Keresés

Keresési eredmények

• Luxembourg kontra Strasbourg – jogi akadályok az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való uniós csatlakozás útjában

  101-119

  Angyal Zoltán

  Kiss Lilla Nóra

  Megtekintések száma:

  234

  2014. december 18-án hirdette ki az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 2/13. sz. véleményét az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (a továbbiakban: EJEE) történő csatlakozásáról szóló nemzetközi megállapodás tervezetéről (a továbbiakban: megállapodás). A döntés különleges súlyát mutatja, hogy a Bíróság teljes ülésben járt el, amire a gyakorlatban rendkívül ritkán, évente mindössze egy-két ügyben kerül sor. A vélemény tartalma és indokolása határozottan rácáfolt azokra az előzetes szakmai és politikai várakozásokra, amelyek zöld jelzést prognosztizáltak, a Bíróság ugyanis úgy foglalt állást, hogy a megállapodás számos okból nem egyeztethető össze az uniós joggal. A döntés jogi akadályok sorát azonosítja, ami azt jelenti, hogy a megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják, vagy ha az uniós Szerződéseket felülvizsgálják.

• Anyagi jogi és eljárásjogi változások a civil szervezetek nyilvántartásában (2010–2017)

  148-163

  Pálfay Szilárd

  Megtekintések száma:

  233

  Az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályozás évtizedek óta teszi próbára a civil szervezetek nyilvántartásba vétele érdekében eljáró képviselők, meghatalmazott ügyvédek és az ebben az ügyszakban eljáró bírósági titkárok és más igazságügyi alkalmazottak türelmét. Ezekkel a problémákkal a korábbi években bírósági titkárként magam is szembesültem, ez inspirálta a szabá- lyozás változásaival, illetve a joggyakorlattal kapcsolatos tapasztalataim összefoglalását.

• A munkaszüneti nap és a munkaidő megszervezésének kérdései

  134-147

  Pál Lajos

  Megtekintések száma:

  285

  A tanulmány azt mutatja be, hogy munkaszüneti nap sajátos jogi természete milyen dogmatikai hatással van a munkaidő megszervezésére és díjazására. Ez a hatás abban a kettősségben ragadható meg, mely szerint a munkaszüneti nap egyfelől befolyásolja (csökkenti) a felek kötelességteljesítésének tartamát, de másfelől hatással van a tényleges teljesítés feltételeire is, elsősorban azért, mert munkaszüneti napra munkaidő csak különös feltételek mellett írható elő. De ez a kettősség meghatározza a munkaszüneti nappal kapcsolatos díjazási szabályok dogmatikáját is: a jogalkotó tudniillik munkabérrel ellentételezi egyrészt a munkaszüneti nap miatt csökkenő munkaidőt, másrészt azt a „teljesítési kellemetlenséget”, amit a munkaszüneti napon történő munkavégzés jelent a munkavállaló számára.

• A biztosítási tevékenységet érintő innovációk egyes adatkezelési kérdései a GDPR tükrében

  62-83

  Certicky Mário

  Megtekintések száma:

  247

  A technológiai újítások a gazdaság számos szektorát, így a biztosítást is érintik. Ezen innovációk közül az IoT (Internet of Things) alapú megoldások emelhetőek ki, amelyek legfőbb jellemzője, hogy az internetre kapcsolás segítségével valós idejű és folyamatos adatgyűjtést végeznek, így optimalizálva a biztosító által végzett kockázatkezelést. Tekintettel arra, hogy az így gyűjtött adatok jelentős szelete személyes adatnak minősül, alkalmazni kell az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályait. A biztosítás intézményét érintő technológiák adatvédelmi szempontú vizsgálata számos problémát vet fel, amelyek álláspontom szerint jelentősen akadályozzák e technológiai vívmányok alkalmazását. A tanulmány célja, hogy feltárja ezeket a problémákat és kísérletet tegyen ezek megoldására irányuló javaslatok megtételére.

• Concha Győző államelméletének alapköve: az "Alkotmánytan"

  133-160

  Vasas Tamás

  Megtekintések száma:

  414

  Concha Győző 1895-ben megjelent Politika című írása az alkotmányjogi problémák megértése szempontjából rendkívül fontos munka. Ezért indokolt megvizsgálni államelméletének azon alkotmánytani vonatkozású fogalomhasználati sajátosságait, amelyek segítségével megismerhetővé válik gondolkodása az államok alkotmányáról, az alkotmányosság állam- és jogtudományi jelentőségéről. A tanulmány célja, hogy bemutassa, a magyar jogtörténet egyik legjelentősebb időszakában élt és tevékenykedett neves jogtudós milyen rendszeres eszme- és filozófiatörténeti kategóriákon, megközelítéseken keresztül modellezi a modern államok alkotmányát, államszervezetét, azok alkotmányos berendezkedését, a szuverenitás fogalmát, annak gyakorlati jelentőségét, megnyilvánulásait, és korlátozásának módjait. Ennek érdekében a szöveg Concha megállapításait összeveti az őt megelőző államelméleti gondolkodók tematikus szempontból egyező felvetéseivel, az alkotmánytan időtlen probléma-köreivel, valamint kortársai, illetve az őt követő eszmetörténeti, illetve állam- és jogtudományi irányzatok és azok jeles képviselőinek megállapításaival. A kutatás eredménye Concha szóhasználatának és alkotmányelméleti értekezéseinek mai nyelvezetünk szerinti értelmezése, alkotmányelméleti koncepciójának bemutatása és értékelése.

• A kontinentális talapzat határaival kapcsolatos aktuális kihívások az Északi-sarkvidék példáján

  67-83

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  375

  A parti államokat megillető kontinentális talapzat, mint tengerjogi kategória, lassan százéves múltra tekint vissza, ennek ellenére jogi helyzetének meghatározása még napjainkban is kihívás. Elég csak arra gondolni, hogy milyen fejtörést okoz a szom­szédos vagy szemben lévő államok között a pontos, mindenkinek megfelelő határok kijelölése – nemcsak az államoknak, hanem még a Nemzetközi Bíróságnak is. A tanulmány azonban nem a szomszédok közötti határmegvonás kérdéseivel kíván foglalkozni, hanem egy 2001-ben kirajzolódó problémakört kíván elemezni, amely a kontinentális talapzatok külső, 200 tengeri mérföldön túli határaival kapcsolatban merült föl. Az 1982-es tengerjogi egyezmény (UNCLOS) ugyanis úgy rendelkezik, hogy a parti állam 200 tengeri mérföl­des távolságig egyoldalúan vonhatja meg kontinentális talapzatának külső határát. A Kontinentális Talapzat Bizottság (CLCS) ajánlása nyomán, a földrajzi összefüggés címén, még ezen túlmenően is ki­terjeszthető az állami szuverenitás. Ennek gyakorlata azonban olyan fordulatokat hozott, amelyekre sem az egyezménynek, sem a CLCS eljárási szabályzatának a kidolgozásakor nem készültek fel. Ezt kívánja a tanulmány megvilágítani az Északi-sarkvidék példáján keresztül, ezen a területen ugyanis megmutatkozik mindazon problémák halmaza, amelyek a külső határok megvonásával kapcsolatban felmerül­nek, és amelyek a közeljövőben megoldásra várnak.

• A feltaláló jogállása az első magyar szabadalmi törvényben

  19-33

  Papp László

  Megtekintések száma:

  185

  A történelem kezdete óta a találmányok, mint az emberi ész szüleményei, a technikai és ipari fejlődés alapvető mozgatórugói voltak.  E találmányok azok, amelyek lehetővé tették, hogy újabb és újabb lépéseket tegyünk a civilizációs fejlődés véget nem érő, rögös útján. Ma már természetesnek tűnő használati tárgyak, mint a kerék, dinamó, belső égésű motor vagy egy egyszerű golyóstoll is, a feltalálás időpontjában nemcsak korszakalkotónak számított, de egyúttal hozzájárult a technikai fejlődéshez is. E példákhoz hasonlóan a napjainkban születendő találmányokra unokáink is ugyan- olyan természetességgel fognak tekinteni, mint ahogy mi is tekintünk a C-vitaminra vagy a tűzhely melletti gyufára. A keréktől az atomreaktoron keresztül a legmodernebb gyógyszerészeti eljárásokkal bezárólag valamennyi korszak valamennyi találmányában közös, hogy azok az ember alkotó tevékenységének eredményei.

• A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben

  46-61

  Háger Tamás

  Megtekintések száma:

  276

  A nyilvánosság az egyik olyan alapelv a büntetőeljárásban, mely a tisztességes eljárás (fair trial) jogcsokrának (bundle of rights) igen fontos eleme. Biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetővé téve a bírói hatalom működését, egyben jogosultságot teremt a vád alá helyezett személynek, hogy ügyét pártatlanul, jól kontrollálhatóan bírálják el. A tisztességes eljárás számos részjogosultságból épül fel. E jogosítványok egy része minden eljárástípushoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárásban érvényesülnek. A nyilvánosság nemcsak a büntetőper sajátja, a tanulmány azonban elsődlegesen a büntetőtárgyalás nyilvánosságát elemzi dogmatikai alapokon, érintve a gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

• A sztrájkhoz való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában

  115-133

  Bagdi Katalin

  Megtekintések száma:

  319

  A sztrájkhoz való jog a munkaharc egyik formájaként a kollektív munkajog területének kiemelkedően fontos és sokat tárgyalt kérdésköre, különösen korlátozhatóságának terjedelme miatt. A munkajogviszony egyik meghatározó jellemzője, hogy a munkáltató és a munkavállaló között hierarchikus viszony alakul ki (függő munka), amelyben az utóbbi alárendelt helyzetben van. A munkavállaló személyi és gazdasági függése a munkáltatótól előbbi gazdasági és szociális kiszolgáltatottságát eredményezi, ami a felek között a polgári jogra jellemző egyensúlyi helyzetet megbontja, és így egyfajta erőbeli egyenlőtlenség alakul ki köztük. Ezen helyzetek kiegyensúlyozására szolgáló eszközök egyike a sztrájkhoz való jog, amely lényegében a munkavállaló ellenállási joga, „a kollektív önrendelkezés egyik kifejező formája”.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  419

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A beneficium novorum a 19-20. századi magyar perjogi reformtörekvések tükrében

  28-44

  Szivós Kristóf

  Megtekintések száma:

  230

  A tanulmány a beneficium novorum jogintézményének történeti fejlődését vizsgálja a 19-20. században. E jogintézmény a peres felek azon jogát jelenti, hogy a másodfokú eljárásban olyan előadást is megtehetnek, amelyet az elsőfokú eljárásban még nem tettek meg. Az 1911. évi I. törvénycikk (az első magyar polgári perrendtartás) erre a római jogi appellatiót alapul véve még korlátlanul lehetőséget adott, az 1930. évi XXXIV. törvénycikk azonban időben korlátozta az előterjesztési lehetőséget az eshetőségi elv érvényre juttatásával. A tanulmány gyakorlati megközelítést alkalmaz, levéltári forrásokon és a felsőbírósági joggyakorlaton keresztül vizsgálja a kérdést. Igazolja, hogy az eshetőségi elv fellebbezési eljárásban való alkalmazása sikeres jogalkotói lépés volt, amely azok rövidülését vonta maga után.

• A társasági adó jogelméleti alapjai és helye az adópolitikában

  153-179

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  438

  A társasági adó alapvetően a gazdasági társaságok (és más vállalkozások, jogi személyek) vállalkozási tevékenységéből eredő jövedelem adóztatására irányul. Vizsgálhatók ezen adónem általános jellemzői, az alkalmazására vonatkozó jogi elméletek, a politikai és gazdasági megközelítések, továbbá a főbb jogalkotási és jogalkalmazási problémák. Az egyes országok eltérő szabályozásokat és megközelítéseket alkalmaznak, azonban a főbb jellemzők azonosak. A tanulmány ennek megfelelően a társasági adó adópolitikában elfoglalt helyét, szerepét és általános jellemzőit tárgyalja, elsődlegesen jogi nézőpontból, kitérve néhány közgazdasági kérdésre és az osztalékadóhoz való kapcsolatra is.

• Egy új elfogadhatósági kritérium – a jelentős hátrány vizsgálata az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában

  131-138

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  214

  1950-ben történt elfogadása óta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményt (a továbbiakban: Emberi Jogok Európai Egyezménye, vagy Egyezmény) napjainkig 14 alkalommal módosították és egészítették ki. A kiegészítések elsősorban egy vagy több új, az Egyezményben eredetileg nem szereplő joggal bővítették a védelemben részesítendő értékek körét, míg a módosítások többnyire az Egyezmény által életre hívott (és 1998. november 1-jéig működött) Emberi Jogok Európai Bizottsága és Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásrendjét változtatták meg. Az 1994. május 11-én aláírásra megnyitott és 1998. november 1-jén hatályba lépett 11. kiegészítő jegyzőkönyv célja részben az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának gyorsítása, részben pedig egy állandó, folyamatosan ülésező bírói fórum létrehozatala volt. A jegyzőkönyv hatálybalépése óta eltelt évek egyértelműen igazolták az új működési rend sikerességét és egyben szükségességét is.

• Harmonization of Arbitration Laws in some Asian and European Countries

  68-77

  Nirwal Gauri

  Megtekintések száma:

  311

  A tanulmány a belföldi és a nemzetközi választottbírósági szabályozás harmonizálásával foglalkozik egyes ázsiai és európai jogrendszerek példáján keresztül. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságot és a világkereskedelmet érintően több jelentős változás és globalizálódás ment végbe, ami egy eddiginél hatékonyabb vitarendezési mód iránti igényt is a felszínre hozott, amely a nemzetközi kereskedelemben az egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet. A nemzeti jogokban létező választottbírósági szabályozásnak a nemzetközi standardokkal szükségszerűen harmonizálnia kell. A tanulmány azonosítja és elemzi azokat a legfontosabb területeket a választottbírósági határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatosan, melyek a közrendi klauzulával összefüggésben gyakorlati nehézségeket okoznak.

  The present paper studies the relationship between domestic and international arbitration laws and the harmonization factor amongst some Asian and European jurisdictions. During the last decades, there has been a significant change and globalization in the world and with the expansion of businesses and trade a better dispute resolution mechanism is required in order to maintain the harmony in international trade. It has become a necessity to balance the domestic arbitration laws with the international ones. This brief paper identifies and comments on some of the areas where differences remain including differences in recognition and enforcement of arbitral awards in various jurisdictions over the public policy defence, and where further examination and research to reach and solve disputes amicably might be useful.

• Technológia a jog szolgálatában? – kísérletek az adatvédelem területén

  33-45

  Balogh Zsolt György

  Kiss Attila

  Polyák Gábor

  Szádeczky Tamás

  Szőke Gergely László

  Megtekintések száma:

  358

  A technológia fejlődésének társadalomra gyakorolt hatása a társadalomelmélet kedvelt témaköre az elmúlt ötven évben: számtalan szakirodalmi forrás elemzi az információs társadalom kialakulását és az informatikai és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait. E társadalmi változások aztán jellemzően leképeződnek a jogalkotásban is, rendszerint több-kevesebb késéssel követve azokat. Az Európai Unió információs társadalom- és médiapolitikájának jogalkotási eredményei, az ahhoz kapcsolódó folyamatos szakmai és éles politikai viták, és egy új jogterület, az infokommunikációs jog kialakulása egyértelműen mutatja ennek jelentőségét.

• A politikai korrupció természete

  87-97

  Szilágyi Emese

  Megtekintések száma:

  206

  A cikk Samuel Issacharoff tanulmányának (Harvard Law Review 124. évfolyam, 1. szám, 2010. november, 119–142.) legfontosabb téziseit foglalja össze, illetve helyenként túl is lép a puszta összefoglalás keretein: egyrészt azáltal, hogy az eredeti szöveg utalásait, így különösen az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának gyakorlatára vonatkozó megjegyzéseket a könnyebb érthetőség kedvéért további magyarázatokkal bővíti ki; másrészt pedig úgy, hogy zárásként kapcsolódási pontokat mutat be Issacharoff tételei és a hazai társadalomtudományi diskurzus fontosabb elemei között.

• Kognitív tudományok az ítélkezési tevékenység szolgálatában

  109-132

  Gábri Angéla

  Megtekintések száma:

  598

  Napjainkra meghaladottá vált az a nézet, hogy a bírák csak jogszolgáltatást végeznének. Alapvető elvárás, hogy a „jó bíró” számtalan olyan készséggel, képességgel rendelkezzen, amelyek megszerzéséhez és fejlesztéséhez nem a jogtudomány nyújt majd segítséget. Ha elfogadjuk, hogy „a bírák is emberek,” el kell fogadnunk azt is, hogy elméjükre és döntéshozatali folyamataikra is az általánosan elfogadott tudományos törvényszerűségek vonatkoznak. A kognitív tudományok robbanásszerűen felkapott eredményei kevésbé ismertek hazánkban, pedig ezek segítségével az ítélkezés szubjektív elemei tovább csökkenthetők, a tudatosság pedig pontosabb döntések meghozatalához vezethet.

• Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény a tájszemléletű vízgazdálkodás tükrében

  42-66

  Szilágyi János Ede

  Dobos Endre

  Szűcs Péter

  Megtekintések száma:

  575

  Jelen szakcikk a vízszemléletű kormányzáshoz kapcsolódik, azon belül is leginkább egy sajátosan magyar problémakörhöz. Nevezetesen az Alföldön halmozottan jelentkező káreseményekhez (árvíz, aszály és belvíz) illetve a környezeti szolgáltatások helyzetéhez. A problémakör összetettségénél fogva a megoldás maga is csak rendszerszintű lehet, és ennélfogva az integrált és adaptív vízgazdálkodás keretében képzelhető csak el. Ezen vízgazdálkodás magyar elnevezése egy, a Magyar Tudományos Akadémia keretében tevékenykedett kutatócsoport meghatározása alapján az ún. tájszemléletű vízgazdálkodás. A tájszemléletű vízgazdálkodás lehetséges megvalósítása újabban a mezőgazdasági öntözésfejlesztésnél vetődött fel. Jelen tanulmány újdonságát a nemrég elfogadott öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény és annak hidrológiai, talajtani és jogtudományi szempontok alapulvételével történő értékelése adja.

• Deepfake: áldás vagy átok? Jogi szabályozási szempontok

  157-178

  Herke Csongor

  Megtekintések száma:

  937

  A deepfake olyan videó, hang vagy egyéb tartalom (például kép), amely teljesen vagy részben kitalált, vagy egy meglévő, valós tartalom manipulálásával jött létre. Ahogyan az álhírek (fake news) megkérdőjelezik a valós hírek hitelességét, a mélyhamisítás (deepfake) is megkérdőjelezi a valós tartalmak valódiságát. Ugyanakkor a deepfake-nek a sokszor hangoztatott veszélyei mellett számos előnye is van. A tanulmány a deepfake történeti áttekintését követően ezeket az előnyöket és veszélyeket ismerteti, majd a deepfake észlelésére szolgáló eszközök bemutatását követően kitér a lehetséges jogi válaszlépésekre.

• „Pénzetlen utas nem tud messze menni” – A helyi önkormányzatok költségvetési kiadásai 1993–2010 között, majd 2010 után

  79-97

  Bordás Péter

  Bordás Péter

  Megtekintések száma:

  657

  A forrásszabályozási rendszer bevételi struktúrájának ismerete önmagában nem alkalmas arra, hogy kellő és átfogó képet kaphassunk a helyi önkormányzatok közel húsz éven át működő feladatellátási tapasztalatairól. A költségvetések bevételi oldala megmutatja számunkra, hogy milyen pénzügyi eszközök álltak rendelkezésre, miből gazdálkodhattak az önkormányzatok, de ehhez hozzá kell illeszteni azt a feladatkört, amelyet finanszírozni kellett. A bevételi struktúrát és annak hiányosságait egy korábbi tanulmányomban már bemutattam, így most azt kiegészítve a kiadási oldal részletes elemzésére törekszem. Már csak azért is, mert a kiadási szerkezet nagyban befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia fokát is. A tanulmány célja, hogy 1993 és 2010 között bemutassa a helyi önkormányzatok közfeladat-ellátási körét, majd reagáljon a 2010 után tapasztalható változásokra, a helyi költségvetés kiadási szerkezetének alakulására.

• The Regulation of Screening of Foreign Direct Investments in the European Union

  9-24

  Vig Zoltán

  Megtekintések száma:

  383

  A tanulmány az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott keretet és együttműködési mechanizmust vizsgálja. A Rendelet csak keretrendszert határoz meg a nemzeti szabályozás koordinálása céljából, a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy fel kívánnak-e állítani a közvetlen külföldi befektetések kapcsán átvilágítási mechanizmusokat. A pandémia azonban felgyorsította ezeket a folyamatokat, és egyre több Európai Uniós tagország hozott a külföldi közvetlen befektetések átvilágításával kapcsolatos jogszabályokat stratégiai jelentőségű gazdasági szektorokban. A Bizottság szintén kiadott egy Bizottsági Iránymutatást 2020 március végén, amelyben felhívja a figyelmet a koronavírussal kapcsolatos gazdasági sokk hatására a stratégiai ágazatokban, főleg az egészségügyi ellátással kapcsolatos ágazatokban. Ugyanakkor, felismerve a közvetlen külföldi befektetések jelentőségét a gazdaság számára, kiemeli az Iránymutatásban, hogy meg kell találni az egyensúlyt a külföldi tőke szükségessége és az Európai Uniós stratégiai iparágak védelme között a megfelelő átvilágítási eszközök felhasználásával.

  This paper examines the framework and cooperation mechanisms set up by Regulation (EU) 2019/452 of the European Parliament and of the Council of 19 March 2019 establishing a framework for the screening of foreign direct investments into the Union. The Regulation merely gives a framework for the coordination of national legislation, and member states can still decide if they want to set up screening mechanisms and to screen foreign direct investments. The pandemic has accelerated these processes, and more and more European Union member states enacted legislation relating to the screening of foreign direct investments in strategic branches of the economy. The Commission has also issued a Guidance at the end of March 2020, in which it warns about the risk that the Coronavirus related economic shock might have on strategic industries, especially on healthcare related industries. At the same time, recognizing the importance of foreign direct investments for the economy, it pointed out in the Guidance the necessity to find a balance between the need for foreign capital and the protection of European Union strategic industries using appropriate screening tools.

• Vélemény vagy tényállítás?

  48-68

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  352

  A sajtó felelősséggel tartozik a valósághű tájékoztatásért. Rendeltetését akkor tudja betölteni, ha az általa közölt cikkek a következő két kritériumnak megfelelnek: egyrészt híven tájékoztatnak a valóságról, másrészt a közlésekkel nem sértik mások személyiségi jogait. Ezt a két követelményt emeli ki Jobbágyi Gábor, amikor így fogalmaz: „Egy nyílt, demokratikus társadalomban a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi és politikai jog. Így a sajtónak kettős követelménynek kell megfelelnie: a sajtó és véleménynyilvánítás szabadsága mellett gondosan őrizkednie kell a személyiségi jogok megsértésétől”.

• Kvantumfizika és jog – Mire tanít a környezetvédelmi szabályozás kudarca?

  60-82

  Bányai Orsolya

  Megtekintések száma:

  338

  Sokunk tisztában van azzal, hogy a természeti környezetért tett legkülönfélébb szintű (egyéni, nemzetközi) erőfeszítések dacára Földünk ökológiai állapota rendkívül aggasztó. Elég csak a klímaváltozásra vagy a biodiverzitás drámai csökkenésére gondolni. Azt már talán kevesebben tudjuk – vagy idáig nem is mertünk belegondolni –, hogy ez a helyzet a jelenlegi forgatókönyv mellett, a természettudományos előrejelzések alapján javulni nem fog, csak romlani. Ennélfogva egy elkerülhetetlen civilizációs hanyatlás, még rosszabb esetben összeomlás előtt állunk. Hogyan jutottunk ide? Mi az oka ennek a kétségbeejtő helyzetnek? Van-e egyáltalán remény társadalmi szinten, és ha van, min alapulhat?

  Jelen tanulmányban e mára sokak számára szinte láthatatlanná vált törvények kitapogatására vállalkozom. Mindezt különböző tudományterületek szakirodalomban publikált eredményeinek feltárásával, szintézisével végzem interdiszciplináris megközelítéssel. Ennek során a környezetjog keretei között kezdem, majd különböző természettudományok területén folytatom a gondolatmenetet, végül a jogtudomány határai mögé térek vissza, de egy, a kiindulóponthoz képest magasabb szintre. A téma jellegére tekintettel és a természettudományos eredmények megerősítése érdekében több helyen idézek a Bibliából, illetve a Bhagavad-gítából.Fontosnak tartom ugyanis, hogy híd épüljön tudomány és vallás közé, annak érdekében, hogy gyógyulhasson az a seb, amelyet e két terület között évszázadokig tátongó szakadék okozott.

• A 2016-ban megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája - 2. rész

  113-146

  A Debreceni Egyetem jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  341

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2016-ban megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.

• Eltérő bírói vélemények megjelenése a Kúria gyakorlatában

  106-116

  Erdős István

  Megtekintések száma:

  211

  E cikk a Kúria 2/2022. JEH számú jogegységi határozatát vizsgálja meg, különös tekintettel a jogegységet célzó határozatban megjelenő, eltérő véleményekre. Az elemzés célja, hogy rámutasson, a határozatban megfogalmazott, a rendelkező részhez kapcsolódó különvélemények és a többségi vélemény között fennálló különbségek hogyan gyakorolnak hatást a joggyakorlat alakulására. A cikk alapfeltevése, hogy a nehéz jogi esetekben a bírói álláspontok közti különbség oka a bírák eltérő elméleti meggyőződése. Megfigyelhető ugyanis, hogy másképpen érvel és értelmez jogszabályokat két olyan jogalkalmazó, akik egymástól eltérő felfogást vallanak magukénak olyan kardinális kérdésekben, mint a jog fogalma vagy a jog célja. A cikk a kvalitatív esetelemzés módszerét alkalmazva a döntés indokolásában megjelenő érveket vizsgálja.