Keresés

Keresési eredmények

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)

  1-126

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  561

  KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám

• BESZÁMOLÓ A „FÓKUSZBAN AZ INNOVÁCIÓ” KONFERENCIÁRÓL

  89

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  388

  BESZÁMOLÓ A „FÓKUSZBAN AZ INNOVÁCIÓ” KONFERENCIÁRÓL

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)

  1-139

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  523

  Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám

• Különleges Bánásmód, 2025.11.(2.)

  1-173

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  241

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2025. 11.(2.) - teljes szöveg

• Az Ovi-Sport Program pilot vizsgálata néhány debreceni óvodában

  95-110

  Szabó Éva

  Rábai Dávid

  Megtekintések száma:

  404

  Jelen tanulmány célja, hogy egyrészt bemutassa az Ovi-Sport Program kialakulását, lényegét és legfontosabb elemeit, másrészt egy empirikus alapú, pilot jellegű kérdőíves vizsgálat segítségével felmérje néhány debreceni óvoda óvodapedagógusának (n=52) véleményét a Programról. Cél, hogy a megkérdezett óvodapedagógusok válaszainak segítségével rámutassunk azokra a pontokra, amelyekben megmutatkozik a Program erősségeire és hiányosságaira. A kutatás kérdései arra irányultak, hogy megismerjük, hogy a megkérdezettek milyen céllal használják a gyakorlatban az Ovi-Sport pályát, módszertanilag felkészültek-e az Ovi-Sport Program széleskörű megvalósításához, valamint miket látnak a legfőbb erősségeknek és gyengeségeknek a Program működését illetően. Az eredményeket alapján elmondható, hogy az óvodapedagógusok összességében pozitívnak ítélik meg az Ovi-Sport Program meglétét. A megkérdezettek a pozitív visszaigazolások mellett azokra a pontokra is rámutattak, amelyeket további átgondolásra, fejlesztésre javasolnak például, hogy a Programban rendelkezésre álló módszertani segédletek nem elégségesek, azok mindenképpen bővítésre, átdolgozásra szorulnak. Mindemellett a megkérdezett pedagógusok igényelnék a további szakmai továbbképzéseket és külső szakemberek bevonását, segítségét.

• KORAI IDEGENNYELV-OKTATÁS AZ ÓVODÁKBAN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN – EGY ÉSZAK-KELET-MAGYARORSZÁGI VÁROS PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

  127-137

  Nemes Magdolna

  Megtekintések száma:

  249

  A tanulmány a korai évek fogékonyságát emeli ki az idegennyelv-tanulás kapcsán. A vizsgálat során arra voltunk kíváncsiak, hogyan változtak az óvodai nyelvoktatás során használt módszerek az 1989/90-es politikai rendszerváltás után. A kutatási módszerként az oral history-t és a félig-strukturált interjút választottuk, mert a vizsgált kérdésről alig érhetők el írásos dokumentumok. 2017 tavaszán hét interjút készítettünk, a megkérdezettek között voltak óvodapedagógusok és nyelvtanárok is. A válaszadóktól és a helyi hatóságoktól gyűjtött információk alapján megállapítható, hogy a vizsgálat időpontjában az észak-kelet magyarországi városban az óvodák 68%-ban elérhető volt az angol nyelvű tevékenység. Megállapítottuk továbbá, hogy az 1990-es évektől folyamatosan nő azoknak az óvodáknak a száma, ahol heti rendszerességgel szerveznek játékos idegen nyelvű foglalkozásokat. Az interjúalanyok visszaemlékezéseiből az is kiderült, hogy a rendszerváltás idején a legnagyobb nehézséget az idegen nyelvi foglalkozások szervezése során a személyi feltételek biztosítása jelentette. Az audiovizuális eszközök és a szemléltetőeszközök a kezdetektől fogva kiemelt fontosságúak az óvodákban, és a pedagógusok igyekeznek minél változatosabb módszerekkel biztosítani a 4-7 korú gyerekek idegen nyelvi fejlesztését. A korai és a jelenlegi gyakorlat közötti különbséghez a technológia fejlődése is hozzájárul.  

• MITOLÓGIAI KATEGÓRIÁJÚ MEGMAGYARÁZHATATLAN LÉNYEK, JELENSÉGEK ÉS ESEMÉNYEK A DÉLSZLÁV NÉPEK KÖRÉBEN: NÉPMESEGYŰJTEMÉNYEK, INTERJÚK MESEMONDÓKKAL ÉS MITOLÓGIAI LÉNYEKKEL A MODERN REGÉNYEKBEN

  135-148

  Medojevic Milena

  Megtekintések száma:

  390

  Jelen tanulmány a szerző azonos című doktori értekezésének alapvető szerkezeti jellemzőit tartalmazza. A kutatás fő feladatai közé tartozik három olyan mitológiai elemeket tartalmazó fókuszterület – a jelenségek, tárgyak, emberek vagy lények – azonosítása, amelyek létezésében egyesek hisznek, mások pedig kételkednek. Ezeket a fókuszmezőket különböző népmesegyűjteményekben és kortárs irodalmi szövegekben, valamint a mesemondókkal készített interjúkban találjuk meg. A tanulmány középpontjában elsősorban a bevezető történetek és az általános elképzelések hátterének bemutatása áll. A cél az, hogy az olvasók megismerjék azt a hátteret, amely az említett történetek népi eredetét magyarázza. Szó esik a halálról, az ember haláltól való természetes félelméről, valamint arról a paranormális, vallási és mitológiai világról, amelyek együttesen olyan megmagyarázhatatlan jelenségeket hoznak létre, amelyek ellentmondanak az ember racionális érvelésének. A kutatás egyik hipotézise, annak megértésére fókuszál, hogy miért van még mindig jelen ez a jelenség az emberi közösségben, és milyen előnyökkel járhat mindez az egyének számára. Továbbá a kutatásban alkalmazott módszertan magában foglalja a népmesék és a kortárs irodalmi művek közötti információk összehasonlítását és szembeállítását is. Ezenkívül a legfontosabb alkalmazott kutatási módszer az interjútechnika olyan mesemondókkal, stratégiailag kiválasztott személyekkel, akikről feltételezhető, hogy minőségi információkkal rendelkeznek a témában.

• BESZÁMOLÓ A „HÖLGYEK A TUDOMÁNYBAN 2020/2021 PROJEKT” EREDMÉNYEIRŐL

  143-152

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  435

  A K+F Stúdió Kft. „Hölgyek a tudományban – 2020/2021” projektje a magyar Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósul meg. Jelen tanulmány ennek a programnak az eredményeit mutatja be.

• RECENZIÓ ÉBER MÁRK ÁRON “A CSEPP. A MAGYAR TÁRSADALOM OSZTÁLYSZERKEZETE” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL

  115-119

  Godó Irén

  Megtekintések száma:

  458

  Recenzió Éber Márk Áron “A csepp. A magyar társadalom osztályszerkezete”  című könyvéről.

• A REFLEXEK, TANULÁS ÉS VISELKEDÉS - BETEKINTÉS A GYERMEKI ELMÉBE CÍMŰ KÖNYV (RECENZIÓ)

  111-113

  Hajdú Péter

  Megtekintések száma:

  408

  Az áttekintett könyv:
  Sally Goddard Blythe (2015): Reflexek, tanulás és viselkedés. Betekintés a gyermeki elmébe. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 183 oldal ISBN: 9789632265414

• MOZGÁSSÉRÜLT ELÍTÉLTEK HELYZETE A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZMÉNYEKBEN MAGYARORSZÁGON

  63-71

  Ladányi Lili

  Megtekintések száma:

  346

  A tanulmány a magyarországi büntetés-végrehajtási intézményekben élő mozgássérült elítéltek helyzetére keresi a választ. A dolgozat célja a vonatkozó jogszabályok és a fogvatartási körülmények feltárásán túl egy etikai kérdéseket is érintő eset bemutatása.  Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a büntetés-végrehajtás a mozgáskorlátozott fogvatartottak számára is alakítson ki megfelelő, kulturált, speciális helyzetükhöz igazodó elhelyezési körülményeket. Ez abból a jogelméleti alapvetésből következik, hogy a büntetés a szabadság elvonását jelenti, és annál nem többet. Tehát a mozgáskorlátozottság önmagában, nem jelenthet többletbüntetést a végrehajtás során. A bemutatott mozgáskorlátozott elítélt esete is ezt az alapvetést támasztja alá.

• A FLOW ÉLMÉNY MOTIVÁLÓ HATÁSA A KÖRNYEZETI NEVELÉS SORÁN CP-S SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKNÁL AZ ÖKOISKOLA KERETEIN BELÜL

  103-107

  Bacsó Gizella

  Megtekintések száma:

  346

  A mai társadalmi elvárásoknak megfelelően az ökoiskola keretein belül célunk olyan tanulók nevelése, akik fogékonyak a környezeti ártalmak felismerésére, képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Feltételeztük, hogy a konduktív pedagógia komplex, alkalmazott pedagógiai rendszerébe beilleszthetők a környezeti nevelés tanórákon kívüli lehetőségei még SNI tanulóknál is. Azokat a tevékenységeket emelném ki, amelyek a flow élményt leginkább kiváltják diákjainkból, ezzel segítve a belső motiváció kialakítását mindazon tevékenységek iránt, amelyek a környezeti nevelés érdekeit szolgálják. A változások megmutatkoznak az ilyen jellegű programok számának növekedésében is. Annak ellenére, hogy szegregált iskola vagyunk, mégis igen meghatározó intézményünkben a környezeti nevelés, és ezt a szemléletet falainkon kívülre is megpróbáljuk közvetíteni.

• A GYERMEK NÉPDALOK TERÁPIÁS SZEREPÉNEK ELMÉLETI PERSPEKTÍVÁJA

  75-81

  Muntean Loredana

  Megtekintések száma:

  361

  A gyermek népdalok terápiás szerepének elméleti perspektívája című tanulmány kiindulópontjai: 1)  egyetértünk azzal, hogy bármilyen probléma megoldásában hatékonyabb, ha annak az okát és nem csak a tüneteit kezeljük;. 2) egyetértünk azon kötődésről szóló elméletekkel, amelyek azt állítják, hogy a legtöbb mentális rendellenesség a kora gyermekkorban kialakult anya-gyermek kapcsolatban gyökerezik; 3) nem utolsó sorban, úgy véljük, hogy a gyermekkori népdalok hatékonyan alkalmazhatók bizonyos rendellenességek kezelésében. Így tanulmányunk első részében azon kötődési elméletekre fókuszálunk, amelyek bizonyítják az anya-gyermek kapcsolat fontosságát a gyermek egészséges fejlődése – a pszichés fejlődés – szempontjából, különös hangsúlyt fektetve az éneklésen keresztüli kifejezésre. A tanulmány második részében azon védekező mechanizmusokat mutatjuk be (mint védekező mechanizmus és a védekező viselkedés) a pozitív hatás szempontjából, amelyek akár normál személyeknél is megjelennek.   A tanulmány harmadik részében a gyermek népdalok repertoárjának rövid elemzését mutatjuk be a tartalom szempontjából, a dallamvonal felépítése szempontjából és a speciális ritmusokat tekintve  mivel mindezek tükrözik a gyermekek kapcsolatát önmagukkal és másokkal,  különösen az édesanyával. A tanulmány negyedik részében, a gyermek népdalok zeneterápiában való alkalmazása mellett érvelünk, mivel ezek kiválthatnak bizonyos emlékeket a kora gyermekkorból úgy, hogy a leküzdetlen traumákat ezután megfelelően kezelik. A tanulmány néhány végső megfontolással zárul.

• A vallás szerepe a nemzetiségek közötti házasságokban Turkesztánban: terepkutatási tapasztalatok Kazahsztán Turkesztán régiójának öt falujából

  7-23

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  227

  Jelen tanulmány a vallás szerepét vizsgálja a nemzetiségek közötti házasságok alakításában Kazahsztán Turkesztán régiójában, különös tekintettel öt vidéki falura: Zhana Iqan, Shornak, Turki Poselkasy, Hantagy és Sayram. A történelmileg sokszínű népességgel rendelkező régió – ahol kazahok, üzbégek és tatárok egyaránt élnek – egyedi esettanulmányi helyszínt kínál annak megértéséhez, hogy a vallási gyakorlatok miként befolyásolják a családi életet, a házassági dinamikát és az etnikai integrációt. Az első kutatási szakaszban 45 félig strukturált interjú, a második szakaszban további 40 interjú és megfigyelést végeztek.  A tanulmány rávilágít arra, hogy a vallás központi szerepet játszik a mindennapi családi interakciókban, hatással van a gyermeknevelésre, a házastársi kapcsolatokra, a szexuális nevelésre és a szélesebb társadalmi integrációra. A kutatás vegyes módszertani megközelítést alkalmazott, amely kvalitatív adatokat (interjúk és résztvevő megfigyelések) és kvantitatív adatokat (strukturált kérdőívek) ötvözött, lehetővé téve a vallási gyakorlatok átfogó elemzését. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a vallás nemcsak a nemzetiségek közötti házassági dinamikát alakítja, hanem megerősíti a kulturális és családi szerepeket is a tágabb társadalmi struktúrán belül. A tanulmány hozzájárul a vallás, az etnicitás és a családi élet metszéspontjának megértéséhez, kiemelve a vallási rugalmasságot és alkalmazkodást a mindennapi élet kihívásaihoz. Emellett hangsúlyozza a nők szerepét ezekben a házasságokban, különösen a vallási és kulturális elvárások közötti közvetítésben, ezáltal hozzájárulva a „megélt vallás” (lived religion) sokszínű társadalmi kontextusokban való elemzéséhez.

• Különleges Bánásmód, 2024.10(1)

  1-136

  Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztősége

  Megtekintések száma:

  239

  Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg

• RECENZIÓ ERDEI RÓBERT „REZILIENCIA ÉS ISKOLAKEZDÉS” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL

  153-156

  Nagyné Klujber Márta

  Megtekintések száma:

  191

  Recenzió Erdei Róbert 'Reziliencia és iskolakezdés' (2022) című könyvéről.

• HÁTRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSOK: A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER HELYE ÉS SZEREPE A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ÉS CSALÁDJAIK ÉLETÉBEN

  63-76

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  936

  2011-es népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élő személyek nagyobb aránya magánháztartás-ban, míg kisebb részük intézeti ellátásban él. 62 ezer fölé tehető azoknak a családoknak a száma, ahol fogyatékossággal élő gyermek nevelkedik. Kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a fogyatékossággal élő családtag ellátása, gondozása különösen nagy terhet ró a családokra. A szociálpolitikai eszközök jelentős szerepet játszanak az érintett társadalmi csoport terheinek csökkentésében. Jelen tanulmányban áttekintést nyújtunk a fogyatékossággal élő emberek és az őket gondozó családok mindennapi életét segítő szociális ellátások és szolgáltatások rendszeréről. Bemutatjuk, jelenleg milyen szociálpolitikai eszközökkel támogatják a fogyatékos személyeket és az őket gondozó családokat. Választ keresünk arra, hogy a jelenleg elérhető szociálpolitikai eszközök elősegítik-e a fogyatékos személyek, illetve családtagjaik társadalmi részvételének, integrációjának megvalósulását.

• „HOGY EGYÜTT TISZTÁBBAN LÁSSUNK…!” VAK FIATALOK ÉS FELNŐTTEK TÖBBSZEMPONTÚ PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA

  21-45

  Balogh Ádám

  Megtekintések száma:

  327

  A jelen tanulmány a látássérültek kötődési mintázatára és szorongására fókuszál a iskolák szegregált vagy integrált jellege, illetve a látás elvesztését jellemző életkor és a mód aspektusából. Minta: 86 vak személy (48 nő és 38 férfi, átlag életkor: 37,4 év; SD = 15,4 év), akiknek 50%-a szegregált, 50%-a integrált oktatásban vett részt iskolás évei alatt. Módszer: RSQ Kapcsolati kérdőív, Beck-féle Szorongás Leltár, iskolákkal és a látás vesztés idejére és módjára vonatkozó kérdések. Eredmény: a vakok között magas az elkerülő kötődésű személy, a szegregált vagy integrált képzésnek azonban nincs szignifikáns hatása sem a kötődési mintázatra, sem a szorongásra. A látás elvesztés életkorának és módjának sincs szignifikáns hatása e változókra.

• A CSR KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDJA

  27-41

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  264

  A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR, Corporate Social Resposibility) lényege egy kiterjesztett definíció szerint, hogy „a vállalatnak is jó legyen és a szóban forgó társadalmi célt is szolgáljuk” (Kotler és Lee 2007. 10. o.). Kotler logikáját követve jelen tanulmány célja a vállalatok társadalmi felelősségvállalásában olyan tevékenységek áttekintése, gyakorlati példákon keresztül, amelyek a különleges bánásmódhoz kapcsolódhatnak. Ezen területek lehetnek a fogyatékosokkal, megváltozott munkaképességűekkel való bánásmód, illetve a tehetséghez, a tehetséggondozáshoz kapcsolódó tevékenységek. Jelen tanulmányban tovább szűkítve a vizsgálódás területeit, olyan tevékenység csoportok kerülnek középpontba, amelyek a fogyatékosokkal, megváltozott munkaképességűekkel való különleges bánásmódhoz kapcsolódhatnak. A vállalatok tevékenységeinek számbavételekor egy multinacionális gyógyszeripari nagyvállalat magyarországi leányvállalatának (vállalat1) CSR-je jelentette a bázis adathalmazt. A vállalat1 és a további 4 vállalat (vállalat2; vállalat3; vállalat4) CSR tevékenységének értékelése honlapjaik tartalomelemzésével történt. Az információk aktualitásának sokszínűsége miatt a honlapokon hozzáférhető 2015-ös hírfolyamok és az azokhoz kapcsolódó  sajtóközlemények külön elemzés tárgyát képezték. A vállalatok honlapjainak és Fenntarthatósági jelentéseiknek tartalomelemzése, kiegészítve az aktuális vállalati híranyaggal, lehetőséget nyújtott egy széles spektrumú tevékenységleltár elkészí-téséhez a vállalati társadalmi felelősségvállalás fogyatékosokkal és megváltozott munkaképességűek-kel kapcsolatos területein.

• FINOMMOTOROS KÉPESSÉGEK JAVÍTÁSA CEREBRAL PARÉZISES BETEGEK ESETÉBEN

  79-85

  Tóth Réka

  Megtekintések száma:

  522

  Az összefoglaló közlemény célja, hogy áttekintést adjon idegrendszeri sérüléssel, speciálisan cerebrális paresissel élő gyermekek és fiatal felnőttek ADL funkcióiról. Az ADL funkciók mérésére a Functional Independece Measure-t (FIM) ill. annak gyerekekre adaptál változatát (WeeFIM), a kézfunkciók vizsgálatára a Quality of Upper Extremity Skills Test (QUEST) használatát tervezzük. A kéz finommotoros funkcióit a Bruininks-Oseretsky Test of Motor Proficiency (BOT-2) releváns alkategóriájának használatával kívánjuk vizsgálni. A továbbiakban figyelembe vesszük az ADL funkciókkal kapcsolatos eredményeket és a páciensek preferenciáit A mérési eredmények alapján egy komplex terápiás protokollt fogunk kidolgozni, ami ergoterápiás és manuál terápiás elemeket, proprioceptív neuromusculáris facilitációt (PNF), és zongora terápiás elemeket foglal magába. Feltételezzük, hogy a személyes szükségletekhez igazított komplex mozgásterápia szignifikáns javulást fog eredményezni az ADL funkciók és az életminőség területén a mozgássérült gyerekeknél és fiatal felnőtteknél.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)

  1-95

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  430

  Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám

• AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES JELENLÉTTEL TÁMOGATOTT INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS HATÁSAINAK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI A NYELVI KÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSÉRE GYERMEKKORBAN

  101-110

  Schéder Veronika

  Megtekintések száma:

  514

  Az alábbi tanulmány egy rövid áttekintést nyújt néhány olyan – hazai és nemzetközi – kutatási eredményről, amely a digitális eszközök gyermekkori használatának veszélyeire hívja fel a figyelmünket, különös tekintettel az idegrendszer, a mozgás- és beszédfejlődés lehetséges károsodásaira. Az adatokat mindenütt igyekszünk jól érthető magyarázatokkal is alátámasztani, fejlődésneurológiai és nyelvfejlődési szempontból megközelítve. A felvetett problémakör ellenlábasaként bemutatunk olyan lovas- és meseterápiás feladattípusokat, amelyek jól illusztrálják a személyes jelenlét, a hallott beszéd és a (főleg szabad levegőn eltöltött) mozgástevékenységek nélkülözhetetlen szerepét gyermekeink egyes részképességeinek, főként beszédprodukciós, beszédészlelési és beszédmegértési képességeinek/készségeinek fejlődésében. Az itt közölt esetek mindegyike lovasterápiás praxisunk tapasztalataiból származik. A tanulmány figyelemfelhívó célzattal született, ráirányítva tekintetünket arra, hogy gyermekeink digitális világgal való találkozásának optimális ütemezése még mindig nem megoldott, s hogy az off-line világ háttérbe szorulása több veszélyt rejt magában, mint azt sokan gondolják.

• Lucidum intervallum és büntetőjogi felelősség: mentális zavar értékelése egy debreceni büntetőügyben, 1768-1769-ben

  97-112

  Biczó András

  Megtekintések száma:

  94

  A büntetőjogtörténeti tanulmány egy a Debrecen szabad királyi város 18. századi joggyakorlatában eddig még részletesen nem vizsgált emberölési ügyet állít az elemzés középpontjába. Az 1768-ban Debrecen szabad királyi város magisztrátusa előtt indult büntetőeljárás levéltári iratanyagát feldolgozva a tanulmány egyrészt áttekinti az eljárás főbb mozzanatait, másrészt az esetet arra tekintettel mutatja be, hogy az eljárásban a büntetőjogi felelősségrevonás szempontjából hogyan értékelték azt, hogy a terhelt bizonyíthatóan valamilyen mentális zavarral küzdött. A jogeset alaposabb feldolgozása azon túl, hogy szemléletes betekintést enged abba, hogy büntetőjogi szempontból milyen relevanciája volt a terhelt elmeállapotának, konkrétan a lucidum intervallum fogalmának alaposabb vizsgálatára és az annak bizonyításával járó nehézségek megvilágítására is alkalmat kínál.

• A mesterséges intelligencia pedagógiai-pszichológiai vonatkozásai

  127-142

  Mező Ferenc

  Megtekintések száma:

  623

  A mesterséges intelligencia (MI) alapul szolgálhat a pedagógiai-pszichológiai kutatásokhoz, értékes eszköz lehet a pszichológusok számára, és a pszichológiai attitűdformálás tárgya lehet az „MI és a világ kölcsönhatása” témakörében. A tanulmány felvázolja a MI-vel kapcsolatos főbb kutatási kérdéseket a pedagógiai pszichológia kontextusában, feltárja a MI óvoda- és iskolapszichológiai hasznosítási lehetőségeit, és tárgyalja a pedagógiai pszichológia gyermekek és diákok MI-vel kapcsolatos attitűdjeinek alakításában betöltött kulcsfontosságú tényezőit.

• Alternatív zenei irányzatok sokszínűségének elmélete

  67-75

  Tamásiné Dsupin Borbála

  Megtekintések száma:

  492

  Zenei nevelésünk Kodály Zoltán koncepcióján és Forrai Katalin kisgyermekkori módszertani útmutatásán alapszik, s ez a magyar zenei nevelés nélkülözhetetlen alapja és segítője. A módszer alapvető értékeket alkalmaz a gyermekek zenei készségeinek, képességeinek fejlesztésére. Nagyjából azonos időszakban Európa szerte több zenepedagógus is foglalkozott a zenetanítás struktúrájának és módszertani eszköztárának a megreformálásával. A zenepedagógusok közül Dalcrose, Orff, Willems, Freinet pedagógiáját szeretném kiemelni, akik programjukban eredményesen alkalmazták a kisgyermekkori zenei nevelést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Pedagógiájuk, módszereik alapján egyetértettek a következő néhány alapelvben: a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, a folyamatos zenei aktivitást (ének, ritmus, hallás, mozgás, improvizáció, hangszer, zenehallgatás) kell előtérbe helyezni, az életkori sajátosságok mellett megfelelő hangsúlyt kell kapnia az egyéni adottságoknak, hiszen a pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt egy korosztályon belül, több évnyi szintbeli különbség is lehet. A zene képes fejleszteni az empátiás készségeket, a szociális érzéket. A ritmusok és harmóniák segítségével a nagy és finommozgások fejlődése érhető el. Jótékony hatással van a gondolkodás, a kreativitás, az önmegvalósítás területén és az énerő fejlesztéséhez. A zene javítja a közérzetet, a koncentrációt, aktív segítséget jelent a figyelemfejlesztésben is. Nyitottságot, rugalmasságot eredményez. Erőteljesen hat a beszédkészségre, a képzelőerőre, és az improvizációs készségre is. Épp ezért tudjuk használni a zenét gyógyító, fejlesztő célokra is. A kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy minél korábbi életszakaszban kell elkezdeni a zene segítségével történő személyiség-kibontakoztatást, fejlesztést vagy korrekciót.