Keresés

Keresési eredmények

• A munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozása az Európai Unió irányelveinek tükrében

  55-78

  Kártyás Gábor

  Megtekintések száma:

  1286

  2019 nyarán nagykorúságába lépett a munkaerő-kölcsönzés jogintézménye Magyarországon. 2001. július 1-jei bevezetése óta lényegesen változott a kölcsönzés jogi környezete, a jogfejlődés fő mérföldköveit a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályba lépése jelentik. A közel két évtizedes gyakorlati tapasztalatok és számos törvénymódosítás után a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozását azonban máig nem tekinthetjük kiforrottnak, a jogintézményt több jogharmonizációs hiányosság, alkotmányos aggály és gyakorlati probléma is terheli. A jelen tanulmány célja a magyar munkaerő-kölcsönzés uniós jogi szempontú vizsgálata, azzal, hogy a jogharmonizációs problémák egyben számos tisztázandó belső jogi kérdésre is rávilágítanak.

• Büntethetőségi akadályok a nemzetközi büntetőjogban

  35-53

  Sántha Ferenc

  Megtekintések száma:

  214

  A büntethetőségi akadályok megjelölésére az angolszász jogkörbe tartozó államok jogában, illetve az angol nyelvű jogi szakirodalomban ismert defence kifejezés meglehetősen tág kategória, amely magában foglal minden olyan – jellemzően a védelem által előterjesztett – hivatkozást, érvelést, amely a terhelt felmentésére irányul. Ezzel a kifejezéssel jelölik a vádemelés és az elítélés anyagi jogi és eljárási jellegű akadályait, illetve ezen akadályokra történő hivatkozást egyaránt.

• A szociális farmszolgáltatást igénybe vevő fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alapjogi védelme

  83-100

  Orosz Flóra

  Megtekintések száma:

  288

  Jelen tanulmány a szociális farmszolgáltatást igénybe vevő hátrányos helyzetű személyeket – azok közül is kifejezetten a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeket – megillető azon alapjogokat vizsgálja, melyek elengedhetetlenek számukra foglalkoztatásuk biztosítása érdekében. Ezek az emberek nagyon gyakran kiszorulnak a munkaerő-piacról, sőt meg sem tudnak jelenni ott. Ezért bírnak nagy jelentőséggel számukra az Alaptörvényben biztosított alapjogok, melyek lehetővé teszik ezeknek az embereknek (is), hogy egyenlően bánjanak velük, és lehetőséget kapjanak a foglalkoztatásra. Az alkotmányos védelem megvalósulását továbbá munkajogi és szociális jogi jogszabályok is megerősítik.

• A jog filozófiai elgondolása

  11-22

  Melkevik Bjarne

  Máté Paksy(Fordító)

  Megtekintések száma:

  251

  Az itt közölt esszé szerzője Bjarne Melkevik, a Montrealtól nem túl messzire fekvő Québec város Laval Egyetemének professzora. Talán nem túlzás azt mondani róla, hogy a jelenlegi kanadai francia nyelvű jogfilozófia egyik legfontosabb alakja. Melkevik professzor nem csak Québecben ismert, hiszen könyveit és tanulmányait számtalan nyelvre lefordították. A gazdag életmű részét képező egyik könyv Jevgenyij Pasukanisz jogelméletét mutatja be tárgyilagosan, nemzetközi perspektívába illesztve (elsősorban a Carl Schmitt által is kedvelt Maurice Hauriou munkásságával összevetve), és nemegy- szer kritikai szellemben. A szovjet szerzőt végső soron ahhoz a szociologizmust hirdető irányzatba sorolja Melkevik, ahová Roscoe Poundot is szoktuk. A jogfilozófus egy másik műve Habermasról szól, és azt vizsgálja, hogy a német filozófus kom- munikációelméletébe miként ágyazódik bele a jogfilozófiai nézetrendszere. Jürgen Habermas szerint a jog egyszerre tekinthető társadalmi intézménynek és az egyéni életvilág szférája felé irányuló közvetítő közegnek. A jogi érvényességet ezért szerinte diszkurzívan kell megalapozni. Ezt, ahogyan a tanulmányban részletesen is kifejtésre kerül, Melkevik is így látja. Egy jogállam tehát kommunikatívan akkor igazolt, ha az egyének életvilága képes egymással értelmes kommunikációt kialakítani úgy, hogy eközben a társadalmat integráló tényezőként a szolidaritás a pénz- és a közhatalom felett is legitim módon uralmat gyakorol.

• A hátsó ajtós elektronikus felügyelet Magyarországon: A reintegrációs őrizet elmélete és gyakorlata

  30-42

  Hussein Jasmine

  Megtekintések száma:

  431

  A technológia fejlődésével számos új jogintézmény látott napvilágot a büntető igazságszolgáltatás területén. Ilyen az elektronikus felügyelet is, amelyet magyar viszonylatban először a házi őrizettel összefüggésben szabályoztak, majd a reintegrációs őrizet formájában 2015-ben jelent meg a büntetés-végrehajtás területén. A szabályozás alapvetően megfelelő, és a gyakorlati tapasztalatok alapján hatékonynak is mondható, mégis vannak olyan kapcsolódó részkérdések, amelyek elméleti tisztázása meglátásom szerint szükséges. Ide sorolható a reintegrációs őrizet feltételeinek esetleges kiszélesítése, vagy a szabadságvesztés-büntetéshez, illetve a feltételes szabadságra bocsátáshoz való viszonyulása. Mindezek tisztázása abból adódóan is szükséges, hogy a technológia térhódítása feltételezhetően itt nem áll meg, így az elektronikus felügyelet alkalmazási körének jövőbeni kibővítése magyar viszonylatban is elképzelhető.

• A jogismeretet befolyásoló társadalmi tényezők elemzése

  71-95

  Gajduschek György

  Fekete Balázs

  Megtekintések száma:

  288

  A Pro Futuro előző számában megjelent írásunkban bemutattuk azt a munkát, amellyel Kulcsár Kálmán jogismereti kutatását kívántuk rekonstruálni és részben megismételni. Ismertettük azokat a módszereket, amelyekkel az összevetés nehézségeit kezeltük, végül vázoltuk a kutatás legáltalánosabb eredményét, amely a jogismeret változására mutatott rá, az egyes konkrét kérdések, az egyes jogterületek általánosabb szintjén, és a teljes jogismeret szintjén egyaránt. Ebben a tanulmányban kiindulásként azt elemezzük különféle módszerekkel, hogy milyen tényezők hatnak, illetve hatottak a jogismeretre, majd visszatérünk az alapkérdéshez, és azt vizsgáljuk, hogy miként értelmezhetők adataink a magyar társadalom teljes jogismeretét tekintve.

• Az autonóm járművek nemzetközi közjogi szabályozása, különös tekintettel a nemzetközi közlekedés témakörére

  37-49

  Takó Dalma

  Megtekintések száma:

  291

  Jelen tanulmány a nemzetközi közjog – ezen belül is elsődlegesen a nemzetközi közlekedés – szempontjából vizsgálja az autonóm járművek szabályozásának kérdését. Ennek keretében meghatározza az autonóm, vagy más néven önvezető járművek fogalmát, feltárja az autonóm járművek és a nemzetközi közjog kapcsolatát, ismerteti a nemzetközi közlekedés területén a szabályozás irányába mutató, eddig elért eredményeket, valamint elemzi a jövőbeli szabályozási lehetőségeket. Ez utóbbi kérdéskör vizsgálatát a tanulmány a nemzetközi szerződésekre szűkíti, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon szükséges és lehetséges-e az önvezető járművek nemzetközi szerződésben történő szabályozása.

• Útban a változás felé? A bírósági gyakorlat által el nem ismert ügyvédi munkadíj: Joghézag vagy téves bírósági jogértelmezés?

  107-134

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  227

  Napjainkban általános az a megközelítés, amely szerint az ügyvédség az igazságszolgáltatási rendszer alapvető részét képezi annak ellenére, hogy erre alaptörvényi vagy egyéb normatív rendelkezésekben nem találunk utalást. Piacgazdasági viszonyok között nem megkérdőjelezhető, hogy az ügyvéd által kifejtett tevékenységért ellenszolgáltatás jár, amit az ügyvéd a vele megbízási szerződést kötő ügyfelétől kap meg ügyvédi munkadíj, illetve költségtérítés formájában. A bírósági peres eljárások esetében azonban az ügyvéd megbízóját, ügyfelét terhelő költség áthárítható az ellenérdekű félre, ugyanis főszabály szerint a pernyertes fél költségeit, köztük az ügyvédi munkadíjat is a pervesztes fél köteles megfizetni. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy melyek azok az alapvető jogszabályi rendelkezések, amelyek az ügyvédi munkadíj bírósági polgári peres eljárásokban történő érvényesítését biztosítják, majd bemutat olyan kirívó eseteket, amelyek azt igazolják, hogy az ügyvéd által ügyfele érdekében az adott polgári peres eljárás során kifejtett képviseleti tevékenység vagy egyáltalán nem, vagy csak részben kerül ellentételezésre a bíróság által elismert módon, az ellenérdekű felet kötelező, alakszerű marasztaló határozat formájában. A jelen írásban a polgári peres eljárásokban történő jogi képviselet ellátásával összefüggő adekvát kérdések kerülnek bemutatásra, egyrészt eljárásjogi, perhatékonysági szempontok, másrészt a szerződéses szabadság, harmadrészt alkotmányjogi aspektusok alapján, a bírói gyakorlatra fókuszálva.  A tanulmány bemutatja továbbá a bírósági gyakorlatban 2024 tavaszán bekövetkezett fordulatot. Arra keresi a választ a szerző, hogy a bírósági gyakorlat által kialakított elvek joghézagra voltak-e visszavezethetők, és ezért indokolt-e a jogalkotói legiszlációs tevékenység a diszkrepanciák kiiktatására, vagy egyszerűen csak olyan téves bírósági jogértelmezésről volt szó 2024 tavasza előtt, amely a meglévő jogi szabályozás keretei között kizárólag a bírósági gyakorlatbeli szemléletváltást indokolt és ezért nincs szükség jogalkotói beavatkozásra.

• Objektív felelősség és kiszámíthatóság: Az osztrák joggazdaságtani iskola a deliktuális felelősségről

  31-55

  Szalai Ákos

  Megtekintések száma:

  201

  A cikk a joggazdaságtan osztrák iskolájának deliktuális felelősséggel, kártérítéssel kapcsolatos állításainak kritikai elemzésére vállalkozik. Áttekinti az osztrák iskola joggal kapcsolatos álláspontját. Azonosítja, hogy az osztrákok joggal szembeni elvárásait öt pont köré csoportosítva írhatjuk le. A pozitív jog legyen (i) absztrakt, (ii) egyszerű, (iii) kiszámítható, (iv) változzon kis lépésekben és (v) reflektáljon az informális társadalmi elvárásokra. Elemzésük szerint a deliktuális felelősség esetén ezen elvárásoknak egy az objektív felelősségből kiinduló rendszer sokkal jobban megfelelne, mint a vétkességre, felróhatóságra épülő kártérítési modell. A cikk ezt az állítást vitatja: nem egyértelmű, hogy egy objektív felelősségi rendszer kiszámíthatóbb lenne, illetve a társadalmi elvárásoknak jobban megfelelne.

• A Krím félsziget jogi helyzete a nemzetközi jog szemszögéből

  9-28

  Slomanson William R.

  Szemesi Sándor(Fordító)

  Megtekintések száma:

  419

  Számos, a mai napig megoldatlan konfliktus terheli a nemzetközi közösséget – közülük több is az egykori Szovjetunió és jugoszlávia uti possidetis elv alapján történt felosztása miatt. Az ezen konfliktusok nyomán létrejövő de facto államok függetlenségét lényegében egyetlen nagyhatalom sem ismeri el, és ezért aztán ezen területek jogi helyzetének közeli rendezése sem tűnik valószínűnek. Sajnálatos módon számos olyan régió említhető, mely bővelkedik a hasonló megoldatlan konfliktusokban. Az oroszország holdudvarából előbukkant konfliktusok (ideértve mindenekelőtt Dél-Oszétiát, Abháziát, Hegyi Karabahot, Koszovót, a Krím félszigetet és Transznyisztriát) immáron aligha zárhatóak vissza a status quo ante palackjába.

• A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve

  42-64

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  620

  A rohamosan fejlődő génmanipulációs technikák (génmódosítás, géntechnológiai módosítás) régóta viták kereszttüzében állnak, amit a jogi szabályozás alakulása is tükröz. A géntechnológiai módosítás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) 2. § g) pontja szerint olyan eljárás, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket, vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik. Mint alább látni fogjuk, az EU vonatkozó irányelve a génmódosítást (az eljárást) nem definiálja, ugyanakkor az eredményére (a génmódosított szervezetre, GMO-ra) ad egy meghatározást, s bizonyos technikákat felsorol, mint amelyek génmódosítást eredményeznek. A jogi definíció elsődleges funkciója mindkét esetben a szabályozás tárgyi hatályának kijelölése, ami álláspontom szerint nem a nemesítők és a biotechnológusok, hanem a jogtudomány, illetve a jogalkotó feladata. 

• Recenzió Kártyás Gábor „Kiküldött munkavállalók az uniós és a magyar jogban” című könyvéről

  209-220

  Takács Dóra

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  186

  Napjaink globalizált munkajogában, ahol kiváltképp az Európai Unión belüli országhatárok mindinkább elmosódni látszanak, egyre gyakoribbá válnak a határokon átnyúló helyzetek. A digitalizációnak és a rohamtempóban fejlődő technikának köszönhetően a külföldi vagy külföldre történő munkavégzés immár úgy is megvalósulhat, hogy a munkavállaló tulajdonképpen el sem mozdul az íróasztala mellől, azaz fizikailag be se lép egy másik ország területére. Mindezekre tekintettel a feldolgozott téma aktualitása és izgalmas mivolta aligha vonható kétségbe. A mű holisztikus szemléletet követve, egyedülálló részletességgel vezeti végig az olvasót és nyújt számára biztos tájékozódási pontot a kiküldetés megannyi kihívással és érdekellentéttel övezett ingoványos talaján. A recenzióban ezen pontokat követve ismertetjük, illetve értékeljük a monográfia tartalmát.

• A 2010-ben megjelent, jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 3., befejező rész

  138-176

  DE A DE jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége

  Megtekintések száma:

  274

  Folyóiratunkban rendszeresen jelenik meg az elmúlt időszak új, hazai szakkönyveiről készült, annotált bibliográfia. Az annotáció a könyv felhasználhatóságáról írott, rövid, tényszerű leírás, amely a bibliográfiai adatok mellett meghatározza a műfajt, illetve röviden körvonalazza a feldolgozott témát és a bemutatott eredményeket is. Az annotációk szerzői valamilyen formában kivétel nélkül kötődnek a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karához, legyen szó munkatársainkról, óraadóinkról vagy hallgatóinkról, PhD-hallgatóinkról. Ebben a számban a 2010-ben megjelent könyvekről készült leírások harmadik részét közöljük.

• A „bértárgyalások” és a hozzájuk kapcsolódó munkajogi és munkaügyi kapcsolati kihívások a köztulajdonban álló vállalatok által működtetett közszolgáltatások területén

  148-161

  Szabó Imre Szilárd

  Megtekintések száma:

  356

  Az állami és az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó cégeknél több mint fél évig húzódott a 2021. évi bérfejlesztések rendezése, amely hároméves, úgynevezett „jövedelempolitikai” megállapodásokban manifesztálódott. A folyamat azonban jelen írás szempontjából leginkább a munkaügyi kapcsolatok vetülete miatt vált érdekessé és jogtudományi szempontból is elemezhetővé. Az elemzés során – a terjedelem adta keretek lehetőségei között – vizsgálom a bérmegállapodások folyamatát (annak munkajogi tartalmával és következményeivel), a köztulajdonra vonatkozó eltérő kollektív munkajogi szabályok elvi alapjait, végül a szektor sztrájkjogi szabályozásának újonnan felmerülő gyakorlati problémáit. 

• A közértéket teremtő prevenció magasabb foka a versenyjogban

  133-152

  Tóth András

  Megtekintések száma:

  214

  A szociális szabályozás területén Sparrow által kidolgozott problémamegoldó mechanizmus a versenyjogba is átültethető a károk megelőzése érdekében. A versenyhatóságok (mint védelmi jellegű állami szervek) célja is a közérték-teremtés kell, hogy legyen. Ennek sikere a hatóságok arra való képességében rejlik, hogy mennyire tudják a valós társadalmi problémákat megragadni, azokat megelőzni, illetve hatékonyan felszámolni. A versenyhatóságok a közértéket úgy teremtik, ha biztosítják a versengő piaci környezetet a piaci erő visszaszorításával, a belépési akadályok felszámolásával. A megelőzés fokozása különösen fontos, amikor a piacok koncentrálódása tendenciaként jelentkezik a világgazdaságban. Annak érdekében, hogy a maximális preventív hatás a versenyjogban elérhető legyen, minden megelőzésre szolgáló eszközt hatékonyan kell működtetni. Ez magában foglalja a strukturális kötelezések alkalmazását, illetve az ex-ante szabályozásra való átváltást, amikor az ex-post intézkedések hatástalannak bizonyulnak.

• Sötét vizeken? A környezetvédelmi felelősség helye a környezetpolitika eszköztárában (szabályozásmódszertani és alapelvi kérdések)

  42-66

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  594

  A tanulmány kiindulópontja, hogy a környezetvédelmi felelősség nem csak az utólagos szankcionálás és a helyreállítás eszköze, hanem a megelőzés és az elővigyázatosság elveit egyaránt érvényesíti. A környezeti károkért való felelősség szabályait tágabb összefüggésben vizsgálja, és a környezetpolitika különböző eszközeit kapcsolja össze az alapelvekhez való viszonyuk bemutatásán és a környezetvédelem szabályozási módszereinek tipizálásán keresztül.

• A magyar jogrendszerről és a magyar vállalkozói jogról – egy angol nyelvű kötet fényében

  256-259

  Szalma József

  Megtekintések száma:

  140

  Könyvismertető:

  Sándor, István (ed.): Business Law in Hungary. Patrocínium kiadó, Budapest, 2016.

• Mérlegelés az adóigazgatási eljárásban

  107-130

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  243

  A közigazgatás – és a részét képező adóigazgatás – törvényekhez kötöttsége fontos jogállami követelmény: az állami, önkormányzati hatóságok a jogalanyok helyzetét alapvetően befolyásoló döntéseket hozhatnak: jogokat és kötelezettsé- geket állapítanak meg (vagy e megállapítást mellőzik), nyilvántartásokat vezetnek, adatokat igazolnak. E tevékenység jogilag szigorúan szabályozott: mind a döntés, mind pedig az ahhoz vezető folyamat az eljárási szabályok tárgykörébe tartozik. Ennek megfelelően kiindulópontként megfogalmazható, hogy az „adójogban a ’kötött igazgatás’ elve érvényesül. A kötöttség a tényállás és a jogkövetkezmény jogi szabályozottságából ered. Mindazonáltal vannak az adójogban olyan jogi normák, amelyek a jogi következmények megállapításának terén mozgásteret biztosítanak. Az adóhatóság a több alternatíva közül azt választhatja, amelyet megfelelőnek tart.”

• Internetes munka a magyar jogban – Tiltás helyett szabályozás?

  83-95

  Gyulavári Tamás

  Megtekintések száma:

  522

  Az internetes munkavégzés még szinte nem is létezik Magyarországon, néhány kivételtől eltekintve. Ezen kivételek közül a legismertebb természetesen Magyarországon is az Uber, amely az ellene irányuló törvénymódosítás hatálybalépésének napján határozatlan időre felfüggesztette magyarországi tevékenységét. Így a „haknigazdasággal”kapcsolatos munkajogi kérdések elemzése meglehetősen elvi jellegű lehet csak. Ennek ellenére érdemes felkészülnünk ennek az új, innovatív munkavégzési formának a munkajogi fogadására, mert már nem sokáig tart ez az applikációktól mentes munkaerőpiaci „idill”. A nyugat-európai országokban és például Észtországban is egyre nagyobb szeletet hasít ki a munkaerőpiacból az úgynevezett crowdsourcing és az applikáción keresztül történő munkavégzés (például a Taxify).

  Az alábbiakban – az internetes munka fogalmának és alapkérdéseinek ismertetését követően – az Uber kivonulásának történetét elemzem, amely nem a munkajogi kérdésekről szólt, hanem sokkal inkább a taxizással kapcsolatos versenyfeltételekről. Ezt követően az internetes munkavégzők jogviszonyának lehetséges minősítését, majd a munkavállalói jogok kérdéskörét vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy mennyiben felkészületlen a magyar munkajog és a jog általában ennek az új munkavégzési formának a fogadására, illetve milyen szabályozási alternatívák kínálkoznak.

• A térbeli védjegyekre vonatkozó európai uniós joggyakorlat iránymutatásai a védjegyreform tükrében

  128-142

  Vigh Beáta

  Megtekintések száma:

  285

  Az Európai Bíróság által kialakított joggyakorlat a következetesség és jogbiztonság megteremtésére irányul az európai uniós térbeli védjegyek lajstromozására vonatkozóan. A joggyakorlat az Európai Bíróság jogértelmező és jogfejlesztő tevékenységének köszönhetően szoros kölcsönhatásban áll a védjegyreform által bevezetett jogszabálymódosításokkal, amelyek célja rugalmasabbá és átláthatóbbá tenni az európai uniós védjegyek lajstromozási eljárását. A térbeli védjegyek értelmezésének és lajstromozásának problematikája fontos helyet foglal el a védjegyekre vonatkozó európai uniós joggyakorlatban, mivel ez a védjegykategória a legnépszerűbb a nem hagyományos védjegyek közül, amelyek lajstromozására a védjegyreform jogi keretet biztosít, ugyanakkor átfedést mutat más szellemi tulajdonjogi oltalmi formákkal.

• A hatalmi ágak megosztásának XXI. századi kérdései az Alaptörvényt követően

  24-37

  Cservák Csaba

  Megtekintések száma:

  460

  Az államhatalmi ágak megosztásának kérdése az alkotmányjog és a jogelmélet egyik legtöbbet kutatott területe. Az Alaptörvény hatálybalépésével a közjogi berendezkedés olyan új alapokra helyeződött, amelyek egyértelműen indokolttá teszik a téma ismételt vizsgálatát. E tanulmány gondolati vezérfonala a következő. Kísérletet teszünk a „három hatalmi ág – egy-egy funkció” frázist árnyaló szempontok bemutatására. Azt vizsgáljuk, hogy a hatalommegosztás milyen hatalmi ágak között, illetőleg mely egyéb tényezők között és főképpen hogyan létesülhet. Azok egyensúlyával? Azok merev elválasztásával? Vagy akár az egyes hatalmi ágakon belül is? Hovatovább egyes szervek bizonyos egységei tekintetében is? E fogalmak elméleti elemzése során mindig kitérünk konkrét gyakorlati, különösen magyar példákra. Az egyes fogalmi alapokat követően áttekintjük a klasszikus triászon felüli esetleges hatalmi ágakat, majd összegezzük az Alaptörvény szerinti hazai rendszert. Végül (indirekt bizonyítással) a hatalommegosztás ellentéte, a hatalomkoncentráció rövid elemzésével zárjuk a tanulmányt.

• A társadalmi közfelelősség kérdései Nagy-Britanniában és Magyarországon

  122-136

  Jakab Nóra

  Ráczi Zsófia

  Megtekintések száma:

  480

  A társadalmi felelősségvállalás jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években. A koncepció szépen lassan az élet minden területére, személyes életünkbe, a gazdasági szférába és végül a közszférába is sikeresen utat tört magának. Jelenleg számos állam küzd bizonyítottan problémákkal a közszférában, és a társadalmi közfelelősség egyike azoknak az irányvonalaknak, amelyek mentén egy átfogó közigazgatási reformot el lehetne indítani. A tanulmányban a társadalmi közfelelősség brit és magyar megoldásait vizsgáljuk meg. Az Egyesült Királyság példája habár előttünk áll, nem biztos, hogy az alapvető jogrendszerbeli és gondolkodásmódbeli különbségek miatt a többi európai ország számára ugyanaz lesz a megfelelő út a PSR megvalósítása felé, ami az angolszász királyságban működőképes.

• Fenntarthatóság – jog és közösségi döntések

  239-246

  Czina Veronika

  Megtekintések száma:

  171

  Recenzió Bándi Gyula–Szabó Marcel–Szalai Ákos: Sustainability: Law and Public Choice. (Europa Law Publishing, Groningen, 2014.) című könyvéről.

• A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság új hazai szabályozásának megítélése a munkavállalói érdekek szempontjából

  31-47

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  642

  A téma időszerűségét és jelentőségét adja – ahogyan Zaccaria Márton Leó és Fodor T. Gábor is kimutatta –, hogy a munka- és a pihenőidő szabályai tekintetében a magyar jogi szabályozás túlnyomó része nem áll összhangban a jogintézmény ke- reteit szabályozó uniós joggal, az európai Parlament és a tanács, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvével. Ez egyébként már a harmadik irányelv, amely e jogterületet „a munkaidő-szervezés egyes szempontjai” megjelöléssel rendezi. Az első, hasonló címet viselő irányelv a tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól volt, amelyet követett az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/ek tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, amelyet három év múlva felváltott a már említett 2003/88/EK irányelv. E két utóbbi irányelv azonban nem helyezte hatályon kívül teljesen az első irányelvet, bizonyos alapvető rendelkezései továbbra is hatályban maradtak.

• Az uniós tagság alkotmányos alapjai az Alaptörvény előtt és után

  29-47

  Fazekas Flóra

  Megtekintések száma:

  317

  E tanulmány célja, hogy bemutassa és értékelje Magyarország uniós tagságának alkotmányos alapjait. Áttekinti azt az alkotmánymódosítási folyamatot, amelynek eredményeképp megszületett a korábbi Alkotmány integrációs klauzulája, az alkotmánybírósági esetjog és különböző jogtudományi álláspontok alapján magyarázza a klauzula szövegét, majd e normát összeveti a hatályos Alaptörvény Európa-klauzulájával. Végül áttekinti a klauzulát értelmező alkotmánybírósági esetjogot. A munka segítséget nyújthat az Alkotmánybíróság uniós joggal kapcsolatos álláspontjának megismeréséhez és az esetjog lehetséges jövőbeli irányainak meghatározásához, erre azonban jelen tanulmány már nem tér ki.