Keresés

Keresési eredmények

• AZ ÁLLATASSZISZTÁCIÓ ALKALMAZÁSA A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKNEVELÉSI ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI KARÁN

  119-126

  Lovas Kiss Antal

  Megtekintések száma:

  247

  Az egyetemi hallgatók körében alkalmazott állatasszisztáció nem ismeretlen, számos külföldi példa bizonyítja a létjogosultságát. A célzottan egyetemistákra irányuló alkalmazás az Amerikai Egyesült Államokból terjedt el és napjainkra már a világ számos országában alkalmazzák. A segítő kutyák megjelenése a felsőoktatásban összefügg azzal a tudományos érdeklődéssel, amely a segítő állatok alkalmazása során tapasztalt pozitív hatások okainak feltárására és mérésére irányult. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán az állataszisztációs képzés bevezetésével egy időben 2021-ben kezdődött meg az az egyetemista érzékenyítő program, amely keretében a hallgatók napi rendszerességgel találkozhatnak az egyetemi kampuszon szolgálatot teljesítő segítő kutyával. Az ország első egyetemista érzékenyítő kutyájának sokrétű feladata van, nem csak az állatasszisztált aktivitás terén végez munkát, hanem jelenlétével szocializációs szerepet is betölt, sokaknak segít az állattartásról kialakított képzeteik újragondolásában. A tanulmány ezt a szocializációs programot mutatja be.

• A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NÉMET NYELVOKTATÁSÁNAK HELYZETE ‒ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

  55-67

  Nemes Magdolna

  Rózsa Helga

  Megtekintések száma:

  727

  Napjainkban kiemelt figyelmet kap a tanulásban akadályozottak idegennyelv-oktatása. A területre ugyanakkor nagyfokú útkeresés jellemző, a tanulók egyéni sajátosságai miatt még nem alakult egységes módszertan, ezért nagy szerepe van az oktatásban a pedagógusok kreativitásának, akik saját tapasztalataikból építkeznek. Ebből kiindulva két egymásra épülő tanulmányban foglalkozunk a tanulásban akadályozott általános iskolai tanulók idegennyelv-oktatásának kérdéseivel. Jelen részben a tanulásban akadályozott tanulók német nyelvoktatásának hazai és nemzetközi helyzetével foglalkozunk, melynek fontos részét képezi azon nemzetközi kitekintés, amely néhány európai ország gyakorlatát (Németország, Ausztria, Svájc, Románia, Lengyelország, Oroszország, Észtország, Olaszország) mutatja be röviden. Emellett betekintést nyújtunk a tanulásban akadályozottak nyelvtanulását befolyásoló jellemzőibe és a nyelvoktatásra vonatkozó hazai szabályozásokba is.

• XI. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia

  149-166

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  212

  Meghívó és Program_XI. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia (2026)

• A CSR KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDJA

  27-41

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  309

  A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR, Corporate Social Resposibility) lényege egy kiterjesztett definíció szerint, hogy „a vállalatnak is jó legyen és a szóban forgó társadalmi célt is szolgáljuk” (Kotler és Lee 2007. 10. o.). Kotler logikáját követve jelen tanulmány célja a vállalatok társadalmi felelősségvállalásában olyan tevékenységek áttekintése, gyakorlati példákon keresztül, amelyek a különleges bánásmódhoz kapcsolódhatnak. Ezen területek lehetnek a fogyatékosokkal, megváltozott munkaképességűekkel való bánásmód, illetve a tehetséghez, a tehetséggondozáshoz kapcsolódó tevékenységek. Jelen tanulmányban tovább szűkítve a vizsgálódás területeit, olyan tevékenység csoportok kerülnek középpontba, amelyek a fogyatékosokkal, megváltozott munkaképességűekkel való különleges bánásmódhoz kapcsolódhatnak. A vállalatok tevékenységeinek számbavételekor egy multinacionális gyógyszeripari nagyvállalat magyarországi leányvállalatának (vállalat1) CSR-je jelentette a bázis adathalmazt. A vállalat1 és a további 4 vállalat (vállalat2; vállalat3; vállalat4) CSR tevékenységének értékelése honlapjaik tartalomelemzésével történt. Az információk aktualitásának sokszínűsége miatt a honlapokon hozzáférhető 2015-ös hírfolyamok és az azokhoz kapcsolódó  sajtóközlemények külön elemzés tárgyát képezték. A vállalatok honlapjainak és Fenntarthatósági jelentéseiknek tartalomelemzése, kiegészítve az aktuális vállalati híranyaggal, lehetőséget nyújtott egy széles spektrumú tevékenységleltár elkészí-téséhez a vállalati társadalmi felelősségvállalás fogyatékosokkal és megváltozott munkaképességűek-kel kapcsolatos területein.

• Két oktatási (a projektalapú és a kutatásalapú) stratégia hatása a diákok teljesítményére a kiválasztott biológiai absztrakt fogalmak esetében

  33-43

  Adewumi Gabriel Segun

  Akanbi Adejoke Arinlade

  Muraina Kamilu Olanrewaju

  Megtekintések száma:

  214

  A tanulmány célja annak feltárása, hogy két oktatási stratégia – a projektalapú és a kutatásalapú tanítás – miként befolyásolja a diákok teljesítményét bizonyos absztrakt biológiai fogalmak elsajátításában. A kutatás kvázi-kísérleti, előteszt–utóteszt kontrollcsoportos elrendezést alkalmazott. A vizsgálat során 120 középiskolás (SS II) biológia szakos diákot választottak ki véletlenszerűen hat, két helyi önkormányzati területen (LGA) található koedukált iskolából Kwara államban. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a csoportokba. Az alkalmazott eszközök közé tartozott a Biológiai Diák Teljesítményteszt (r=0,88) és a Tanári Útmutató a Projekt és Kutatásalapú Stratégiákhoz. Két kutatási hipotézist állítottak fel, amelyeket 0,05-ös szignifikanciaszinten teszteltek. Az összegyűjtött adatokon elvégzett kovarianciaelemzés (ANCOVA) eredményei szerint az oktatási beavatkozás szignifikáns főhatást gyakorolt a diákok teljesítményére az adott absztrakt biológiai fogalmak körében (F(2, 107) =12,061; p<0,05, parciális η² = 0,184). Az átlagosan legmagasabb teljesítményértékeket a projektalapú stratégia (PS) szerinti oktatásban részt vevő diákok érték el (x̅ = 23,21), míg a hagyományos oktatási módszert (CS) alkalmazó kontrollcsoport diákjai mutatták a legalacsonyabb teljesítményt (x̅ = 17,20). Az eredmények szerint a stratégiák hatékonysága a következő sorrendet mutatta: PS > IS > CS.A nemek közötti különbségeket tekintve a fiúk átlagos teljesítménynövekedése (x̅ = 21,94) magasabb volt, mint a lányoké (x̅ = 17,13). A kutatás eredményei alapján javasolt a projektalapú és a kutatásalapú tanítási módszerek szélesebb körű alkalmazása a biológia absztrakt fogalmainak hatékonyabb elsajátítása érdekében.

• DADOGÓ TANULÓ TÁMOGATÁSA AZ ISKOLÁBAN

  91-104

  Tammemäe Tiiu

  Sõggel Sigrid

  Megtekintések száma:

  598

  A dadogás a beszéd tempójának és ritmusának fogyatékossága, amellyel a gyógypedagógusok és a logopédusok a mindennapokban gyakran szembesülnek. A korábbi kutatásokban a dadogást a logopédia és a beszédterápiák szemszögéből vizsgálták, jelen kutatás azonban az érintett fiatalok véleményén alapul. Guitar (1998) szerint a lakosság egy százaléka dadogónak számít - ami azt jelenti, hogy Észtországban körülbelül 1500 tanuló dadog. A tanulók a napjuk és a szabadidejük jelentős és értékes részét az iskolában töltik, ezért elengedhetetlen, hogy a tanárok és a tanácsadók szükség esetén tudatosak és kompetensek legyenek a dadogó diákok támogatásában. A dadogó diákok nem kapnak kellő támogatást és figyelmet az iskolában, mivel a dadogás olyan fogyatékosság, amely nem zavarja a tanárokat a munkájukban. Feltételezhető, hogy a tanárok nem változtatják meg módszereiket és értékelési rendszerüket egy dadogó diák esetében. Mindazonáltal kulcsfontosságú, hogy az akadályozott tanuló biztonságban és jól érezze magát az iskolában, és gondolatait beszédben tudja kifejezni. A kutatás célja annak kiderítése, hogy a dadogó diákok hogyan küzdenek meg iskolai környezetükben. A kutatás a tanárok és a támogató szakemberek tapasztalataira összpontosít annak érdekében, hogy megértsék együttműködésüket a dadogó diákok segítésében.

• MAGYAR ÉS HATÁRON TÚLI BENTLAKÁSOS LABDARÚGÓ AKADÉMIA SAJÁTOSSÁGAI AZ EDZŐ SZEREPE ÉS JELLEMZŐI TEKINTETÉBEN

  7-18

  Kiss Zoltán

  Csáki István

  Bognár József

  Megtekintések száma:

  545

  A labdarúgás határainkon kívül és belül egyaránt népszerűségnek örvend, annak a ténynek ellenére, hogy a jelenlegi magyar labdarúgás csak néhány olyan játékossal büszkélkedhet, akik nemzetközileg is jegyzett csapatokban szerepelnek. A tehetséggondozási folyamatban komoly felelősség hárul az utánpótlásedzőkre, hiszen nemcsak sportszakmailag kell kiemelkedőnek lenniük, hanem a fiatal játékosok életmódjára, hozzáállására és sporton kívüli tevékenységformáira is pozitív hatással kell lenniük. Mindezek alapján vizsgálatunk célja az, hogy bemutassuk az edzői szerepek tekintetében fellelhető különbségeket és hasonlóságokat a magyar és határon túli akadémia labdarúgói között, valamint az akadémiai korosztályok között.  A vizsgálatot Magyarország nyolc kiemelt akadémiájának egyikében, valamint egy határon túli akadémián végeztük el. A kutatás folyamán utánpótláskorú labdarúgókat (n=146) szólítottunk meg, akik négy különböző korosztályt képviseltek. A vizsgálat során kérdőíves módszert alkalmaztunk. A kikérdezés arra irányult, hogy milyen véleményt és tapasztalatot fogalmaznak meg a játékosok az edzői szereppel kapcsolatban.  A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a hazai és a határon túli akadémián nevelkedő fiatal játékosok és korosztályok is eltérően ítélik meg edzőjük tevékenységét és az életükben betöltött szerepét. Az akadémiákat és a korosztályokat összehasonlítva lényeges különbségek fedezhetőek fel. A határon túli labdarúgók rendre magasabban értékelték az edzői szerepeket és az edzők fő jellemzőit, emellett egységesebb képet mutattak a korosztályok között. A hazai labdarúgók korban minél közelebb kerülnek a játékosok a profi szerződésekhez, annál inkább a továbblépéshez kapcsolódó tényezőket, míg a fiatalabbak főleg a pedagógiai részt emelték ki. Fontos lenne ezeknek megfelelő edzői tevékenység annak érdekében, hogy a pedagógiai tevékenység lényeges befolyásoló tényezőként jelenjen meg az utánpótlásnevelés folyamatában.

• A SZUPERÉRZÉKENYSÉG ÉS A VIZSGASZORONGÁS KAPCSOLATA EGY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI GIMNÁZIUMBAN VÉGZETT FELMÉRÉS ALAPJÁN

  45-53

  Ware Anna Julia

  Megtekintések száma:

  623

  Jelen tanulmány a szuperérzékenység és a vizsgaszorongás közötti kapcsolat vizsgálatára fókuszál. A téma aktualitását az adja, hogy a szuperérzékenység, mint személyiségvonás magyarországi viszonylatban (főleg a szuperérzékeny gyerekek különleges bánásmódra való igényét illetően) kevéssé vizsgált terület, míg külföldön egyre több kutatás jelenik meg a témában. A vizsgálat arra keresi a választ, hogy a magasabb érzékenység együtt jár-e magasabb vizsgaszorongás-szinttel. Minta: 133 fő (jellemzőik: M_kor=15.3; nemi eloszlás 25,56% fiú, 74,44% lány; évfolyambeli eloszlás 9. osztály 78,95 % 10. osztály 21,05%). Módszer: online és anonim módon kitölthető kérdőívcsomag három kérdőívvel. A demográfiai jellemzők felvételéhez önállóan összeállított demográfiai kérdőív alkalmazására került sor, a szorongás vizsgálatához a TAI-H (Sipos, Sipos & Spielberger, 1988), az érzékenység vizsgálatához a HSPS-H (Aron, 1999, ford. Komjáthy, 2011; Pluess, 2013) került felhasználásra. Eredmény: az érzékenyebb diákoknak szignifikánsan magasabb a vizsgaszorongás-szintjük kevésbé érzékeny társaikéhoz képest. Következtetés: a pedagógiai gyakorlatban érdemes figyelembe venni a tanulók érzékenységét, hiszen sok egyéb tényező mellett ez a veleszületett jellemvonás befolyásolhatja a vizsgaszorongás-szintet és így a teljesítményt. 

• A digitális képernyő használatának hatása a kognitív-, a mozgás- és a beszédkészségek fejlődésére kisgyermekkorban

  125-138

  Nemes Magdolna

  Bak Tünde

  Megtekintések száma:

  725

  A tanulmány célja, hogy a releváns szakirodalmak és elméleti keretek felvázolásával átfogó képet adjon a kisgyermekkori kognitív-, mozgás- és beszédfejlődés kapcsolatáról, különös tekintettel a digitális képernyők használatával járó kognitív-, mozgás-, és beszédfejlődési problémákra. A tanulmány első részében bemutatjuk a megismerő funkciók, valamint a mozgás- és beszédfejlődés alapvető mechanizmusait és azok kölcsönhatásait, röviden szólunk a megismerési és a végrehajtó funkciók beszédfejlődésben játszott szerepéről is. A tanulmány második részében a hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatok és trendek tükrében tárgyaljuk a digitális képernyők gyermeki fejlődésre gyakorolt hatását. Emellett áttekintjük azokat a digitális képernyőhasználattal kapcsolatos irányadó javaslatokat és ajánlásokat, amelyek segítségével a szülők, a gondviselők és a (gyógy)pedagógusok támogathatják a gyermekek egészséges nyelvi fejlődését. 

• A mozgásos kompetenciák felmérése hátrányos helyzetű óvodások körében Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

  85-95

  Szerepi Sándor

  Megtekintések száma:

  250

  EFOP-3.1.3-16-2016-00001, „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támo-gatása” címmel vettünk részt 2017 és 2020 között egy az Oktatási Hivatal által vezetett országos projektben, melyet egyszerűen „Esélyteremtő Óvoda” néven használtunk munkánk során. A projekt célja az óvodák megsegítése a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű roma, cigány gyermekek nevelését, fejlesztését tekintve. A munka egy fontos szakasza volt az a felmérés, melyben egy sajátos – az óvodai élethez alkalmazkodó, az óvodapedagógusok megfigyeléseire épülő – képességfelmérést végeztünk el az intézmények aktív közreműködésével. A vizsgálatban az 5-7 éves gyermekekre képességeinek meg-ismerésére került sor. Jelen tanulmányban a felmérés egy fontos aspektusát, a mozgásos kompetenciák vizsgálatát helyezzük előtérbe. Öt kategóriában (1. téri tájékozódó képesség és mozgáskoordináció, 2. test-határok érzékelése, egyensúlyérzék, 3. kondicionális képességek, 4. reakcióképesség, 5. finommotorika), kategóriánként öt dimenzióban (kivételt a testhatárok kategória jelent) kaptunk eredményeket a három kiválasztott megye a projektben részt vevő óvodáiból. A teljes felmérésben összesen 1112 gyermekről szolgáltattak információt az óvodák, a három általunk elemzett megyét tekintve a következőképpen alakult a beérkezett válaszok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 259, Hajdú-Bihar megyében 178, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 271 volt. Az eredményekben szignifikáns különbség nem volt megfigyelhető: csupán néhány százalékos különbség fedezhető fel a mintában.

• A FOTOTERÁPIÁS ESZKÖZÖK KREATÍV ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN

  119-124

  Csermelyné Gáspár Tímea

  Megtekintések száma:

  510

  A pedagógiai szakszolgálati ellátás interdiszciplináris teamekben működik, szolgáltatásaikat elsősorban a különleges nevelési szükségletű gyermekek, szüleik és pedagógusaik veszik igénybe. A jó gyakorlat kidolgozása integrált szolgáltatói modellben gondolkodva, megoldásközpontú, a gyermekeket és családjaikat fókuszba helyező tapasztalatokra épül.  A jó gyakorlat egyik alappillére a fototerápiára épülő önismeretet és problémamegoldást inspiráló módszer, coach eszköztár, a Points of You™ (Efrat Shani & Yaron Golan, 2007). A fototerápiás kép- és szókártyák projektív felületként működnek. Egyszerre stimulálják mindkét agyféltekét, ezzel szándékosan némi zavart keltve, a logikus gondolkodásért felelős bal és az intuitív jobb agyfélteke között. Ilyenkor válik lehetővé az új nézőpont meglátása s villan fel az új felismerés és jelenik meg az „aha-élmény”. Már önmagában az új szemléletmód felfedezése az új lehetőségek azonnali felismeréséhez vezethet. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a fototerápiás módszert szervezeti szinten országos tekintetben egyedülálló módon - innovatív jelleggel - bevezette a pedagógiai gyakorlatba több szakszolgálati feladat területén is. A pedagógiai és pszichológiai tanácsadás és fejlesztés területén alkalmazható egyéni, páros és csoportos formában egyaránt. Használható önfejlesztéshez, gyermekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal, kollégákkal, más segítőkkel való folyamatokban is. Az Oktatási Hivatal Bázisintézményeként e jó gyakorlatot a módszert kidolgozó intézmény évek óta népszerűsíti.

• FEJLESZTŐPROGRAMOK ÖNKONTROLLOS HATÁSVIZSGÁLATÁNAK MATEMATIKAI STATISZTIKAI HÁTTERE

  65-75

  Mező Ferenc

  Máth János

  Abari Kálmán

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  729

  E tanulmány a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára készült fejlesztőprogramok (elővizsgálat-fejlesztés-utóvizsgálat elrendezésű) önkontrollos hatásvizsgálatának matematikai statisztikai elemzéséhez nyújt módszertani útmutatót. A szükséges alapfogalmak összefoglalása után bemutatjuk, hogy egy, az adatelemzéshez használható, ingyenesen letölthető szoftver (az R-nyelv) számára milyen utasításokat adhatunk, s a szoftver által elvégzett statisztikai műveletek eredményeit miként értelmezhetjük.

• GENEZIS

  105-107

  Oravecz Adrienn

  Megtekintések száma:

  227

  Az áttekintett könyv:

  Schenker, Rony (2016): Genesis. Birmingham (England): Conductive Education Press. ISBN 978-1-36-679717-9

• A nyelvtudás mintázatai és magyarázó tényezői középiskolás mintában – különös tekintettel az angol nyelvre

  55-71

  Markovics Katalin

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  163

  Az idegennyelv-tudásának mintázatait és szintjét meghatározó tényezők komplex rendszert alkotnak, amelyek együttesen formálják az eredményességet. Napjaink célnyelv használata ugyanakkor teljesen más környezetben és formában valósul meg – részben a digitalizációnak köszönhetően. Tanulmányunk fókuszában középiskolás diákok nyelvismeretének mintázatai (beszélt nyelvek, beszélt nyelvek típusa, nyelvtudás önbevalláson alapuló szintje angolból, nyelvvizsgák száma angolból), illetve a célnyelv használatának hétköznapi formái állnak. A kutatás mintáját egy országos magyar vizsgálat (Magyar Ifjúság Kutatás 2016, N=1548; Magyar Ifjúság 2020, N=1587) két hulláma adja, amely lehetővé teszi az adatok összehasonlítását. A 2020-as adatbázis esetében két regressziós modellt is futtattunk, amely az angol nyelv legalább középfokú ismeretének szintjét, illetve az angol nyelvvizsgák meglétét magyarázzák. A kapott eredmények az angol nyelv dominanciáját, illetve annak erősödését mutatják 2016 és 2020 között, miközben a beszélt nyelvek száma némileg csökkent. A beszélt nyelvek esetében kedvező változás tapasztalható ugyanakkor a nyelvismeret szintjében. Az angol nyelv legalább középfokú ismerete a magyarázó változók széles körébe beágyazott, amelyek között megjelenik a szülők iskolázottsága, az anyagi helyzet vagy a nyelv használatának típusai is (pl. sorozatok és filmek nézése). A nyelvvizsgákkal való rendelkezés alakító tényezői eltérnek a nyelvismeret magyarázó változóitól.

• Alternatív zenei irányzatok sokszínűségének elmélete

  67-75

  Tamásiné Dsupin Borbála

  Megtekintések száma:

  580

  Zenei nevelésünk Kodály Zoltán koncepcióján és Forrai Katalin kisgyermekkori módszertani útmutatásán alapszik, s ez a magyar zenei nevelés nélkülözhetetlen alapja és segítője. A módszer alapvető értékeket alkalmaz a gyermekek zenei készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Nagyjából azonos időszakban Európa szerte több zenepedagógus is foglalkozott a zenetanítás struktúrájának és módszertani eszköztárának a megreformálásával. A zenepedagógusok közül Dalcrose, Orff, Willems, Freinet pedagógiáját szeretném kiemelni, akik programjukban eredményesen alkalmazták a kisgyermekkori zenei nevelést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Pedagógiájuk, módszereik alapján egyetértettek a következő néhány alapelvben: a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, a folyamatos zenei aktivitást (ének, ritmus, hallás, mozgás, improvizáció, hangszer, zenehallgatás) kell előtérbe helyezni, az életkori sajátosságok mellett megfelelő hangsúlyt kell kapnia az egyéni adottságoknak, hiszen a pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt egy korosztályon belül, több évnyi szintbeli különbség is lehet. A zene képes fejleszteni az empátiás készségeket, a szociális érzéket. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és finommozgások fejlődése érhető el. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás, az önmegvalósítás területén és az énerő fejlesztéséhez. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt, aktív segítséget jelent a figyelemfejlesztésben is. Nyitottságot, rugalmasságot eredményez. Erőteljesen hat a beszédkészségre, a képzelőerőre, és az improvizációs készségre is. Épp ezért tudjuk használni a zenét gyógyító, fejlesztő célokra is. A kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy minél korábbi életszakaszban kell elkezdeni a zene segítségével történő személyiség-kibontakoztatást, fejlesztést vagy korrekciót.

• A KOMPLEX TANULÁSI ZAVAROKKAL RENDELKEZŐ TANULÓK IDEGEN NYELVI OKTATÁSÁNAK KÉRDÉSEI

  31-52

  Nemes Magdolna

  Megtekintések száma:

  758

  Az eredményes nyelvoktatás során fontos átgondolni, hogy milyen formában működik a nyelvtanulás, különösen, ha tanulási zavarral küzdő tanulókról van szó. Jelen tanulmány a diszlexia és nyelvtanulás irodalmának áttekintésére törekszik, emellett bemutatja a diszlexia definiálására tett kísérleteket és a diszlexia jellemző tüneteit. A tanulmány a tanulást, majd a nyelvtanulás és a nyelvelsajátítás kérdéseit járja körül, különös tekintettel az angol nyelv tanulása során felmerülő nehézségekre. A diszlexiás tanulóknak sokszor az anyanyelvi írás- és olvasási készségekkel is gondjaik vannak, lassabb az olvasási tempójuk és a szövegértésük gyengébb. A nehézségek mellett az erősségeikről is szót ejtünk, mert a diszlexiás nyelvtanulók legfontosabb kompenzáló készsége a globális/holisztikus gondolkodás, a vizualizálás és a kreativitás, problémamegoldás. A tanulmány foglalkozik az iskolai nyelvoktatás szabályozásával és a nyelvválasztás kérdésével is. A továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is előny jelent a nyelvtudás és a nyelvvizsga-bizonyítvány, a felkészüléshez pedig megfelelő tananyagokra is szükség van. A diszlexiás nyelvtanulókra is érvényes a nyelvi érettségi követelménye, ezért a tanulmány a nyelvtanítás kimeneti követelményeit és néhány hazai nyelvvizsgarendszer (ORIGO, BME, DExam, ECL) által nyújtott lehetőségeket is bemutatja. Emellett a tanulmány áttekinti a tananyag és a nyelvkönyv kérdéskörét, valamint az együtt- vagy különoktatás kérdéseit is. A gyógypedagógus mint nyelvtanár kompetenciáiról is szólunk, hiszen számos módon segíthet tanítványainak az angol nyelv tanulásában és az integrációban.

• „A MAGYAR AZÉRT NEM JÓ, MERT MAGYAR. A CIGÁNY AZÉRT NEM JÓ, MERT TÚL CIGÁNY.” : ROMA SZAKKOLLÉGIUMI HALLGATÓK PÁRVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEI

  Komolafe Cinderella

  Lukács J. Ágnes

  Szabó Tünde

  Dávid Beáta

  Megtekintések száma:

  484

  A megfelelő pár megtalálása javíthatja az egyén anyagi helyzetét, segíthet céljai elérésében és támogathatja mentális egészségét. A romák esetén ezen felül, a többségi társadalomba való beilleszkedésére is hatással lehet. A felsőoktatásban tanuló roma fiataloknak párválasztási lehetőségei különböznek alacsonyabb végzettségű, ugyancsak roma kortársaikétól. A továbbtanulás ára sokszor a tradicionális roma közösségben szokásos korai házasodás elmaradása, míg a hozadéka lehet egy tágabb kapcsolati háló kialakítása az egyetemi társak megismerésével. Kutatásunkban a roma egyetemisták egy speciális csoportjának, a roma szakkollégistáknak a párválasztását vizsgáltuk, az erről alkotott elképzeléseik és a gyakorlati megvalósulás szintjén. A tanulmány az EVS (European Value Survey) önkitöltős kérdőív párkapcsolatra vonatkozó kérdéseire és strukturált életútinterjúkra épül (N=186). A vizsgálatba bevont szakkollégisták, a kérdőíves felmérés alapján, míg elméletben a párjuk származását inkább nem tartották relevánsnak, addig a gyakorlatban inkább magukhoz hasonló párt választottak a származást és az iskolai végzettséget tekintve. A szakkollégium a párválasztás terepeként is funkcionál, többen is innen választották párjukat. A roma szakkollégiumokban a hallgatók olyan sorstárs közösségbe kerülnek, ami támogatja őket a továbbtanulás útján. A sorstársak között pedig akár olyan párra is lelhetnek, aki nem csak származásban, hanem végzettségben is hozzájuk hasonló.

• A KIÉGÉS VIZSGÁLATA A MUNKAHELYI ELÉGEDETTSÉG, A SZERVEZETI ELKÖTELEZETTSÉG ÉS A MOTIVÁCIÓ FÜGGVÉNYÉBEN ORVOSOK KÖRÉBEN

  15-29

  Vladár Anita

  Megtekintések száma:

  1011

  Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az orvosok milyen kiégési értékekkel rendelkeznek, és ezek milyen összefüggésben állnak az esetükben mért munkahelyi elégedettséggel, szervezeti elkötelezettséggel és motivációval. Vajon az az orvos, aki elégedett a munkájával, elkötelezett a szervezet iránt és megfelelő motivációs szinttel rendelkezik, valóban alacsonyabb kiégési értékeket fog mutatni? Milyen lehet az összefüggés e három tényező között? Különböző szakterületen dolgozó orvosok különböző értékeket fognak mutatni? Kutatásunkban négy csoportot vizsgáltunk: belgyógyászok, háziorvosok/házi gyermekorvosok, traumatológusok és pszichiáterek csoportját. Az eltérő típusú munka és betegszám elég okot adhat a különbségekre. Vizsgáltuk az életkor, a nem és az ügyelet vállalásának befolyását a kiégés szindróma kialakulására.

• MEGHÍVÓ A VIII. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRA

  125-126

  folyóirat Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  223

  Meghívó a VIII. Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciára.

• 3. ÉS 4. ÉVFOLYAMOS TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYEREKEK BESZÉDÉSZLELÉSÉNEK ÉS OLVASÁSTECHNIKÁJÁNAK ELEMZÉSE

  87-107

  Kuncze Tímea

  Macher Mónika

  Megtekintések száma:

  622

  Jelen tanulmány a beszédfeldolgozás kiemelkedő szerepére fókuszál, melyet az olvasás és olvasástanulás folyamataiban tölt be. Jelentősége és aktualitása a gyógypedagógusok szemléletformáló hatásában áll, ugyanis a kutatás ráirányítja a figyelmet arra, hogy az egyes tünetek mögött valójában milyen okok húzódhatnak meg. A kutatásban arra kerestük a választ, hogy milyen összefüggések jelenhetnek meg 3. és 4. évfolyamos tanulásban akadályozott gyermekek beszédfeldolgozási és olvasási folyamatai között, kitérve az észlelés egyes területeinek, valamint a szöveg- és mondatértés egymáshoz viszonyított működésére, továbbá a különböző olvasástechnikai szintekre. A célcsoport 26, míg a kontrollcsoport 25 főből állt. Mindkét területet sztenderdizált tesztekkel vizsgáltuk: a beszédészlelést a GMP-diagnosztikával, az olvasástechnikát pedig az osztályfoknak megfelelő Meixner-féle olvasólapokkal. Az eredmények a beszédfeldolgozás minden vizsgált szintjének súlyos elmaradását mutatják, mely az olvasás minőségében és a szövegértésben is jelentős nehézséget jelent. Mindez felhívja a figyelmet a prevencióra és a beszédészlelés tudatos fejlesztésének szükségességére az oktató-nevelő munkában.

• A kisegítő-iskola kezdő lépései a XIX-XX. század fordulóján Magyarországon

  111-118

  Pornói Imre

  Megtekintések száma:

  362

  A 19. század végi közoktatási törekvések közül kiemelkedett a népiskolai tankötelezettség. Jelentős számban voltak olyan tanköteles gyerekek, akiknek testi-lelki állapota nem tette lehetővé, hogy népiskolába járjanak. Számukra nemzetközi szinten is keresték azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Ezt a fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája biztosította. A század-fordulón ennek szükségessége nemcsak a szakemberek, hanem a kormány számára is világossá vált. A századelő pedagógiai sajtója is foglalkozott e tanulók felvételi lehetőségeivel, tanítóik képzésével, tanításuk módszertanával, jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeikkel.

• AMIKOR A DRÁMA ÉLMÉNY: DRÁMAPEDAGÓGIA ALKALMAZÁSA TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT ÉS TIPIKUSAN FEJLŐDŐ GYERMEKEK MAGYAR IRODALOM ÓRÁJÁN

  47-63

  Tóth Kinga

  Hegedűs Roland

  Megtekintések száma:

  767

  A gyakorlatorientált óravezetés az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeknél (megjegyzés: a gyógypedagógiában jelenleg párhuzamosan két megnevezést használnak az egyik vizsgált csoportra, ezért a tanulmányban felváltva, szinonimaként kerül használatra a régebbi - enyhe értelmi fogyatékosság és az újabb - enyhe intellektuális képességzavar szakterminológia) kiemelten fontos, ezért a jelen tanulmányban megjelenő vizsgálat arra keresi a választ, hogy hogyan értékelnek a gyermekek egy olyan tanórát, amelyen drámai módszerekkel dolgoznak. Az összehasonlítás miatt három osztályban - egy különnevelő, egy integráló és egy többségi osztályban - történt az Aiszóposz: Az egerek és a macskák című mese feldolgozása a drámapedagógia módszereinek felhasználásával. A vizsgálat során kérdőíves adatfelvétel, valamint résztvevő megfigyelés történt. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a drámapedagógiai eszközökkel megtartott órákat a gyermekek mindhárom osztálytípusban jobbra értékelték.

• TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK EMIGRÁNS SZÜLŐKKEL

  87-93

  Catalano Cristina

  Megtekintések száma:

  304

  A 21. század elején sok román szülő hátrahagyja gyermekét/gyermekeit, külföldön keres megélhetést. A szülők távollétében a gyerekekt a nagyszülők vagy más rokonok nevelik. A szülők és gyermekeik Skype-on, Viberen tartják egymással a kapcsolatot, ám ez a csatorna csak a verbális kommunikációt teszi lehetővé. A gyerekeket megviseli a szülők tartós hiánya, különféle pszchológiai problémák lépnek fel náluk. A gyerekek körében tanulási nehézségeket is megfigyeltek. A helyzet megoldására a felkészült tanárok és a megfelelő módszerek adhatják meg a választ.

• Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről

  105-107

  Nagyné Klujber Márta

  Megtekintések száma:

  240

  Recenzió Papp Zsuzsanna „Mozgásterápiák gyermekeknek” című könyvéről.

• A MASSZÁZS, MINT SZOLGÁLTATÁSI KATEGÓRIA MEGJELENÉSE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI SZÁLLODÁK KÍNÁLATÁBAN

  21-32

  Biró Melinda

  Bendíková Elena

  Marko Michal

  Jordan Tütünkov-Hrisztov

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  600

  Háttér: A masszázs wellness-turizmus fő (és az egyik legkedveltebb) szolgáltatási kategóriái közé tartozik, így nem véletlen, hogy a szállodák kínálatában megjelenik. Egyre több kutatás bizonyítja a masszázs hatékonyságát és használatának előnyeit a különféle sérülések, betegségek kezelésében, a fájdalomérzet, izomfeszültség és a szorongás csökkenésében és annak mérséklésében. Nemcsak hogy az egészségre pozitívan hat, de fontos szerepe van a kikapcsolódásban, így nem véletlen, hogy a legkedveltebb wellness szolgáltatások egyike. E szolgáltatást a vendégek a fontos tényezők közé sorolják a desztináció választásban (Müller és Könyves 2006). Célkitűzés: Mivel az Észak-Alföldön az idegenforgalom szerepe fontos tényező, így a kutatásunkban a régió 3-5 csillagos szállodáiban néztük meg, hogy a kínálati elemek között milyen szerepet kap a masszázsszolgáltatás. 50 szállodát (18 három csillagos, 31 négy csillagos, 1 öt csillagos) vizsgáltunk meg kérdőív segítségével, valamint weblapjuk elemzésével a szolgáltatásaik és a kínálati elemek tekintetében. Eredmények: a vizsgált szállodák többségében a masszázsszolgáltatás, különböző mértékbe ugyan, de megtalálható. A leggyakrabban előforduló masszázstípusok a frissítő, vitalizáló masszázs, a talpmasszázs, a svédmasszázs, az aromaterápiás masszázs és a relaxáló, stresszoldó masszázs, de emellett sokféle különleges masszázstípust kínálnak a szállodák a vendégeknek. Következtetések: nem csak az emberek üdülőhely megválasztását befolyásoló tényezőinél, de a szállodák kínálati elemeiben is megjelenik az élmény, a kényeztetés, az egészségtudatosság.