Keresés

Keresési eredmények

• A „bértárgyalások” és a hozzájuk kapcsolódó munkajogi és munkaügyi kapcsolati kihívások a köztulajdonban álló vállalatok által működtetett közszolgáltatások területén

  148-161

  Szabó Imre Szilárd

  Megtekintések száma:

  356

  Az állami és az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó cégeknél több mint fél évig húzódott a 2021. évi bérfejlesztések rendezése, amely hároméves, úgynevezett „jövedelempolitikai” megállapodásokban manifesztálódott. A folyamat azonban jelen írás szempontjából leginkább a munkaügyi kapcsolatok vetülete miatt vált érdekessé és jogtudományi szempontból is elemezhetővé. Az elemzés során – a terjedelem adta keretek lehetőségei között – vizsgálom a bérmegállapodások folyamatát (annak munkajogi tartalmával és következményeivel), a köztulajdonra vonatkozó eltérő kollektív munkajogi szabályok elvi alapjait, végül a szektor sztrájkjogi szabályozásának újonnan felmerülő gyakorlati problémáit. 

• A közértéket teremtő prevenció magasabb foka a versenyjogban

  133-152

  Tóth András

  Megtekintések száma:

  214

  A szociális szabályozás területén Sparrow által kidolgozott problémamegoldó mechanizmus a versenyjogba is átültethető a károk megelőzése érdekében. A versenyhatóságok (mint védelmi jellegű állami szervek) célja is a közérték-teremtés kell, hogy legyen. Ennek sikere a hatóságok arra való képességében rejlik, hogy mennyire tudják a valós társadalmi problémákat megragadni, azokat megelőzni, illetve hatékonyan felszámolni. A versenyhatóságok a közértéket úgy teremtik, ha biztosítják a versengő piaci környezetet a piaci erő visszaszorításával, a belépési akadályok felszámolásával. A megelőzés fokozása különösen fontos, amikor a piacok koncentrálódása tendenciaként jelentkezik a világgazdaságban. Annak érdekében, hogy a maximális preventív hatás a versenyjogban elérhető legyen, minden megelőzésre szolgáló eszközt hatékonyan kell működtetni. Ez magában foglalja a strukturális kötelezések alkalmazását, illetve az ex-ante szabályozásra való átváltást, amikor az ex-post intézkedések hatástalannak bizonyulnak.

• Sötét vizeken? A környezetvédelmi felelősség helye a környezetpolitika eszköztárában (szabályozásmódszertani és alapelvi kérdések)

  42-66

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  594

  A tanulmány kiindulópontja, hogy a környezetvédelmi felelősség nem csak az utólagos szankcionálás és a helyreállítás eszköze, hanem a megelőzés és az elővigyázatosság elveit egyaránt érvényesíti. A környezeti károkért való felelősség szabályait tágabb összefüggésben vizsgálja, és a környezetpolitika különböző eszközeit kapcsolja össze az alapelvekhez való viszonyuk bemutatásán és a környezetvédelem szabályozási módszereinek tipizálásán keresztül.

• A magyar jogrendszerről és a magyar vállalkozói jogról – egy angol nyelvű kötet fényében

  256-259

  Szalma József

  Megtekintések száma:

  140

  Könyvismertető:

  Sándor, István (ed.): Business Law in Hungary. Patrocínium kiadó, Budapest, 2016.

• Mérlegelés az adóigazgatási eljárásban

  107-130

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  243

  A közigazgatás – és a részét képező adóigazgatás – törvényekhez kötöttsége fontos jogállami követelmény: az állami, önkormányzati hatóságok a jogalanyok helyzetét alapvetően befolyásoló döntéseket hozhatnak: jogokat és kötelezettsé- geket állapítanak meg (vagy e megállapítást mellőzik), nyilvántartásokat vezetnek, adatokat igazolnak. E tevékenység jogilag szigorúan szabályozott: mind a döntés, mind pedig az ahhoz vezető folyamat az eljárási szabályok tárgykörébe tartozik. Ennek megfelelően kiindulópontként megfogalmazható, hogy az „adójogban a ’kötött igazgatás’ elve érvényesül. A kötöttség a tényállás és a jogkövetkezmény jogi szabályozottságából ered. Mindazonáltal vannak az adójogban olyan jogi normák, amelyek a jogi következmények megállapításának terén mozgásteret biztosítanak. Az adóhatóság a több alternatíva közül azt választhatja, amelyet megfelelőnek tart.”

• Internetes munka a magyar jogban – Tiltás helyett szabályozás?

  83-95

  Gyulavári Tamás

  Megtekintések száma:

  522

  Az internetes munkavégzés még szinte nem is létezik Magyarországon, néhány kivételtől eltekintve. Ezen kivételek közül a legismertebb természetesen Magyarországon is az Uber, amely az ellene irányuló törvénymódosítás hatálybalépésének napján határozatlan időre felfüggesztette magyarországi tevékenységét. Így a „haknigazdasággal”kapcsolatos munkajogi kérdések elemzése meglehetősen elvi jellegű lehet csak. Ennek ellenére érdemes felkészülnünk ennek az új, innovatív munkavégzési formának a munkajogi fogadására, mert már nem sokáig tart ez az applikációktól mentes munkaerőpiaci „idill”. A nyugat-európai országokban és például Észtországban is egyre nagyobb szeletet hasít ki a munkaerőpiacból az úgynevezett crowdsourcing és az applikáción keresztül történő munkavégzés (például a Taxify).

  Az alábbiakban – az internetes munka fogalmának és alapkérdéseinek ismertetését követően – az Uber kivonulásának történetét elemzem, amely nem a munkajogi kérdésekről szólt, hanem sokkal inkább a taxizással kapcsolatos versenyfeltételekről. Ezt követően az internetes munkavégzők jogviszonyának lehetséges minősítését, majd a munkavállalói jogok kérdéskörét vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy mennyiben felkészületlen a magyar munkajog és a jog általában ennek az új munkavégzési formának a fogadására, illetve milyen szabályozási alternatívák kínálkoznak.

• Detrimental effects of tax havens and the case of the Dutch tax system

  45-67

  Wágner Tamás Zoltán

  Megtekintések száma:

  404

  Napjainkra a multinacionális vállalatok olyan erősekké váltak, hogy könnyedén versenyre kelhetnek az államokkal is. Ennek következtében lehetőségük nyílt arra, hogy számos adóoptimalizációs stratégiát kifejlesszenek, úgymint transzferárazás, székhelyáthelyezés, hibrid entitások stb. Mindez negatív hatást gyakorol a világgazdaságra és az állami költségvetésekre. A káros következmények ellenére több ország is együttműködésre törekszik a multinacionális vállalatokkal, esetenként adóparadicsomokká átalakulva.  Ennek keretében változatos adókedvezményeket biztosítanak a multinacionális vállalatok számára, úgymint levonások, alacsony adókulcsok vagy szelektív adómegállapítások. Noha az Európai Unióban az adóelkerülésnek negatív a megítélése, ennek ellenére bizonyos tagállamok adórendszerei az adóparadicsomok néhány jellemzőjét mutatja. E tekintetben meg kell jegyeznünk, hogy a holland adórendszer kiskapuit, valamint más kedvezményeit rendszeresen kihasználják a multinacionális vállalatok, hogy az adófizetési kötelezettségeiket csökkentsék. Jelen tanulmány – az adóparadicsom jogintézményére történő rövid kitekintés után – ezeket a módszereket mutatja be, rávilágítva arra a tényre, hogy az ország – az érintett kormányzatok tiltakozása ellenére – továbbra is az adóparadicsomok néhány jellemzőjét mutatja.

  Nowadays, multinationals have become so strong that they can easily compete with states. Consequently, they have the opportunity to develop several tax minimalization strategies such as transfer pricing, inversion, hybrid entities etc. All these have a negative impact on the world economy and state budgets. Despite detrimental effects, certain countries try to cooperate with multinationals by transforming themselves into tax havens. In this framework, they provide multinationals with various kinds of tax advantages such as deductions, low tax rates and preferential tax rulings (“sweetheart deals”). Although, the general attitude towards tax avoidance in the European Union is negative, particular member states’ tax systems display several characteristics of tax havens. In this regard, it should be noted that multinationals regularly use the loopholes and other advantages of the Dutch tax system to minimise their tax liability. The following study – after a brief view to the characteristics of tax havens– will illustrate these options by highlighting the fact that the country – despite the denial of the respective governments – still displays several characteristics of - tax havens.

• A 2014-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája 1. rész

  171-235

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  387

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2014-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• Recenzió Ződi Zsolt: "Platformok, robotok és a jog Új szabályozási kihívások az információs társadalomban" című könyvéről

  213-216

  Gyetván Dorina

  Megtekintések száma:

  257

  Ződi Zsolt második könyve 2018-ban jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában Platformok, robotok és a jog címmel, Új szabályozási kihívások az információs társadalomban alcímmel. Ződi Zsolt – első könyvéhez hasonlóan – e munkában is aktuális témát boncolgat: olyan fogalmak és problémák útvesztőjén keresztül vezeti az olvasót, amelyek korábban még csak nem is léteztek. Mindezt úgy teszi, hogy végig közérthető és követhető marad.

• A 2015-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája 2. rész

  165-223

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  287

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2015-ben megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.

• Reklámtilalmak a belső piacon: a tagállami hatáskör határai a külföldi szerencsejátékokra vonatkozó magyar reklámtilalom példája alapján

  12-23

  Leidenmühler Franz

  Fodor László(Fordító)

  Balogh Judit(Fordító)

  Bartha Ildikó(Fordító)

  Megtekintések száma:

  509

  Az Európai Unió jogának egyik fontos célkitűzése a belső piac megvalósítása. A tagállami kereskedelmi szabályok – mint például a reklámkorlátozások vagy reklámtilalmak – egy része tagállamonként jelentősen eltér. A belső piacon így mindenekelőtt az áruk szabad mozgását, valamint a szolgáltatások szabad áramlását akadályozhatják. Ennélfogva a gazdasági szabadságok érvényesülésének elősegítése érdekében az Európai Bíróság számos ítéletében meghatározta a tagállami reklámszabályok uniós jogi korlátait. Különösen az EUMSZ 56. cikke szerinti „szolgáltatások szabad áramlása” biztosítható csak abban az esetben, ha a határon átnyúló szolgáltatáskínálatot is megfelelő módon lehet reklámozni. E szabályozási hátteret fgyelembe véve az alábbiakban vizsgált, a szerencsejátékszolgáltatások reklámtilalmáról szóló magyar előírás [az 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 2. §-ának (7) bekezdése] különösen problematikusnak tűnik. Mindenekelőtt azért, mert ez a rendelkezés nem csupán a belföldön, hanem az Európai Unió más tagállamaiban (jogszerűen) kínált szolgáltatások reklámjára is vonatkozik.

• A 60 éves Európai Szociális Karta néhány proaktív dilemmája

  29-42

  Hajdú József

  Megtekintések száma:

  474

  Az Európai Szociális Karta az Európa Tanács emberi jogi egyezménye. 2021-ben 60 éve védi a gazdasági és szociális jogokat Európában. Az elmúlt hat évtizedben a Karta több módosításon esett át, melynek eredményeként cikkelyeinek száma bővült és a legújabb társadalmi kihívásokra is igyekezett reflektálni. Ugyanakkor továbbra is az Európa Tanács legalapvetőbb célkitűzéseinek kíván megfelelni és érvényt szerezni: az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmének, amelyek megvalósulásának egyik záloga a szociális jogok tiszteletben tartása. 60 évvel a Karta, és 30 évvel az ellenőrzési mechanizmus megreformálását szolgáló Torinói Jegyzőkönyv (1991) elfogadását követően az Egyezmény még mindig nem érte el teljes potenciálját. Ebben a cikkben a Karta két legismertebb ellenőrzési mechanizmusának működési dilemmái kerülnek vizsgálat alá, és néhány proaktív megoldás megfogalmazására kerül sor.

• Reflections on the validity of exculpatory clauses in light of Section 6:152 of the Hungarian Civil Code

  9-24

  Pusztahelyi Réka

  Megtekintések száma:

  290

  A magyar Ptk. 6:152. szakasza a felelősségkizáró és korlátozó kikötések érvénytelenségének általános, a szerződési szabadság határát kijelölő abszolút jellegű minimumszabálya. Jelen tanulmányban e szabály összetett vizsgálatára törekszünk. Szükséges ugyanis a károkozás jogellenességét kizáró károsulti beleegyezés, a kockázat tudatos vállalása illetve a joglemondás (itt elsősorban a szerződésszegésből fakadó igények érvényesítéséről való lemondás) mint jognyilatkozat elemzése is. Ugyanígy vizsgáljuk e tilalom más érvénytelenségi okokkal való viszonyát, elsősorban a tisztességtelen általános szerződési feltételek tényállását.

  Section 6:152 of the Hungarian Civil Code (HCC) is an objective cap on the freedom of contract, it is an unconditional (absolute) and minimum protection to which all exculpatory clauses are subject. In this essay, this rule is examined in a wide and complex context. These exculpatory clauses are closely connected to the consent of an injured person or their  assumption of risk, or their waiver (especially waiving claims for damages) as unilateral juridical acts. The relationship between this statute and other grounds of invalidity shall also be examined, especially the connection to the invalidity rule of unfair standard contract terms.

• A 2016-ban megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 1. rész

  175-220

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  326

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2016-ban megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.

• A 2017-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája - 1. rész

  146-168

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  306

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2017-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• Az angol bírák „megfegyelmezése” a 21. században

  80-86

  Badó Attila

  Halász Edina

  Megtekintések száma:

  231

  Ott, ahol a bíró nem leterhelt tisztviselő, perpatvarokat eldöntő jogalkalmazó, hanem jogalkotó, és egy erőteljes hatalmi ág jól fizetett, független, megbecsült képviselője, vajon milyen tere van a számon kérhetőségnek? Régóta rejtélye ez a common law jogrendszereknek. Jóllehet globális problémának számít a bírói függetlenség és számon kérhetőség egyensúlyának megteremtése, és a kontinentális és common law jogcsalád konvergenciája ezen a területen is szembeötlő, igazán élesen éppen a fenti kérdés miatt az angolszász országokban vetődik ez fel.

• A 2011-ben megjelent, hazai kiadású állam- és jogtudományi munkák annotációja – 1. rész

  101-135

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  340

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2011-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• A bányahivatalnokok jogi helyzete Magyarországon a 18. században

  67-90

  Gedeon Magdolna

  Megtekintések száma:

  255

  A Habsburg uralkodók központosítási törekvései a bányaigazgatás területén a 18. században felerősödtek. Ezzel el kívánták érni, hogy a bányákból befolyó hasznokról a rendeket kizárva, egyedül tudjanak dönteni. Ehhez szükséges volt a rendektől elszakított hivatalnoki kar felállítása, amit a tisztviselőkre vonatkozó aprólékos szabályozással tudtak megvalósítani. A hivatalnokok jogi helyzetének bemutatása az abszolutizmus működésének feltárásához is segítséget nyújt.

• A 2014-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája 2. rész

  261-324

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  291

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2014-ben megjelent könyvekről készült leírások második részét közöljük.

• A víz jogalanyisága új-zélandi példájának alkalmazhatósága a Balaton és a magyar jog viszonyrendszerében

  9-23

  Szilágyi János Ede

  Megtekintések száma:

  251

  Az új-zélandi Északi-szigeten található Whanganui folyó – a maori őslakosok által hivatkozott Te Awa Tupua néven – 2017-ben nyert önálló jogalanyiságot egy, az új-zélandi parlament által elfogadott törvényen (a továbbiakban: ATA) keresztül. Maga a jogszabály több szempontból is érdekes; ezek közül csupán az egyik, hogy a szövege Új-Zéland két hivatalos nyelvének, az új-zélandi angolnak és a maorinak egyfajta keveréke, vagyis nem két külön nyelvi verziója van a szövegnek (angol és egy attól elkülönült maori), hanem az alapvetően angol nyelvű szöveget gyakorta meg-megtörik a maori nyelvből átvett kifejezések. Ezzel egyúttal olyan érzetet kelt, mintha a 19. századi kapitalista alapokon nyugvó jogrendszerüket áthatná valamilyen ősi polinéz spiritualitás. 

• A 2015-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 1. rész

  163-212

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  410

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2015-ben megjelent könyvekről készült leírások első részét közöljük.

• Az őslakos népek kulturális identitáshoz való joga az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága joggyakorlatában

  145-163

  Zombory Katarzyna

  Megtekintések száma:

  380

  Jelen tanulmány a kulturális identitás védelmét vizsgálja az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságának (EJAB) gyakorlatában, ahol a kérdéskör elsősorban az őslakos népek kontextusában jelenik meg. Az EJAB a kulturális identitáshoz való jog védelmét – az ezt garantáló, anyagi jogi norma hiányában – jellemzően az élethez és a tulajdonhoz való jogból, valamint egyéb, első generációs emberi jogokból vezeti le evolutív módon, az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére (EJAE) támaszkodva. 2020 tavaszán a Lhaka Honhat kontra Argentína ügyben hozott ítéletében az EJAB új perspektívát nyitott a kulturális identitáshoz való jog védelmére, mert megállapította, hogy a kulturális jogok önállóan, autonóm módon is érvényesíthetők az EJAB előtt, az EJAE 26. cikke alapján. Ez, az EJAB eddigi joggyakorlatához képest haladó szemlélet egyúttal új lehetőségeket nyit meg az EJAE 26. cikkéből eredeztethető környezetvédelmi jogok érvényesíthetősége terén is.

• Szilágyi János Ede: Vízszemléletű kormányzás – vízpolitika – vízjog

  169-173

  Bujdos Ágnes

  Megtekintések száma:

  308

  Könyvismertető Szilágyi János Ede Vízszemléletű kormányzás - vízpolitika - vízjog című könyvéről.

• Büntetéskiszabás a gyakorlatban: Ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlata egy aktakutatás eredményei alapján

  114-132

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  328

  Büntetéskiszabás átfogó vizsgálatát célzó kutatás egyik nagyobb részeként a közlekedési bűncselekmények közül az ittas vezetések szankciókiszabási gyakorlatát vizsgáltam a Debreceni Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon. A kutatás egyik kiemelt célja az volt, hogy információt gyűjtsek arról, hogy az egyszerűbb megítélésű, tömegesen előforduló bűncselekmények esetén hogyan alakul a büntetéskiszabási gyakorlat. Másrészt célkitűzés volt az is, hogy megvizsgáljam, az elkövető személyével/személyiségével kapcsolatos büntetéskiszabási tényezőket milyen részletességgel tárják fel a bíróságok, s ezeket az információkat mennyiben tudja a bíró az egyéniesített büntetéskiszabás szolgálatába állítani. Tanulmányomban ennek az aktakutatásnak az eredményeit ismertetem, figyelemmel elsősorban az egyes szankció nemek büntetéskiszabási tapasztalataira.

• A jogalkotó emberképének hatása a jogértelmezésre – egy magyarországi kutatás tanulságai

  73-84

  Bencze Mátyás

  Megtekintések száma:

  193

  Az utóbbi közel 10 évben, a Phd-fokozatom megszerzését követően, figyelmem egyre inkább a bírói gyakorlat problémáinak a szociológiai módszerekkel történő elemzése felé fordult. Ennek egyik motivációja az volt, hogy 2005-ig gyakorló bíróként dolgoztam, és a jogalkalmazás hétköznapjai rengeteg „nyersanyaggal” láttak el az ítélkezés problémáit illetően, másrészt pedig az, hogy a magyar jogtudományban átfogó módon ekkor még nem foglalkoztak a joggyakorlat szociológiai elemzésével.