Keresés

Keresési eredmények

• AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ IPOO-MODELL ASPEKTUSÁBÓL EGY SZAKGIMNÁZIUMBAN

  57-68

  Gőgh Előd

  Kővári Attila

  Megtekintések száma:

  209

  Az élethosszon át tartó tanulással kapcsolatosan alkotott helyes nézetek kialakítása nem csak minden tanár, pedagógus, oktató egyik célja kell hogy legyen, hanem nemzeti és nemzetközi stratégiák is rögzítik (Keretstratégia, 2014). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzésekben részt vevő tanulók egy része, nem minden tekintetben látja ennek fontosságát. Egy, az élethosszig tartó tanulás egyes tényezőit tanulói szempontból elemző kutatás vizsgálta és értékelte az eltérő korcsoportokba tartozó tanulók erről alkotott véleményeit (Gőgh, 2018). A vizsgálat egyik fő célja az volt, hogy feltérképezze, mik azok a tényezők, amikkel a diákok szembesülnek az élethosszig tartó tanulás vonatkozásában, mik azok a momentumok, amelyek leginkább elveszik a kedvüket a tanulástól és melyek, amik leginkább motiválhatják őket. Az IPOO tanulási modell szemszögéből nézve a kapott válaszok és levonható konzekvenciák is más, egyértelműbb megvilágításba kerülhetnek ezért érdemes megvizsgálni azokat ebből a megközelítésből. A vizsgálat eredményei egy kérdőíves vizsgálatból adódnak (n=378), amely az adatfelvételben részt vett intézmény, a BGéSZC Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma, esetében reprezentatívnak mondható.A diákok őszinte válaszain azért érdemes elgondolkodni, mert az intézményi szinten és általánosságban is olyan konzekvenciákat tartalmazhatnak, amelyekkel a tanulási motivációk és a tanulási hajlandóság is pozitív irányba befolyásolható, amely az élethosszig tartó tanulás szempontjából alapvető.

   

• A korai iskolaelhagyás vizsgálata interszekcionális megközelítésben

  19-33

  Bocsi Veronika

  Varga Aranka

  Fehérvári Anikó

  Megtekintések száma:

  348

  Az Európai Unión belül a korai iskolaelhagyás arányát tekintve Magyarország a legutolsó harmadba tartozik – évről évre lefelé irányban eltávolodva az uniós átlagtól. A cigány, roma fiatalok alacsonyabb iskolázottságát, lemorzsolódásuk nagyobb esélyét már számos kutatás megerősítette, azonban a leírások, akárcsak a nemzetközi megközelítésekben is, gyakran kétdimenziósak. A Magyar Ifjúság 2020 adatbázisa lehetőséget teremtett arra, hogy a magyarázó változók szélesebb körét bevonjuk az elemzésbe. Tanulmányunkban megvizsgáljuk a 20-29 éves roma fiatalok iskolai végzettségét, majd a roma és a nem roma lemorzsolódók almintáit hasonlítjuk össze. Végül az adatbázison bináris regressziós modellt futtattunk le, amelynek függő változója a korai iskolaelhagyás ténye volt, míg a magyarázó változókat olyan háttérmutatók alkották, amelyek a korai iskolaelhagyás esélyét alakíthatják. A roma és nem roma korai iskolaelhagyók társadalmi, gazdasági háttere eltérő, a szülők végzettsége, illetve a szubjektív anyagi helyzete kedvezőtlenebb mintát mutatott a romák esetében. A roma identitás hatása a regressziós modellben szignifikáns volt, azonban a magyarázó erő nem érte el a szülők alacsonyabb iskolai végzettségének a hatását. Vagyis az etnikai háttér valószínűsíti a lemorzsolódást, ugyanakkor a családi helyzet más elemei meghatározóbbak.

• GNAWA: A GYÓGYULÁS SPIRITUÁLIS ZENÉI. RABSZOLGASÁG, RITUÁLÉK, ZENE

  127-133

  Madili Meryem

  Megtekintések száma:

  373

  Marokkó kulturális és etnikai sokszínűségéről ismert. Jelen tanulmányban egy misztikus marokkói etnikai csoportra szeretnénk rávilágítani, amely sok embert zavarba ejtett a világ minden tájáról, egy olyan népcsoport, akik a rabszolgák leszármazottai, s származásukat a szubszaharai országokból (Mali, Guinea, Ghána, Szenegál, Niger) eredeztetik. Nevükhöz kapcsolódik az ún. Gnawa, amely egy spirituális zenei típus, amely speciális szertartásokkal gyógyító módszerként használható.

• RECENZIÓ AZ „INNOVÁCIÓS STÚDIUM: TERMÉKFEJLESZTŐ ÖTLETBÖRZE” CÍMŰ KIADVÁNYRÓL

  137-139

  Mező Lilla Dóra

  Megtekintések száma:

  147

  Recenzió az „Innovációs Stúdium: Termékfejlesztő ötletbörze” című kiadványról.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021. 7. (3.)

  1-119

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  456

  Különleges Bánásmód, 2021. 7. (3.) - teljes szám

• HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NYELVI FEJLETTSÉGE

  77-88

  Rétháti Csilla

  Megtekintések száma:

  884

  A tanulmány a szociokulturális háttérből fakadó problémákkal élők gyermekeinek nyelvi problémáival foglalkozik. A gyermekek a korlátozott nyelvi kódot használó környezetből nagy eséllyel nyelvi hátránnyal, nyelvi késéssel indulnak, ezen képességbeli deficitek nem, vagy csak mérsékelten csökkenek az intézményes nevelés-oktatás évei alatt. A bemutatásra kerülő pilot vizsgálatban n=20 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megye, három községben élő, hátrányos helyzetű cigány/roma gyermekek és szüleik vizsgálati eredményeinek elemzésére került sor. A vizsgálatban a Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI, Gordon, 1979), a LAPP Aktívszókincs-vizsgálat (Lőrik és tsai, 2015), és a Dr. Juhász Ágnes és Bittera Tiborné (1995) által kidolgozott megkésett/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálatára került sor. Az eredményeket a kismintának megfelelően egyszerű leíró statisztika alapján értelmeztük, s a következtetések levonását is mértéktartóan kezeljük.  

• AZ AUGMENTATÍV ÉS ALTERNATÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEKET ELLÁTÓ ÓVODÁKBAN

  35-44

  Varga Eszter

  Megtekintések száma:

  624

  Jelen tanulmány az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenésére fókuszál az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) lehetővé teszi, hogy a hangzó beszéd sérülése vagy hiánya következtében az egyén képes legyen a kommunikációs szándékát valamilyen módon kifejezni (Kálmán, 2006).   A vizsgálat során értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban dolgozó gyógypedagógusok véleményét és személyes tapasztalatainak a felmérésére került sor kérdőíves formában az AAK használatával kapcsolatban. A kérdőívet N=21 gyógypedagógus végzettségű nő töltötte ki, akik mind fővárosi óvodákban dolgoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek többségének szüksége van AAK-ra. A megkérdezett gyógypedagógusok mindegyike alkalmazza az AAK-t a pedagógiai munkája során, és legtöbbjük fejlesztési helyzetekben teszik azt. Mivel egy fiatal tudományágról van szó, ezért még számos nehézség adódik a használatával kapcsolatban, további kutatásra érdemes területek merülhetnek fel a témával kapcsolatban. 

• AZ ANGOL NYELVŰ MÉDIA HASZNÁLATA KORA GYEREKKORBAN

  49-57

  Nemes Magdolna

  Megtekintések száma:

  265

  A mai digitális világban veszélyes gyermeknek lenni. A gyerekek számára a technológia, a média tálcán kínálja az információkat, amit egy gyermek az életkori sajátosságai miatt nem minden esetben tud megfelelően értékelni. Az információ áramlását a médiaeszközök teszik lehetővé, mint a televízió, rádió, internet, tablet, telefon, számítógép, melyek használata rendkívül elterjedt napjainkban.  Az internet-szolgáltatás mára elérhető a családok számára, és IKT eszközök segítségével a gyermek anyanyelvi szinten hallhatja az idegen nyelvet, amit a vizuális-auditív ingerek tesznek élménnyé. A 21. század elején a másik központi kérdés az idegen nyelv, elsősorban az angol nyelv ismerete. A szülők gyermekük érdekeit és majdani iskolai kötelezettségeit szem előtt tartva már a korai életkorokban beíratják őket idegen nyelvű tevékenységekre, köztük óvodai angol tevékenységekre, de a szülő otthon is megismertethet egy másik nyelvet gyermekével, valamint néhány hónapos kortól nyelviskolába is járhat a gyermekkel.  Saját megfigyeléseink ösztönöztek arra, hogy érdemes a kora gyermekkor és az idegen nyelvű média kérdéseivel foglalkozni, hiszen a gyermekek életében is megjelennek az IKT-eszközök és használják is azokat. Dolgozatunkban azt mutatjuk be, hogy ezen eszközök alkalmazása már nem csak a felnőttek kiváltsága, hanem a legkisebbeké is, esetünkben a 3-7 éves gyermekeké. A médiának a nyelvi szocializációban is fontos szerepe van: az internet és IKT eszközök segíthetik az idegen nyelvek elsajátítását. Az informatika a jövő záloga, ami magával vonzza az idegen nyelv tanulásának szükségességét és új lehetőségét is. Dolgozatunkban egy, debreceni óvodákban készült empirikus kutatás eredményeit (a vizsgálat ideje: 2016. ősztől 2017 tavaszig, N=60) is megjelenik, melynek tárgya a gyermekek korai idegen-nyelv elsajátítására és a gyermekek médiahasználatára irányult. A kérőíves vizsgálat a szülőket az idegen nyelvű médiumok használatáról, tartalmáról és idejéről kérdezte, valamint a szülői attitűdöt is vizsgálta. A vizsgálatunk nem reprezentatív, de megfelelő alapot ad számunkra, hogy megismerjük a kora gyermekkori angol nyelvű médiahasználat megjelenését napjainkban.  A téma szélesebb körű reprezentatív módon történő vizsgálata is időszerűvé vált.

• MOZAIK A CSALÁDOM - RECENZIÓ BOGÁR ZSUZSA „MOZAIK A CSALÁDOM – KÉRDÉSEK, TÖRTÉNETEK, MEGOLDÁSOK” CÍMŰ KÖNYVÉRŐL

  135-139

  Nyics Lili Dorina

  Megtekintések száma:

  217

  Mozaik a családom – recenzió Bogár Zsuzsa (2017) „Mozaik a családom – kérdések, történetek, megoldások” című könyvéről

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (2.)

  1-162

  Különleges Bánásmód Folyóirat

  Megtekintések száma:

  312

  Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2023. 9. évf. 2.szám - teljes szöveg

• SZIMBÓLUMOK ÉS GYÓGYULÁS – AZ ÉHES LÉLEK LÁZADÁSA

  33-42

  Sáfrány Judit

  Megtekintések száma:

  241

  Jelen esettanulmányban a szorongásos tünetegyüttes mind előzményként, mind kísérő tünetként azonosítható, ami a serdülő populáció gyakori élménye. Az evészavarban manifesztálódó problémák, a szorongásos állapot hullámzása az imaginációs képekben körvonalazódik. Egy 17 éves lánnyal folytatott szimbólumterápiás munka bemutatása lépésről lépésre bebizonyítja, milyen szerepük van a nem kognitív élményeknek a gyógyulás folyamatában

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (1.)

  1-108

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  326

  A Különleges Bánásmód folyóirat I. évfolyamának, 2015/1. száma.

• LÁTHATATLAN VONALAK, LÁTHATATLAN ÉLETEK; AZ AFGÁN MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA ÉS JÖVŐJE AZ IRÁNI HATÁROKON BELÜL

  91-108

  Taherizadeh Mozhdeh

  Megtekintések száma:

  305

  A Szovjetunió Afganisztán-megszállása, az ország határain belüli tálib felkelés és az azt követő USA-val folytatott háború eredményeként az e földön lakó emberek kénytelenek voltak elhagyni országukat, átlépve az Iráni Iszlám Köztársasággal szomszédos határokat. Mindez az iráni társadalomban körülbelül 3.000.000 ember tartózkodását eredményezte ami konstruktív, ugyanakkor zavaró gazdasági és oktatási tapasztalatokat hozott mindkét nemzet számára. A kulturális hasonlóságok és eltérések, egyes esetekben a kölcsönös nyelv és a közös vallás az integrációs lehetőségek és kihívások mögöttes okaként lettek prezentálva. Jelen tanulmány elmagyarázza, hogy hogyan ingadoztak eddig az iráni afgánok oktatási tendenciái, mégis kiemelkedően hatékonyabbak voltak a kiindulási pontjuknál. Az iráni afgánok második, harmadik sőt negyedik generációjának oktatási jövője nagy kérdéssé vált a két ország gazdasági helyzete és politikai kapcsolatai tekintetében. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy fel kell ismerni és ki kell egészíteni az afgán oktatás hiányosságait. A cél elérése a földrajzi determinizmussal szemben álló emberi jogok, az írástudatlanság, az előítéletek és a túlzó viselkedések a fogadó országon belüli áttekintésének összetévesztésén keresztül fog megtörténni.

• A TUDATOS JELENLÉT ALAPÚ STRESSZREDUKCIÓS TECHNIKA (MBSR) HATÁSAIRÓL AZ IPOO-MODELL ASPEKTUSÁBÓL

  45-54

  Borbély Ildikó

  Megtekintések száma:

  303

  E tanulmány a tudatos jelenlét alapú stressz redukciós módszer (MBSR, Mindfulness Based Stress Reduction) hatásait mutatja be az IPOO-modell alapján.  A tanulmány célja, a tudatos jelenlét alapú stresszredukciós módszer hatásának ismertetése a pszichológiai jóllétre és a pszichológiai rugalmasságra, valamint bemutatásra kerülnek a téma kutatásainak eredményei is. A kutatások metaanalízise révén arra számítunk, hogy a tudatos jelenlét alapú stresszredukciós módszer hatására növekedni fognak a pszichológiai jóllét és a pszichológiai rugalmasság mutatói, s a módszer eredményesen beépíthető az IPOO-modell alapú tanulásértelmezésbe is.

• A tanulók figyelmének vizsgálata egyéni jellemzők és az internetezés összefüggésében két teszt alapján

  37-49

  Káldi Laura Margit

  Hegedűs Roland

  Megtekintések száma:

  127

  A tanulmányban egy vármegyeszékhely különböző iskoláiba járó 4. és 8. osztályos tanulók figyelem vizsgálatát mutatjuk be. A mintát n=126 fő 4. és 8. osztályos tanuló alkotta – köztük atipikus fejlődésmenetű gyermekek is, akikkel Stroop-teszt és Pieron-teszt felvételére került sor, emellett egy háttérkérdőív eredményeinek tapasztalatai alapján információkat szereztünk az internetezéssel, valamint a saját figyelmük megítélésével kapcsolatban. Adatainkat SPSS programmal elemeztük, amelyben kereszt-tábla, ANOVA és korrelációs vizsgálatot végeztünk. Eredményeink szerint a tanulók rosszul ítélik meg a saját figyelmi teljesítményüket. A többet internetezők figyelme jobb, valamint a két teszt eredményei közötti korreláció alacsony.

• A KAFALA RENDSZER: MIGRÁNS MUNKAVÁLALLÓK INTEGRÁCIÓJA A JORDÁN MUNKAERŐPIACON AZ INTERSZEKCIONALITÁS PERSPEKTÍVÁJÁBÓL

  197-206

  Tran Manh Kha

  Megtekintések száma:

  358

  A tanulmány a migráns munkavállalók tapasztalatait vizsgálja a patronázs-alapú kafala rendszerrel kapcsolatban a Jordán Hashemita Királyságban. Számos kutatás foglalkozott már a migráns munkavállalók korlátozó és kizsákmányoló aspektusainak feltárásával, azonban még mindig kevés az olyan kísérlet, amely azt vizsgálja, hogy a migráns munkavállalók miként alkalmazzák rugalmasan a stratégiailag többszörös és egymást keresztező identitásukat a szakmai és társadalmi mobilitás érdekében. Jelen tanulmány interszekcionális és szereplőközpontú megközelítés alkalmazásával felépített kvalitatív terv alkalmazásával igyekszik feltárni a migráns szereplők és az intézmények képviselői közötti dinamikus kölcsönhatást Jordániában. Az elemzés célja a migráns munkavállalók kafala-rendszerrel kapcsolatos tapasztalatainak minőségi és interszekcionális megismerése, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a határokon átnyúló mobilitás és az intézményi dinamika kölcsönhatásának jobb megértéséhez.

• OKTATÓK A POSZTAKADÉMIAI VILÁGBAN – EGY KVALITATÍV KUTATÁS TANULSÁGAI

  7-18

  Bocsi Veronika

  Megtekintések száma:

  212

  A felsőoktatás kutatásának szakirodalmában már kilencvenes évek elején megjelenik az oktatói szakma fragmentációjának a narratívája, illetve az oktatói lét deprofesszionalizációjának a témája is felbukkan. A Ziman (2002) által leírt posztakadémiai keretrendszer, amelynek jegyei Magyarországon is egyre jellemzőbbek, alapvetően eltávolítja az oktatókat a kutatás „kézműves” jegyeitől, kvantifikálja tevékenységüket, és kutatócsoportokba kapcsolja be őket. Scott (2009) arra hívja fel a figyelmet, hogy mindezen változások a technológiai átalakulással karöltve egy elidegenedéssel leírható szervezeti környezetet hozhatnak létre. A tanulmány célja, hogy 31 félig strukturált interjú segítségével megpróbálja feltárni, hogyan reflektálnak az oktatók saját pályájukra és munkakörülményeikre. Az interjúk tíz helyszínen zajlottak és 12 tudomány-területet fedtek le. Az oktatói munka részterületeit az interjúkban azonosítottuk (kutatás, oktatás, adminisztráció és pályázatokban való részvétel), ugyanakkor arra kevés példát láttunk, hogy azokat az interjú-alanyok sikeresen tudták összeilleszteni, valamint hasonlóan magas szinten meg is tudták valósítani. A felsőoktatás differenciált rendszerében az oktatói munka részterületeinek fontossága eltérően alakul, s változatosak az egyes intézményekben megfogalmazódó elvárások is. Az interjúk alapján a kutatói aktivitást gátló tényezők is azonosíthatókká válnak, amely a posztakadémiai keretek között különös fontossággal bírnak.

• A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NÉMET NYELVOKTATÁSÁNAK HELYZETE NYÍREGYHÁZÁN

  69-81

  Nemes Magdolna

  Rózsa Helga

  Megtekintések száma:

  336

  Jelen tanulmány a tanulásban akadályozott tanulók német nyelv-oktatásának helyzetét mutatja be Nyíregyházán. Kutatásunkban félig strukturált interjúkat alkalmaztunk, a szülők és a tanulók, valamint a nyelvtanárok körében. A témát az érintett hetedik és nyolcadik osztályos tanulók és szüleik szempontjából vizsgáltuk. A cél az volt, hogy feltérképezzük benyomásaikat, amelyek segítséget nyújthatnak az egységesítésben. A vizsgálatban 25 tanulásban akadályozott tanuló és szüleik vettek részt. Az interjúk a Nyíregyházi Göllesz Viktor Szakiskola, Általános Iskola és EGYMI, valamint a Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Képességfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI 7. és 8. osztályos tanulóival készültek 2020 tavaszán. A vizsgált képet a gyermekeket tanító két nyelvtanárral készült interjú teszi teljessé. A tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a résztvevők részéről igény van az egységesítésre. A diákok, a nyelv-tanárok és szülők számára is könnyebbséget jelentene az otthoni tanulás támogatásában, ha egységes tankönyv kínálat állna rendelkezésre. A kutatás során kapott válaszokból arra következtethetünk, hogy a pedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni képességekhez való alkalmazkodásra és a játékos, kommunikatív nyelvoktatásra.

• A „HÖLGYEK A TUDOMÁNYBAN 2020/2021” PROJEKT

  137-138

  Mező Katalin

  Mező Lilla Dóra

  Megtekintések száma:

  324

  Műhelybeszámoló a „Hölgyek a tudományban 2020/2021” projektről.

• KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)

  1-91

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  287

  Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám

• MEGHÍVÓ A IV. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD NEMZETKÖZI KONFERENCIÁRA

  113-114

  Különleges Bánásmód

  Megtekintések száma:

  307

  Meghívó a IV. Különleges Bánásmód Konferenciára

• NYELVHASZNÁLAT AZ INTERETNIKUS HÁZASSÁGOKBAN TURKESZTÁNBAN

  7-18

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  165

  Jelen tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szabályok érvényesülnek a nyelv-használat vonatkozásában az interetnikus házassági kapcsolatokban Turkesztánban? Milyen hatást gyakorol a szociokulturális környezet a nyelvhasználatra? Továbbá, milyen szociolingvisztikai jelenségek figyelhetőek meg a vegyes házasságok során detektálható nyelvhasználatban. A kutatás során 40 interjú került feldolgozásra.

• SÁP KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI

  49-56

  Soós Zsolt

  Megtekintések száma:

  162

  A Sápon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre.  E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák tetten érhetőek Sápon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.

• A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ROMA SZAKKOLLÉGIUMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÖZÉPISKOLÁKKAL

  27-41

  Gortka-Rákó Erzsébet

  Megtekintések száma:

  198

  A tanulmány fő célja, hogy a debreceni székhellyel működő roma szakkollégiumokat és azok közép-iskolai kapcsolatait bemutassa. Ennek keretét egy 2019-es kutatás adja, ami három részből állt. A Hajdú-Bihar megyében működő három roma szakkollégium (Lippai Balázs Roma Szakkollégium, Wáli István Református Cigány Szakkollégium és Szent Miklós Görög Katolikus Szakkollégium) hallgatóinak kérdő-íves vizsgálata, a három szakkollégium vezetőjével készített interjú, továbbá - a hallgatói kérdőíves vizsgálat eredményeire alapozva, felkerestük azokat a középiskolákat, ahonnan kettő, vagy annál több hallgató érkezett a szakkollégiumokba, így kilenc iskolaigazgatóval és hat polgármesterrel készült interjú.  Jelen tanulmányban a szakkollégiumi igazgatókkal készült interjúkat mutatjuk be. Ott, ahol lehetséges, támasz-kodunk a kutatás egyes részeiben kapott válaszokra, - összehasonlítjuk és elemezzük azokat.  Elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a roma szakkollégiumok milyen módon segítik a cigány hallgatók felsőoktatásba való bekerülését. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a  szakkollégiumok törekednek a középiskolákkal való kapcsolattartásra, esetenként bevonják az általuk szervezett programokba is a tanulókat, illetve tanáraikat. Kifejezetten csak a középiskolások számára szóló, felvételit segítő programot nem szerveznek. A  szakkollégiumok a cigány tanulók felsőoktatásba/szakkollégiumokba való bekerülését elsősorban információk nyújtásával segítik. Az információk átadását igyekeznek a hallgatók bevonásával, személyes közreműködés révén megvalósítani. 

• DISZLEXIÁVAL NÉMETÜL

  67-75

  Mályusz Enikő

  Mező Katalin

  Megtekintések száma:

  466

  Jelen tanulmány a diszlexiával küzdő tanulók német nyelvtanulásának sajátosságaihoz nyújt újabb információkat a tanulók nyelvi lexikális hálózatának felmérése által. A tanulmányban többek között arra kerestük a választ, hogy milyen jellemző jegyei jelennek meg a diszlexiának az idegen nyelvtanulásban? Valóban minden diszlexiás gyermeket fel kell menteni az idegen nyelvtanulása alól, vagy léteznek olyan utak, melyek elvezethetnek a nyelvtudás kialakulásához? Célunk a magyar anyanyelvű németül tanuló diszlexiások nyelvi tudásának mérése általi tanítási tapasztalatok levonása. Módszer: diszlexiások lexikális hálózatának felmérése szóasszociációs feladattal. Minta: 19 tanulási zavarral küzdő tanulót vizsgáltunk. Következtetés: Vizsgálati eredményeink azt bizonyítják, nem felmenteni kellene a diszlexiával küzdő gyermekeket, hanem az erősségeikre támaszkodva, más úton kellene átadni a tudást.