Keresés
Keresési eredmények
-
A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS LÉTJOGOSULTSÁGA ÉS SZÜKSÉGESSÉGE AZ ÓBECSEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN
7-28Megtekintések száma:101A munkánk célja bemutatni első sorban a multikulturalizmust, a multikulturális nevelés fontosságát és szükségességét – annak vajdasági megvalósulását - ugyanakkor kitérünk a kultúra fogalmi eredetére, összetettségére is, ugyanis kultúra nélkül a multikulturalizmus, s így a multikulturális nevelés gondolata sem fogalmazódhatott volna meg. Ma már mindannyian multikulturális környezetben élünk, ahol akarattal, vagy akaratunkon kívül nap, mint nap, különböző kultúrájú nemzetekkel érintkezünk, találkozunk, valamint együtt élünk. Pontosan ezért nagyon fontos az, hogy az emberek tisztába legyenek saját kultúrájuk fontosságával, ugyanakkor mások kulturális szokásaira is érzékenyek legyenek. Mutassanak hajlandóságot arra, hogy megismerjék, s elfogadják az övékénél akár sokkal eltérőbb szokásokkal, identitással, vallással rendelkező nemzetek szokásait, mert csak ilyen magatartással tudunk megteremteni egy békés világot.
-
A KULTÚRA ÉS A KULTURÁLIS DIFFERENCIA KONCEPTUALIZÁLÁSA A NEVELÉS-SZOCIOLÓGIAI PROFILÚ KUTATÁSOKBAN
91-100Megtekintések száma:222A tanulmány a pedagógiai-antropológia abból az alapkoncepciójából indul ki miszerint a kisebbségi státuszban lévő tanulók iskolai sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy az oktatási rendszer felismerje, hogy a kisebbségi miliőből érkező diákok tanulmányi sikertelensége a kulturális differenciával hozható összefüggésbe. Az erre a jelenségre reflektáló pedagógiai-antropológiai és nevelésszociológiai profilú empirikus kutatások elméleti kontextusa kiindulópontjának a kultúra és a kulturális differencia fogalmi keretrendszerének a meghatározása áll. Jelen tanulmány, a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, definíciós alternatívákat kíván nyújtani, s nevelésszociológiai perspektívából értelmezni azokat.
-
KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS KISGYERMEKKORI NEVELÉS DUBAJBAN A REGGIO EMILIA MEGKÖZELÍTÉSÉBEN
71-80Megtekintések száma:191A „kultúra” kifejezés ugyan vitatott megnevezés és nincs egy mindenki által elfogadott jelentése, a társadalom minden aspektusban foglalkozik a kultúrával, legyen az mindennapi élet és a hozzá tartozó interakciók. Dilemmát jelent a kultúra és a társadalmi kulturális normák elfogadása és bemutatása legfőképpen olyan szociális környezetben, ahol multikulturalizmus van jelen, és, ahol ennek a hatása jobban is érezhető. Nemzetközi iskolákban, és főleg, olyan multikulturális társadalmi körökben mint az Egyesült Arab Emirátusok, ezek a kulturális változatosságok tisztán észrevehetőek. A világhírű és közismert Reggio Emilia szemlélet, ami sikert aratott számos nyugati országban, utat talált az Egyesült Arab Emirátusok kora gyermekkori intézményeiben is. Ez a tanulmány betekintést nyújt a Reggio Emilia megközelítés megvalósításába a multikulturális Egyesült Arab Emirátusokban, és egyidejűleg összehasonlítja azt Olaszországgal és más nyugati országgal. A cél az, hogy betekintést nyerjünk a Reggio Emilia szemlélet olyan fontos aspektusaira, mint például a tanárok mint kutatók, a gyerekek mint jogokkal rendelkező állampolgárok, a környezet jelentősége, a tananyag mint hosszútávú projekt, és végül a szülők mint partnerek az oktatásban. Továbbá, valóban jelen vannak-e a felsorolt jellemzők a Reggio Emilia óvodákban az Egyesült Arab Emirátusokban? Vagy azt kell feltételezzük, hogy a teljes és pontos implementációja nem lehetséges a Reggio képviselte szemléletnek az Egyesült Arab Emirátusok kulturális sokfélesége miatt, és az Egyesült Arab Emirátusok óvodáit csak inspirálta ez a megközelítés?
-
Etikus vezetés a kultúrák között
23-33Megtekintések száma:184A meglévő etikus vezetési szakirodalom a magánszektor nyugati szemléletét tükrözi, ami az etikus vezetés megfelelésorientált szemléletét feltételezi. Az etikus vezetés megítélésének átfogóbb megértése kulcsfontosságú a nyugati és keleti kultúrkörökben, valamint a magán- és közszférában, mivel a mai vezetőknek egyre inkább kultúrák és ágazatok közötti etikus vezetést szükséges alkalmazniuk. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a keleti kultúrákból származó alkalmazottak hogyan definiálják az etikus vezetést, és milyen jellemzőket társítanak az etikus vezetőkhöz. A kvalitatív tanulmányt interjúk segítségével készítette el a szerző, mely során 10 bizalmas egyéni interjú felvételére került sor egy jordán állami szervezet vezetőivel és alkalmazottaival. Az eredmények azt mutatják, hogy bár vannak hasonlóságok az etikus vezetés nyugati szemléletével, mint például a becsületesség, tisztelet, tisztesség és igazságosság, de vannak olyan sajátos jellemzők és prioritások is, amelyek a régió egyedi szociokulturális kontextusát tükrözik, mint például a vallásosság, elszámoltathatóság, felelősség és megbízhatóság.
-
ÁTTEKINTÉS AZ INDONÉZIÁBAN MEGVALÓSULÓ WALDORF PEDAGÓGIÁRÓL
111-132Megtekintések száma:190Az oktatás világában számos országban létezik Waldorf-oktatás. A Waldorf pedagógia új lendületet adott az indonéz oktatási szemléletnek. A tanulmány a Waldorf pedagógiát tekinti át Indonéziában. Az adatokat online tartalomelemzéssel gyűjtöttük, a Waldorf iskolák weboldalára és a Facebookra összpontosítva. A Waldorf pedagógia csak olyan nagyvárosokban létezik, mint Jakarta, Bandung, Yogyakarta, Balikpapan és Bali. Indonéziában a Waldorf pedagógia többségében kora gyermekkori intézményekben vannak jelen, kivéve az Arunika Waldorf és Madu Waldorf általános iskolák. A Jagat Alit, az Arunika, a Bambino, a Madu Waldorf és a Kulila óvodák weboldalai minden információt tartalmaznak az intézményekről. A Denia Beun óvoda esetében azonban a szükséges információ az intézmény Facebook oldalán található. A Waldorf-filozófia szemléletét minden iskolában sikeresen megvalósították. Az eltérés a Waldorf pedagógia értelmezésében az európai kultúra és az indonéz kultúra közötti különbségekkel magyarázható.
-
Kulturális ellenállás és kollektív emlékezet: a Vargas-Diktatúra nacionalizmusának hatása a magyar örökségre Jaraguá Do Sulban – SC
71-82Megtekintések száma:50A tanulmány a Brazíliában felszínre kerülő Estado Novo (Új Állam), azaz a Getúlio Vargas kormánya idején, 1937 és 1945 között tapasztalt diktatúra elemzését foglalja magában – különösen a kultúra tekintetében –, amikor az ország fiktív homogenitását próbálták megszilárdítani. A kulturális örökség rendkívül fontos egy olyan országban, ahol a különböző kulturális hatások rétegei találkoznak, ami gazdaggá, egyedivé és sokszínűségéért ünnepeltté teszi az országot. Ebben az időszakban ellentmondásos módon, az elnyomás és a kultúrának az állam érdekeihez való igazítása révén, a korszak tanúja volt a cenzúra, sőt néha még az olyan kulturális örökségek elfelejtésének is, amelyek némileg ellentmondtak az akkori rendszer érdekeinek. A felmerülő kérdések a nacionalizmus hatásaival kapcsolatosak, melyet az elsődleges források-ban végzett dokumentumkutatáson – beleértve a helyi újságokban megjelent publikációkat és a helyi közösség leszármazottainak vallomásait, a déli régióban élő bevándorlók kulturális kifejezésének elnyomásáról szóló kollektív emlékezetről szóló leírásokat, a keletkezett érzések megfogalmazásait – alapulnak, melyek a különböző kultúrák kifejezési módjai az elnyomással szemben, és amelyek a mai napig visszhangoznak. Az elemzés eljutott a kollektív emlékezet lehetséges töréséig és torzulásáig, jelezve, hogy a nacionalizmus hogyan alakította és alakítja még mindig az elképzelt közösségeket. Egy olyan vita közepette, amely a nacionalista diskurzusok építészetben betöltött szerepének és homogenizálódásának elemzését is bemutatja.
-
SAYAW NG BATI: A SPANYOL GYARMATI ÖRÖKSÉG TRANSZKULTURÁCIÓJÁNAK PERSPEKTÍVÁJA A FÜLÖP-SZIGETEK DÉLI TAGALOG RÉGIÓJÁBAN
173-188Megtekintések száma:924A Fülöp-szigetek keresztényesítése során kialakult más táncokhoz hasonlóan a Sayaw ng Bati (Üdvözlő tánc) – mely a déli tagalog régióban jellemző húsvétvasárnap hajnalán bemutatott táncelőadás - is a transzkulturalizáció mellékterméke, mely egy olyan folyamat, amely során az alárendelt (gyarmatosított) kultúra kiválasztja a domináns (gyarmatosító) kultúra azon kulturális elemeit, amelyek megfelelnek az ő kontextusuknak és preferenciáiknak. A tanulmány célja, annak megvilágítása, hogy a Fülöp-szigeteken hogyan zajlott le a transzkulturalizáció jelensége, s rámutasson arra, hogy a sziget őslakosainak (a fillipínóknak) nemzeti öröksége hogyan változott a spanyol gyarmatosítás következtében. A kvalitatív kutatásmódszertani technikákra támaszkodó elemzés a kulturális antropológia és a tánc területén elismert filippínó tudósoktól származó különböző források felhasználásával tekintette át és állította szembe a prekoloniális és a spanyol gyarmati tapasztalatokat, annak érdekében, hogy megértsék, hogy hogyan történt a transzkulturáció a filippínó társadalomban, és párhuzamokat keressenek a két történelmi kontextus között, ami szintén befolyásolta, hogy az Európából importált táncformákat hogyan érzékelték és fejlesztették tovább a szigetvilág gyarmatosítása során.
-
Asszimilációs és akkulturációs folyamatok az etnikumközi házasságok vizsgálatában
7-21Megtekintések száma:147asszimilációAz etnikumok közötti házasságok izgalmas színteret jelentenek az asszimilációs és akkulturációs folyamatok vizsgálatához, azokban az esetekben, ahol a különböző kulturális háttérrel rendelkező egyének egyesítik identitásukat. A tanulmány Dél-Kazahsztán, Turkesztán régiójában vizsgálja az etnikumközi házasságok dinamikáját, az asszimilációs és akkulturációs elméletek szemszögéből.. A tanulmány öt faluban - Zhana Iqan, Hantagy, Shornak, Turki poselkasy és Kentau - 45 interjúból gyűjtött adatok fel-használásával vizsgálja a mindennapi élet különböző aspektusait, mint például a nyelvhasználat, a vallási gyakorlatok, a hagyományok, a konyha és az etnikai értékek. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy az egyének hogyan tárgyalják a kulturális különbségeket interakcióikban, és hogyan értelmezik a multi-kulturális együttélést az asszimilációs, akkulturációs és disszimilációs elméleteken keresztül. A hipotézis három együttélési mintát tételez fel - akkulturáció, asszimiláció és disszimiláció -, amelyek egyazon kulturális és földrajzi térben egyaránt érvényesek. A tanulmány kvalitatív módszereket, köztük interjúkat és felméréseket alkalmazva feltárja a kapcsolatokon belüli alkalmazkodás mintáit és az asszimiláció vagy akkulturáció mértékét. A tanulmány az adatoknak az asszimilációs és akkulturációs elméletek prizmáján keresztül történő elemzésével világít rá arra, hogy a kulturális elemek hogyan épülnek be a mindennapi rutinokba és a döntéshozatali folyamatokba az etnikumközi házasságokban. A kutatás hozzájárul annak mélyebb megértéséhez, hogy az egyének hogyan navigálnak a kulturális sokféleséggel a házastársi kapcsolatokban, gazdagítva a multikulturalizmusról és a társadalmi kapcsolatokról szóló tudományos diskurzust.
-
AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-BAN: AZ ABORTUSZ ÖRÖKKÉ KÉNYES TÉMÁJA
83-90Megtekintések száma:428Az abortusz, vagy más szóval terhesség megszakítás történelmileg is elismerten nagy fejtörést okozott a különböző kultúrák közeledésének kisérleteikor. A helyzet ma sem változott, az emberiség megosztottsága a témát illetően nem változott. A téma nem vesztette el aktualitását évszázados viták után sem. Azonban a jogi környezet a jogalkotók, és alkalmazók nézőpontja és értelmezéseik árnyaltabbak lettek, reagálva a társadalmi igényekre és változásokra.
-
A SZÜLŐI TÉNYEZŐK, MINT A SERDÜLŐK ISKOLÁN BELÜLI ZAKLATÓ VISELKEDÉSÉNEK ELŐREJELZŐI NIGÉRIA KWARA ÁLLAMÁBAN
73-88Megtekintések száma:202A zaklatás bonyolult kérdés, amely a családtagok, a kortársak, az iskolai közösség és a kultúra közötti bonyolult kapcsolatból ered. A zaklatás egyik legfontosabb mutatói a szülői változók. Ritkán állnak rendelkezésre (különösen Nigériában) olyan tanulmányok, amelyekben különböző szülői tényezőket kötnének a zaklató viselkedéshez vagy szerepekhez. A populáció 223 893 iskolás serdülőből állt a nigériai Kwara államban, és ebből a populációból 400 fős mintát vettek szerte az államban. Az adatokat a kutatók által tervezett skála segítségével gyűjtötték. Az összegyűjtött adatokat leíró és következtető statisztika segítségével elemezték. Az eredmények szerint a szülői tényezők szignifikánsan előrevetítik az iskolai serdülők megfélemlítését és áldozattá válását. A vizsgálat eredményei alapján ajánlásokat fogalmaztak meg a szerzők.
-
LUANG-SZIGET: PARTI ÖKOLÓGIAI RENDSZER A LEGKÜLSŐ KIS SZIGETEKEN (ESCAOSD), MALUKU-INDONÉZIA
37-55Megtekintések száma:120A tengerparti közösségek és ökológiájuk elválaszthatatlan egységet alkotnak és kapcsolatban állnak egymással. Luang-sziget közössége, az Indonézia-Maluku tartomány délnyugat-malukui kormányzóságának legkülső szigetein található tengerparti közösségeinek egyike. A Luang-szigeten lakók ökológiai rendszerének megértése elválaszthatatlan attól, ahogyan élik mindennapi életüket, amely aztán a természettel való kölcsönhatás hosszú történelmi folyamatán keresztül tudássá, szokásokká és életrendjüket szabályozó min-tákká halmozódik fel. Ezek az ismeretek és szokások attól a földrajzi környezettől függnek, amelyben élnek, más szóval a természeti környezet is befolyásolja a viselkedésüket és gondolkodásukat. Ez a minta azután szerepet játszik életük harmonizációjának megvalósításában, egyedi társadalmi és kulturális feltételek megteremtésében, amelyek aztán szellemiségükké válnak. Ez a szellemiség a mindennapi életükben is megmutatkozik. A tanulmány ökológiai antropológiai megközelítésű etnográfiai kutatást alkalmaz. Az adatgyűjtés irodalomkutatási technikákkal, interjúkkal, fókuszcsoportos megbeszélésekkel (FGD) és rész-vételi megfigyeléssel történt. A kutatás során etnoökológiai adatelemzési technika alkalmazására került sor. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a Luang-szigeten a közösségi kapcsolatok és a természet közötti hatás tükröződik a mindennapi nyelv használatában, a kommunikációban, a tengeri területek helyi tudáson alapuló kifejezésének képességében és a természeti elemek megjelenítésében a Luang-szigeti emberek társadalmi kultúrájában. E tanulmány eredményei hasznosak az Indonézia legkülső kis szigeteinek ökológiai vizsgálataihoz, valamint a világ negyvennyolc - trópusi és nem trópusi - szigetországának összehasonlításához.
-
DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZVEVŐ KÜLFÖLDI HALLGATÓK TÁRSADALMI ALKALMAZKODÁSÁNAK FELTÁRÁSA MAGYARORSZÁGON
95-109Megtekintések száma:69A Magyarországot választó külföldi hallgatóknak alkalmazkodniuk kell a magyar társadalomhoz. A nemzetközi hallgatók, különösen a doktoranduszok társadalmi adaptációjának ismerete újabb perspektívát adott a felsőoktatási társadalmi adaptációnak. A tanulmány célja a külföldi hallgatók magyarországi társadalmi adaptációjának feltárása volt és az, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodtak a nemzetközi hallgatók a magyarországi társadalomhoz. A tanulmány módszere kvalitatív vizsgálat, ahol félig strukturált interjúkat alkalmaztunk. A tanulmány a demográfiai adatok leíró statisztikáit is ismerteti. A mintánkban hét nemzetközi diák került, akik Indonéziából, Malajziából, Mianmarból, Üzbegisztánból és Irakból érkeztek. Az interjúk angol nyelven készültek. A tanulmány tizenegy kategóriát azonosít a tanulók alkalmazkodásában. Ezek a személyiség, az első meglátogatott hely, az első barát, az adaptációs típusok, az ismerkedés módjai, az időhöz való alkalmazkodás, a társas alkalmazkodás kihívása, a társadalmi alkalmazkodás tényezője, a társadalmi adaptáció beállítása, az önreflexió, valamint egy ismeretlen tevékenység vagy új szokás.
-
EMBER-TERMÉSZET INDONÉZIA – MALUKUBAN : HYGERA LAI: ÖRÖKSÉG AZ ÖKOLÓGIA VÉDELMÉHEZ LUANG-SZIGETEN
49-61Megtekintések száma:164Luang-sziget egy kis sziget Kelet-Timor közelében, Ausztráliától délnyugatra. A földrajzi elhelyezkedés, a globális gazdasági megfontolások, a globális éghajlat és az indonéz kormány politikája egyaránt hatással van a Luang-szigeti nép létezésére és kultúrájára. A Luang-sziget lakosságának van egy Hygera Lai nevű helyi bölcsessége, amely segíti őket a természettel való kapcsolat kialakításában. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Hygera Lai és a környezet kapcsolatát a Luang-sziget lakói között. Jelen kutatás egy ökológiai antropológiai lencsét használó kvalitatív vizsgálat.
-
Lebegő "otthon": a kínai diaszpóra és az utazás dinamikája
97-106Megtekintések száma:68A migráció és a diaszpóra jelenségei egyre gyakoribbá válnak a globalizáció kontextusában, és az "otthon" fogalma is több dimenziót és összetettséget hordoz magában a szétszóródott népesség esetében. A tanulmány a kínai bevándorlókra összpontosít, annak megismerése érdekében, hogy az "otthon" fogalma miként jön létre a diaszpórában. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a kultúra és a földrajz hogyan hatnak egymásra az "otthon" meghatározásában, a "diaszpóra" eszméjére támaszkodva, valamint vizsgálja azt is, hogy az utazás hogyan befolyásolja az "otthonteremtést" a kínai migrációs mozgalmakban. A tanulmány emellett tárgyalja a kulturális folytonosság fenntartását a globalizációban, valamint az egyéni és kollektív identitások átformálását az "utazás a lakásban, lakás az utazásban" (Clifford 1992,108) gyakorlatában.
-
KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGEK MULTIKULTURÁLIS ÉLETMÓDJA TURKESZTÁNBAN
7-21Megtekintések száma:129Jelen tanulmány legfőbb célkitűzése, hogy megvizsgálja a különböző szintű interakciókat, kultúrát, interetnikus házasságokat, nyelvi formulákat és bizonyos típusú tradíciókat a Kazahsztán területén élő különböző nemzetiségek körében. A kutatás során kvantitatív és elsősorban kvalitatív módszertani apparátusra támaszkodtunk.
-
A KISGYERMEKKORI SZEMÉLYISÉGFORMÁLÁS ZENEI NEVELÉSSEL
189-196Megtekintések száma:358A tanulmány a magyar kultúra egy kicsi, de gyermekeink szempontjából egyik jelentős szegmensére, a 3-7 éves korosztály zenei nevelésére fókuszál. Központi témája, hogy megvizsgálja miként lehetséges, hogy a népi játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgások adaptálása az egyik legkomplexebb fejlesztőerő e korosztály személyiségfejlődésében. Hiszen a kultúraátadás szempontjából ez az időszak alapozó jellegű, s az esztétikai nevelés területén integratív szerepet tölt be. Az óvodás gyermek zenei fejlődésével emlékezete, képzelete, asszociatív képessége, kreativitása, figyelme, érdeklődése állandó örömteli tevékenység útján fejlődik, hiszen a népi játékhoz kapcsolódó mozgását ebben a korban még nem a szöveg jelentése, tartalma, hanem a dallam és annak ritmusa, valamint az ezekhez kötődő spontán örömérzet irányítja és határozza meg. Az érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi és az anyanyelvi fejlesztés folyamatában is nyilvánvaló a zenei nevelés, s ezen belül a népi játékok szerepe. A vizsgált és bemutatott összefüggések bizonyítják, hogy a népi játékok hatására olyan készségek alakulnak ki a gyermekekben, amelyek birtokában iskolaéretté válnak, s megállják majd helyüket későbbi felnőtt életükben is.
-
9–10 ÉS 11–12 ÉVES TANULÓK VISZONYULÁSA KÖZMONDÁSAINKHOZ, SZÓLÁSAINKHOZ, SZÓLÁSHASONLATAINKHOZ
23-39Megtekintések száma:94E tanulmány központi kérdése, hogy a 9-12 éves tanulók képesek-e megérteni a rövid közmondások és a hosszabb szövegek közötti kapcsolatot. Minta: 415 (9-12 éves) tanuló. Módszer: tanmesék/mondák olvasása és helyes proverbiumok kapcsolása (választása) a mesék/legendák tartalmához. Eredmények: a tanulók kritikus tömegének alacsony a teljesítménye. Nem értik a kapcsolatot a rövid proverbiumok és a hosszabb mesék/legendák között.
-
AZ ETIKUS VEZETÉS HATÁSA A MUNKAVÁLLALÓK TELJESÍTMÉNYÉRE: SZISZTEMATIKUS SZAKIRODALOM-FELDOLGOZÁ
101-112Megtekintések száma:259A tanulmány célja, hogy a szisztematikus szakirodalom-feldolgozás módszertanát alkalmazva, választ kapjon arra, hogy az etikus vezetés milyen formában befolyásolja a munkavállalók teljesítményét. A kutatás során a 2009 és 2020 között, a témában angol nyelven megjelent 19 tudományos munka elemzésére került sor.