Keresés

Keresési eredmények

• Technológia a jog szolgálatában? – kísérletek az adatvédelem területén

  33-45

  Balogh Zsolt György

  Kiss Attila

  Polyák Gábor

  Szádeczky Tamás

  Szőke Gergely László

  Megtekintések száma:

  210

  A technológia fejlődésének társadalomra gyakorolt hatása a társadalomelmélet kedvelt témaköre az elmúlt ötven évben: számtalan szakirodalmi forrás elemzi az információs társadalom kialakulását és az informatikai és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait. E társadalmi változások aztán jellemzően leképeződnek a jogalkotásban is, rendszerint több-kevesebb késéssel követve azokat. Az Európai Unió információs társadalom- és médiapolitikájának jogalkotási eredményei, az ahhoz kapcsolódó folyamatos szakmai és éles politikai viták, és egy új jogterület, az infokommunikációs jog kialakulása egyértelműen mutatja ennek jelentőségét.

• Elosztott mesterséges intelligencia fejlesztés blokklánc alapon az adatvédelem érvényesülése érdekében

  9-27

  Eszteri Dániel

  Megtekintések száma:

  572

  A tanulmány célja bemutatni néhány olyan alapvető adatvédelmi jogi elvet, amelyek alkalmazásával megfeleltethető lehet a blokkláncban kezelt személyes adatok és azokkal végzett automatikus döntéshozatal technológiája az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírásainak. Az ilyen típusú rendszerek fejlesztése során a „beépített adatvédelem” elvére helyezi az elemzés a hangsúlyt. Feltevésem, hogy mivel a blokklánc elosztott alapú adatkezelést lehetővé tévő hálózat, ezért az abban résztvevő minden egyes csomópont adatkezelése vagy adatfeldolgozása során érvényesülnie kell bizonyos előre meghatározott, már a fejlesztés során kollektívan beépített és jelen lévő absztrakt adatkezelési mintázatoknak. A jobb megértés érdekében az emberi tudatot és annak tudatos és tudattalan tartalmakkal való „feltöltését” hoztam analógiaként. Fő célom ezáltal rávilágítani arra, hogy a blokklánc és a gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligencia két olyan technológia, amelyek összekapcsolása alkalmas komoly automatikus döntéshozó rendszerek (ún. „elosztott MI”) fejlesztésére. Ezen elosztott MI-t használó rendszerek adatvédelmi jogi megfelelése a nagyon komoly kockázatok miatt olyan kulcskérdés, amivel – a technológia fejlődési irányait szem előtt tartva – érdemes komolyabban is foglalkozni.

• A bizalmasság és a nyilvánosság aktuális kihívásai az információbiztonság tükrében

  24-41

  Szádeczky Tamás

  Szőke Gergely László

  Megtekintések száma:

  171

  Az elmúlt évtizedekben többször felmerült, hogy a különböző technológiai megoldások miként segíthetik egyes normatív, jogszabályban foglalt előírások érvényesülését. A technológiának a jog szolgálatába állítására több konkrét példát is találni, a szerzői jogi digitális jogkezelési rendszerektől kezdve egyes médiatartalmak szűrésén keresztül az adatvédelmi szabályok érvényesülését segítő megoldásokig. E technológiai megoldások fontos jellemzője, hogy igyekeznek ténylegesen megakadályozni azokat a magatartásokat, amelyeket a jogi szabályozás nem tesz lehetővé. Ugyanakkor a jogszabályok sokszor magukat a technológiai megoldásokat is védik, és például azok kijátszását szankcionálják. Jelen tanulmány e gondolati keretrendszerben igyekszik feltárni az információbiztonsági intézkedésekre vonatkozó szabályok, és az ezen intézkedésekkel támogatott titokvédelmi és nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok általános összefüggéseit, így közvetve kijelölni az információbiztonságnak a jogrendszerben elfoglalt helyét is, és rámutatni olyan ellentmondásokra, amelyek ez idáig a magyar jogirodalomban nem vagy csak marginálisan jelentek meg.

• A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti adatvédelmi viszony munkaerő-kölcsönzés esetén

  70-82

  Boros Anita

  Székely Barnabás

  Megtekintések száma:

  169

  Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti adatvédelmi viszonyt gyakran nem megfelelően határozzák meg, ami a személyes adatok védelméhez fűződő, valamint a munkaerő-piaci jogok és kötelezettségek megsértéséhez vezet. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó relációjában történő munkavállalói adatkezelések önálló adatkezelői adattovábbításnak, közös adatkezelésnek vagy adatfeldolgozásnak minősülnek-e, ami által pontosan megállapíthatóvá válik, kinek kell megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtania annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok kezelése az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozásával (GDPR) összhangban történjen.

• Then and now: laws on first and second generation biometric systems

  78-90

  Simó Ferenc Zoltán

  Megtekintések száma:

  228

  Habár a társadalom számára a biometrikus rendszerek kétségkívül nagy jelentőségűek és biztonságtechnikai szempontból tagadhatatlan előnyöket nyújtanak, nem szabad elfelejtenünk, hogy e rendszerek használatakor a magánszférát egyre fokozottabban érintő kockázatok jelenléte is kétségbevonhatatlan. Ezen kockázatok figyelembevétele és maguknak a rendszereknek az alapos és részletes ismerete szükségesnek tűnik ahhoz, hogy a felmerülő problémák jogi megoldásai is követhessék a szinte feltartóztathatatlanul terjedő és fejlődő technológiákat. Minél több szektor szánja rá magát a biometrikus rendszerek használatára, annál markánsabban jelentkezhetnek a magánszférát érintő kockázatok is, például adatvédelmi, illetve kódolási problémákat illetően.

  Although the security benefits these technologies offer security benefits to our society, their widespread application can involves and clearly leads to serious legal issues and concerns, including technological encounters, disputes and grave concerns for individual citizens’ rights of privacy. Various forms of identification, such as driving licenses, passports, and other identity cards, are progressively being combined with biometric information used by ever-changing and more advanced systems. With no doubts, it can stated as well that the use of them will be spread to other sectors too. Therefore, It safe to assume that this noticeable prosperity of personal information will involve and ache for more advanced data protection measures, encryption technologies, and other safeguarding measures, both to inspire their acceptance and use by the civilian population and to keep this critical information from falling into the wrong hands.

• A digitális hagyaték egyes szabályozási kihívásai, különös tekintettel az adatvédelmi aspektusokra

  84-98

  Schubauer Petra

  Megtekintések száma:

  295

  A digitális hagyaték komplexitása miatt jogilag egységesen nem megítélhető. A digitális hagyaték vagyoni jellegű elemeire az öröklési jog szabályai vonatkoznak, míg a személyiségi jellegű elemeire az adatvédelmi jog és a kegyeleti jog rendelkezései alkalmazandók. Hatályos jogrendszerünkben az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása nyomán beemelésre került a hazai jogba az adatalany halála utáni személyes adatok védelme, valamint a kegyeleti jogok továbbra is biztosítják az adatalany emlékét sértő magatartás ellen a bírósághoz fordulás jogát.

• A biztosítási tevékenységet érintő innovációk egyes adatkezelési kérdései a GDPR tükrében

  62-83

  Certicky Mário

  Megtekintések száma:

  144

  A technológiai újítások a gazdaság számos szektorát, így a biztosítást is érintik. Ezen innovációk közül az IoT (Internet of Things) alapú megoldások emelhetőek ki, amelyek legfőbb jellemzője, hogy az internetre kapcsolás segítségével valós idejű és folyamatos adatgyűjtést végeznek, így optimalizálva a biztosító által végzett kockázatkezelést. Tekintettel arra, hogy az így gyűjtött adatok jelentős szelete személyes adatnak minősül, alkalmazni kell az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályait. A biztosítás intézményét érintő technológiák adatvédelmi szempontú vizsgálata számos problémát vet fel, amelyek álláspontom szerint jelentősen akadályozzák e technológiai vívmányok alkalmazását. A tanulmány célja, hogy feltárja ezeket a problémákat és kísérletet tegyen ezek megoldására irányuló javaslatok megtételére.

• A Case Study on the Interaction Between the General Data Protection Regulation and Artificial Intelligence Technologies

  45-57

  Gültekin Várkonyi Gizem

  Megtekintések száma:

  244

  A tanulmány az Európai Unió (EU) hivatalosan publikált dokumentumaiban felvetett, a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásával kapcsolatos problémák általános áttekintését adja, és ezeket a problémákat a magyar szakemberek szemszögéből esettanulmányként mutatja be. Annak ellenére, hogy uniós szinten már javasoltak egy új, a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet, a cikk az adatvédelemre vonatkozó konkrét szabályokat és elveket értékeli, mivel az adatok jelentik a mesterséges intelligencia-rendszerek lelkét, és az ilyen adatok védelme az uniós jogszabályokban az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) által rögzített alapvető jog. A tanulmány rámutat, hogy az MI-rendszerekben a GDPR hatékony és egységes alkalmazása problémás lehet, mivel a szakértők a felvázolt szituációra vonatkozó jogi kérdésekre eltérő válaszokat adtak.

  This paper presents a general overview of the problems regarding the regulation of artificial intelligence (AI) raised in the official published works of the European Union (EU) and interprets these problems from the perspective of the Hungarian experts as a case study. Even though a new regulation on AI has already been proposed at the EU level, the paper evaluates specific rules and principles regarding data protection since data is the lifeblood of AI systems and the protection of such data is a fundamental right enshrined in the EU legislation via the General Data Protection Regulation (GDPR). The result of the study shows that the application of the GDPR on AI systems in an efficient and uniform way might be at stake since different outputs were generated by the experts to the same legal questions deriving from a scenario presented.

• A közszférára vonatkozó adatvédelmi szabályok a GDPR tükrében

  39-54

  Váradi Szilvia

  Megtekintések száma:

  459

  Az Európai Unió adatvédelmi reformjának eredménye az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 2018. május 25-én lépett hatályba, és mind a magánszektorra, mind a közszférára jelentős hatást gyakorolt. A rendelet fő célja az érintett adatalany személyes adatai feletti ellenőrzési jogának megerősítése, így a GDPR több jelentős változást és szigorítást hozott a közhatalmi szervek és testületek személyes adat kezelési tevékenységére nézve is. Így például, míg az adatalany hozzájárulása az adatkezeléshez a magánszektorban kiemelkedő jelentőséggel bír, és az adatkezelés egyik jogalapja, addig a közszféra tekintetében több kivételt is találhatunk, mint az elfeledtetéshez való jog, az adathordozhatóság, az adatvédelmi hatásvizsgálat, amelyek kevés jelentőséggel bírnak, azonban találunk olyan érintetti jogot is, mint a tiltakozáshoz való jog, amely épp a közhatalmi szervekkel szemben érvényesíthető. Jelen tanulmány célja a GDPR ezen speciális szabályainak feltárása és elemzése, annak érdekében, hogy a napjainkban is tapasztalható bizonytalanságok feloldhatókká váljanak.