Keresés

Keresési eredmények

• A „közeg motiváló volt” – a szervezeti hely, mint alapjellemző az óvoda-iskolapszichológiai struktúrában a Kőbányai Iskolapszichológiai Modell (KIM) tükrében

  7-16

  Borbáth Katalin

  Megtekintések száma:

  112

      Absztrakt

  A tanulmány az iskolapszichológiai szervezeti modellek szervezeti hely szempontjából történő bemu-tatása után a kőbányai iskolapszichológiai modell néhány aspektusának elemzi.  A cikk empirikus anyaga kvalitatív interjú elemzésekből áll. A felmérés megegyezik a szerző korábbi cikkének (Borbáth-Kürty, 2025) kutatási anyagával, de más szempontú elemzésre kerül sor a jelen tanulmányban. A tanulmányban az oral history műfajú interjúk deduktív és induktív tartalomelemzése során kapott fő és altémák tartalmi csomópontokba rendezve jelennek meg.  Jelen tanulmány a szervezeti helyhez kapcsolódó attitűd, a szervezethez kapcsolódó érzelmek és a csoportalakulás, utóélet bemutatására fókuszál, illetve megjelenik benne néhány jó gyakorlat. A következtetések a szervezeti modell komplex hatását hangsúlyozzák, a szervezeti hely, a szakmai központhoz tartozás meghatározó szerepét domborítják ki, mely hatást gyakorol a kőbányai iskolapszichológiai modell, mint szervezeti modell egészére, beleértve a motivációs bázist és a mentális egészéget támogató elemet is Emellett a modell a munkahelyhez való kötődés szintjét is mutathatja.

• NŐ ÉS FÉRFI : SZEXUALITÁS ÉS JELLEM ARTHUR SCHOPENHAUER ÉS OTTO WEININGER MŰVEIBEN

  73-82

  Varga Gyula

  Megtekintések száma:

  333

  A tanulmány a XIX. századi filozófus, Arthur Schopenhauer és XIX-XX. század fordulóján élt Otto Weininger filozófus-pszichológus karakterológiáját és nő-képét írja le és hasonlítja össze. A schopenhaueri és a weiningeri filozófia ugyanis meglepő egyezéseket mutat a nő szerepéről az életben, a két nem közötti különbségekről, és a nők alsóbb rendűségéről. Kisebb kitérőkkel –mint például a pszichológia feladata, karakter és nem, a nemi szerepek kettőssége, a nő, mint diametriális lény– képet kapunk a két gondolkodó elméletéről. A tanulmány olyan pszichológiát mutat be, amely a mai pszichológia előtti lélektani próbálkozás volt, és egészen más szemszögből vizsgálta az individuum és a nemek viszonyrendszerét.

• A mesterséges intelligencia pedagógiai-pszichológiai vonatkozásai

  127-142

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  608

  A mesterséges intelligencia (MI) alapul szolgálhat a pedagógiai-pszichológiai kutatásokhoz, értékes eszköz lehet a pszichológusok számára, és a pszichológiai attitűdformálás tárgya lehet az „MI és a világ kölcsönhatása” témakörében. A tanulmány felvázolja a MI-vel kapcsolatos főbb kutatási kérdéseket a pedagógiai pszichológia kontextusában, feltárja a MI óvoda- és iskolapszichológiai hasznosítási lehetőségeit, és tárgyalja a pedagógiai pszichológia gyermekek és diákok MI-vel kapcsolatos attitűdjeinek alakításában betöltött kulcsfontosságú tényezőit.

• A játékos módszerek hatása a hallássérült és a nem hallássérült óvodás gyermekek fejlődésére a nigériai Delta államban lévő Ika Southban

  101-112

  Onyemeniobue Onwubolu Catherine

  Ajorgbor Phina Asoya

  Megtekintések száma:

  159

  A tanulmány célja a játékos módszer pszichológiai hatásának vizsgálata a hallássérült és a halló óvodáskorú gyermekek fejlődésére Nigéria, Delta állam, Ika South helyi önkormányzati területén. A leíró kutatás négy kutatási kérdést fogalmazott meg, és négy hipotézist tesztelt. Egyszerű véletlenszerű mintavételi technikával 90 pedagógust választottak ki a mintába. Az adatgyűjtés eszköze a Pre-school Children Development Rating Scale (PCDRS) nevű kérdőív volt, amelyet hallássérült és halló gyermekekre egyaránt alkalmaztak. Az eszköz arculati és tartalmi validálása megtörtént, megbízhatóságát Cronbach-alfa módszerrel értékelték, amely 0,77-es megbízhatósági indexet eredményezett. Az adatelemzés során az átlag, a szórás és a t-próba módszereit alkalmazták. A kutatás eredményei szerint a játékos tanítási módszer erőteljes pszichológiai hatást gyakorol a hallássérült és halló gyermekek nyelvi készségeinek fejlődésére, amely a halló gyermekek esetében még kifejezettebb. Emellett a játékos módszer jelentős hatással van a szociális, kreatív és problémamegoldó készségek fejlődésére mindkét csoportban. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a játékos tanítási módszer szignifikáns pszichológiai hatást gyakorol a nyelvi készségek fejlődésére, azonban a szociális, kreatív és problémamegoldó készségek fejlődésére nincs jelentős hatása az óvodáskorú gyermekek esetében, függetlenül attól, hogy hallássérültek-e vagy sem.  Az eredmények alapján a tanulmány azt ajánlja, hogy a játékos módszert alkalmazzák minden gyermek nyelvi nevelésében, különös tekintettel a hallássérült gyermekekre, mivel ez elősegítheti a nyelvi, szociális, kreatív és problémamegoldó készségek fejlődését az alapfokú oktatásban. Emellett javasolja, hogy az óvodapedagógusokat képezzék ki szakmai műhelymunkák és szemináriumok keretében a játékos módszerek hatékony alkalmazására. Végezetül a tanulmány ajánlja, hogy az óvodai tantermeket megfelelően rendezzék be, és lássák el a tanulási folyamatokat elősegítő megfelelő játékeszközökkel és anyagokkal.

• ABORTUSZ: EGY VÉGTELEN INTERDISZCIPLINÁRIS VITA

  85-94

  Simó Ferenc Zoltán

  Megtekintések száma:

  616

  Jelen tanulmány a második része annak a tanulmány sorozatnak, amely a sokszínűségét vizsgálja, annak a vitának, mely a terhesség megszakítást övezi. Habár azt hihetnénk, hogy az úgynevezett ”pro-life” (életpárti) és „pro-choice” (választáspárti) tábor képviselői már bebetonozták véleményeiket az abortusszal kapcsolatban, mégis meglepetésként érhet minket az a jelenség, hogy az oly sziklaszilárdnak tűnő álláspont, mint például a keresztény vagy a buddhista nézőpont is képes finomhangolt változásra.  Az egészséghez kötődő tudományágak, mint például a pszichológia folyamatosan reflektálnak az abortusz témájára, egyre inkább  a megszakítást követő időszakra fókuszálva.

• AZ EGÉSZSÉG MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE GYERMEKKORBAN - A MÉDIA- ÉS A SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATÁNAK HATÁSA EGÉSZSÉG MAGATARTÁSRA

  61-67

  Józsa Tamás

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  392

     Napjainkban az ember bio-pszicho-szocio-spirituális modellben képzelendő el. Ez a WHO által közzétett állásfoglalás aláhúzza, hogy mindezen 4 dimenzió formálódása már gyermekkorban megkezdődik, és kialakulásukban nagy szerepe van a segítő szakmákban dolgozóknak. Ebben a cikkben azt hangsúlyozzuk, hogy az internet és a média milyen kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészségmagatartás formálódásában. A különféle médiumok kontrollálatlan fogyasztása, a közösségi média rohamos terjedése (aminek oka a valahová tartozás érzésének elsődlegessége), valamint a cyberbullying jelensége egyaránt lépések megtételére sarkallja a pszichológusokat. Mindennek – és a biomedikális modell kudarcának – köszönhetően megszületett egy új szubdiszciplína, amelynek küldetése nem más, mint az életminőséggel történő fokozott foglalkozás, valamint a napjaink életszemléletéhez igazodó alternatív megoldások keresése.

• A szülőcsoportok mentálhigiénés megsegítésének szerepe a konduktív nevelésben

  51-66

  Kapcsándy Gabriella

  Gruber Mónika

  Ispánki Ágnes

  Zsebe Andrea

  Megtekintések száma:

  182

  Tanulmányunkban bemutatjuk a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Karán a Társadalmi integrációt és Foglalkoztatást támogató kutatási műhely egyik munkáját, amely a konduktív nevelés és a családok együttműködését vizsgálja, valamint a mentálhigiénés szülőcsoportok széleskörű tevékenységét és fontos szerepét összegzi. Kvalitatív kutatásunk egy korábbi kutatás (Kapcsándy et al., 2024) továbbvitele, a Karon működő mentálhigiénés szülőcsoportokat a szülői tapasztalatokat és véleményeket térképezi fel. Karunkon két évtizede kezdődtek és jelenleg is zajlanak pszichológus és mentálhigiénés ismeretekkel rendelkező konduktor által vezetett szülőcsoportos foglalkozások, ahol a krízisfeldolgozást segítve nyújtanak támaszt a szülőknek abban, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal. Kutatásunk során az elmúlt 15-20 év segítő csoportjait látogató szülőkkel, anyákkal (n=13) készítettünk félig strukturált interjút. Célunk, hogy a beszélgetések során nyert tapasztalatokat összegezzük és az eredmények ismeretében mind a konduktorképzés, mind a gyakorlat felé javaslatokat tegyünk a mentálhigiénés megsegítéssel kapcsolatban. Az interjúkat a MAXQDA szoftverrel kódoltuk. Feltártuk, hogy mely területeken jelentettek segítséget a családoknak a pszichológus és konduktor által vezetett szülőcsoportok, miben érezték a támogató jellegét. A Kar számára fontos üzenet, hogy minden szülő pozitívan élte meg a beszélgetéseket, így a mentálhigiénés támogatás rendszerének biztosítása a családok számára olyan igényként jelenik meg, amellyel foglalkoznunk érdemes. Az interjúk során tapasztaltuk, hogy az anyák későbbi életére is jelentős hatást gyakoroltak ezek a találkozások, többen segítő szakmát is választottak a csoport hatására. A beszélgetéseken megismertünk olyan eseteket is, ahol a csoportba járó anyák gyermekei is támogató hivatás tanulása (pszichológus, lovasoktató, pedagógus) mellett döntöttek.

• GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN

  41-52

  Támba Renátó

  Megtekintések száma:

  399

  Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések kidomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához.  Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort.  Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.

• Különleges Bánásmód, 2024.10(2)

  1-107

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  206

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10. évf.(2) - teljes szöveg 

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)

  1-138

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  584

  Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (4.)

  1-118

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  503

  Különleges Bánásmód, 2021. 7. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)

  1-120

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  426

  Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám

• Különleges Bánásmód, 2025.11.(SI)

  1-231

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  190

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2025.11.(SI) - teljes szöveg 

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)

  1-114

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  391

  Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2022. 8. (4.)

  1-126

  folyóirat Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  321

  Különleges Bánásmód Interdiszciplináris folyóirat, 2022. 8. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)

  1-98

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  411

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám

• Közömbös tanulás a társas hálóban: Kulturális mintázatok és szülői attitűdök kiterjesztett elméleti értelmezése

  97-110

  Dominek Dalma Lilla

  Megtekintések száma:

  17

  A társadalmi tanulás elméletei hagyományosan három alapvető modellt különítenek el: a támogató, a mentes és a közömbös tanulási modellt. A közömbös modell abból az előfeltevésből indul ki, hogy az egyén tanulási folyamatai és eredményei függetlenek a társas környezettől, így analitikus nullhipotézisként szolgál a társas tanulás vizsgálatában. Ugyanakkor a kortárs kulturális pszichológiai és nevelésszociológiai kutatások rámutatnak arra, hogy a kulturális normák, értékrendszerek és a szülői nevelési attitűdök mélyen beágyazott módon formálják az egyéni tanulási stratégiákat. A tanulmány célja a közömbös tanulási modell elméleti formalizálásának részletes bemutatása, valamint annak kritikai elemzése kulturális különbségek és szülői attitűdök perspektívájából. Az írás kibővített elméleti áttekintést nyújt a modell korlátairól, feltárja a társas és családi dimenziók rejtett hatásmechanizmusait, továbbá integratív módszertani keretet javasol a jövőbeni empirikus kutatások számára.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (1.)

  1-108

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  405

  A Különleges Bánásmód folyóirat I. évfolyamának, 2015/1. száma.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD FOLYÓIRAT, 2024. 10(SI)

  1-183

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  266

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(Különszám) - teljes szöveg

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)

  1-95

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  427

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)

  1-119

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  554

  Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)

  1-139

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  512

  Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)

  1-111

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  370

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám

• MENTÁLIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKAI ÉS STATISZTIKAI KÉZIKÖNYVE (DSM): LENNI VAGY NEM LENNI

  95-103

  Simó Ferenc Zoltán

  Megtekintések száma:

  3262

  Habár a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyv-et (angolul: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders - továbbiakban DSM) mindenidők egyik legjobb diagnosztikai útmutatójának tartják, azonban vannak vélemények, melyek megkérdőjelezik a gyakorlati, funkcionális hasznát és rugalmasságát is. Még akkor is ez a helyzet áll fenn, ha a könyv sohasem hirdette tökéletességét, inkább egyfajta útmutatóként szolgált. A DSM a legszélesebb körben elfogadott és használt rendszer, melyet a mentális zavarok diagnosztizálására használnak az Egyesült Államokban és világszerte az 1952-ben megjelent első (DSM-I) verzió óta, s amely az elmúlt 70 évben kiállta az idők próbáját az egymást követő verzióival.  Jelen tanulmány a 2013-óta, napjainkban is érvényben lévő DSM-5-tel kapcsolatos elemzések, viták bemutatására koncentrál.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)

  1-121

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  670

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám