Jog- és államtudomány

A képviselőjelölt-állítás hazai szabályozása és adatvédelmi összefüggései

Megjelent:
2026-04-25
Szerző
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2026 Pro Futuro

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Tapasztó, D. (2026). A képviselőjelölt-állítás hazai szabályozása és adatvédelmi összefüggései. Pro Futuro, 15(2). https://doi.org/10.26521/profuturo/2025/2/16253
Absztrakt

A tanulmány a hazai jelöltállítási rendszer adatvédelmi összefüggéseit elemzi. A képviselőjelölt állítása Magyarországon az ajánlásgyűjtés jogintézményére épül, amely szükségszerűen a választópolgárok személyes adatainak kezelésével jár. Ez számos adatvédelmi dilemmát vet fel, amelyek közül a legfontosabbak: a) politikai véleményre utal-e a választópolgári ajánlás, b) milyen adatjogi szerepet töltenek be az ajánlásgyűjtők, c) meddig folytatható jogszerűen az ajánlások gyűjtése és d) kaphatnak a választópolgárok tájékoztatást arról, hogy személyes adatuk ajánlóíven szerepel-e. A vizsgálat dogmatikai elemzésre támaszkodik: áttekinti és értékeli a hazai és európai joganyagot, a hatósági állásfoglalásokat és a releváns szakirodalmat. A tanulmány rámutat arra, hogy a szabályozás fejlődése az adatvédelmi garanciák fokozatos beépítését jelzi, ugyanakkor több ponton még mindig az adatvédelmi jog logikájától eltérő, sőt, azzal ellentétes szabályozási megoldásokat alkalmaz.

Hivatkozások
  1. CSERNYI Ákos: A parlamenti választások jelölési rendszerei az uniós országokban. In: Cserny Ákos (szerk.): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018.
  2. CSERNYI Ákos–PÉTERI Attila: Nagykommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez. 2025. január 1. időállapotú, 2025. évi Jogtár-formátumú kiadás
  3. CSERNY Ákos–RÉVÉSZ Balázs: Adatvédelmi szempontok érvényesülése a választási eljárás során. In: Cserny Ákos (szerk.): Választási dilemmák, Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2015.
  4. CSERNY Ákos: A választójogi szabályozás néhány aktuális kérdése a 2010. évi választások tükrében. Új Magyar Közigazgatás, 2010/12.
  5. FÁBIÁN Adrián–FAZEKASNÉ PÁL Emese: Választási szervek az Európai Unió tagállamaiban. In: Cserny Ákos (szerk.): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018.
  6. HAJNAL Péter: „Mondd, te kit választanál?” Választások Magyarországon 2014-ben. In: Darák Péter–Koltay András (szerk.): Ad Astra Per Aspera: Ünnepi kötet Solt Pál 80. születésnapja alkalmából. Pázmány Press, Kúria, Budapest, 2017
  7. JÓRI András (szerk.): A GDPR magyarázata. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2018.
  8. MAJTÉNYI László: Az információs szabadságok, adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága. Complex Kiadó, Budapest, 2006.
  9. RÉVÉSZ Balázs: A politikai kampányok és a választások adatvédelmi vetülete egyes EU-országokban. In: Cserny Ákos (szerk.): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018.
  10. Európai Bizottság: A Bizottság iránymutatása uniós adatvédelmi szabályok választásokkal összefügésben történő alkalmazásáról, COM(2018) 638 final, Brüsszel, 2018. szeptember 12., elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52018DC0638&from=DE
  11. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a választásokkal kapcsolatos adatkezelésekről. Budapest, 2019. Elérhető: https://www.naih.hu/adatvedelmi-ajanlasok?download=145:a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-ajanlasa-a-valasztasokkal-kapcsolatos-adatkezelesekrol
  12. Nemzeti Választási Iroda: Ajánlás ellenőrzés tájékoztató. Budapest, 2024.03.05. Elérhető: https://www.valasztas.hu/ajanlas-ellenorzes-tajekoztato