Keresés

Keresési eredmények

• AZ ASCEND PROJEKT: EGY NEMZETKÖZI VIZSGÁLAT MAGYARORSZÁGI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

  43-52

  Oravecz Adrienn

  Megtekintések száma:

  248

  Tapasztalataink alapján alacsony a fogyatékossággal élő fiatalok aktív társadalmi részvétele. Nehéz bevonni az érintetteket az érdekvédelmi munkába nemzeti és európai szinten egyaránt. Ennek  egyik oka, hogy sokszor a fogyatékossággal élő fiatalok nem észlelik az őket érő diszkriminációt, másrészt vélhető, hogy nincsenek kellőképpen tudatában az őket védő anti-diszkriminációs rendszerekkel, rendelkezésekkel. Sok esetben nagyon szkeptikusak az anti-diszkriminációs rendszerek hatékonyságát illetően. A nemzetközi kutatás elsődleges célja,  az érintettek erre vonatkozó ismereteinek feltérképezése és tudásuk bővítése a témával kapcsolatban. További célként fogalmazódott meg, hogy a kutatás segítségével nőveljük  a kutatásba bevont személyek bizalmát a Magyarországon működő anti-diszkriminációs rendelkezésekkel kapcsolatban. Az egy éves időtartalmú Ascend projekt magyarországi részét a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége koordinálta és valósította meg. Magyarországon a diszkrimináció és anti-diszkrimináció jelenségét főleg az oktatásban vizsgáltuk. A kutatásban kvalitatív módszereket, fókuszcsoportos kikérdezést és fogalmi térképet alkalmaztunk.

• MEGHÍVÓ A KORAGYERMEKKORI NEVELÉS CÍMŰ NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁRA

  101-103

  . .

  Megtekintések száma:

  111

  Dátum: 2016. május 25-26.
  Helyszín: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9.)

• A MEGFELELŐ OKTATÁSI INTÉZMÉNY KIVÁLASZTÁSÁNÁL MEGJELENŐ TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK

  35-47

  Inántsy Pap Ágnes

  Szilágyi Barnabás

  Megtekintések száma:

  209

  Több mint 1000 egyházi fenntartású köznevelési intézmény működik jelenleg Magyarországon, így a felekezeti oktatásügy napjainkban újra igen aktuális kérdéssé vált. Az expanzió számos okra vezethető vissza, amelyhez kiindulópontként azt az 1990-es törvényt tekinthetjük, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról rendelkezik. Ennek eredményeképpen a rendszerváltás óta az egyház iskolafenntartó is lett, ami új kihívásokat jelent, illetve folyamatosan új elvárásokat is támaszt vele szemben. A felekezeti iskoláknak közfinanszírozású intézményként egyeztetni kell saját oktatási/nevelési küldetését az állam és az iskolaválasztók elvárásaival. Az iskolaválasztás determinánsait számos kutató vizsgálta nemzetközi és hazai szinten is (Bell 2009, Dronkers 1995, Ferenc-Séra 2001, Kertesi 2005, Korzenszky 1997). Feltételezhetjük, hogy az iskola a társadalmi mobilitás eszközeként a szülők szemében gyermekük boldogulásának lehetőségét villantja fel. Az iskolaválasztás determinánsai országonként és koronként változóak lehetnek, mégis vannak viszonylag állandónak tekinthető faktorok. Ilyenek lehetnek a lakókörnyezet, a szülők társadalmi státusza, iskolai végzettsége, vallásossága, kulturális tőkéje, hite az iskolában, mint a társadalmi mobilitás eszközében, jövőképe, illetve tájékozottságuk az iskolaválasztási lehetőségekről. Meghatározó determináns lehet továbbá a család összetétele és koherenciája.  Feltételezhetjük, hogy a felekezeti-, az állami-, alapítványi iskolákat választó iskola felhasználók motivációi eltérők lehetnek. Az is valószínűsíthető, hogy az iskola szintje – alap vagy középfok – is befolyásolja az iskolaválasztók attitüdjeit. Jelen tanulmány célja, hogy a görögkatolikus egyház által fenntartott iskolák választói körében végzett kérdőíves empirikus kutatás eredményeit ismertessem, illetve azokat tágabb értelmezési keretbe helyezve olyan társadalmi szintű összefüggéseket keressek, amelyek segíthetnek megismerni az egyházakkal, mint iskolafenntartókkal szemben megfogalmazott elvárásokat, illetve aggályokat.  

• Stresszkezelő csoportfoglalkozások tapasztalatai gyermekvédelmi szakellátásban élő kamaszokkal

  163-173

  Erdei Ildikó

  Mester Viktória

  Megtekintések száma:

  43

  A gyermekvédelmi szakellátásban élő serdülők fejlődését gyakran korai traumatikus élmények, veszteségek és instabil kötődési minták befolyásolják, ami fokozott érzelmi stresszhez és nehezített önszabályozáshoz vezethet. A tanulmány célja egy stresszkezelésre és önismeret-fejlesztésre irányuló csoportfoglalkozás bemutatása 14–18 éves kamaszokkal. A csoportmunka a feszültség csökkentése, a személyes erőforrások tudatosítása és a megküzdési készségek fejlesztésére irányult. A foglalkozás elméleti keretét a személyiség önszabályozó modellje, a csoportfejlődés pszichodinamikus megközelítése, valamint Amundson és mtsai (2013) csoportfejlődési modellje adta. Nemzetközi kutatások, különösen a trauma-fókuszú kognitív viselkedésterápia (TF-CBT) csoportos alkalmazásáról szóló metaanalízisek alátámasztják a csoportmunka hatékonyságát. Tapasztalataink szerint a strukturált csoportkeret elősegítette az érzelemkifejezést, az önreflexiót és a társas támogatás megtapasztalását, így hozzájárulva a kamaszok személyiségfejlesztéséhez és pszichológiai jóllétéhez.

• A „TANÍTSUNK MAGYARORSZÁGÉRT MENTORPROGRAM” ELŐKÉSZÍTŐ KURZUSÁN RÉSZTVEVŐ MENTORJELÖLTEK MOTIVÁCIÓI

  21-41

  Godó Katalin

  Megtekintések száma:

  536

  Jelen tanulmány a mentorálás oktatásban betöltött szerepére fókuszál. A téma az utóbbi években egyre inkább a kutatók látószögébe került (Bencsik és Juhász, 2017). A nemzetközi gyakorlattal összhangban a hazai köznevelési intézményekben is felértékelődött a mentorok szerepe, az egyes iskolatípusokban pedig különböző mentorprogramok jelentek meg. Kutatásunkban a Tanítsunk Magyarországért Mentorprogram debreceni hallgatóit vizsgáltuk, hogy feltérképezzük az egyetemista mentorjelöltek motivációinak aspektusait, a mentoráláshoz kapcsolódó érzelmi és kognitív viszonyaikat, a mentorálás iránti elkötelezettségüket (vagy annak hiányát). További célunk volt annak feltárása, hogy mi minden be folyásolja a mentorrá válás végső döntését a hallgatók körében (anyagi, mentális erőforrás stb.), s ezek a tényezők milyen kölcsönhatásban vannak egymással. Kutatásunkat 151 fővel végeztük azok között az egyetemista fiatalok között, akik a mentorrá válás elméleti kurzusán részt vettek a 2018/2019-es tanév tavaszi félévében. Kvantitatív kutatásunk alapjait a TM1 kurzus oktatói, Ceglédi, Engler, Szűcs, Hüse és Berényi (2019) által létrehozott és lekérdezett kérdőív adja, melyet 2019/20-as tanév elején töltöttek ki a kurzusra jelentkezett hallgatók. A kitöltők közel 50%-a döntött úgy végül, hogy elkötelezi magát a mentorálás mellett, s a másik 50%-a pedig valamilyen oknál fogva mégsem vállalt mentori tevékenységet. Eredményeink alapján elmondható, hogy a mentorok számára a segítségnyújtás és az ösztöndíj formájában kapott anyagi juttatás jelentették a fő motivációs faktorokat, azonban utóbbi elsősorban a férfi hallgatók számára volt fontos, valamint az anyagi aspektus a hátrányos helyzetű hallgatók számára sem volt elsődleges a motiváció alakulásában. Következtetéseink szerint a mentorálásban az erős belső motiváció és elkötelezettség játszik fontos szerepet, míg a külső motivációként megjelenő anyagi juttatás másodlagos lehet, de szintén fontos.

• MEGHÍVÓ A IV. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI KONFERENCIÁRA

  113-114

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  362

  Meghívó a IV. Különleges Bánásmód Konferenciára

• KONFERENCIA BESZÁMOLÓ AZ I. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI KONFERENCIÁRÓL

  105-108

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  347

  Helyszín: Debreceni Egyetem

  Dátum: 2015. december 3.

• Tehetséggondozó műhely a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalom-tudományi Intézetben

  205-214

  Angyal László

  Megtekintések száma:

  64

  Intézetünk munkatársai a Közép-európai Tanulmányok Kara megalakulása óta foglalkoznak a tehetséggel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel. A tanulmányban bemutatásra kerül a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán működő Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet rövid története, az ott folyó nyelvészeti kutatások, valamint az intézetben folyó nyelvészeti tehetséggondozás. Az intézet az eltelt több mint fél évszázad nehézségeit és a történelmi viszontagságokat leküzdve nemzetközi viszonylatban is elismert szellemi műhellyé vált. Széleskörű oktatási és tudományos tevékenységet fejt ki, melynek alappillére a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés. Az intézet alapküldetéséből kifolyólag két tudományterületen, a nyelv- és irodalomtudományban fejti ki kutatói tevékenységét. Az intézetünkben egyre nagyobb tudatossággal szükséges jelen lennie annak a felelősségnek, hogy a leendő pedagógusok sokrétű, komplex ismeretanyagot kapjanak nemcsak a lexikális tudás és módszertan vonatkozásában, hanem a szakmai szerep személyiségük fejlesztési lehetőségeit illetően is. A tanulmány beszámol az intézetben zajló nyelvészeti tehetséggondozó programokról és az utánpótlás-nevelésről is.

• ROMA/CIGÁNY GYERMEKEK A DEBRECENI LABDARÚGÓ AKADÉMIÁN – EGY KVALITATÍV VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

  39-50

  Rábai Dávid

  Megtekintések száma:

  281

  Jelen tanulmány egyik célkitűzése, hogy hazai és nemzetközi szakirodalmak (Bailey, 2005; Sütő-Gabóda, 2013; Kovács, 2016; Faragó és Konczosné, 2017) alapján röviden felvázolja a romákkal és a sportolókkal összefüggő problémás kérdésköröket, illetve értelmezze az ennek kapcsán felmerülő legfontosabb kihívásokat és esetleges korlátokat. További cél, hogy a kitörési lehetőségek egyik lehetséges opciójaként a hazánkban már 2001 óta működő labdarúgó akadémiai rendszert alapul véve áttekintsük a sportolók, szűkebben a labdarúgó akadémisták társadalmi hátterére vonatkozó legfontosabb összefüggéseket (bővebben Rábai, 2021), valamint a Debreceni Labdarúgó Akadémia esetében konkrétan megvizsgáljuk, hogy az intézmény miképpen tudja segíteni a roma/cigány származású fiatalok kitörését. A tanulmány fókuszában egy kvalitatív kutatás áll, amely során a Debreceni Labdarúgó Akadémia vezetőivel vettünk fel interjúkat annak érdekében, hogy válaszokat kaphassunk az akadémia roma/cigány nemzetiségű gyermekeire vonatkozó kérdéseinkre. Az interjúk során az alanyok segítségével áttekintésre kerül az akadémián eddig megforduló roma/cigány gyermekek rekrutációja, társadalmi helyzete, jellemző pályafutásirányai, illetve általánosságban is szó esik helyzetükről, lehetőségeikről. Eredményeink alapján elmondható, hogy a labdarúgó akadémiákon tanuló és fejlődő gyermekek összességében stabil társadalmi háttérrel rendelkeznek, a vizsgált Debreceni Labdarúgó Akadémia emellett felkínál olyan ösztöndíjszerű, támogató lehetőségeket is, amelyek segítségével az intézményben lévő alacsonyabb társadalmi státusú gyermekek juthatnak jelentős segítséghez. Az akadémiai vezetők az interjúk során hangsúlyozták, hogy noha a roma/cigány gyermekek gyakran lemorzsolódnak a képzésből, ugyanakkor több sikeres pályafutást is maguk mögött tudhatnak már, ami arra enged következtetni, hogy nekik is minden lehetőség adott a kitörésre az akadémia által. Az interjúalanyok elmondták még, hogy mindent megtesznek a roma/cigány gyermekek felkarolása érdekében, így senki sem kerül hátrányba gazdasági, társadalmi depriváltsága miatt. 

• A FIZIKAI AKTIVITÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 65 ÉV FELETTI LAKOSSÁGÁNAK KÖRÉBEN

  67-76

  Szerdahelyi Zoltán

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Megtekintések száma:

  471

  A fizikai aktivitás fontosságát egyre többen ismerik fel, laikusok és szakemberek egyaránt. A rendszeres mozgás minden életkorban hozzájárul az egészség különböző dimenzióinak erősítéséhez. Ideális esetben kisgyermekkortól kezdve beépül a fizikai aktivitás életünkbe, azonban a népegészségügyi mutatók alapján sajnos ellenkező tendencia rajzolódik ki hazánkban. A demográfiai folyamatok egyik legmarkánsabb jellemzője az időskorú népesség számának és arányának folyamatos növekedése. Az idősödő társadalomban kulcsfontosságú a 65 év felettiek jó egészségi állapotának megőrzése, az egyén életminőségének javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve az időskorúak munkaerőpiaci szerepének kényszerű növekedése miatt. Hajdúböszörményre is jellemzőek az országos demográfiai változások, így érdemes a helyi lakónépesség fizikai aktivitásának összetevőit vizsgálni. Kutatásunk célja a munkavégzéssel, a közlekedéssel, a háztartási munkával, illetve a szabadidősportolással kapcsolatos mozgásos tevékenységek jellemzőinek feltárása. Sajnos a nemzetközi ajánlásoktól elmarad a vizsgált populáció mozgással töltött idejének mennyisége és minősége is. Az idős korosztály mozgásos motívumainak feltérképezése megerősítette a feltételezésünket, miszerint a fizikai és a pszichés egészség megőrzése a legfőbb mozgatórugója a célcsoport aktivitásának.

• „TUDOMÁNYOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS” 1. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA

  111-112

  . .

  Megtekintések száma:

  130

  Helyszín: Debreceni Egyetem

  Dátum: 2016. június 15.

• A MAGYAR FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESEDÉSE

  19-35

  Aye Su Hnin

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  370

  A tanulmány célja, hogy átfogó módon mutassa be a magyar felsőoktatási rendszer nemzetköziesedésének folyamatát. A jelenség alaposabb megértéséhez az európai oktatási célkitűzéseket és programokat tekintjük át a tanulmány első részében, majd ezeknek a területeknek a magyar aspektusait is megvizsgáljuk – különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programra. A nemzetköziesedés legfontosabb trendjeit az Oktatási Hivatal és a Tempus Közalapítvány statisztikai adataival illusztráljuk – kitérve a mobilitás mindkét irányára. Az Eurostudent VII. adatbázis magyarországi almintájának segítségével (N = 7547) áttekintjük a hallgatók mobilitási tapasztalatait a demográfiai jellemzőik, a felsőoktásba való bekerülésük körülményeik, a tudományterületük, képzési szintjük és más háttérváltozóik mentén. Bizonyos vizsgált területek esetén a magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk meg. Eredményeink megerősítik, hogy a kimenő és a bejövő mobilitás trendjei nem illeszkednek egymáshoz, illetve a mobilitáshoz való hozzáférés beágyazott az egyenlőtlenségekbe.

• FELHÍVÁS A PROFESSZOROK AZ EURÓPAI MAGYARORSZÁGÉRT EGYESÜLET XVII. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJÁN VALÓ RÉSZVÉTELRE

  119-120

  PEME PEME

  Megtekintések száma:

  123

  Meghívó

• FOGYATÉKOS TANULÓK SPORTMOTIVÁCIÓI EGY REGIONÁLIS KUTATÁS TÜKRÉBEN

  35-44

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Megtekintések száma:

  469

  A gyerekek sportolási motivációi között igen kitüntetett helyet foglal el a győzelem a siker, elérése, a teljesítmény elismerésének igénye, amelyek dominánsan külső (extrinsic) orientációt fejeznek ki (Duda et al., 1992). A fogyatékossággal élő személyek sportmotivációs tényezők vizsgáló tanulmányok nem képeznek olyan teljességre törő rendszert, mint az épek sportolásával foglalkozó kutatások. Így a fogyatékossággal élők életminőségét meghatározó testedzési szokások, sportmotivációs tényezők felmérése hazai és nemzetközi viszonylatban is egy hiányterületnek mondható. A felmérés a 8-18 éves korosztály (n=1158) sportmotivációs tényezőit vizsgálja és egy primer kutatás eredményeiről számol be. A hazai fogyatékossággal élő lakosság körében végzett kérdőív gyerek mintára történő adaptálását és annak eredményeit mutatom be. A fogyatékossággal élő gyerekek körében még nem végeztek hazánkban ilyen felmérést. A kérdőíves kutatásban a fogyatékossággal élő fiatalok sportolási szokásait és a sportmotivációban az egészségtudatosság szerepének megjelenését. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgozom fel, az alapstatisztikán túl az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát alkalmazok.

• TANULÁS ÉS TÁRSADALOM: NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA (2022)

  165-167

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  370

  Konferencia

• BESZÁMOLÓ A „TUDOMÁNYOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS” 1. NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRÓL

  105-110

  Mező Ferenc

  Bellon Gréta

  Hajdú Péter

  Megtekintések száma:

  395

  Helyszín: Debreceni Egyetemen

  Dátum: 2016. június 15.

• MEGHÍVÓ A III. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI KONFERENCIÁRA

  117-118

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  313

  Meghívó

• A SIKET SPORT PÉNZÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS SPORTPOLITIKAI VONATKOZÁSAI VILÁGSZERTE

  71-83

  Szulc Adam Michał

  Soto-Rey Javier

  Balatoni Ildikó

  Karol Görner Karol

  Megtekintések száma:

  527

  Napjainkban dinamikusan növekszik a siket sportolóknak szóló nemzetközi sportversenyek száma. Évente több mint 50 világ- és Európa-bajnokságot rendeznek a különböző sportágakban. Ezekre a sportversenyekre delegált sportolók részvétele és száma a siket sportolók Nemzeti Sportszövetségeinek (NSF) anyagi helyzetétől függ. Az NSF-ek sokszor a pénzügyi erőforrások hiánya miatt kénytelenek visszalépni a versenyen való részvételtől. Számos országban az NSF-eknek online adománygyűjtést kell folytatniuk, amelynek célja a sportolók részvételének biztosítása a sportversenyekben. Szerzők áttekintették a hallássérültek sportjának finanszírozásáról szóló internetes forrásokat. Nem találtak tudományos cikkeket, amelyek a nemzeti sportszövetségek finanszírozási aspektusát ismertetnék. Jelen tanulmány négy NSF (Lengyelország, Magyarország, Spanyolország, Szlovákia) által rendelkezésre bocsátott pénzügyi dokumentumokra és az ezen szövetségek által megjelölt weboldalakra támaszkodik. Ezen túlmenően jellemezni kívánták az Európa, Ázsia és Óceánia, valamint Észak-Amerika siket sportolóit tömörítő nemzeti szervezeteket a 2013–2017-es években rendelkezésükre álló költségvetés, az NSF-hez kapcsolódó sportolók száma, a siket olimpiai versenyzők száma és az ország 2013. és 2017. évi siket olimpián szerzet érmes helyezések alapján. Az NSF webhelyeinek áttekintése az „éves jelentések”, „pénzügyi jelentések”, „pénzügyi kimutatások”, „hírlevél”, „nemzeti csapatok”, „a sportolók száma” keresőszavak alkalmazásával számos hiányosságra mutatott rá. Az NSF tevékenységi jelentéseinek tartalma korlátozott információt nyújt a szövetségekhez kapcsolódó sportolók és klubok számáról és anyagi helyzetükhöz kapcsolódó adatokról.

• A KULTÚRA ÉS A KULTURÁLIS DIFFERENCIA KONCEPTUALIZÁLÁSA A NEVELÉS-SZOCIOLÓGIAI PROFILÚ KUTATÁSOKBAN

  91-100

  Tóth Norbert

  Megtekintések száma:

  322

  A tanulmány a pedagógiai-antropológia abból az alapkoncepciójából indul ki miszerint a kisebbségi státuszban lévő tanulók iskolai sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy az oktatási rendszer felismerje, hogy a kisebbségi miliőből érkező diákok tanulmányi sikertelensége a kulturális differenciával hozható összefüggésbe. Az erre a jelenségre reflektáló pedagógiai-antropológiai és nevelésszociológiai profilú empirikus kutatások elméleti kontextusa kiindulópontjának a kultúra és a kulturális differencia fogalmi keretrendszerének a meghatározása áll. Jelen tanulmány, a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, definíciós alternatívákat kíván nyújtani, s nevelésszociológiai perspektívából értelmezni azokat.

• ÖSSZEFOGLALÓ A „KREATIVITÁS – ELMÉLET ÉS GYAKORLAT” KONFERENCIÁRÓL

  119-121

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  449

  2022. december 9-én került megvalósításra a „Kreativitás – Elmélet és Gyakorlat (2022) Nemzetközi Interdiszciplináris Online Konferencia. A konferencián 5 ország 126 résztvevőjének 95 előadása lett közzé téve 8 szekcióban.

• KULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS KISGYERMEKKORI NEVELÉS DUBAJBAN A REGGIO EMILIA MEGKÖZELÍTÉSÉBEN

  71-80

  Faroughi Fatemeh

  Fekete-Dabney Ilona

  Megtekintések száma:

  449

  A „kultúra” kifejezés ugyan vitatott megnevezés és nincs egy mindenki által elfogadott jelentése, a társadalom minden aspektusban foglalkozik a kultúrával, legyen az mindennapi élet és a hozzá tartozó interakciók. Dilemmát jelent a kultúra és a társadalmi kulturális normák elfogadása és bemutatása legfőképpen olyan szociális környezetben, ahol multikulturalizmus van jelen, és, ahol ennek a hatása jobban is érezhető. Nemzetközi iskolákban, és főleg, olyan multikulturális társadalmi körökben mint az Egyesült Arab Emirátusok, ezek a kulturális változatosságok tisztán észrevehetőek. A világhírű és közismert Reggio Emilia szemlélet, ami sikert aratott számos nyugati országban, utat talált az Egyesült Arab Emirátusok kora gyermekkori intézményeiben is. Ez a tanulmány betekintést nyújt a Reggio Emilia megközelítés megvalósításába a multikulturális Egyesült Arab Emirátusokban, és egyidejűleg összehasonlítja azt Olaszországgal és más nyugati országgal. A cél az, hogy betekintést nyerjünk a Reggio Emilia szemlélet olyan fontos aspektusaira, mint például a tanárok mint kutatók, a gyerekek mint jogokkal rendelkező állampolgárok, a környezet jelentősége, a tananyag mint hosszútávú projekt, és végül a szülők mint partnerek az oktatásban. Továbbá, valóban jelen vannak-e a felsorolt jellemzők a Reggio Emilia óvodákban az Egyesült Arab Emirátusokban? Vagy azt kell feltételezzük, hogy a teljes és pontos implementációja nem lehetséges a Reggio képviselte szemléletnek az Egyesült Arab Emirátusok kulturális sokfélesége miatt, és az Egyesült Arab Emirátusok óvodáit csak inspirálta ez a megközelítés?

• MEGHÍVÓ A 'TANULÁS ÉS TÁRSADALOM (2022)' NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIÁRA

  137-139

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  298

  Meghívó

• A kisegítő-iskola kezdő lépései a XIX-XX. század fordulóján Magyarországon

  111-118

  Pornói Imre

  Megtekintések száma:

  282

  A 19. század végi közoktatási törekvések közül kiemelkedett a népiskolai tankötelezettség. Jelentős számban voltak olyan tanköteles gyerekek, akiknek testi-lelki állapota nem tette lehetővé, hogy népiskolába járjanak. Számukra nemzetközi szinten is keresték azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Ezt a fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája biztosította. A század-fordulón ennek szükségessége nemcsak a szakemberek, hanem a kormány számára is világossá vált. A századelő pedagógiai sajtója is foglalkozott e tanulók felvételi lehetőségeivel, tanítóik képzésével, tanításuk módszertanával, jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeikkel.

• A GYÓGYPEDAGÓGIA KÉT MEGHATÁROZÓ MÁRIÁJA: MARIA MONTESSORI ÉS HÁRI MÁRIA

  35-47

  Oravecz Adrienn

  Megtekintések száma:

  595

     Jelen írás a gyógypedagógia történetének két kiemelkedő személyiségét Dr. Montessori Máriát és Dr. Hári Máriát mutatja be. Dr. Montessori Olaszország első orvosnője volt, később végzett pedagógiai tanulmányokat. Dr. Hári Mária fiatal orvostanhallgatóként Dr. Pető András mellett tevékenykedett, aki megteremtette a konduktív nevelés alapjait. A hivatásukon túl további hasonlóság közöttük, hogy munkásságuknak köszönhetően mára mindkét módszer nemzetközi ismertségnek örvend. A két személyiségen keresztül bepillantást nyerünk pedagógiai rendszerükbe, a Montessori Módszerbe és a Pető Módszerbe. A téma azért releváns, mert mindkét fejlesztési eljárás lehetővé teszi a sérültek integrációját, hogy teljes értékű életet élhessenek.

• KONFERENCIA A TANULÁSRÓL ÉS A TÁRSADALOMRÓL

  113-118

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  378

  Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem volt a helyszíne a „Tanulás és Társadalom” Interdiszciplináris Nemzetközi Konferenciának 2022. november 10-12.-én. A konferencián 12 ország 331 résztvevőjének 161 előadását tették közzé 16 szekcióban. A rendezvény a MEC_SZ_141117 projekt keretében valósult meg, mely projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_SZ_21 pályázati program finanszírozásában valósult meg. Jelen tanulmány egy rövid beszámoló a konferenciáról.