Keresés
Keresési eredmények
-
GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN
41-52Megtekintések száma:432Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések kidomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához. Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort. Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(1)
1-136Megtekintések száma:257Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (2.)
1-93Megtekintések száma:599Különleges Bánásmód, 2019. 5. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
1-103Megtekintések száma:377Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2025.11.(SI)
1-231Megtekintések száma:246Különleges Bánásmód folyóirat, 2025.11.(SI) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
1-91Megtekintések száma:451Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)
1-167Megtekintések száma:499Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (2.)
1-122Megtekintések száma:440Különleges Bánásmód, 2017. 3. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (4.)
1-162Megtekintések száma:291Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évfolyam.4. szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (4.)
1-87Megtekintések száma:480Különleges Bánásmód, 2019. 5. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (1.)
1-112Megtekintések száma:459Különleges Bánásmód, 2016. 2. (1.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2025.11.(1.)
1-131Megtekintések száma:267Különleges Bánásmód folyóirat, 2025. 11.(1.) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (3.)
1-119Megtekintések száma:659Különleges Bánásmód, 2020. 6. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (1.)
1-140Megtekintések száma:416Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (1.) - teljes szám
-
Társadalmi sérülékenység az indonéziai posztkonfliktusos Malukuban: szociológiai perspektíva
79-89Megtekintések száma:66A malukui régió Indonézia egyik olyan posztkonfliktusos térsége, amely továbbra is hosszú távú társadalmi következményekkel szembesül. A konfliktus nem csupán fizikai pusztítást eredményezett, hanem tartós társadalmi sérülékenységet is létrehozott, amely a társadalmi kapcsolatok fragmentáltságában, a csoportok közötti bizalom meggyengülésében, valamint a társadalmi és oktatási erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférésben nyilvánul meg. Jelen tanulmány célja a posztkonfliktusos társadalmi sérülékenység dinamikájának elemzése Malukuban szociológiai megközelítésben, különös tekintettel arra, hogy a helyi közösségek miként értelmezik, tapasztalják és kezelik e feltételeket mindennapi társadalmi életük során. A kutatás kvalitatív megközelítést alkalmaz esettanulmányi kutatási terv keretében, mélyinterjúkra, résztvevő megfigyelésre, valamint közösségi alapú társadalmi és szokásjogi gyakorlatok dokumentációjára támaszkodva. Az adatok elemzése tematikus és narratív módszerekkel történt annak érdekében, hogy feltárhatók legyenek a konfliktusemlékezet, a társadalmi struktúra és a közösségi alapú helyreállítási mechanizmusok közötti össze-függések. Az eredmények arra utalnak, hogy a posztkonfliktusos társadalmi sérülékenység Malukuban strukturális, relációs és történeti természetű; ugyanakkor nem eredményezi a közösségek társadalmi kapacitásának teljes ellehetetlenülését. A szokásjogi intézmények és a közösségi kapcsolatok jelentős szerepet játszanak a társadalmi kohézió újjáépítésében, a társadalmi inklúzió elősegítésében, valamint a béke intergenerációs értékeinek közvetítésében. E megállapítások rámutatnak arra, hogy a posztkonfliktusos helyreállítás nem kizárólag formális állami beavatkozásokon alapul, hanem nagymértékben függ a helyi társadalmi és kulturális gyakorlatok erejétől, valamint a történeti tudatosságtól is. A tanulmány hozzájárul a posztkonfliktusos szociológia és a társadalmi inklúzió szociológiájának fejlődéséhez azáltal, hogy hangsúlyozza a közösségalapú megközelítések jelentőségét a társadalmi sérülékenység megértésében és kezelésében.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (3.)
1-113Megtekintések száma:409Különleges Bánásmód, 2017. 3. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (3.)
1-168Megtekintések száma:236Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évf.(3) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (3.)
1-120Megtekintések száma:481Különleges Bánásmód, 2019. 5. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (2.)
1-110Megtekintések száma:437Különleges Bánásmód, 2016. 2. (2.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10.(4.)
1-193Megtekintések száma:311Különleges Bánásmód folyóirat, 2024. 10.(4.) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (2.)
1-98Megtekintések száma:502Különleges Bánásmód, 2018. 4. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (4.)
1-118Megtekintések száma:560Különleges Bánásmód, 2021. 7. (4.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2026.12(SI)
1-187Megtekintések száma:143Különleges Bánásmód folyóirat, 2026 év, 12. évfolyam, különszám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (2.)
1-138Megtekintések száma:666Különleges Bánásmód, 2021. 7. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)
1-162Megtekintések száma:386Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg