Keresés

Keresési eredmények

• Legeltetéses állattartást! Vinczeffy Imre szakmai életútjának méltatása 85. születésnapján

  93-94

  Dér Ferenc

  Megtekintések száma:

  178

  Vinczeffy Imre nyolcvanöt évvel ezelőtt született Olasztelken, Udvarhely megyében. Iskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, a mezőgazdasági főiskolát Kolozsváron végezte. Már gyermekkorában felkeltették érdeklődését a természet, a növény- és állatvilág csodái. Pallagon szerezett diplomát 1947-ben. Eddigi fontosabb beosztásai: egyetemi tanársegéd 1950-ben, adjunktus 1952-ben, docens 1954-ben, szakmunkás 1957-ben, tudományos munkatárs 1962-ben, főmunkatárs 1968-ben, egyetemi tanár 1970-ben. A „Veszprém megye gyepgazdálkodása és fejlesztésének lehetőségei” című gyeptipológiai dolgozattal doktorált 1962-ben, „A gyepek termőképességének vizsgálata” témával kandidált 1965-ben, és „A gyepek állateltartó képessége” című, 1985-ben benyújtott dolgozatával szerzett MTA doktori fokozatot. 

• Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh

  13-20

  Besnyői Vera

  Szerdahelyi Tibor

  Bartha Sándor

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  320

  Munkánk során három nyugat-magyarországi nedves gyepterület mátrixalkotó és egyben a területek gazdasági értékét is meghatározó domináns fajainak viselkedéséről gyűjtöttünk adatokat, 2012-ben és 2013-ban, három időpontban (április, június, augusztus). Arra kerestük a választ, hogy milyen fajkompozíciós változásokat idéz elő a gazdálkodás felhagyása és ez hogyan hat a gyep stabilitására és gazdasági értékére. Ehhez mindhárom kaszálón egyenként 50×50 m-es egységben hagytunk fel a kaszálással, majd a továbbra is kaszált és a felhagyott részeken 10-10 db, 2×2 m-es kvadrátban vizsgáltuk a fajok abundancia viszonyait. A kaszálók összes fajkészlete hasonló (a kaszálók páronkénti összehasonlításában, mindkét évben 55 ± 6% a közös fajok aránya), mégis a domináns fajok a kezelés felhagyására eltérő módon reagálnak a területeken, valószínűleg az abundancia viszonyokban meglévő szignifikáns különbségek miatt is. A Festuca arundinacea abundanciája a felhagyott területeken 2012-ről 2013-ra csökken, a Poa angustifolia a három kaszálón eltér_ módon reagál a kezelés felhagyására. A Cirsium canum a felhagyott és kaszált részeken is abundánsabb 2013-ban, mint 2012-ben. A három gyepterületet összevetve az elsőrendű füvek, a szúrós növények és a pillangósok évenként összesített abundancia értékei adódtak mindkét évben szignifikánsan különbözőeknek. A domináns fajok borításértékeiben tapasztalt szignifikáns különbségeket valószínűleg a kezelések különbözősége és a környezeti háttérváltozók hatásai együttesen okozzák. 

• Gyepszellőztető késes henger tapasztalatok Karcagon

  3-6

  Asbolt Gergő

  Czimbalmos Róbert

  Nagy Dominik

  Varga Krisztina

  Megtekintések száma:

  352

  Gyepszellőztető késes henger növényszerkezetre, valamint nitrogén és összes szerves széntartalomra gyakorolt hatását vizsgáltuk 2023-24-ben, Karcagon, szolonyec talajadottságú, természetközeli gyepasszociációban. Az októberi gyepszellőztetés hatására, a következő év májusára csökkent a gyep talajának nitrogén és összes szerves szén tartalma. Csökkent a fajdiverzitás, és a pillangós virágú gyepalkotó fajok borítási értéke. Nőtt a mérsékelten oligotróf, társulásalkotó, a Festuca pseudovina borítási részaránya. Kétszeri késes hengerrel történő beavatkozás hatására, nőtt a domináns pázsitfűfaj, az Alopecurus pratensis borítási értéke is. Eredményeinket összegezve, nagyon körültekintő módon indokolt a gyepszellőztetés alkalmazása természetközeli gyeptársulások érzékeny növényszerkezetében.

• Néhány gyógyhatású gyepalkotó növény mikrobiológiai értékelése

  35-38

  Zsuposné Oláh Ágnes

  Kota Mariann

  Vinczeffy Imre

  Megtekintések száma:

  160

  A gyepekben jelentős mennyiségben előforduló gyógyhatású növények a legelő állatok számára takarmányforrásként szolgálnak. Ezért fontos e növények takarmányozási értéke, ugyanakkor értékes információkat nyújthat azok mikrobiológiai vizsgálati eredménye is. Dolgozatunkban, a gyepekben előforduló gyógyhatású növények mikrobiológiai vizsgálatait végeztük el.
       Debrecen környéki természetes gyepekről 25 gyógyhatású növényt gyűjtöttünk be, az Equisetum arvense és a Tussilago farfara kivételével virágzó fenofázisban. A természetes állapotban mosás nélkül szárított növényeket az érvényben lévő és takarmányokra kidolgozott MSZ alapján vizsgáltuk. Meghatároztuk a szárított növényliszt összes csíraszámát, valamint a penészszámot, az eredményeket 1g száraz anyagra adtuk meg. A mikrobiológiai eredményeket összehasonítottuk a Takarmánykódexben lévő és takarmányokra vonatkozó határértékekkel. Azoknál a növényeknél, ahol a mikrobiológiai paraméter több nagyságrenddel alatta marad a megengedett határértéknél, valószínűsíthető, hogy fungicid és/vagy baktericid hatással rendelkeznek. A 25 növényből az Achillea millefolium, Eryngium campestre és a Tussilago farfara fungicid, a Hypericum perforatum bactericid, míg a Salvia nemorosa és az Urtica dioica mind baktericid, mind fungicid, hatással is rendelkezik. A gyepalkotó gyógynövények takarmányforrásként betöltött szerepe mellett tehát nagyon fontos azok természetes baktericid és fungicid hatása is. 

• A vadaskert vadföldgazdálkodás ökonómiai kérdései: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  47-50

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  160

  Az elmúlt két évtizedben jelentős változások zajlottak le a magyar vadgazdálkodásban. Nyereségorientált tevékenységgé vált, és ezzel meghatározóvá vált a gazdálkodás. Különösen igaz ez a vadaskertekre, ahol az intenzívebb hasznosítás feltétele a magas színvonalú takarmányozás. A vadászterületek jelentős gyepterülettel rendelkeznek, azonban ezek általában elhanyagolt, műveletlen földek. A Bőszénfai vadaskert vadföldművelését elemezve egyértelmű az eredmény, mely szerint az egynyári növénykultúrákkal szemben sokkal gazdaságosabb az évelő – elsősorban pillangós – vezérnövényű gyeptársulások létesítése. Ezzel évente akár 15-20% költségmegtakarítást érhetünk el, mindemellett gazdálkodásunk egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik.

• Gyepek a változó világban

  53-55

  Nagy Géza

  Megtekintések száma:

  207

  Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség a „Gyepek a változó világban” (Grassland in a changing World) címmel rendezte 23. konferenciáját a németországi Kielben (2010. augusztus végén szeptember elején). A témaválasztást a szervezők a napjainkat meghatározó „globális változások”-kal magyarázták, melyek között nevesítésre kerültek a világpiaci változások, a nemzetközi társadalmi fejlemények, az információs társadalom jelenkori következményei, különösen pedig a klímaváltozás. A szakmai programot 5 szekcióba (ezeken belül alszekciókba) rendszerezték:
  – a gyepek és a globális változás (klímaváltozás; társadalmi-gazdasági változások)
  – a gyepekre alapozott mezőgazdasági termelési rendszerek jövője (gyepgazdálkodási módszerek és technológiák; a genetikai erőforrások szerepe)
  – a gyepektől a hús- és tejtermelésig (takarmánytartósítás, takarmányérték és termékminőség; a termékelőállítás hitelessége és nyomonkövethetősége gyepeken)
  – a gyepes ökoszisztémák haszna és szolgáltatásai (a különböző hasznok és szolgáltatások közötti egyensúly; a biodiverzitás funkciói)
  – legelői és legeltetési rendszerek (a legelőkezelés és termékelőállítás; környezeti előnyök és rizikófaktorok). 

• Boszorkánykörök - gyepjeink rejtett erőforrásai

  29-40

  Balogh János

  Tóth Adrienn

  Freiler-Nagy Ágnes

  Moravszki Letícia

  Hetényi Nikoletta

  Orosz Szilvia

  Megtekintések száma:

  41

  Ez az áttekintő tanulmányban a mérsékelt övi gyepekben előforduló boszorkányköröket (fairy ring), és azok ökológiai szerepét vizsgálja, kiemelve a hazai előfordulásokat. Bemutatja a Magyarországon előforduló 92 ilyen gombafajt, és részletesen tárgyalja a körök kialakulásának ökológiai mechanizmusait, növekedési ütemét (ami fajonként évi 7 cm és 125 cm között változik) és a különböző osztályozási rendszereket. Az ökológiai szerepük komplex és kettős: egyes fajok (1-es típus) a gombafronton negatív hatással vannak a növényzetre (pl. talajhidrofóbicitás, fitotoxikus anyagok), míg a körök belső zónájában serkentik a növekedést és növelik a diverzitást, részben az arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AM) felszaporodásán keresztül. A boszorkánykörök tehát ökoszisztéma-mérnökök: alapvetően befolyásolják a tápanyagciklusokat, a talaj mikrobiális közösségeit, a növényi diverzitást és a biomassza termelést. Az általuk termelt vegyületek egy része (fairy chemicals) potenciális mezőgazdasági hasznosíthatósága rendívüli eredményekkel kecsegtetnek. A boszorkánykörök kutatása – annak ellenére, hogy kulcsfontosságúak a gyepi ökoszisztémák működésének megértéséhez – még mindig elégtelen. Az interdiszciplináris megközelítés, a távérzékelési technológiák alkalmazása és a matematikai modellezés alkalmazása a jövőbeli kutatásokban hozzájárulhat a gyepek megóvásához, helyreállításához és a klímaváltozásra való alkalmazkodásukhoz.

• Homoki gyepek spontán regenerációja kiskunsági parlagokon

  5-12

  Balogh Nóra

  Megtekintések száma:

  127

  Bár a spontán szekunder szukcessziós folyamatok vizsgálata kiemelt téma az ökológiában, mégis kevés publikáció vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát a gyeprekonstrukcióban. Jelen vizsgálatban, kiskunsági homoki parlagokon gyepek spontán vegetációfejlődését tér-idő-helyettesítéses módszerrel vizsgálva az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

          Hogyan változik a különböző funkcionális csoportok aránya a szukcesszió során?

          Milyen célfajok települnek be sikeresen a parlagokra?

          Megadható-e a spontán gyepregeneráció sebessége és értékelhető-e a sikeressége?

  A Kiskunságban összesen 12 homoki parlagot  vizsgáltunk. A parlagokat három korcsoportba soroltuk:

  10 év alatti (fiatal)

  10-20 éves (középkorú)

  20-40 éves (idős) parlagok.

  Korcsoportonként négy parlag növényzetét mértük fel. Referenciának három nyílt és három zárt homokpuszta gyepet választottunk. A növényfajok százalékos borításbecslését öt darab 2×2 m nagyságú kvadrátban végeztük egy kora májusi és késő júniusi időpontban, 2012-ben. Kimutattuk, hogy a szukcesszió folyamán az évelő lágyszárúak borítása növekedett, míg a rövidéletű fajok borítása csökkent. Az invazív fajok borítása szignifikánsan nagyobb volt a fiatal parlagokon, mint az idősebb korcsoportokban. A célfajok többsége már a fiatal és középkorú parlagokon is megtelepedett kisebb borításértékekkel, de szignifikánsan nagyobb borításuk az idősebb parlagokon volt. Megállapíthatjuk, hogy a kiskunsági homoki parlagok esetében viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre számíthatunk, a homoki gyepek fajkészlete már a szukcesszió első 10-20 évében regenerálódhat. Számos célfaj spontán betelepülése azonban még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott. Ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez célzott propagulumbevitelre is szükség lehet. A spontán szukcesszió akkor lehet a legsikeresebb, amikor a célfajok már a szukcesszió első néhány évében megtelepednek a felhagyott szántókon. 

• A diverzitás és a kaszálás közötti összefüggés a Börzsöny hegység tisztított gyepterületein

  17-20

  Fehér Zsófia

  Zachar Zalán

  Megtekintések száma:

  181

  Due to changing land use, traditionally managed grasslands are rarely seen This is an unfortunate fact as regular mowing and foraging are the primary tools of maintaining these areas. These methods are of high importance in terms of nature conservation management, by affecting the successive processes. Natural disturbances are part of the ecological systems, and the majority of meadows and hayfields of high nature conservation value can only be preserved through management. By means of nature conservation treatments, the number of grasslands species can be increased and various accompanying species can be introduced. 

• Természetvédelmi kezelés gyepregenerációs eredményei a budapesti Homoktövis Természetvédelmi Területen (2009-2021)

  33-35

  Péter Norbert

  Bajor Zoltán

  Saláta Dénes

  Pápay Gergely

  Lisztes-Szabó Zsuzsa

  Stilling Ferenc Tamás

  Zimmermann Zita

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  454

   In Budapest, despite the density of the population, precious plant communities still remain in a lot of, mostly isolated fragments of habitats which,are outstanding in the diversity of species and are rare inhabitants of endemic species. On the examined territory, since 2006 long term reconstructions of the habitats have been ongoing which strive for the decrease of the invasive woody species on the territory and the insurance of the habitat of the sandy lawn, as well as the long term conservation of the fragments of the lawn and the creation of the natural sandy lawn. This activity is conducted by the volunteers of the MME and with the help of the students of educational institutions in parallel requesting for the permits of the Municipality of the Capital. During these interventions, the shoots were mechanically beat down and they were wiped dried as well. Besides these interventions, it was fundamental to preserve the sensitive, rare or legally protected species and to increase their volume as much as possible.

• A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  39-46

  Barna Róbert

  Megtekintések száma:

  111

  A cikk bemutatja a vadgazdálkodási jelentésben található pénzügyi adatok összehasonlító vizsgálatát a Dél-dunántúli Régió megyéire vonatkozóan. A legegészségesebb költségszerkezet Tolna megyében volt, mégis a 2003-2004-es vadászati évet ez a megye is veszteséggel zárta. Somogy és Baranya megyében a mezőgazdasági vadkár akkora terhet rótt az ágazatra, amit nem tudtak kigazdálkodni.
  A bevezetett ún. nagyvadegység (NE) gazdasági mutató megmutatta a megyék közti nagyvadgazdálkodás különbségét. A 2003-2004-es vadászati évben egy nagyvadegység „előállítása” Somogy megyében 20%, Baranya megyében 10%, míg Tolna megyében 2% veszteséget okozott.

• A gyepgazdálkodásra alapozott állattartás ÜHG kibocsátásának számítási módszerei

  35-39

  Répás Máté István

  Megtekintések száma:

  181

  globális klímaváltozás megértése, valamint a megfékezésére alkalmas módszerek keresése korunk egyik legnagyobb tudományos kihívása, számos kutatás foglalkozik a mezőgazdaság, azon belül pedig az állattenyésztés klimatikus hatásainak vizsgálatával. Az állattenyésztés klimatikus hatását vizsgáló legelterjedtebb módszereket elemezve elmondhatjuk, hogy minden egyes módszernek megvannak a maga hiányosságai, gyakorlati alkalmazásuk sokszor nehézkes, eredményeik ellentmondásosak lehetnek. A gyepterületek CO2 kibocsátását vizsgáló cikkekben gyakran találkozunk az alapvető természetbeni megfigyeléseknek is ellentmondó eredményekkel. Véleményem szerint a témával foglalkozó kutatásokban érdemes meghatározni mit értenek pontosan állattenyésztés alatt, hiszen nincs egységes fogalmi meghatározása, valamint a jövőben célszerű lenne kidolgozni egy módszert a kisméretű állattartó gazdaságok ÜHG kibocsátásának számítására.

• Felhagyott jószágállások növényzetének vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban

  21-27

  Hődör István

  Megtekintések száma:

  107

  Napjainkban a Hortobágyon a szikes gyepek hagyományosan legeltetéssel vannak hasznosítva, ezen belül kiemelt szerepe van a juhlegelésnek. A Hortobágyon jellemző extenzív legeltetési rendszer része a legeltetést támogató infrastruktúra, például jószágállások, kutak és hodályok kialakítása a legeltetett területeken. A jószágállások területén a legelés, a taposás és a trágyázás jelentősen koncentrálódik, ezáltal egy igen intenzív területhasználat alakul ki, emiatt a használatban levő jószágállások növényzete gyakran jelentősen különbözik az extenzíven legeltetett gyepek növényzetétől. A vizsgálatban eltérő korú (nyolc, illetve tizenhat éve felhagyott) egykori jószágállások növényzetét hasonlítottam össze legeltetett szikes gyepek növényzetével. A mintaterületek a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkedtek el. A vegetáció felvételeket 2004 júniusában készítettem, területenként 20 darab 2×2 méteres kvadrátban végeztem el a fajok borításbecslését. Eredményeim azt mutatják, hogy a felhagyott jószágállások fajkészlete jelentősen elkülönült a juhlegelőéktől még nyolc, illetve tizenhat évvel a felhagyás után is. A rövidéletű fajok borítása a felhagyott jószágállásokon magasabb volt, mint a juhlegelőkön. A hosszan tartó intenzív trágyázás következtében a nitrofil fajok aránya mind a nyolc, mind a tizenhat éves felhagyott jószágállásokban magas volt. A gyep vázát alkotó kompetítor (C) fajok aránya a juhlegelőn volt a legmagasabb, míg a zavarástűrő (DT), ruderális kompetítor (RC) és gyom (W) fajok aránya magasabb volt a felhagyott jószágállásokon. Mind a nyolc, mind a tizenhat éves jószágállások esetében már elindult a szikes gyepek regenerációja és a gyepekre jellemző vázfajok és kísérőfajok betelepülése, ugyanakkor a juhlegelőhöz hasonló fajösszetétel regenerációjára feltehetően hosszabb időre van szükség.