Keresés

Keresési eredmények

• INNOVÁCIÓS STÚDIUM (2020/2021)

  135-136

  Mező Ferenc

  Mező Péter Dániel

  Megtekintések száma:

  157

  Műhelyismertető az "Innovációs Stúdium (2020/2021)-ről

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  139

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

• ÓVODÁS ÉLETKORÚ MOZGÁSSÉRÜLT GYERMEKEK FEJLŐDÉSI EREDMÉNYEI KONDUKTÍV NEVELÉS SORÁN

  55-69

  Pásztorné Tass Ildikó

  Megtekintések száma:

  180

  A központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált személyek habilitálására-rehabilitálására alkalmas konduktív nevelés ma már világszerte ismert, a gyakorlatban tapasztalt eredményessége alapján pedig külföldön is elterjedtté vált. A KN hatékonyságát külföldön több kutatásban is vizsgálták (Rochel és Weber, 1992; Bairstow, 1993; Reddihough, 1998, Blank, von Voss 1996–2001). Az eddigi kutatások során világossá vált, hogy a sérült emberek teljesítményének pontos méréséhez nagyon összetett, komplex vizsgálóeszközökre van szükség. Doktori disszertációm elkészítése során kidolgoztam egy szempontsort, melynek a „Szempontsor konduktív nevelésben résztvevő, CP-s gyermekek megfigyeléséhez” (továbbiakban SZCPM) nevet adtam. Egyik alapvető célom az volt, hogy a megfigyelés tárgyát egyértelművé és elemeiben könnyebben megfigyelhetővé tegyem a központi idegrendszeri sérüléssel élő személyek konduktív szemléletű teljesítményváltozásainak tükrében. A szempontsor segítségével a gyermekek állapotáról és fejlődéséről összesen 54 fő kategóriában van lehetőség megfigyeléseket rögzíteni. A mozgásos cselekvések, tevékenységek megfigyelésénél 42 al-kategóriában a segítségnyújtás mértékének megfigyelésére, további 41 al-kategóriában pedig az idő tényező megfigyelésére és rögzítésére van lehetőség. A megfigyelési szempontsor kitöltése után minden gyermekről összesen 137 különböző adat áll rendelkezésre, melyek grafikusan is ábrázolhatók. A szempontsor használata komplex, összetett megfigyelések rögzítését teszi lehetővé. A megfigyelések természetes csoporthelyzetben végezhetők el, anélkül, hogy a gyermekeket megszokott környezetükből kiemelnénk. A tanulmány 67 gyermek összehasonlító elemzését mutatja be.

• „HÖLGYEK A TUDOMÁNYBAN” MŰHELY

  83-84

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  146

  „Hölgyek a tudományban” műhely

• FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SPORTOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK, AVAGY: FONTOS-E A SPORT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ÉLETÉBEN?

  19-34

  Balázs-Földi Emese

  Villás Miklós

  Megtekintések száma:

  541

  A XX. század második felében megjelenő esélyegyenlőségi szemlélet, a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását hangsúlyozza. Az integráció megvalósulásában az oktatás és a foglalkoztatás kiemelt szerepet játszik. Ugyanakkor egyéb területek, így a szabadidő és a sport területe szintén pozitívan járul hozzá a fogyatékossággal élő emberek társadalmi részvételének teljesüléséhez. Magyarországon ma versenyszerűen csaknem 7000 fő fogyatékossággal élő sportolót tartanak nyilván, közülük kb. 5000 fő értelmi fogyatékossággal élő személy (Regényi et.al, 2017).   A tanulmány a magyar lakosság fogyatékossággal élő személyek sportolásával kapcsolatos tájékozottságának feltárására irányuló kutatás részeredményeit mutatja be. Mivel ezidáig hazánkban ilyen jellegű kutatásra még nem került sor, hiánypótlónak tekinthető. Felderítő jellegű kutatásunk eredményei további vizsgálatok kiindulópontja lehet. A téma azért is fontos, mivel a sport által az érintett társadalmi csoport kiemelkedő teljesítménye kerül középpontba, nem pedig korlátaik és hiányosságaik, így az állampolgárok pozitív viszonyulását és elfogadó szemléletét erősíti. Korábbi kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek jellege befolyásolja a társadalom tagjainak gondolkodását a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan, azaz amennyiben a nevezett csoport meglévő képességeire és erősségeire fókuszáló tájékoztatásra és tapasztalatszerzésre van lehetőség az attitűdök is pozitívabbá válnak.   A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek fontosnak ítélik az integrált keretek között zajló sportolást, ugyanakkor indokoltnak érzik a fogyatékossággal élők szempontjából a szegregált sportolást. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fogyatékossággal élő személyek versenyeken elért helyezéseiről szóló média megjelenést alacsony szintűnek vélik, ugyanakkor láthatólag nem érzik a fogyatékossággal élők életében kiemelten fontos területnek.

• A KULTURTÁJ OLVASATA LÉNÁRD SÁNDOR NARRATÍVÁJÁN KERESZTÜL

  63-75

  Maes Fernanda Lucia

  Megtekintések száma:

  139

  Az alábbi elemzés az irodalom és a kultúrtáj olvasata közötti kapcsolatra fókuszál. Sándor Lénárd elemző leírásai alapján Völgy a Világ Végén (1967) című könyvében a szerző többek között bemutatja a házak, tájak leírását, a különböző népcsoportok és a bennszülöttekkel való kapcsolatokat. A kultúrtáj fogalmát alkotó fizikai és szimbolikus elemek elemzésének eredményét mutatjuk be a jelen tanulmányban.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (2.)

  1-110

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  130

  Különleges Bánásmód, 2016. 2. (2.) - teljes szám

• A TEST: BELÜL ÉS KÍVÜL

  51-57

  Lívják Emília

  Megtekintések száma:

  99

  A gyermek életében testtapasztalat útján épül föl a valóság. A korai jelekre épülő reflexkorrekciós mozgásfejlesztő program a testtapasztalatokra épít. Nagyon fontos a test tudatos mozgatása, fontosak az érzések, testtapasztalatok, a visszajelzések. Fodorné szerint nem általában kell ingergazdag környezetet biztosítani, hanem rendezett ingerprogramok kidolgozása szükséges a mozgásfejlődés során. A fejlődést dinamikus rendszerszemléletben kell vizsgálnunk. A rendszer része a gyermek teljes személyisége, fizikai, és mentális adottsága, személyes és tárgyi környezete, stb… Az ingerek hiánya, sokasága, túlzása, egyszóval kiszámíthatatlan egyensúlytalansága, következményekkel járhat. A fenomenológiai gondolkodók elméletei, az idegtudomány, az INPP mozgásprogram és a pszichológia kutatásainak összefüggéseit elemzi az írás.

• A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK OKTATÁSI RENDSZERBEN MEGJELENŐ LEGFONTOSABB FOGALMAINAK INTERPRETÁCIÓJA

  83-87

  Tóth Norbert

  Megtekintések száma:

  226

  A tanulmány azon társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozik, amelyek elsősorban az oktatási rendszerben manifesztálódnak. Ennek értelmében a dolgozat arra vállalkozik, hogy azokat a szociológiai fogalmakat járja körül, amelyek a témát elméleti kontextusba ágyazzák. A tanulmány elméleti vázát a következő főbb terminológiák képezik: esélyegyenlőség és méltányosság, inkluzív társadalom és oktatás, bikulturális szocializáció, valamint a társadalmi mobilitás és az iskola relációja.

• TANÍTÁSI STÍLUSOK ALKALMAZÁSA ÉS BEMUTATÁSA AZ IPOO MODELLEN KERESZTÜL A TESTNEVELÉSBEN

  39-47

  Horváth Cintia

  H. Ekler Judit

  Megtekintések száma:

  256

  A minőségi testnevelés oktatás igényli az indirekt és direkt tanítási stílusok széles spektrumának alkalmazását. A kutatásunk célja a tanárközpontú (DM) és a tanulóközpontú (IM) stílus módszereinek hatékonyságvizsgálata az IPOO modellen (Mező, 2011) keresztül a testkulturális tanulás minden doménterületén. Akciókutatásunkat két 5. évfolyamos osztályban (n=46) végeztük: a kerettantervben előírt kézilabdára vonatkozó fejlesztési célok álltak a középpontban. 4 héten keresztül, heti 2 órában zajlottak a foglalkozások a DM (mintaosztály) és IM (kontrollosztály) osztályokban az IPOO modell alkalmazásával. Az akciókutatás utolsó óráján felmértük a tanulók testnevelés iránti motivációjukat a H-PMCSQ-2 kérdőív segítségével, a kézilabda alaptechnikai elemeinek végrehajtási szintjét elő- és utó-méréssel állapítottuk meg. Az eredményekből kiderült, hogy az indirekt oktatási stílus módszereinek alkalmazásával komplexebb oktatási-nevelési hatást értünk el, fontos kognitív és affektív fejlesztési területet is érintett.

• Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről

  105-107

  Nagyné Klujber Márta

  Megtekintések száma:

  66

  Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről.

• SAYAW NG BATI: A SPANYOL GYARMATI ÖRÖKSÉG TRANSZKULTURÁCIÓJÁNAK PERSPEKTÍVÁJA A FÜLÖP-SZIGETEK DÉLI TAGALOG RÉGIÓJÁBAN

  173-188

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo L.

  Megtekintések száma:

  924

  A Fülöp-szigetek keresztényesítése során kialakult más táncokhoz hasonlóan a Sayaw ng Bati (Üdvözlő tánc) – mely a déli tagalog régióban jellemző húsvétvasárnap hajnalán bemutatott táncelőadás - is a transzkulturalizáció mellékterméke, mely egy olyan folyamat, amely során az alárendelt (gyarmatosított) kultúra kiválasztja a domináns (gyarmatosító) kultúra azon kulturális elemeit, amelyek megfelelnek az ő kontextusuknak és preferenciáiknak. A tanulmány célja, annak megvilágítása, hogy a Fülöp-szigeteken hogyan zajlott le a transzkulturalizáció jelensége, s rámutasson arra, hogy a sziget őslakosainak (a fillipínóknak) nemzeti öröksége hogyan változott a spanyol gyarmatosítás következtében. A kvalitatív kutatásmódszertani technikákra támaszkodó elemzés a kulturális antropológia és a tánc területén elismert filippínó tudósoktól származó különböző források felhasználásával tekintette át és állította szembe a prekoloniális és a spanyol gyarmati tapasztalatokat, annak érdekében, hogy megértsék, hogy hogyan történt a transzkulturáció a filippínó társadalomban, és párhuzamokat keressenek a két történelmi kontextus között, ami szintén befolyásolta, hogy az Európából importált táncformákat hogyan érzékelték és fejlesztették tovább a szigetvilág gyarmatosítása során.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)

  1-167

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  154

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám

• HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK LOGIKAI-MATEMATIKAI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE TÁBLAJÁTÉKOKKAL

  5-16

  Bolgár Brigitta

  Ráduly-Zörgő Éva

  Megtekintések száma:

  153

  A matematika tanulása sikeres lehet, és sok örömet okozhat a hallássérült gyermekeknek. Kutatásunkban a matematikai teljesítményt megalapozó bázisképességek, a problémamegoldás és a logikai gondolkodás táblajátékokkal történő fejlesztésének hatékonyságát vizsgáljuk hallássérült diákoknál. Minta: n =10 (2 lány, 10 fiú) hallássérült diák (átlagéletkor: 11,6 év). Módszer: logikai-matematikai képességek felmérése fejlesztés előtt és után. Eredmény: a stratégiai játékok, táblás játékok használata a problémamegoldó képesség fejlődése mellett szignifikánsan befolyásolja a matematikai képességek fejlődését, a matematikai tantárgyi ismeretek elsajátítását is.

• A KIÉGÉS VIZSGÁLATA A MUNKAHELYI ELÉGEDETTSÉG, A SZERVEZETI ELKÖTELEZETTSÉG ÉS A MOTIVÁCIÓ FÜGGVÉNYÉBEN ORVOSOK KÖRÉBEN

  15-29

  Vladár Anita

  Megtekintések száma:

  586

  Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az orvosok milyen kiégési értékekkel rendelkeznek, és ezek milyen összefüggésben állnak az esetükben mért munkahelyi elégedettséggel, szervezeti elkötelezettséggel és motivációval. Vajon az az orvos, aki elégedett a munkájával, elkötelezett a szervezet iránt és megfelelő motivációs szinttel rendelkezik, valóban alacsonyabb kiégési értékeket fog mutatni? Milyen lehet az összefüggés e három tényező között? Különböző szakterületen dolgozó orvosok különböző értékeket fognak mutatni? Kutatásunkban négy csoportot vizsgáltunk: belgyógyászok, háziorvosok/házi gyermekorvosok, traumatológusok és pszichiáterek csoportját. Az eltérő típusú munka és betegszám elég okot adhat a különbségekre. Vizsgáltuk az életkor, a nem és az ügyelet vállalásának befolyását a kiégés szindróma kialakulására.

• ÚJ „KAPCSOLATOK”: A ZENETANÁROK, A HITTANÁROK ÉS AZ SNI TANULÓK

  39-53

  Pető Ildikó

  Megtekintések száma:

  157

  Jelen tanulmány a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését vizsgálja a pedagógusok két „új” csoportjának az oldaláról. A hittanár-nevelőknek és a zenetanároknak a nevelésben, oktatásban betöltött sajátos helyzetének a felvázolása után egy olyan vizsgálat tapasztalatainak a bemutatása következik, amely arra fókuszál, hogyan látják a saját tudásukat, nehézségeiket, szükségleteiket az együttnevelési helyzetekben. Helyzetük megítéléséhez ún. kontroll csoporthoz viszonyítottuk a vizsgálati eredményeiket. A vizsgálati csoportot a közoktatás klasszikus szereplői, a közismereti tárgyakat oktató pedagógusok alkották.

• RECENZIÓ BARBARA COLOROSO (2014) ZAKLATÓK, ÁLDOZATOK, SZEMLÉLŐK: AZ ISKOLAI ERŐSZAK CÍMŰ MŰVÉRŐL

  103-105

  Ladányi Lili

  Megtekintések száma:

  370

  Recenzió Barbara Coloroso (2014) Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak című művéről

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)

  1-121

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  254

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám

• MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR NÉPISKOLÁIBAN

  41-54

  Pornói Imre

  Megtekintések száma:

  167

  A 19. század vége – és a 20. század első fele a polgári nemzetállamokban az oktatás kiszélesítésének, az analfabétizmus felszámolásának korszaka volt. A tankötelezettségi törvények az alsóbb társadalmi rétegek számára is lehetőséget biztosítottak szociális helyzetük javításában is szerepet játszó iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola, mint szocializációs terep, értéknormáiban, magatartási és ismereti elvárásaiban a mindenkori rendszer politikai és társadalmi stabilitását szolgálta. Mivel a társadalom különböző csoportjaiban ezek, az iskola által elvártaktól sok esetben eltértek, a tanulók magatartásában jelentkezve állandó fegyelmezési problémák meglétét okozták, mellyel visszatérően foglalkoztak a pedagógiai, és pszichológiai sajtóban és kiadványokban. Magán a fegyelmezésen általában a külső rend megteremtését értették, mely során fő szerepet játszott a pedagógus példaadása a rendre, pontosságra szoktatásban. Tiszteletet ébresztőnek tartották a pedagógus jóakaratát, igazságosságát, részrehajlástól és személyeskedéstől mentességét a jutalmazás és a büntetés során. A büntetési formák iskolafokozatonként eltérőek voltak. Az elemi népiskolában a négyszemközt való megintés, pirongatás, padból való kiállítás eredménytelensége esetén a tanulót felügyelet mellett bennmarasztalták az iskolában. A szülő értesítése, s a tanuló tantestület előtt való megintése előzte meg a gondnokságnak történő bejelentést. Utóbbi intézkedésével fejeződött be a népiskola büntetések sora. A polgári és a középiskolákban az osztályfőnöki és az igazgatói megrovást a tanári testület előtt való megrovás, az intézetből való csendes, illetve az ország valamennyi polgári, illetve középiskolájából való eltávolítás, kizárás követte. Utóbbihoz az illetékes felsőbb hatóságok jóváhagyására volt szükség. Ezen iskolákban a testi fenyítésen túl tiltott volt a bezárás, különböző büntetési feladatok adása, a kitérdeltetés, az óráról való kiküldés, s a táplálékmegvonás is.

• FEJLŐDÉSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEK OKTATÁSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVBEN

  103-112

  Žolnová Jarmila

  Megtekintések száma:

  309

  A tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen a pedagógiai megsegítés előkészítésének folyamatára az általános iskolákba integrált tanulók számára kidolgozott egyéni fejlesztési tervekből kiválasztott elemek elemzése alapján. A tanulók (személyes = individuális) dokumentációjának elemzését 18 olyan tanulónál végezték el, akiknél diagnosztizáltak fejlődési tanulási rendellenességeket és ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességeket). Az eredmények rámutatnak az általánosan megfogalmazott pedagógiai intervenciók alkalmazására az oktatási körülményekben.

• Az urbanizáció kérdései Kirgizisztánban: Biskek új települései

  35-45

  Alymbaev Mirlan

  Megtekintések száma:

  81

  A kirgizisztáni urbanizáció az új települések gyors növekedésével szembesül (különösen a főváros, Biskek esetében), amelyet gyakran megelőznek az olyan fejlesztési kérdések, mint az infrastruktúra, a lakáshiány, a szociális szolgáltatások, a foglalkoztatás, a környezeti hatások, a kulturális és társadalmi integráció, a biztonság, a földtulajdon és a tulajdonjog. Ezek a kérdések összetettek, vitákat generálnak és bizonytalansághoz vezetnek a lakosság körében, ami akadályozhatja az új települések fejlődését. A Biskek város körüli új településeken az urbanizációs problémák kezelésére irányuló erőfeszítéseknek átfogó várostervezést, infrastruktúra-fejlesztést, földgazdálkodást és szociálpolitikát kell magukban foglalniuk. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az urbanizáció hozzájáruljon az életkörülmények és lehetőségek javulásához minden lakos számára, elősegítve a fenntartható és inkluzív növekedést.

• MEGHÍVÓ A VII. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRA

  131-136

  Különleges Bánásmód Folyóirat

  Megtekintések száma:

  75

  Meghívó és program

• A KONDUKTÍV OKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSE - BESZÁMOLÓK A KONDUKTÍV OKTATÁS ÚJ FEJLEMÉNYEIBŐL

  101-103

  Oravecz Adrienn

  Megtekintések száma:

  123

  Az áttekintett könyv:

  Sutton, Andrew, and Maguire, Gillian (2010): Internationalising conductive education. Birmingham (England): Conductive Education Press. ISBN 978-0-9569948-1-3

• AZ AUGMENTATÍV ÉS ALTERNATÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEKET ELLÁTÓ ÓVODÁKBAN

  35-44

  Varga Eszter

  Megtekintések száma:

  374

  Jelen tanulmány az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenésére fókuszál az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) lehetővé teszi, hogy a hangzó beszéd sérülése vagy hiánya következtében az egyén képes legyen a kommunikációs szándékát valamilyen módon kifejezni (Kálmán, 2006).   A vizsgálat során értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban dolgozó gyógypedagógusok véleményét és személyes tapasztalatainak a felmérésére került sor kérdőíves formában az AAK használatával kapcsolatban. A kérdőívet N=21 gyógypedagógus végzettségű nő töltötte ki, akik mind fővárosi óvodákban dolgoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek többségének szüksége van AAK-ra. A megkérdezett gyógypedagógusok mindegyike alkalmazza az AAK-t a pedagógiai munkája során, és legtöbbjük fejlesztési helyzetekben teszik azt. Mivel egy fiatal tudományágról van szó, ezért még számos nehézség adódik a használatával kapcsolatban, további kutatásra érdemes területek merülhetnek fel a témával kapcsolatban. 

• MÉRSÉKELT INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGZAVARRAL ÉLŐ TANULÓK ADAPTÍV FUNKCIONÁLÁSI SZINTJÉNEK FELMÉRÉSE A VINELAND SZOCIÁLIS ÉRETTSÉGI SKÁLA SEGÍTSÉGÉVEL

  25-38

  Nagy Erika

  Megtekintések száma:

  207

  Háttér és cél:  az intellektuális képességzavarral élő személyek esetében az intellektuális működés és az adaptív magatartás jelentős korlátozottsága várható, mely jelentősen befolyásolja az egyén szociális és praktikus helyzetekhez való viszonyulását. Jelen tanulmány a mérsékelt intellektuális képeségzavarral élő fiatalok adaptív funkcionálási képességének felmérésével foglalkozik, mely vizsgálat egy összetettebb kutatás része (e kutatás a mérsékelt intellektuális képességzavarral élő tanulók adaptív funkcionálási szintjének hatását fogja vizsgálni a szülők szubjektív megterhelés érzetére vonatkozóan). Módszer: a tanulmányban mérsékelt intellektuális képességzavarral élő tanulók (n=9) adaptív funkcionális képességeinek felmérési eredményeinek bemutatására kerül sor a Vineland Szociális Érettségi Skála segítségével. Eredmények: a vizsgálatban résztvevő tanulók szociális kora jelentős mértékben elmarad az életkoruktól, különösen a kommunikáció, a szocializáció és az önirányítás terén. A vizsgálat a korábbi eredményeket (Hatos,2008; Radványi, 2001) megerősítve rávilágít arra, hogy e képességek fejlesztése elemi feladata a mérsékelt intellektuális képességzavarral élő tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak.