Jog- és államtudomány

A képviselőjelölt-állítás hazai szabályozása és adatvédelmi összefüggései

Megjelent:
2026-04-25
Szerző
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2026 Pro Futuro

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Tapasztó, D. (2026). A képviselőjelölt-állítás hazai szabályozása és adatvédelmi összefüggései. Pro Futuro, 15(2). https://doi.org/10.26521/profuturo/2025/2/16253
Absztrakt

A tanulmány a hazai jelöltállítási rendszer adatvédelmi összefüggéseit elemzi. A képviselőjelölt állítása Magyarországon az ajánlásgyűjtés jogintézményére épül, amely szükségszerűen a választópolgárok személyes adatainak kezelésével jár. Ez számos adatvédelmi dilemmát vet fel, amelyek közül a legfontosabbak: a) politikai véleményre utal-e a választópolgári ajánlás, b) milyen adatjogi szerepet töltenek be az ajánlásgyűjtők, c) meddig folytatható jogszerűen az ajánlások gyűjtése és d) kaphatnak a választópolgárok tájékoztatást arról, hogy személyes adatuk ajánlóíven szerepel-e. A vizsgálat dogmatikai elemzésre támaszkodik: áttekinti és értékeli a hazai és európai joganyagot, a hatósági állásfoglalásokat és a releváns szakirodalmat. A tanulmány rámutat arra, hogy a szabályozás fejlődése az adatvédelmi garanciák fokozatos beépítését jelzi, ugyanakkor több ponton még mindig az adatvédelmi jog logikájától eltérő, sőt, azzal ellentétes szabályozási megoldásokat alkalmaz.

Hivatkozások
  1. CSERNY Ákos (szerk): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018
  2. CSERNY Ákos (szerk.): Választási dilemmák, Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2015.
  3. CSERNY Ákos–PÉTERI Attila: Választójogi és népszavazási kommentárok. Wolters Kluwer, Budapest, 2017.
  4. CSERNY Ákos: A választójogi szabályozás néhány aktuális kérdése a 2010. évi választások tükrében. Új Magyar Közigazgatás, 2010/12.
  5. DEZSŐ Márta – BRAGYOVA András: A választási rendszerek általános vonásai és jellemzői a nyugat-európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Budapest, 1990.
  6. DEZSŐ Márta – TÓTH Zoltán: Választás és választási eljárás. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002.
  7. LUKACS, John: A huszadik század rövid története. POKET Publishing, Budapest, 2020.
  8. LUKACS, John: A történelmi Hitler. Helikon Kiadó, Budapest, 2024.
  9. DARÁK Péter–KOLTAY András (szerk.): Ad Astra Per Aspera: Ünnepi kötet Solt Pál 80. születésnapja alkalmából. Pázmány Press, Kúria, Budapest, 2017
  10. JÓRI András (szerk.): A GDPR magyarázata. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2018.
  11. MAJTÉNYI László: Az információs szabadságok, adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága. Complex Kiadó, Budapest, 2006.
  12. PÉTERFALVI Attila – RÉVÉSZ Balázs – BUZÁS Péter (szerk.): Magyarázat a GDPR-ról. Wolters Kluwer, Budapest, 2021.
  13. PETRÉTERI József: Magyarország alkotmányjoga I. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2013.
  14. ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Helikon Kiadó, Budapest, 2023.
  15. SZABÓ Endre Győző (szerk.): Az Infotörvénytől a GDPR-ig, Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2021.
  16. THOMPSON, Andrew: ’Restoring Hope Where All Hope Was Lost’: Nelson Mandela, the ICRC and the Protection of Political Detainees in Apartheid South Africa.” International Review of the Red Cross (2005), vol. 98, no. 903, 2016.