Keresés

Keresési eredmények

• A német és olasz felismerési kísérletek üzenetei

  78-89

  Fenyvesi Csaba

  Megtekintések száma:

  166

  Minden jogállam büntető igazságszolgáltatása törekszik a „justizmord” esetek elkerülésére. Sajnálatos módon ez nem mindig sikerül. Ezen állítás alátámasztására magyar és külföldi példák is felmutathatók.  A világban és Magyarországon folytatott kutatások és a bemutatott valós esetek is felszínre hozták, hogy a justizmordok mögött a felismerésre bemutatás nyomatékos szereppel bír napjainkban is. Így elemi érdek, hogy megelőzési megoldásokat dolgozzunk ki, illetve feltárjuk, hogy mi okozza ezen sokszor végzetes kimenetelű félrecsúszásokat.  Ennek érdekében a szerző megvizsgálja a felismertetési metodikát a német és olasz végrehajtási szabályok és ajánlások tükrében. A tanulmány végén pedig megfogalmazza a lehetséges jogi és kriminalisztikai fejlesztési lehetőségeket, a modellekből levont tanulságokat, a hatékonyságot és a tisztességes (fair) eljárást szolgáló következtetéseket.

• Reklámtilalmak a belső piacon: a tagállami hatáskör határai a külföldi szerencsejátékokra vonatkozó magyar reklámtilalom példája alapján

  12-23

  Leidenmühler Franz

  Fodor László(Fordító)

  Balogh Judit(Fordító)

  Bartha Ildikó(Fordító)

  Megtekintések száma:

  506

  Az Európai Unió jogának egyik fontos célkitűzése a belső piac megvalósítása. A tagállami kereskedelmi szabályok – mint például a reklámkorlátozások vagy reklámtilalmak – egy része tagállamonként jelentősen eltér. A belső piacon így mindenekelőtt az áruk szabad mozgását, valamint a szolgáltatások szabad áramlását akadályozhatják. Ennélfogva a gazdasági szabadságok érvényesülésének elősegítése érdekében az Európai Bíróság számos ítéletében meghatározta a tagállami reklámszabályok uniós jogi korlátait. Különösen az EUMSZ 56. cikke szerinti „szolgáltatások szabad áramlása” biztosítható csak abban az esetben, ha a határon átnyúló szolgáltatáskínálatot is megfelelő módon lehet reklámozni. E szabályozási hátteret fgyelembe véve az alábbiakban vizsgált, a szerencsejátékszolgáltatások reklámtilalmáról szóló magyar előírás [az 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 2. §-ának (7) bekezdése] különösen problematikusnak tűnik. Mindenekelőtt azért, mert ez a rendelkezés nem csupán a belföldön, hanem az Európai Unió más tagállamaiban (jogszerűen) kínált szolgáltatások reklámjára is vonatkozik.

• A környezeti felelősség határai: a vendégszerkesztő összegzése

  189-198

  Pump Judit

  Megtekintések száma:

  293

  A zárótanulmány kísérletet tesz a különszámban megjelenő tanulmányok rendszerbe foglalására, felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző megközelítésekből fakadó eltérő határok ellenére kialakítható olyan keret, mely mindegyik megközelítést képes magában foglalni. A környezeti felelősség a tanulmányokon keresztül más-más tartalommal töltődik fel. Bár e tartalmat befolyásoló szereplőket és tényezőket a szerzők sokszor különbözőképpen értékelik, mégis egyértelmű, hogy ugyanarról szólnak, csak más összefüggésben helyezik el a környezeti felelősséget és ebből adódóan más vizsgálati és értékelési szempontot alkalmaznak. Ugyanakkor az eltérő megközelítések egységbe foglalása elengedhetetlen környezetünk védelme érdekében.

• A kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek típusai: a GONGO-jelenség

  141-158

  Deák Izabella

  Megtekintések száma:

  396

  A tanulmány a civil társadalom egyik legmeghatározóbb szereplői, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek (GONGO-k) fogalmi elhatárolását és különbségeit ismerteti, illetve meghatározza a GONGO-k típusait (professzionális, diffúz, „demokratizáló” és „lobbi”). A kategorizálás következtében láthatóvá válik, hogy a GONGO-k különböző típusai – bár különböző mértékben – kiváló eszközei a kormányoknak arra, hogy átalakítsák a hatalommal szembeni kritikus véleményeket is megfogalmazó civil társadalom szerkezetét.

• A nem vagyoni kártérítés és rehabilitáció jogi szabályozása és gyakorlati érvényesülése Angliában

  165-183

  Fazekas Éva

  Megtekintések száma:

  214

  Az angolszász jogrendszer sajátosságai, a kontinentális jogtól való alapvető eltérései közismertnek tekinthetők. Ez a tanulmány a nem vagyoni kártérítés szabályait, gyakorlatát mutatja be, mégpedig úgy, hogy a biztosítás és a rehabilitáció intézményeit is hozzákapcsolja. Ezek sajátosságaira fókuszál, s a tárgykör szempontjából meghatározó ítéletek alapján mutatja be gyakorlati érvényesülésüket.

• Környezetvédelmi közvetítés Németországban

  60-77

  Bereczki István

  Megtekintések száma:

  250

  A közvetítői eljárás, más néven mediációs eljárás célja, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a jogszabályok merev alkalmazása helyett egy közös és kölcsönösen előnyös megoldást találjanak konfliktusuk rendezésére. Németországban a közvetítői eljárás fogalmát a közvetítő eljárásról szóló törvény tartalmazza. E törvény megfogalmazásában a közvetítés egy jól felépített bizalmi eljárás, mely során a felek egy vagy több közvetítő segítségével önkéntes alapon és önállóan egy olyan megoldás kidolgozására törekszenek, mely kölcsönösen előnyös számukra. A környezetvédelmi közvetítés egy olyan strukturált konfliktusrendezési eljárás, melyet egy képzett mediátor vezet, aki a felekkel közösen a felmerülő környezeti konfliktus rendezésén dolgozik. Egy másik megfogalmazás szerint a környezetvédelmi közvetítés a konfliktusok rendezésének szisztematikus és strukturált formája, mely során egy professzionális közvetítő a konfliktus feloldását széles körben, így eljárásilag és pszichológiailag egyaránt támogatja azzal a céllal, hogy a problémára mindenki számára megfelelő, de legalább elfogadható megoldás szülessen. 

• A joghallgatók rekrutációja és professzió-képének néhány eleme

  11-37

  Fónai Mihály

  Barta Attila

  Gyüre Annamária Csilla

  Pénzes Ferenc

  Megtekintések száma:

  278

  A jogászokkal mint professzióval – maradva egy tudományos közhelynél – „könyvtárnyi irodalom” foglalkozik. Vonatkozik ez a tudományos írásokra, de a szakmai, közéleti írásokra is. Ennek egyik oka, hogy a jogászok több évszázada az európai társadalomtörténeti fejlődés egyik magas presztízsű és státuszú professzióját gyakorolják, így a róluk szóló diskurzus érthető.

• Hős és antihős: Környezeti politika és pénzügyi szabályozás

  128-155

  Bartha Ildikó

  Bordás Péter

  Horváth M. Tamás

  Megtekintések száma:

  410

  Minél inkább kerül a környezeti politika a kormányzati (pénzügyi) politika homlokterébe, annál inkább érvényesülnek benne a kormányzást magát meghatározó érdekviszonyok. Az Európai Unió keretében ez mindenekelőtt úgy valósult meg eddig, hogy a tagállamok kormányzati politikai szerepe sok esetben inkább önmagáért valóan növekedett, és nem pedig a gyakran hivatkozott környezetvédelemre valóban való ösztönzés érdekében. A környezeti felelősség mintha a szebbik, a pénzügyi szabályozások valósága pedig az árnyasabb oldalát mutatná a tényleges kormányzati céloknak.

• Az ideálkép és a valóság: (jogi kari) hallgatói pályatervek változásai az egyetemi életútban

  81-113

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  284

  Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy az állam- és jogtudományi karok hallgatóinak professzióképe miként változik előremenetelük során. Abból indulok ki, hogy a képzés kezdetén a hallgatók egy idealizált képpel bírnak a választott szakról és az arra épülő szakmáról/hivatásról. Ez a kép a képzés során, majd még inkább a végzés után és a munkatapasztalatok hatására változik; az adott szakma/hivatás tényleges helyzete alakítja. A jogtudományi karok hallgatói, különösen a joghallgatók egy magas státuszú és presztízsű hivatás több évszázad alatt kialakult külső és belső képének az elemei alapján azonosítják magukat. Korai pályaválasztásuk következtében az egyetemen végbemenő szakmai szocializációjuk már az első években kialakítja bennük a jogászság ideálképét, mellyel erősen azonosulnak. Kérdés, hogy ennek az ideálképnek milyen a viszonya a valósághoz, mennyire tér el a jogászság különböző szakmai csoportjainak a tényleges helyzetétől.

• A pszichoaktív szerhasználók állatokhoz fűződő viszonya

  134-149

  Vetter Szilvia

  Paulovics Anita

  Megtekintések száma:

  257

  A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés alapján bemutassa a pszichoaktív szerek használata és az állattartás, állatvédelem közötti sokrétű kapcsolatot. Bár a kérdés jelentős hatással van az emberi egészségre és az állatvédelemre egyaránt, a terület alulkutatott, illetve nem állnak rendelkezésre kidolgozott protokollok sem. Egyelőre kevés az ismeret arról, hogy az állattartás pozitív egészségügyi és pszichológiai hatásait hogyan lehetne hatékonyan hasznosítani az addikcióval küzdő személyek rehabilitációjában. Bár vannak bíztató kezdeményezések, az akadémiai közeg, a szakemberek és az állam oldaláról hiányzik a rendszerszintű megközelítés a kérdés tekintetében. Magyarországon mind a pszichoaktív szerek fogyasztása, mind az állattartás részletes és korszerű jogi háttérrel rendelkezik, azonban ezek összefüggéseinek feltérképezése még várat magára. Míg a szakirodalom inkább az addiktív viselkedéssel összefüggő agresszív, állatbántalmazó cselekedetekre fókuszál, a gyakorlati szakemberek a társállatok lehetséges pozitív hatását hangsúlyozzák a felépülés során. Mindezek fényében a jövőben további kutatások javasoltak, és érdemes lenne megfontolni az állatok rendszerszintű, következetes és tudatos integrálását a függőségben szenvedők rehabilitációs folyamataiba jogszabályi szinten és egyes terápiás protokollok szintjén egyaránt.

• Gazdaságpolitikai együttműködés az Európai Unióban – Új utakon?

  34-52

  Csűrös Gabriella

  Megtekintések száma:

  268

  Az álmok megvalósítása során felmerülő akadályok többirányúvá teszik a járható utat: visszafordulhatunk, valamint az akadályok leküzdése során megmaradhatunk eredeti terveinknél, de új utakat keresve módosíthatjuk is céljainkat. Vajon az európai unió milyen utakon jár? Az unió által a válság hatására hozott eddigi reaktív intézkedések milyen irányba mutatnak? A kérdésekre egyértelmű választ álláspontom szerint még nem adhatunk. A kérdések megválaszolását viszont segítheti annak meghatározása, hogy milyen képződmény az Európai Unió, mi a célja, és ezekhez eddig milyen eszközöket rendelt. Emellett a meglévő eszközök sajátosságait, esetleges ellentmondásait egyaránt látnunk kell, ha a válság hatására hozott intézkedéseket értékelni kívánjuk. Alapvető kérdés a kutatás koordinátáinak definiálása is, azaz milyen szempontból végezzük vizsgálatainkat.