Vol. 25 No. 1 (2020)

Research paper

Contributions to the Atlas Florae Hungariae X.

Published:

2020-04-16

https://doi.org/10.17542/kit.25.101

Authors

János Csiky,

Pécsi Tudományegyetem

Kornél Baráth,

ELTE Savaria Egyetemi Központ

Péter Barna,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Éva Csikyné Radnai,

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

Judit Deme,

Pécsi Tudományegyetem

Csaba Szigetvári,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Tamás Wirth,

Pécsi Tudományegyetem

Dániel Kovács

Mezőfalva

View

PDF (Hungarian)

Keywords

flora mapping Hungary native synathropic flora hiking trails

License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite

Selected Style: APA

Csiky, J., Baráth, K., Barna, P., Csikyné Radnai, Éva, Deme, J., Szigetvári, C., Wirth, T., & Kovács, D. (2020). Contributions to the Atlas Florae Hungariae X. Kitaibelia, 25(1), 101–106. https://doi.org/10.17542/kit.25.101

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Abstract

This paper is the 10th in the series aiming to contribute with new distribution data to the maps published recently in Atlas Florae Hungariae. Distribution data of 686 plant species from 194 flora mapping units are published in this study, but all of them are listed in an electronic appendix. As a result of local surveys, more than 100 new species were found in a single flora mapping unit. Other “linear surveys” along the National Blue Trail revealed 142 new species in 10 flora mapping units in total. Among these, Carex strigosa is one of the most interesting taxa in the Bakony Mts. Previously published and new distribution data of this legally protected sedge species suggests that it is spreading from SW to NE within the Transdanubian Mts. Results from our survey shows that studying synanthropic habitats like frequently used hiking trails might provide a significant amount of new data points at the scale of Hungarian Flora mapping units. Moreover, similar studies might shed some light on the origins and migration routes (e.g. Illyrian and Dacian routes) of “native” species.

References

1. BARTHA D., KIRÁLY G., SCHMIDT D., TIBORCZ V., BARINA Z., CSIKY J., JAKAB G., LESKU B., SCHMOTZER A., VIDÉKI R., VOJTKÓ A. & ZÓLYOMI SZ. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
2. BAUER N. (2001): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról. – Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 17: 21–35.
3. BAUER N. (2007): Florisztikai adatok a Bakonyból és Bakonyaljáról III. – Kitaibelia 12(1): 41–51.
4. BÖLÖNI J., KIRÁLY G., SZMORAD F. & TÍMÁR G. (1997): Újabb adatok az Északi-Bakony flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 2(1): 13–19.
5. CSIKY J., BARÁTH K., BOCZ V., DEME J., FÜLÖP ZS., KOVÁCS D., NAGY K., TAMÁSI B. & CSIKYNÉ RADNAI É. (2017): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. – Kitaibelia 22(2): 383–403.
6. ESSL F., DULLINGER S., GENOVESI P., HULME P. E., JESCHKE J. M., KATSANEVAKIS S., KÜHN I., LENZNER B., PAUCHARD A., PYŠEK P., RABITSCH W., RICHARDSON D. M., SEEBENS H., VAN KLEUNEN M., VAN DER PUTTEN W. H., VILÀ M. & BACHER S. (2019): A Conceptual Framework for Range-Expanding Species that Track Human-Induced Environmental Change. – BioScience 69(11): 908–919.
7. GODEFROID S. & KOEDAM N. (2004): The impact of forest paths upon adjacent vegetation: Effects of the path surfacing material on the species composition and soil compaction. – Biological Conservation 119(3): 405–419.
8. HENDRYCH R. (1996): Primula vulgaris in der Slowakei und in den umliegenden Gebieten. – Preslia 68: 135–156.
9. JÁVORKA S. (1925): Magyar flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. – Studium, Budapest
10. JOGAN N., BAČIČ T., FRAJMAN B., LESKOVAR I., NAGLIČ D., PODOBNIK A., ROZMAN B., STRGULC-KRAJŠEK S. & TRČAK B. (eds.) (2001): Gradivo za Atlas flore Slovenije. – Center za Kartografijo Favne in Flore. Miklavz na Dravskem polju.
11. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
12. KEVEY B. (2001): A Carex strigosa Huds. elterjedése Magyarországon. – Kitaibelia 6(1): 37–44.
13. KEVEY B. (2017): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV. – Kitaibelia 22(2): 358–382.
14. KIRÁLY G. (2006): Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez III. A Veronica filiformis Sm. Magyarországon. – Flora Pannonica 4(1): 9–16.
15. KIRÁLY G. & KIRÁLY A. (2018): Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. – Botanikai Közlemények 105(1): 27–96.
16. LENGYEL A. (2009): New occurrence of Botrychium matricariifolium (Retz.) A. Braun ex W.D.J. Koch in Hungary. – Acta Botanica Hungarica 51(1): 99–104.
17. LUKÁCS K. & VALKÓ O. (2018): A ruházat szerepe az ember általi magterjesztésben. – Kitaibelia 23(1): 77–86.
18. MOLNÁR Cs., HASZONITS Gy., PINTÉR B., KORDA M., PEREGRYM M., NÓTÁRI K., MALATINSZKY Á., TOLDI M. & BERÁNEK Á. (2019): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX. – Kitaibelia 24(2): 253–256.
19. PAPP-VÁRY Á., GÁBRIS Gy., HIDAS G., HORVÁTH G., KERESZTY P., KOVÁCS Z., MAKÁDI M., MARTINOVICH S., MÓGA J., NEMÉNYI I., PERCZEL Gy., PROBÁLD F, SIMON D. & SUARA R. (szerk.) (1999): Magyarország atlasza. – Cartographia Kft., Budapest
20. PRISZTER Sz. (1985): A magyar flóra éf vegetáció rendszertani-növéynföldrajzi kézikönyve VII. Mutatók. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
21. SIMON T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest.
22. SIMON T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
23. SRAMKÓ G. (2004): „Dunántúli” közép-dunai flóraválasztós fajok a Matricum flórájában. – Kitaibelia 9(1): 31–56.
24. SULYOK J. & BERÁNEK Á. (2019): Adatok a Tarnavidék, az Upponyi-hegység és környéke flórájához. – Kitaibelia 24(2): 173–226.
25. VARGA Z. (1964): Magyarország állatföldrajzi beosztása a nagylepke-fauna komponensei alapján. – Folia Entomologica Hungarica 17(8): 119–167.
26. VARGA Z. (2006): A Kárpát-medence faunatörténete és állatföldrajza. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.), Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. Magyar Tudományos Akadémia, Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 44–75.
27. VARGA Z. (2018): Állatvilág. – In: KOCSIS K., HORVÁTH G., KERESZTESI Z. & NEMERKÉNYI Zs. (szerk.), Magyarország Nemzeti atlasza. Természeti környezet. Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 104–111.
28. VIRÓK V., FARKAS R., FARKAS T., SUVADA R. & VOJTKÓ A. (2016): A Gömör-Tornai-karszt flórája. Enumeráció. ANP füzetek 14. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
29. WATKINS R. Z., CHEN J., PICKENS J. & BROSOFSKE K. D. (2003): Effects of forest roads on understory plants in a managed hardwood landscape. – Conservation Biology 17: 411–419.
30. Magyarország Flóratérképezési Adatbázisa – http://floraatlasz.uni-sopron.hu/ (Hozzáférés: 2020.02.26.)
31. The Plant List – http://www.theplantlist.org/ (Hozzáférés: 2020.02.26.)
32. Flora Croatica Database. Carex strigosa Huds. – https://hirc.botanic.hr/fcd/DetaljiFrame.aspx?IdVrste=2489&taxon=Carex+strigosa+Huds (Hozzáférés: 2020.02.26.)
33. Mindentudás Egyeteme. Varga Zoltán: Populációk és gének vándorúton. – https://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/varga/20040216varga1.html?pIdx=4 (Hozzáférés: 2020.03.26.)