European Union, it is worth analysing it separately with an independent meaning. We can approach this right from the fundamental rights, the fundamental treaties or from certain directives, so we can find several questions that are difficult to answer properly. These problems are mostly catalysed by the necessary collision between the need for socially motivated legal protection and the fundamental economic freedoms. In my research, I analyse this right – along with some other connected ones – with the help of the recent case law of the Court of Justice of the European Union and the European Pillar of Social Rights because the latter highlights the holistic approach in the current reforms of EU social policy.
-
Balancing Work and Life: New Developments in the Field of Legal Protection of Workers
25-44Megtekintések száma:191Jelen tanulmány a munka és a magánélet összehangolásának időszerű munkajogi kérdéseivel foglalkozik. A vizsgálat aktualitását az (EU) 2019/1158 irányelv adja, amely meglévő jogalkotási alapokra építkezve számos kérdésben jelentős újdonságot hoz e szabályozási területen, felfrissítve a gyermeket nevelő munkavállalókat érintő egyenlő foglalkoztatási kritériumrendszer kulcselemeit. A feldolgozott szabályozás illeszkedik a Szociális Jogok Európai Pillére által kijelölt magas szintű szociális, munkavállalói jogvédelmi irányvonalba, így a kidolgozásban e szempont is szerepet kap. Elemzésemben az új irányelv szabályozási hátterére, tárgyára, alapjogi kötődésére és a potenciálisan megerősödő munkavállalói jogvédelmet körülíró újabb irányelvi normákra koncentrálok. Ezek szintézise alapjén pedig következtetéseket vonok le az új szabályozás prognosztizálható jövőbeli hatásaira nézve.
The present study deals with the current labour law questions of balancing work and private life. The topicality of the study is supported by Directive (EU) 2019/1158 which, built on the existing legislative basis, brings several novelties in this regulative area refreshing the key elements of the criteria of equal employment referring to the employees raising children. The researched regulation fits into the high level, socially motivated; worker-protection Directive designated by the European Pillar of Social Rights, consequently, this aspect also plays a role in elaboration. In my analysis, I concentrate on the regulative background, subject of the new Directive, as well as its connection to fundamental social rights and the new norms describing the potentially strengthening legal protection of workers. I draw conclusions based on their synthesis about the predictable future effects of the new regulation.
-
A szociális farmszolgáltatást igénybe vevő fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alapjogi védelme
83-100Megtekintések száma:192Jelen tanulmány a szociális farmszolgáltatást igénybe vevő hátrányos helyzetű személyeket – azok közül is kifejezetten a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket – megillető azon alapjogokat vizsgálja, melyek elengedhetetlenek számukra foglalkoztatásuk biztosítása érdekében. Ezek az emberek nagyon gyakran kiszorulnak a munkaerő-piacról, sőt meg sem tudnak jelenni ott. Ezért bírnak nagy jelentőséggel számukra az Alaptörvényben biztosított alapjogok, melyek lehetővé teszik ezeknek az embereknek (is), hogy egyenlően bánjanak velük, és lehetőséget kapjanak a foglalkoztatásra. Az alkotmányos védelem megvalósulását továbbá munkajogi és szociális jogi jogszabályok is megerősítik.
-
A Bérgarancia Alap jelentősége a munkaügyi jogvédelem keretei között
177-192Megtekintések száma:218A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, illetve az általa szabályozott garanciarendszer vizsgálata napjainkban különösen aktuális, hisz a lassan két éve tomboló koronavírus-járvány okozta válság nyomaival összefüggésben egyre több munkáltató vált és válik fizetésképtelenné Magyarországon. Az eljárás alá vont munkáltatók pedig sok esetben nem képesek munkavállalóik irányába bérfizetési kötelezettségüket teljesíteni, így az államnak kell a pénzben egzakt módon kifejezhető értékek – az elvégzett munka, illetve annak pénzbeli/anyagi ellentételezése –, és ezzel együtt a munkavállalók szociális biztonságának védelmét szavatolnia. Jelen tanulmányban a fizetésképtelen munkáltatók által teljesítendő munkabérek fedezetéül szolgáló Bérgarancia Alap alkalmazhatóságát vizsgáljuk az említett szociális biztonság, valamint a munkavállalók igényérvényesítésének szemszögéből.
-
A szociális dömpinghelyzet a határon átnyúló kollektív alku és fellépés tükrében: Egy dilemma jog és gazdaság metszéspontjában, az Európai Unió joggyakorlata és a nemzetközi sztenderdek
180-202Megtekintések száma:172Jelen tanulmányban ismertetem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) célkitűzéseit, a kollektív alku és fellépés során született egyezményeket, ezek tekintetében az ILO felügyeleti szervei által követett gyakorlatot. A szociális dömpinghelyzet fogalmának ismertetését követően konkrét példákon keresztül mutatom be az Európai Uniónak a gazdasági alapszabadságok és a tárgybeli kollektív munkavállalói jogok közötti ellentétek terén követett gyakorlatát, a nemzetközi sztenderdek tükrében. Megállapításom, hogy a gazdasági szabadságok és a munkavállalói alapjogok közötti, az előbbiek javára fennálló hierarchikus viszony az uniós jog alapján sem tartható fenn.
-
A sztrájkhoz való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában
115-133Megtekintések száma:243A sztrájkhoz való jog a munkaharc egyik formájaként a kollektív munkajog területének kiemelkedően fontos és sokat tárgyalt kérdésköre, különösen korlátozhatóságának terjedelme miatt. A munkajogviszony egyik meghatározó jellemzője, hogy a munkáltató és a munkavállaló között hierarchikus viszony alakul ki (függő munka), amelyben az utóbbi alárendelt helyzetben van. A munkavállaló személyi és gazdasági függése a munkáltatótól előbbi gazdasági és szociális kiszolgáltatottságát eredményezi, ami a felek között a polgári jogra jellemző egyensúlyi helyzetet megbontja, és így egyfajta erőbeli egyenlőtlenség alakul ki köztük. Ezen helyzetek kiegyensúlyozására szolgáló eszközök egyike a sztrájkhoz való jog, amely lényegében a munkavállaló ellenállási joga, „a kollektív önrendelkezés egyik kifejező formája”.
-
A fenntartható foglalkoztatás kihívásai
111-128Megtekintések száma:215Amikor a zöld megállapodás szerint, újra kell gondolni a tiszta energiaellátásra irányuló szakpolitikákat (lásd a gazdaság, az ipar, a termelés és a fogyasztás, a nagyléptékű infrastruktúra, a közlekedés, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az építőipar, az adópolitika, a szociális ellátások) mit jelent ez valójában a foglalkoztatás szempontjából? Vajon mit jelentene a munka világának, ha a foglalkoztatás középpontjába a fenntarthatóság, a klíma védelme és a társadalom közös érdekei állnának? Az áttérés egy zöldebb gazdaságra milyen változásokat idézne elő a munkaerőpiacon? Hogyan érintené ez az egyébként is kiszolgáltatott munkavállalói rétegeket? Ezekre a kérdésekre már létezik egy lehetséges válasz: a zöld munka, amelyet jelen tanulmányban vizsgálunk meg.
-
A munkaidő-szervezés alapvető forrásai történeti perspektívából: Státusz vagy kontraktus?
Megtekintések száma:1A státusz és a kontraktus fogalmai a klasszikus és kortárs nemzetközi munkajogi szakirodalom gyakran használt, bevett, jó magyarázóerővel bíró elemzési kategóriái. Mivel a fogalmak értelmezése koronként és szerzőnként változó, az utóbbi időszak magyar jogirodalma kevés figyelmet szentelt a jogfejlődés e fogalompár mentén való értelmezésének, noha az a hatályos jog tendenciáinak megragadásában is hatékony kapaszkodóul tudna szolgálni. Jelen tanulmány kísérlet e fogalmak alkalmazására egy változékony és konfliktusos jogterület, a munkaidő szabályozási tendenciáinak leírásához.
-
Paradigmaváltás a környezeti problémák kezelésében: Az ökoszisztéma-szolgáltatás koncepció és jogi vetületei
98-113Megtekintések száma:169A sokasodó és máig megoldatlan globális környezeti problémák kezelésére újabb és újabb megoldások, koncepciók láttak napvilágot. ezek azonban nem tettek lehetővé olyan szoros párbeszédet a különböző tudományterületek (természet- és társadalomtudományok), területhasználók, illetve döntéshozók között, hogy a döntően interdiszciplináris kihívásokra megfelelő válaszokat adjanak. A napjainkra mindinkább teret hódító ökoszisztéma-szolgáltatások koncepció éppen ezt próbálja orvosolni, azonban alkalmazásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés. A tudományos világ és a politikai döntéshozók közötti híd azonban felépülni látszik, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres környezet-, illetve természetvédelemnek, és a sokat hangoztatott fenntartható fejlődés megvalósulásának is.
-
Jogértelmezési kérdések a szakszervezet jogállásával kapcsolatban
79-95Megtekintések száma:682Tanulmányomban – a teljesség igénye nélkül – néhány olyan, a gyakorlatban felmerülő jogértelmezési kérdést teszek elemzés tárgyává, melyek plasztikusan világítanak rá arra a kérdésre, hogy a tételes magyar munkajogi szabályozás egyes elemei milyen gyakorlati problémákat vetnek fel, és eltérő értelmezési lehetőségeket nyitnak meg a szakszervezetek jogállásával, illetve jogaik gyakorlásával összefüggésben. Ennek keretében vizsgálom a szakszervezetek jogi természetét, így magát az (elsősorban jogi) meghatározást és a szakszervezet célját, különös tekintettel a „munkaviszonyon túli” szervezkedési lehetőségekre. Ezt követően a jogálláshoz kapcsolódó státuszkérdések és polgári jogi tartalommal is bíró, ugyanakkor munkajogi szempontból idejétmúlt fogalmak bemutatására teszek kísérletet (a „tisztségviselő” és az ún. „felsőbb szerv” értelmezési lehetőségei). Végül a kollektív szerződés megkötéséhez kapcsolódóan a szakszervezeti szövetség kollektív szerződéskötési lehetőségeit vizsgálom, úgy, hogy az egyes vizsgált kérdésekhez de lege ferenda javaslatokat fogalmazok meg.