Keresés
Keresési eredmények
-
Botanikai vizsgálatok természetes és telepített kecskelegelőkben
49-51Megtekintések száma:297There are new challenges for global agriculture due to the changing circumstances in natural and economical world. Many professionals mentioned that our current agricultural methods not suitable to produce proper amount and quality foods. We have to change from the conventional farming to a sustainable agriculture to reach a well performing global agriculture what consist local viable agro systems. The organic farming as one type of sustainable agriculture, is a developing sector where the market and economical competition is growing. There is an opportunity to produce high quality food without additives in Hungary based on the climate, good quality soil as well traditional plant and animal species. The hungarian government set better balance between animal husbandry and arable farming as target and focusing on family farming and organic farming.
-
A Duna menti homoki gyepek biomasszája
31-35Megtekintések száma:306Festuca taxa are important grassland species in the pannonian vegetation, and are defining members of it where conditions are too extreme for most plants. Based on grassland management surveys, habitats of narrow-leaved or small Festuca species are an indicator of poor productive capacity, but are important in terms of nature conservation. The significance of these grasslands are likely to be increasing in line with climate change and expanding dry habitats.
-
Duna menti homoki gyepek domináns Festuca fajainak beltartalmi értékei (előzetes tanulmány)
3-7Megtekintések száma:386A legeltetéses állattartásnak nagy múltra visszavezethető gyakorlata van Magyarországon. A legeltetett állatok legértékesebb takarmányát a legelők növényei jelentik. A takarmányadagok rosttal való kiegészítése javítja az emésztőrendszer telítettségét, ezáltal nyugodtabbak lesznek az állatok, és javul az állatok jóléte is. A pázsitfüvek hasznos kiegészítői lehetnek, mivel sok emészthető rostot tartalmaznak. Célunk volt a Duna menti Festuca fajok által dominált homoki gyepek gyepgazdálkodási értékeinek feltárása. A Duna mentén vágásos mintavételeket végeztünk, a Kisalföld északnyugati részétől kezdve a Kárpát-medence középső homoki síkságain át a medence legdélebbi részéig, a szerbiai Deliblátóig. Az utolsó mintákat a Kárpátokon túl, a romániai Alföldön és Bulgáriában gyűjtöttük. A vágott minták a MATE laboratóriumában kerültek weendei analízisre. Elemzésre került az eredeti szárazanyag-, nyersfehérje-, nyerszsír- és nyersrost-tartalom, valamint a rostfrakciók (NDF, ADF, ADL) mérése. Az eredmények alapján az abszolút szárazanyag-, nyersrost- és NDF-tartalom minden mintában magas volt. Az elemzett Festuca fajok öt mintája jelentős különbségeket mutatott a szárazanyag és a nyersrost tekintetében. A Festuca wagneri szárazanyag-tartalma volt a legmagasabb. A legmagasabb nyersfehérje-tartalom a Festuca vaginata, Festuca wagnerii és Festuca rupicola mintákban mutatkozott, míg a legmagasabb nyersrost-tartalom a Festuca tomanii mintákban.
-
A gyepek helyreállításának lehetőségei különböző élőhelyeken, különböző legelő állatokkal: Áttekintő esettanulmányok II: Kecskelegelők
43-46Megtekintések száma:23In this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species (Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use.
The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably.
Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes.
In this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species (Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use.
The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably.
Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes.
-
Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek?
31-38.Megtekintések száma:171A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, ezen túl a vegetáció meghatározó tagjai olyan élőhelyeken, ahol a legtöbb növényfaj számára már túl szélsőségesek a körülmények. Gyepgazdálkodási felmérések alapján a szálas levelű vagy apró csenkeszek (Festuca) és élőhelyei úgynevezett gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindamellett az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Ezen élőhelyek jelentősége a klímaváltozással párhuzamosan, a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Kutatásunk fő kérdése a következő: a Dunát követve, több környezeti tényező változása (talaj, csapadék, hőmérséklet) mentén ezen homoki gyepek fajösszetétele hogyan változik, illetve a gazdasági hasznosíthatóságuk (takarmányozási, beltartalmi értékek) változike? A biomassza vágásminták a Duna mentén az északnyugat- Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi nagy kiterjedt homoki hátságán át (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) legdélibb, delibláti területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig 17 mintaterületről kerültek begyűjtésre. Minden mintaterületen 6-6 minta készült 0,5×0,5 m-es kvadrátok használatával. A mintákat a következő gyepalkotókra bontottuk: 1. A jellemző Festuca fajok, 2. egyéb pázsitfüvek, 3. pillangós fajok, 4. egyéb kétszikű fajok, 5. egyéb egyszikű fajok, 6. avar. Eredményeink alapján a gyepek biomassza mennyisége csekély, 300-800 g/m2 között változik. A nyílt homoki gyepekben 500 g/m2 alatti, és zártabb gyepekben a jelentősebb. A legkevesebb biomassza-mennyiséggel a F. vaginata gyepe rendelkezik, míg a legmagasabbal a F. rupicola/javorkae, ám minden gyeptípusban jelentős volt a Festuca fajok relatív biomassza mennyisége. Szintén nagy arányban meglévő gyepalkotó volt az egyéb, pillangós fajok nélküli kétszikűek csoportja. Ennek a két csoportnak az aránya is változott, úgy, hogy a gyep zártabbá válásával a F. vaginata típustól a F. wagneri-n át a F. rupicola/javorkae irányába haladva a Festuca fajok aránya csökken és az egyéb kétszikűek mennyisége jelentősebbé válik. A szúrós fajok csak zártabb gyepekben (Festuca rupicola/javorkae, F. wagneri) fordultak elő. A F. wagneri és a F. javorkae/rupicola állománya rendelkezik a legtöbb (18,55 g/0,25 m2) pillangós növényfajjal. E gyepekből gyenge minőségű réti széna várható, a kiskérődző ágazat számára jelenthet felhasználható takarmányforrást: leginkább a juhokkal történő hasznosítás jöhet szóba.
-
Elgyomosodott terület kultúrállapotának javítása kecskékkel
45-48Megtekintések száma:270Vizsgálatainkat a Szent István Egyetem területén, 2013 májusától 2014 szeptemberéig végeztük, ami során legelőre alapozott tartásmódot (pányvás legeltetést) alkalmaztunk négy kettős hasznosítású kecske esetén, az első két hétben élősúlyuk méréssel bizonyítva, hogy nem szenvedtek hiányt takarmányban (általában napi 11 órát töltöttek a legelőn). Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a kecskék legeltetésének hatására hogy változik meg egy elgyomosodott terület növényösszetétele. Mint a terület vezér növényfaja, a tarackbúza kiemelt figyelmet érdemel a vizsgálat során: első botanikai felméréskor (2013. május 31.) a terület mintegy felét (45%-át) borította, majd – mint a kecskék fő táplálékforrása – drasztikus csökkenést mutatott ugyanazon terület néhányszori újbóli lelegeltetése után, ekkor már „csupán” 32%-os volt a borítottsága. A kisebb takarmányozási értékkel rendelkező, de a kecskék számára kedvelt kétszikűek (pl. Verbascum austriacum és Rubus fruticosus) borítottsága másfél év alatt jelentősen csökkent. Jól látható, hogy a vizsgált területen a kecskék legelésének hatására a növényösszetétel jelentősen megváltozott. Egyes kétszikűek felszaporodtak, a cserjéket pedig jelentősen visszaszorította a legeltetés. A vizsgálat végére – a kezdeti kedvezőtlen növényösszetétel átalakulásával – a legelő más gazdasági állatfajok legeltetésére is alkalmassá vált.
-
A gyepek helyreállításának lehetőségei különböző élőhelyeken, különböző legelő állatokkal: Áttekintő esettanulmányok III: Juhlegelők
47-52Megtekintések száma:21From a land-use perspective, sheep grazing is primarily justified on sites of lower soil productivity. This is due to the grazing behaviour of sheep, characterised by selective feeding and close cropping. Such grazing promotes the development of a diverse vegetation structure, which is of high conservation value. However, under prolonged overgrazing, undesirable plant species may proliferate within the sward. The present review seeks to identify, in general terms, which species tend to become dominant on sheep pastures and which species are likely to spread under intensive grazing. Investigations carried out across several Hungarian landscape types yielded comparable results. Under high grazing pressure, Lolium perenne, Cynodon dactylon and Hordeum hystrix typically became dominant. By contrast, under low grazing pressure, Festuca pseudovina was generally found to prevail.
-
Inváziós fajok, mint a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád tippan (Calamagrostis epigeios) tömegtakarmányként való alkalmazhatósága kecskék takarmányozásában
11-17.Megtekintések száma:476Vizsgálataink során két fontos inváziós fajt, a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és az őshonos, de inváziós fajjá váló siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) takarmányként való hasznosítását értékeltük. Ez a két faj a gazdálkodók, erdőgazdálkodók és a természetvédelem szempontjából is jelentős. Mindkét faj képes monodomináns állományok kialakítására, ezért a gyepek fajösszetételének radikális átalakítására. Ezen felül nagyban megnehezítik a gyepek regenerálását, mesterséges javítását vagy a tarvágások utáni erdőtelepítést. Visszaszorításukra számos agrotechnikai módszert kidolgoztak, de a gazdasági állatfajok takarmányaként korábban nem merültek fel, beltartalmi értékeiket hazánkban nem vizsgálták. A kísérlet során saját gazdaságon belül kaszált növénymintákat etettük meg a gazdaság kecskéivel. A takarmánykihasználási vizsgálatok során meghatároztuk a két faj beltartalmi értékeit (szárazanyag tartalom, nyers fehérje, nyers zsír, nyersrost, N mentes kivonható anyag), ezek látszólagos emésztési együtthatóit, valamint létfenntartó-, súlygyarapodási- és laktációs nettóenergia tartalmát (NEm, NEg, NEl) is. A vizsgálatok során arra kerestük a választ, hogy legelő kecskeállomány számára milyen mértékben alkalmas a két növényfaj, mint tömegtakarmány bázis. A takarmány beltartalmi vizsgálat eredményei alapján összehasonlítottuk a két növényfajt több tömegtakarmányként alkalmazott takarmánynövény értékeivel. Ajánlásokat tudtunk megfogalmazni a gazdálkodók számára, hogy a kecskeállomány hasznosítási formájától függően a magas aranyvessző és a siska nádtippan legeltetése során milyen kiegészítő takarmányozásra van szükség az állatok termelési szintjének fenntartásához. Meghatároztuk a két növényfaj legeltetésének ideális idejét, az optimális fenológiai állapotot és a regenerációs időszakokat. Az eredmények alapján a kecske alkalmas a két faj tömegtakarmányként való hasznosítására, különös tekintettel a siska nádtippan magas szárazanyag tartalmára. Az energiaértékeik (NEm) alapján – összevetve más takarmánynövényekkel – értéke közepes, melyek elsősorban a létfenntartó nettóenergia igény kielégítésére alkalmazhatóak, ezen felül a magas aranyvessző alkalmas lehet laktáció nettóenergia biztosítására is. Tömegtakarmányként való alkalmazásuk során nagy fehérje tartalmú takarmánnyal való kiegészítés szükséges. A siska nádtippan négyleveles, a magas aranyvessző pedig bimbózás előtti állapotában javasolható kecskékkel való hasznosításra leginkább. A regenerációs idők a legeltetés céljától függően változnak. Mindkét fajról elmondható, hogy a gyöktörzsében tárolt tápanyagok mennyisége miatt a regenerációs időszak kevésbé függ a talajtól vagy a környezeti viszonyoktól.
-
Gyeprestaurációs esélyek lehetőségek különböző élőhelyeken, eltérő állatokkal végzett legeltetés során.: Áttekintő esettanulmányok I: fás legelők, erdőirtások
41-46Megtekintések száma:746Since 1992, data on the vegetation of the various grasslands in the country have been collected continuously and in recent years the vegetation of these areas has been surveyed repeatedly to monitor changes. Our aim has been to identify the conservation values and grassland management values of grasslands grazed by different animals, grasslands and wooded pastures that have been planted or restored. In the Pannonian region, we have also carried out studies in lowland mid-range, hilly areas. Areas grazed by horses, Hungarian grey cattle, sheep, goats and domestic water buffalo. The results of grazing with different animals at several study sites have been monitored and have been continuously monitored since 1994. In this paper, a brief overview of the results of the conversion of wooded pastures and deforested areas to pasture is presented.
Results from three wooded pastures and one shrubland are summarised. Results from Hungarian grey cattle sheep and Hungarian domestic buffalo pasture are summarised. In all areas, grazing was successful in maintaining habitats. The maintenance of the scrub area and the preservation of its mosaicity were best ensured in the Hungarian grey cattle pasture. Sheep were responsible for maintaining the grassland vegetation. Water buffaloes ensured the maintenance of the pasture.