Keresés

Keresési eredmények

• A CSALÁD SZEREPE A MUNKAVÁLLALÁSBAN EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN

  7-19

  Balogh Vivien

  Nagy Nikoletta

  Solymosi Petra Emma

  Megtekintések száma:

  529

  A család mint elsődleges szocializációs színtér szerepe egész életünk során jelentős. A hozott kulturális tőke, a szülői minták, a testvérkapcsolatok egyaránt kiemelkedő hatással bírnak a tanulmányi és nem-tanulmányi eredményességre, a szociális kapcsolathálóra, az intra- és intergenerációs beágyazottságra, valamint a tanulmányok melletti munkavállalásra is. A család szerkezetében bekövetkező változás azonban negatív irányba befolyásolhatja a gyermek fejlődését, csökkenhet tanulmányi és nem-tanulmányi eredményessége (Engler, 2016), valamint az egészségkockázati magatartásformák prevalenciája is magasabb (Kovács és Nagy, 2017). Ráadásul a család által biztosított financiális tőke alacsonyabb szintje okán a non-intakt családszerkezetben felnőtt fiatalok gyakran már egyetemi, vagy akár középiskolai tanulmányaik során is kénytelenek munkát vállalni önfenntartásuk biztosítása érdekében. A Background Effects of Students – Today (BEST 2020) kutatásban a Debreceni Egyetem hallgatóinak családdal és munkával kapcsolatos attitűdjeit vizsgáltuk a családszerkezet függvényében, kitérve a gyermekkori meseolvasási tapasztalatokra. A demográfiai kérdések mellett a család szerkezetében történt változások, a gyermekkori meseolvasási szokások, valamint a munkavállalással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára került sor (N=159). A hallgatók 25,6%-ának elváltak a szülei, 24,3%-uk az édesanyjával nőtt fel. 86,5%-uknak olvastak gyermekkorában mesét, többnyire (75%) minden nap, jellemzően az édesanyák. A gyermekkori meseolvasási tapasztalatokban nem áll fenn jelentős különbség a családszerkezet alapján (p=0,322). Bár az elvált szülők gyermekei körében magasabb a munkavégzés aránya, a jelentős különbség az első munkavállalás életkorában található. Az eredmények alapján a szülők az egyetemi tanulmányokat igyekeznek legalább részben támogatni, egyéb erőforrásokat azonban feltehetően nem tudnak biztosítani, amely munkavállalásra késztetheti a tanulókat. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a család szerepe a fiatalok korai munkavállalásában is jelentős, a család szerkezetében beállt változás pedig növeli az egyetemi tanulmányok melletti munkavállalás arányát, amelynek hátterében elsősorban a család financiális állapota áll.

• Posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei a Kwara állam-beli Ilorinban

  7-18

  Famolu Florence Bosede

  Bukoye Roseline Olufunke

  Megtekintések száma:

  197

  A családtervezés bizonyos mértékig hasznosnak tekinthető, mely magában foglalja a nem kívánt terhességek megállítására szolgáló fogamzásgátlók használatát is. Jelen tanulmány a posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjeit vizsgálta a Kwara állambeli Ilorinban. A populációt az Ilorini Egyetem posztgraduális képzésben részt vevő hallgatói (n=200) alkották, akiket véletlenszerűen választottak ki, célzott mintavételi eljárással. A vizsgálat eszköze a szerzők által kifejlesztett, „A posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei kérdéssor (APSTFPQ)” elnevezésű kérdőív. Az adatelemzést leíró és következtető statisztikai elemzésssel végezték. Az összegyűjtött demográfiai adatokat százalékos arányok és rangsorolás segítségével elemezték. A felállított hipotézisek tesztelése során  t-próbát és a variancia-analízist (ANOVA)  használtak (0,05-ös szignifikancia-szinten). Az eredmények azt mutatták, hogy a posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei pozitívak. A posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor, a tanulmányok és a gyermekek száma alapján, azonban az iskolai végzettség esetében szignifikáns eltérés tapasztalható. Javaslatok: a posztgraduális hallgatók körében tudatosságot kell kialakítani a családtervezéssel kapcsolatban, hogy javuljon a hallgatók családtervezéshez való hozzáállása. A felsőoktatási intézmények tanácsadóinak szemináriumokat és workshopokat kellene szervezniük a családtervezésről és annak fontosságáról. A posztgraduális hallgatóknak életkoruktól, tanulmányi irányuktól és gyermekeik számától függetlenül szokássá kellene tenniük a családtervezést.

• A NÁZÁRETI ISKOLA, MINT EGY STIMULUS AZ AGNUS DEI CSALÁDI KÖZÖSSÉG BIBLIAI FORMÁCIÓJÁBAN

  103-108

  Krasicki Arkadiusz

  Klarin Mira

  Megtekintések száma:

  267

  Minden család bátorítást keres lelki és társadalmi növekedéséhez. A tanulmány az Agnus Dei családi közösség 30 tagja körében végzett kutatást mutatja be, melyben feltártuk a bibliai szöveg - különösen Márk evangéliumának hatását - azokra a házaspárokra, akik napi nehézségekkel szembesülnek a gyermeknevelésben, és a felnőttek személyes fejlődésében. A tanulmány íróját a szent család szereplői: József, Mária és Jézus ihlették. Jézus, a fiú názáreti nevelése lehetővé tette szülei személyes lelki formálódását. Ez a rész alkotja a tanulmány első részét. Ezt követi egy, az Agnus Dei családi közösség tagjai körében végzett felmérés. A kutatás megmutatta, hogy nagy az érdeklődés Isten igéje iránt. Az év során a jelenlévőknek lehetőségük volt meghallgatni a Márk evangéliumához fűzött kommentárokat. Bizonyos gyakorlatok mellett utasításokat alkalmaztak a mindennapi életben. Az eredmények azt mutatták, hogy családi közösségüket Isten igéje formálta újra. Érezték az interperszonális kapcsolatokban megjelenő javulást a családban, de a közösségben is. A názáreti iskola valójában a katekézis minden résztvevője számára ösztönzővé vált. A családnevelés bibliai módszerei pozitív eredményeket mutatnak.

• SÚLYOS-HALMOZOTTAN SÉRÜLT GYERMEKEK RÉSZVÉTELE A CSALÁDI TEVÉKENYSÉGEKBEN

  83-98

  Pető Ildikó

  Megtekintések száma:

  711

  Kevés olyan vizsgálat van, ami a súlyos-halmozottan fogyatékos (súlyosan-halmozottan fogyatékos) gyermekeknek az otthoni, családi környezetben való jelenlétét vizsgálta. A jelen írás célja, hogy végiggondolja, összefoglalja a gyermekek részvételét a családi tevékenységekben, hogy mennyire tudnak valóban családtagok lenni. A „részvételt” részben úgy definiálhatjuk, hogy a személy fizikailag ott van, jelen van valahol, valamilyen tevékenység során, részben pedig, mint elköteleződést, aktív részvételt a tevékenységben. De egy tevékenységben, eseményben való részvétel csak akkor lehetséges, ha a tevékenység bekövetkezik és fel is ajánlják a gyermekeknek vagy a felnőtteknek. A súlyos értelmi fogyatékos vagy súlyosan-halmozottan sérült gyermekek és felnőttek ebben az értelemben (is) nagymértékben másoktól függenek. A családi életben való aktív részvételt befolyásolhatják, akadályozhatják vagy elősegíthetik például a gyermek jellemzői, az adott családi tevékenységek gyakorisága, a családi jövedelem, az anya és apa iskolai végzettsége, a szokások, a megvalósítást elősegítő stratégiák és esetleg a személyi segítő.

• FELNŐTTEK EGÉSZSÉG MAGATARTÁSA A SPORT ÉS CSALÁDI SZERKEZET SZERINT

  27-37

  Kovács Karolina Eszter

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  295

     Az egészségtudatos életvitel meghatározó tényező egészségi állapotunk tekintetében, kiemelkedő szereppel bír az optimális egészségi állapot megőrzésében és a krónikus betegségek megelőzésében egyaránt (Conner, 2005). A család és a szülők szerepe még jelentős; a gyermekek egyre inkább kortársaik felé nyitnak, ám a család támogató bázisként ott matad a háttérben (Kovács & Pikó, 2009). Ugyanakkor a családban bekövetkező  krízis okán nem tud teljesülni ez a funkció, s komoly stressz forrást jelent a fiatal számára, növelve az egészségkárosító magatartásformák kipróbálásának vagy akár hosszú távú fennmaradásának esélyét (Bramlett & Blumber, 2007). Kutatásunk célja a dohányzás, lerészegedés, valamint illegális szerhasználat kipróbálását, valamint a sportolást vizsgáljuk meg 10. osztályos tanulók körében három megyében, a FASCES-OKM 2015 alapján.

     Az eredmények alapján a sportolás önmagában nincs jelentős hatással a vizsgált változókra, ugyanakkor protektív tényezőként tekithető. A családszerkezet sem számít szignifikánsan befolyásoló tényezőnek önmagában véve, ugyanakkor a társas faktorok mediáló szerepe jól látható a dohányzásban, alkoholfogyasztásban és füvezésben egyaránt.

• MOZAIK A CSALÁDOM - RECENZIÓ BOGÁR ZSUZSA „MOZAIK A CSALÁDOM – KÉRDÉSEK, TÖRTÉNETEK, MEGOLDÁSOK” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL

  135-139

  Nyics Lili Dorina

  Megtekintések száma:

  253

  Mozaik a családom – recenzió Bogár Zsuzsa (2017) „Mozaik a családom – kérdések, történetek, megoldások” című könyvéről

• A családon belüli érzelmi kommunikáció szerepe az érzelmi intelligencia alakulásában – kitekintéssel a mesterséges intelligenciát fejlesztő szereplehetőségére

  101-114

  Fehér Petra

  Megtekintések száma:

  254

  A rendszerelméleti háttérrel folytatott vizsgálatban serdülők érzelmi intelligenciájának vizsgálatára került sor, összevetve azt a családjukra jellemző kommunikációs és érzelemkifejezési mintázatokkal. A kutatásban n=44 fő, 14-17 év közötti fiatal vett részt, az adatok gyűjtése egy saját összeállítású demográfiai kérdőívvel, Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőív Serdülő Verziójának rövidített változatával, a Családi Érzelemkifejezési készség Kérdőív rövidített változatával, illetve az Olson-féle családteszttel történt. A kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a jól funkcionáló családokban, a jobb kommunikáció és a jobb érzelemkifejezési készség révén a gyermekek érzelmi intelligenciája is jobban fejlődhet: az érzelmi kompetenciák elsajátításában tehát a család, mint primer szocializációs közeg kulcsszerepet tölt be. Mindemellett a mesterséges intelligencia is szerephez juthat a fiatalok érzelmi intelligenciájának fejlesztésében, nagyobb érzelmi tudatosságuk elérésében.

• A vallás szerepe a nemzetiségek közötti házasságokban Turkesztánban: terepkutatási tapasztalatok Kazahsztán Turkesztán régiójának öt falujából

  7-23

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  224

  Jelen tanulmány a vallás szerepét vizsgálja a nemzetiségek közötti házasságok alakításában Kazahsztán Turkesztán régiójában, különös tekintettel öt vidéki falura: Zhana Iqan, Shornak, Turki Poselkasy, Hantagy és Sayram. A történelmileg sokszínű népességgel rendelkező régió – ahol kazahok, üzbégek és tatárok egyaránt élnek – egyedi esettanulmányi helyszínt kínál annak megértéséhez, hogy a vallási gyakorlatok miként befolyásolják a családi életet, a házassági dinamikát és az etnikai integrációt. Az első kutatási szakaszban 45 félig strukturált interjú, a második szakaszban további 40 interjú és megfigyelést végeztek.  A tanulmány rávilágít arra, hogy a vallás központi szerepet játszik a mindennapi családi interakciókban, hatással van a gyermeknevelésre, a házastársi kapcsolatokra, a szexuális nevelésre és a szélesebb társadalmi integrációra. A kutatás vegyes módszertani megközelítést alkalmazott, amely kvalitatív adatokat (interjúk és résztvevő megfigyelések) és kvantitatív adatokat (strukturált kérdőívek) ötvözött, lehetővé téve a vallási gyakorlatok átfogó elemzését. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a vallás nemcsak a nemzetiségek közötti házassági dinamikát alakítja, hanem megerősíti a kulturális és családi szerepeket is a tágabb társadalmi struktúrán belül. A tanulmány hozzájárul a vallás, az etnicitás és a családi élet metszéspontjának megértéséhez, kiemelve a vallási rugalmasságot és alkalmazkodást a mindennapi élet kihívásaihoz. Emellett hangsúlyozza a nők szerepét ezekben a házasságokban, különösen a vallási és kulturális elvárások közötti közvetítésben, ezáltal hozzájárulva a „megélt vallás” (lived religion) sokszínű társadalmi kontextusokban való elemzéséhez.

• A nemzeti értékek szerepe a türkesztáni interetnikus házasságokban

  45-58

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  196

  Jelen tanulmány a nemzeti értékek jelentőségét vizsgálja a kazahsztáni Türkesztán régió interetnikus házasságaiban, különös tekintettel Zhana Iqan, Shornak, Turki Poselkasy, Hantagy és Sayram falusi közösségeire. A kutatás három fő területre összpontosít: a nemzeti értékek megőrzésének jelentőségére az interetnikus családokban, a különböző nemzetiségű gyermekek házasságával kapcsolatos attitűdökre, valamint a házastársak nemzeti értékeinek és társadalmi normáinak elfogadására. A vizsgálat 85 interjú és megfigyeléses adatok alapján elemzi a nemzeti értékek családi dinamikára gyakorolt hatását, kiemelten a kazah etnikum szerepét és kulturális integrációját az üzbégekkel, azeriekkel és oroszokkal. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kazah értékek miként formálják a családi struktúrákat, és hogyan segítik elő a kulturális keveredés révén kialakuló alkalmazkodási kereteket. Az antropológiai és szociológiai elméletekre támaszkodva a kutatás bemutatja, hogy a türkesztáni interetnikus házasságok a hagyományok dinamikus kölcsönhatását hozzák létre, elősegítve az egységet és a régióbeli együttélést. A vegyes módszertani megközelítés ötvözi az interjúkból és résztvevő megfigyelésekből származó kvalitatív adatokat a kvantitatív elemzésekkel, így átfogó képet nyújt a nemzeti értékek megőrzésének és tárgyalásának folyamatairól. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a nemzeti értékek nem csupán az interetnikus házasságok alapvető elemei, hanem elősegítik a kölcsönös megértést, az alkalmazkodást és a tiszteletet a különböző etnikai hátterű partnerek között. Emellett a tanulmány hangsúlyozza a „domináns házastárs” szerepét ezen értékek fenntartásában és közvetítésében, rávilágítva arra, hogy a kulturális elvárások hogyan maradnak fenn és alakulnak át a türkesztáni interetnikus családi élet valóságában.

• GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLAT MEGERŐSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS JÓ GYAKORLATAI KÖZÉP-EURÓPÁBAN – ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

  109-126

  Varga Nagy Anikó

  Molnár Balázs

  Megtekintések száma:

  403

  “A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati projekthez kapcsolódóan. Online kérdőívet készítettünk a humánszolgáltatásban dolgozó szakemberek számára. A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó jó gyakorlatok feltárását szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával. Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.

• A SZOCIOÖKONÓMIAI HÁTTÉRVÁLTOZÓK SZEREPE A NETFIT MÉRÉSBEN

  33-44

  Nagy Zsuzsa

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  435

  A testalkati mutatók és a motoros képességek felmérése a magyar Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Tesztet (továbbiakban: NETFIT) a köznevelésbe kötelezően 2013/14-es tanévtől vezették be, melynek célja, hogy a mindennapos testnevelés hatásait tudja kimutatni, a tanulók fittségi és testalkati paramétereiben. A tesztek országos eredményeinek bemutatásánál az is kiderül, hogy a fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is (Csányi et. al., 2015, Csányi és Kaj 2017), így az eredményeket ezen tényezők közös kontextusában lehet értelmezni. Kutatásunkban célunk volt megvizsgálni a budapesti középiskolás fiú tanulók NETFIT adatait a családi háttérvizsgálatokkal kiegészítve. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan alakul a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban tanuló fiúk fittségi profilja a NETFIT próbákban mutatott eredmények alapján. Milyen összefüggés van a családi háttér és a NETFIT mérésen nyújtott teljesítmény között?   Felmérésünket a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum egyik legnagyobb iskolájában végeztük a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Összesen 342 fő fiú tanulót vontunk be a vizsgálatba, ahol egy 35 kérdésből álló kérdőív segítségével kísérletet tettünk a NETFIT eredmények és a szocioökonómiai háttérmutatók összefüggéseinek feltárására.   Számos kutatás igazolja, hogy a kedvezőbb SES-sel rendelkező tanulói csoportok, általában kedvezőbb fittségi mutatókkal rendelkeznek (Jiménez-Pavon és tsai, 2010, Ortega és tsai, 2013, Vandendriessche és tsai., 2012). Arra is számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az országon belül kimutatható regionális szintű fittségiállapot-mutatók magasabbak a kedvezőbb SES-sel rendelkező régiókban (Charlton és tsai, 2014, Golle és tsai, 2014, Cleland és tsai, 2009, Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a fejlesztésre szoruló tanulók leginkább a kisközségekből kerülnek ki, mintegy 58,3%-uk szorul fejlesztésre. Ezek az értékek szignifikánsan eltérnek (khi=218,6, df=20, p=0,000). Az életmód kialakításának alappillére a család (Mező 2018), amelynek szokásai, alakítják a gyermek sporthoz való viszonyát, s később igen nehéz azokat megváltoztatni (Herpainé et. al, 2017, Herpainé 2018). A vizsgálat bizonyította, hogy az adott mintán a vizsgált fiú tanulóknál az apa sportolási szokása döntően meghatározó, azonban az anya sportolási szokása nincs akkora hatással a vizsgált személyek sportolási szokására. Javaslatot teszünk a NETFIT teszt battériájának kiterjesztésére a vizsgált személy szocioökonómiai háttérvizsgálatával.

• A BÖLCSŐDÉK ALAPELLÁTÁSON TÚLI, CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSAI MAGYARORSZÁGON

  91-100

  Rákó Erzsébet

  Szabó Gyula

  Megtekintések száma:

  573

  Jelen tanulmányban a magyarországi bölcsődéknek a családok támogatására fókuszáló tevékenységét mutatjuk be. A kutatást kérdőíves módszerrel végeztük 2018. március-június közötti időszakban. A kérdőívet online módon megküldtük valamennyi Magyarországon működő, összesen 1225 bölcsődének. 289 intézménytől kaptunk választ, amely az adatbázisban szereplő bölcsődék 23,6%-a.  A kutatás célja a bölcsőde átalakult rendszerének vizsgálata és a magyarországi bölcsőde alapszolgálatatásain túl megvalósuló családtámogató szolgáltatások bemutatása. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a bölcsődék alapprogramja lehetővé teszi a gondozási, nevelési alapfeladatok mellett egyéb családi nevelést támogató szolgáltatások biztosítását, de ez nem terjedt el a bölcsődei szolgáltatások között.

• FOGYATÉKOS GYEREKEK TESTVÉREINEK TAPASZTALATAI ÉS TÁMOGATÁSI SZÜKSÉGLETEI

  69-81

  Tammemäe Tiiu

  Lilleoja Lii

  Valma Mari-Liis

  Megtekintések száma:

  772

  Nagyon sok olyan különleges bánásmódot igénylő gyermek van, akinek a testvérei hosszabb ideig játszanak fontos szerepet az életükben, mint más családtagok.  A meghosszabbodó születéskor várható élettartam és a mélyülő fogyatékosság magával hozza a magasabb gondozási igényt. Amikor a szülők megöregszenek, gyakran a testvérek lesznek a gondviselők. Meyer és Vadasy (2007) úgy találta, hogy ha a sajátos nevelési igényű gyermekek testvérei megfelelő támogatást és tájékoztatást kapnak felnevelésük/felnövekedésük során, akkor a sajátos nevelési igényű testvér jól-léte is növekedést mutat. A sajátos nevelési igényű gyermekkel való kapcsolat növeli az önbecsülést és az alkalmazkodóképességet; a befolyás lehet pozitív és negatív is (Burke, 2008).  A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek számos lehetőségük van, hogy tájékoztatást vagy segítséget kapjanak a család számára pl. orvosok, terapeuták, szakértők, tanárok, könyvek stb. A testvérek az információkat többnyire a szüleiktől kapják. Szükség van olyan kutatásokra, melyek feltárják, milyen élményekre van szükségük a fogyatékkal élő gyerekek testvéreinek, hogyan lehet a szükségleteiket és a jól-létüket biztosítani és milyen támogatást igényelnek. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a sajátos nevelési igényű gyerekek testvéreinek élményeit, megpróbálja értelmezni, hogy milyen támogatásra van szükségek, valamint a támogató csoportokra és táborokra való igényüket.

• A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS ÉS A CSALÁDI NAPKÖZI VÁLASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA 2006-2016 KÖZÖTT

  19-28

  Mező Ferenc

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  740

  E tanulmány célja, hogy feltárja a 2006-2016 közötti időszakban működő bölcsődék (n = 543-755) és családi napközik (n = 60-1195) számbeli, illetve a gyermekek létszáma (n = 1313960) szerinti együttjárásokat. A vizsgálat szekunder adatgyűjtést (a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánossá tett adatokat) alkalmazott az adatelemzés előkésztése érdekében. Eredményeink erős rang-korrelációk (r_s >0,9; p ≤ 0,05) mutatnak az évszámok, a bölcsődék és családi napközik, továbbá az ezekbe beíratott gyermekek száma között.

• HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK REKRUTÁCIÓJA, JÖVŐKÉPE

  21-38

  Erdei Ildikó

  Megtekintések száma:

  629

  Magyarországon számos nevelésbe vett gyermek él. Ahhoz, hogy ennek társadalmi újratermelődését megfékezzük, fontos látnunk a rekrutációt: kik ők, honnan és miért kerültek szakellátásba? Foglalkozni kell a fiatalok jövőképével, motivációjával, én-hatékonyságával, sikerre vonatkozó ok-tulajdonításával, társadalmi beilleszkedésével, az ezekről alkotott elképzelésükkel. Jelen publikáció célja feltárni a különbségeket a lakásotthonban élő és családban nevelkedő hátrányos helyzetű fiatalok jövőorientációjára vonatkozóan. Mindezt a tanulmányi átlag elemzésével, jövőképre vonatkozó kérdőív, családi háttér feltárására szolgáló önkitöltős kérdőív, valamint a Tenessee énkép skála használatával tettük mérhetővé. A vizsgálatban 60 fő lakásotthonban élő gyermek és fiatal, valamint 60 fő családban élő gyermek és fiatal felnőtt vett részt. Mindkét csoport 1999-2004 között született 15-20 éves fiatalokból áll. A kutatás célja, a lakásotthonban élő hátrányos helyzetű gyerekek jövő-orientációjának megismerése szintén hátrányos helyzetű Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló, de családban élő gyerekek közötti különbség, vagy hasonlóság terén.  A statisztikai elemzés során megállapítást nyert, hogy a Jövőképre vonatkozó kérdőív és a Háttér kérdőív között pozitív korreláció áll fenn. A két kérdőívben szereplő kérdések nagy része összefügg.

• TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT FIATALOK JÖVŐKÉPÉNEK VIZSGÁLATA

  57-67

  Molnár Alexandra

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  2493

  Háttér és célkitűzések: a tanulásban akadályozott fiatalok jövőképének vizsgálata ritkán kerül a kutatások fókuszába (Mártonfi, 2011; Móré és Mező, 2016), holott a sikeres, boldog élet alapja, hogy mindenki a saját céljainak megfelelően tudja megvalósítani önmagát. Jelen tanulmány a tanulásban akadályozott fiatalok jövőképével foglalkozik, célunk, annak megismerése, hogy a tanulásban akadályozott fiataloknak milyen életcéljaik illetve kilátásaik vannak az életre vonatkozóan. Módszer: vizsgálatunkban szakiskolába járó tanulásban akadályozott fiatalok (N=46), valamint az őket oktató szakiskolában tanító pedagógusok (N=76) kérdőíves megkérdezésére került sor, a válaszokat SPSS program használatával értékeltük, leíró statisztika, valamint Spearman’s-féle rangkorreláció alkalmazásával. Eredmények: A szakiskolába járó tanulásban akadályozott fiatalok életcéljai között a boldog élet (r_s =0,43), a siker (r_s =0,45), és a munka (r_s =0,45) szerepel, a családalapítás ebben az életkorban háttérbe szorul. A fiatalok életcéljai és a továbbtanulás között nincs szoros összefüggés. A szakiskolába járó tanulásban akadályozott fiatalokat oktató pedagógusok véleménye alapján a szakma elsajátításának sikeressége és a munkaerő-piacon való helytállás között nincs szignifikáns kapcsolat. Életkilátásként viszont a pedagógusok egy része elképzelhetőnek tartja a családalapítást a tanulásban akadályozott fiatalok esetében is.

• AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ ÉLETMÓD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEKET MUTATÓ FIATALOK KÖRÉBEN

  7-20

  Csibi Sándor

  Csibi Mónika

  Megtekintések száma:

  398

  A fiatalok és kulturális közösségeik életében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségmegőrző, elsősorban életmódbeli tevékenységek. A kutatás célja azon viselkedési stratégiáknak a feltérképezése, amelyek az egészség megőrzését teszik lehetővé, valamint a társadalom és a környezet által hajlamosító kockázati magatartásformák megismerése. Az alkalmazott kérdőív demográfiai, életmódbeli, családi és iskolai környezetre, valamint kockázati tényezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat résztvevői 280 fiatal Marosvásárhely és Eger tanintézeteinek XI-XII évfolyamairól. A vizsgálatot 2011 februárjában végeztük, rétegzett mintán, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a földrajzi elhelyezkedés függvényében a két csoport között szignifikáns különbségeket mutattak az élettel való elégedettséget, az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően, de a családi támasz, az iskolai elfogadás és a tanárok tanuló iránti attitűdje szerint is. A nemek szerint különbözik az egészség önértékelése, a szubjektív testkép, a testtömeg-kontrollálása, az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, ugyanakkor az iskolai attitűd, az együttléti idő a barátokkal és a tanulók elfogadása a tanárok felől.

• „Meg kellene próbálni úgy élni, hogy magunknak parancsolunk” – felnőttkorú fogyatékossággal élő személyek autonómiája és önrendelkezése I.

  37-53

  Kompár Bernadett

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  120

  A tanulmány a fogyatékossággal élő felnőtt emberek autonómiáját és önrendelkezési lehetőségeit feltáró kutatás részeredményeit mutatja be. Jelen tanulmányunk az identifikációra, és ezzel összefüggésben a felelősségvállalás és döntéshozatal lehetőségére (gondnokság), valamint a mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben mutatott önállóságra, úgy, mint az öltözködésre, a közlekedésre és az infokommunikációs eszközök használatára irányuló kérdésblokk eredményeit ismerteti. Kutatásunk egyedisége, hogy az autonómia érvényesülését két eltérő nézőpontból vizsgáljuk, egyrészt a fogyatékossággal élő személy, másrészt a gondozó családtag, legfőképpen az édesanya szemszögéből. Kvalitatív módszerrel, félig strukturált interjú segítségével tárjuk fel fogyatékossággal élő emberek autonómiájának és önrendelkezésének érvényesülési lehetőségeit. Célunk annak megismerése, hogy a fogyatékossággal élő személyek felnőttként tekintenek-e önmagukra, lehetőségük van-e az önálló döntéshozatalra, és felelősségvállalásra, illetve milyennek ítélik önmaguk készségeit, képességeit különböző, mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben? További célunk annak feltárása, hogy a családok felnőttként identifikálják-e fogyatékossággal élő hozzátartozójukat, hogyan viszonyulnak azok autonómiatörekvéseihez, illetve segítik-e autonómiájukat, ha igen, hogyan, és milyen módon támogatják annak érvényesülését? Kutatási eredményeink szerint a fogyatékossággal élő személyek korlátozottan élhetik meg autonómiájukat. Nagyobb önrendelkezési szabadságot a mindennapi élettel összefüggő önkiszolgálási és önellátási tevékenységek területén tapasztalhatnak meg. A fogyatékossággal élő emberek válaszaiban megjelenik az autonómia igénye, illetve a függetlenségre törekvés és az önrendelkezés vágya. A családtagok viszonyulása fogyatékossággal élő hozzá-tartozójuk autonómiájához több területen ellentmondásos, és jellemző rájuk a kontrollra való törekvés. A fogyatékossággal kapcsolatos látásmódot továbbra is a képességcentrikus és deficitorientált szemléletmód jellemzi.

• AZ OKTATÁS ELSŐ LÉPÉSEI A CSALÁDBAN – A KORAGYERMEKKORI PREVENCIÓ ÉS INTERVENCIÓ LEHETŐSÉGEI A DE-KK GYERMEKKLINIKÁN

  109-116

  Szele Anna Szabina

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  502

  Magyarországon a koraszülés szinte népbetegségnek tekinthető jelenség, évente mintegy 8000 gyermek születik korán, vagyis a 37. gesztációs hét előtt. A Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján a Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztályunk azért dolgozik, hogy a koraszülött vagy más egyéb rizikócsoportba tartozó gyermekek esetében a fejlődésneurológiai késés kockázatát a minimálisra csökkentsük. Ennek érdekében mind a prevenció, mind az intervenció szintjén segítjük a családok életét. A szülő edukáció, a szülőcsoportok szervezése, a nevelési tanácsadás lehetőséget nyújt számunkra abban, hogy megismertessük a szülőket a segítség igénybevételének lehetőségeivel. A fejezetben röviden ismertetjük a prevenció (szűrővizsgálatok, diagnosztika) és intervenció (szülőcsoport, zeneterápia, állat-asszisztált terápia, szenzoros érzékenyítő tréning) lehetőségeit, bemutatjuk az egyik legkorszerűbb fejlődésvizsgáló eszközt, a Bayley-III (Bayley Csecsemő és Kisgyermek Skálák, Harmadik kiadás) diagnosztikai és szűrőtesztet, valamint kitérünk a napjainkat átíró COVID-19 járványhelyzet családi vonatkozásaira. Szemléletünk alapját képezi, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott fejlődés érdekében, a gyermek mellett fontos, hogy a család egésze is megfelelő ellátást, segítséget kapjon. A szülői hatékonyság támogatása, erősítése a szakemberek részéről fontos lépés, mellyel a szülő képes gyermeke egyéni sajátosságait figyelembe véve olyan nevelési módot megvalósítani, mely által fejlődik, erősödik a gyermek alkalmazkodóképessége, teherbírása, szociális készsége.

• FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK FELSŐFOKÚ TANULMÁNYAIT TÁMOGATÓ TÉNYEZŐK EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN

  85-99

  Heim Anita

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  468

  A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben érinti a szegénység kockázata más társadalmi csoportokhoz képest. Ennek egyik oka a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzetével magyarázható, mivel foglalkoztatottságuk rendkívül alacsony, elsősorban társadalmi juttatások biztosítják létfenntartásukat. A megfelelő életminőség elérése egyik legfőbb garanciája a munkából származó jövedelem. Minél magasabb az iskolai végzettsége a munkavállalónak annál nagyobb az esélye annak, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelő munkát tud végezni. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége azonban elmarad a többségi társadalom tagjaitól, felsőfokú végzettségük pedig különösen alacsony. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékossággal élő személyek kedvezményeket, támogatásokat vehetnek igénybe továbbtanulásuk, valamint tanulmányaik során. A kutatás kvalitatív, féligstrukturált interjú módszerével tárja fel, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások hogyan segítik a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányait, támogatják-e álláskeresésüket, munkaerő-piaci beilleszkedésüket. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a családi háttér, illetve a korábbi (általános és közép-) iskolai tanulmányok hogyan járultak hozzá a megkérdezettek továbbtanulásához.­ A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások eredményesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres befejezéséhez, illetve a további munkaerő-piaci szerepvállaláshoz. A család és a szülők, valamint az integrált keretek között folytatott tanulmányok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyatékossággal élő diákok az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek.

• A szerhasználat prevalenciája és következményei az ilorini egyetemisták körében

  31-43

  Okesina Falilat Anike

  Megtekintések száma:

  239

   A tanulmány a szerhasználat gyakoriságát és következményeit vizsgálta a Kwara állambeli egyetemisták körében. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az olyan moderáló változók, mint az életkor, a nem és a család típusa befolyásolják-e a válaszadók véleményét a szerhasználat elterjedtségéről és következményeiről a Kwara államban tanuló egyetemisták körében. A válaszadó 60 fő kiválasztása egyszerű, véletlenszerű mintavételi technikával történt három kiválasztott intézményből, így összesen 180 válaszadó vett részt a vizsgálatban. A vizsgálati adatok gyűjtésére a szerző által kidolgozott, „A szerhasználat prevalenciája és következményei kérdőív (PCSAQ)”-et használták, t-próba és varianciaelemzés (ANOVA) segítségével (0,05-ös szignifikanciaszinten). A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a Kwara állambeli egyetemisták körében leginkább elterjedt szerek a cigaretta, az alkohol és a dohány. A szerhasználat következményeiként megjelent az alacsony önbecsülés, az iskolából való kimaradás és a társadalmi elszigeteltség (azaz a másokkal való rossz kapcsolatok). A tanulmány eredményei arra is rávilágítottak, hogy az egyetemisták körében az életkor és családtípus alapján nem volt szignifikáns különbség a szerhasználat prevalenciája és következményei között, azonban a nemek alapján szignifikáns különbséget találtak. Az eredmények alapján megfogalmazott javaslatok: 1) az alapképzésben résztvevő hallgatókat a tanácsadók már a tanulmányi év elején megfelelően tájékoztassák a szerhasználattal járó veszélyekről, 2) a tanácsadók szervezzenek tájékoztató szemináriumokat és workshopokat a szerhasználat  következményeiről, 3) az iskolai tanácsadók és szülők általi oktatást már a fejlődés korai szakaszában biztosítani és megfelelően strukturálni kell a tanulók számára, és 4) a tanácsadóknak szemináriumokat kell szervezniük a kábítószerhasználat prevalenciájáról és az egyén egészségére gyakorolt következményeiről.

• A KORAI NYELVTANÍTÁS TÖRTÉNETE NYÍREGYHÁZÁN A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

  7-18

  Nemes Magdolna

  Nagy Anikó

  Megtekintések száma:

  295

  Tanulmányunkban a kisgyermekkori nyelvtanulás jelenségével foglalkozunk. A szakirodalom áttekintése során bemutatjuk, milyen szerepe van az életkornak az idegennyelv-tanulásban, melyek az alapvető különbségek a nyelvelsajátítás és a nyelvtanulás között. A továbbiakban ismertetjük, milyen intézményes lehetőségek (üzleti vállalkozásként működő nyelviskolák, családi bölcsődék) vannak a kisgyermekkori nyelvtanulásra Nyíregyházán 2017-ben. A kutatásunk kerestük a választ arra is, milyen módszertani szempontból változások figyelhetők meg a rendszerváltás idején zajló és a jelenlegi nyelvi foglalkozások között. Kutatási módszerként az interjút választottuk, mert így képet kaptunk az 1990-es években zajló foglalkozásokról és a kezdeti lépésekről is. 2017 tavaszán nyolc interjút készítettünk, a megkérdezettek között voltak óvodapedagógusok és nyelvtanárok, aki óvodai angol tevékenységeket vezettek. Az adatközlők elmondása alapján megállapíthatjuk, hogy 2017-ben a Nyíregyházán működő 34 óvodából 23-ban van korai angol nyelvi fejlesztés (68%), emellett jelen van az óvodákban a német és a francia nyelv is. Megállapítottuk továbbá, hogy az 1990-es évektől folyamatosan nő azoknak az óvodáknak a száma, ahol heti rendszerességgel szerveznek játékos idegen nyelvű foglalkozásokat. Az interjúalanyok visszaemlékezéseiből az is kiderült, hogy a rendszerváltás idején nehézséget jelentett az idegen nyelvi foglalkozások szervezésénél a személyi feltételek biztosítása. Napjainkban több óvodában van olyan, nyelvtudással rendelkező óvodapedagógus, aki vállalja, hogy az óvodás gyerekek nyelvi fejlesztésében részt vesz. A játékosság, az audiovizuális eszközök és a szemléltetőeszközök a kezdetektől fogva kiemelt fontosságúak az óvodákban, és a pedagógusok igyekeznek minél változatosabb módszerekkel biztosítani a 4-7 korú gyerekek idegen nyelvi fejlesztését.

   

• ELSŐ GENERÁCIÓS FIATALOK DIPLOMASZERZÉSÉNEK ESÉLYE EGY NAGYMINTÁS VIZSGÁLAT ALAPJÁN

  17-30

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  244

  A felsőoktatás rendszere az egyenlőtlenségek szempontjából is megvizsgálható. A bekerülés esélye, az eredményesség, a lemorzsolódás vagy a képzések típusa alapján különbségek mutathatók ki a hallgatók társadalmi helyzetének függvényében. Vizsgálatunk az első generációs fiatalok diplomaszerzési esélyeire fókuszál. Az elemzés külső kontextusaként a magyar társadalom relatíve rigid struktúráját és csökkenő mobilitását említhetjük meg. Vizsgálatunkban a Magyar Ifjúság 2016 és 2020 adatbázisokat használtuk fel, amelyekben a 25-29 évesek almintájával dolgoztunk (N²⁰¹⁶= 2906, N²⁰²⁰=2874). Megvizsgáltuk a szülők iskolai végzettségének reprodukciós mintáit, az első generációs fiatalok társadalmi hátterének fő jellegzetességeit, illetve azt, hogy a nem diplomás szülők gyermekeinek esetében a felsőfokú végzettség esélyét milyen háttértényezők alakították. A magyarázó változók feltárásához bináris regressziós modellt futtatunk le, amelyben a függő változó a legalább BA szintű diploma megszerzése volt, a független változók pedig leírták a szociodemográfiai helyzetet (nem, szubjektív anyagi helyzet, a régió hátrányos helyzete, településtípus, anya és apa munkajellege, illetve legmagasabb befejezett iskolai végzettsége), a párkapcsolati magatartást (családi állapot, gyermekek száma), a traumatikus életeseményeket, illetve a szülők életével való azonosulást. Eredményeink alapján a diploma megszerzésének esélyét a nem, a településtípus, a szubjektív anyagi helyzet, az anya munkajellege, a szülők iskolai végzettsége és a gyermekek száma alakította. Mindez megerősítette, hogy célszerű a háttérváltozók hatásának egyidejű vizsgálata, amely bizonyos interszekcionális élethelyzeteket vázol fel, ahonnan indulva jobb vagy kedvezőtlenebb eséllyel érik el a fiatalok a felsőoktatást.

• A roma szakkollégiumok szerepe a felsőoktatásban a hallgatók percepciói alapján

  97-114

  Varga Aranka

  Horváth Gergely

  Orsós Anna

  Trendl Fanni

  Megtekintések száma:

  219

  A felsőoktatási expanzió következtében a tanulói összetétel egyre diverzifikálódik és megjelennek olyan diákok, akik családjukból, közösségükből elsőként vállalkoznak a diplomaszerzésre. A cigányként, romaként definiált kisebbség a középkor óta Európa szerves részét képezik, iskolázottsági helyzetük azonban elmarad az össznépességtől és még mindig alulreprezentáltak a felsőoktatásban. A tanulmány azt elemzi, hogy a társadalmi mobilitás útját járó, nagyobbrészt cigány, roma egyetemisták miként tekintenek a formális tanulásuk keretét jelentő egyetemre, illetve arra a nonformális közösségre (roma szakkollégium), mely célzottan támogatja egyetemi előrehaladásukat. Vizsgálatunk magyarországi egyetemeken tanuló diákok körében a roma szakkollégiumokat összefogó hálózat hallgatói populációját (N=300) kérdőíves adatfelvételbe vonta be (n=182). Jelen tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy milyen implicit ideákkal rendelkeznek a megkérdezett hallgatók az egyetemről és a roma szakkollégiumról, felderítve ezek hasonlóságait és eltérő funkcióit, elemezve a roma szakkollégium társadalmi mobilitásban betöltött szerepét. Adatainkat kvalitatív elemzési stratégiával, tematikus kódolással dolgoztuk fel. Eredményeink rávilágítanak az egyetemi, formális térre vonatkozó és a roma szakkollégium non formalitását kiemelő funkciókra: az egyetemhez válaszadóink a formális tanuláshoz, szocializációhoz kapcsolódó szavakat társítottak, míg a roma szakkollégiumhoz kapcsolódó társítások inkább az élményalapúságra, cselekedet orientáltságra irányulnak, azaz a nonformális tér jellemzőit mutatják. Válaszadóink percepciójában az egyetem, de kiváltképp a szakkollégium pozitív értékkel bír. Vizsgálatunk rávilágít a roma szakkollégiumok pedagógiai programjával kapcsolatos percepciókra. A roma szakkollégiumot a családi kapcsolatokhoz hasonlítják válaszadóink, így a család által nyújtott biztonság érzésének kontinuitásaként tekinthetünk a roma szakkollégiumra. Vizsgálatunk cigány, roma egyetemisták példáján keresztül arra mutat rá, hogy az egyetemi terekben működő nonformális kisközösségek a felsőoktatásban alulreprezentált csoportok sikeres előrehaladásának, mobilitásuk pozitív megélésének hatékony eszközei.

• Az özvegyek kihívásai és megküzdési stratégiái a Kwara állambeli Ilorin metropolisban

  85-99

  Adegboyega Lateef Omotosho

  Okafor Ifeoma P.

  Onongha Grace I.

  Megtekintések száma:

  212

  Az özvegység sok kihívást jelent a nők számára, amihez megküzdései stratégiák szükségesek. Jelen tanulmány az Ilorin metropoliszban élő özvegyek kihívásait és megküzdési stratégiáit vizsgálta. A vizsgálatban n=50 véletlenszerűen kiválasztott özvegy vett részt Ilorinban, Kwara államban. A vizsgálatban a „Widow Practices Questionnaire (WPQ)” kérdőív felvételére került sor. A hipotézisek tesztelése során t-próbát és Varianciaanalízis (ANOVA) statisztikát használtak, a vizsgálathoz generált hipotézisek 0,05-ös szignifikanciaszinten történő tesztelésére. A tanulmány feltárta, hogy az özvegyek olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a pszichoszociális problémák elviselése partnerük halála után, a kedvezőtlen kormányzati támogatásból adódó problémák elviselése, és negatív nyomást tapasztalnak többek között a haláleset családja részéről. Az özvegyek soha nem függenek a családtól. Ahhoz, hogy életben maradhassanak partnerük halála után vallási testületektől és a kormánytól kapnak támogatás, emellett nem kormányzati csoportok ajándékait is elfogadják. Szignifikáns különbségek mutatkozott az Ilorin metropoliszban élő özvegyek által tapasztalt kihívásokban és megküzdési stratégiákban az életkor és a munkatípus alapján. Javaslatok: a kormány és a vallási szervek támogassák az özvegyeket. A kormányzatnak és az érintett feleknek törekedniük kell olyan intézkedések és jogszabályok megalkotására, amelyek segítik az özvegyek védelmét és jogaik megőrzését, valamint a juttatásokhoz való hozzáférést. Az özvegyeket arra kell ösztönözni, hogy találkozzanak tanácsadókkal problémáik feltárása érdekében.