Keresés

Keresési eredmények

• JUHÁSZ GÉZA BÖLCSÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1950‒51. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  22-35

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  85

  Juhász Géza középiskolai tanárként az 1920/1930-as években a debreceni irodalmi élet egyik vezéregyénisége volt, aki számottevő költői tevékenységgel, tanulmányok írásával, irodalmi rendezvények szervezésével vonta magára a figyelmet. A politikai hatalommal való szembehelyezkedése a baloldali ideológia hívévé tette. Ennek köszönhette, hogy a II. világháború befejeződését követően szinte azonnal (1945 novemberében) a Debreceni Egyetemen a magyar irodalom egyetemi tanárává, majd 1950-ben – még a fennálló szabályokat is megkerülve – az egyetem rektorává nevezték ki. Rektori tevékenységét a kommunista hatalomátvétel tragikus eseményei árnyékolták be, amelyben vezetői mozgásterét szigorú előírások és ugyancsak alaposan körvonalazott elvárások – a hatalom igazolásának és a politikai vezetők dicsőítésének folytonos hangoztatása – határozták meg. Juhász Géza e feladatokat igyekezett az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, amivel – korábbi dicséretes irodalomszervezői hírnevét beárnyékolva – tevékeny résztvevője lett az egyetemi tradíciók felszámolásának.

• VARGA ZOLTÁN TÖRTÉNÉSZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNY EGYETEM 1955-1957 KÖZÖTTI RECTOR MAGNIFICUSA

  Barta János

  Megtekintések száma:

  14

  Varga Zoltán történész professzor igen ellentmondásos időszakban töltötte be a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektori tisztségét. A nagypolitikában már Magyarországon is érződött a Sztálin halála után a Szovjetunióban bekövetkezett enyhülés hatása, a hazai kommunista vezetés ragaszkodása a hatalomhoz azonban megakadályozta az érdemi változtatásokat. Az egyetemi szervek reform javaslatai sorra leperegtek a politikai vezetésről. Az oktatók és hallgatók így Debrecenben vezető szerepet vállaltak az 1956. októberi forradalom helyi eseményeiben. Varga Zoltán rektor – akit a forradalmi vezetés leváltott pozíciójából – a forradalom leverése után, tisztségébe visszatérve, sokat tett kollégáinak és hallgatóinak a megtorlásoktól való mentésében. Betegsége miatt azonban még 1957 tavaszán lemondott tisztségéről.

   

• BOZÓKY FERENC JOGÁSZPROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1946/47. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  14-30

  Hajnal Béla

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  202

  Bozóky Ferenc több mint 35 éven keresztül volt a Debreceni Tisza István Tudományegyetem jogi karán a statisztika és a közgazdaságtan professzora. A tanulmány a ma fellelhető adatok nyomán végig követi életét a nagyváradi és budapesti diákévektől a debreceni katedrától való megválásáig, amely a jogi kar szüneteltetése miatt következett be. A hallgatók között népszerű és tanártársai által megbecsült professzor a II. világháború után az egyetem utolsó jogász rektoraként fáradhatatlan, háttérben végzett munkájával jelentősen hozzájárult az egyetem újjáépítéshez. A tanulmány ízelítőt ad a haladó konzervatív gondolkodású Bozókynak a statisztika és a közgazdaságtan terén kifejtett tudományos munkásságából is.

• Mitrovics Gyula, bölcsészprofesszor a Debreceni m.kir. Tisza István Tudományegyetem 1940/41. évi Rector Magnificusa

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  190

  Mitrovics Gyula művészetek iránti intenzív érdeklődése és a Sárospatak-Debrecen tengely mentén kiformálódott protestáns identitás jelentette az alapot és keretet ahhoz a nagy ívű pályához, amelyet a pataki tanárcsalád gyermeke a XX. század első felének Magyarországán befutott. Első publikációinak sikere, pozitív visszhangja egy művészettörténészi pálya vagy esztétakarrier reményére jogosították fel a törekvő ifjú tanárt, de az „újszülött” debreceni egyetem bölcsészkarának érdekei más irányt szabtak tudományos érdeklődésének: így a neveléstudomány felé fordult a figyelme, amelynek 1917-ben magántanára, majd 1918-ban nyilvános rendes egyetemi tanára lett. Ettől kezdve párhuzamosan foglalkozott az esztétikával és a pedagógiával, 1941-es nyugdíjazásáig ő gondoskodott az itt tanuló bölcsészhallgatók neveléselméleti, neveléstörténeti és pszichológiai ismeretekkel való felvértezéséről. Mitrovics az 1940/41-es tanévben, közvetlenül a nyugdíjba vonulása előtt töltötte be az egyetem rektori tisztét. Vezetői magatartását az óvatos kompromisszumok keresése jellemezte, de az adott időszak nem is nagyon engedett mást a számára. Az ő rektorsága alatt kellett feladnia az egyetemnek a természettudományi tanszékeit, de a nem kevés diplomáciai érzékkel megáldott rektor elért annyit, hogy szakelőadók alkalmazásával folytatódjon a megszüntetett tanszékek tárgyainak előadása. Mitrovics Gyula sorsa nyugdíjasként vett igazán tragikus fordulatot: 1949-ben – némi sugalmazásra – lemondott akadémiai levelező tagságáról, majd az ötvenes évek közepén elhagyta Magyarországot. Az egykori debreceni pedagógiaprofesszor Stuttgartban töltötte utolsó éveit, ott is hunyt el 1965-ben. 

• Tóth Lajos akadémikus, a polgári jog professzora, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1934/35. évi Rector Magnificusa

  3 - 22

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  146

  Lajos Tóth, Professor of Civil Law, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1933/1934. Prof. Dr. Lajos Tóth (1876–1936), Member of the Hungarian Academy of Sciences, was a professor strongly bound to Debrecen. He was born in Debrecen, he completed his schools there too, and (after studying law in Budapest) he worked at he Faculty of Law from its opening in 1914 until the end of his life. The study gives a summary of his life and professional results as a professor of civil law, but focuses on his role in the administration of the university. His most active period of leadership was the academic year of 1919–20, when in fact he was the leader of the university as vice rector because of the illness of Rector Gyula Kenézy. In addition, he succeeded in completing the justification procedures during the revolutions. Although, he was ill, he was trying to solve his activities as the rector of the university in the academic year of 1934–35. Beside his academic work, he took part in the social politics of Debrecen, too. He was a member of the municipal committee of the city; he was office-holder of the Transtibiscan Reformed Church District for decades. From 1930, he was Senator in the upper house of the Hungarian Parliament, as a representative of the University of Debrecen.

• BOGNÁR REZSŐ KÉMIKUS PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1951-54. és 1973-75. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-23

  Virágos Márta

  Sztaricskai Ferenc

  Megtekintések száma:

  133

  Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.

• Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa

  3-32

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  194

  Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
  tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
  olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
  állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
  volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
  egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

• KETTESY ALADÁR SZEMÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1949-50. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-21

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  151

  A Debreceni Tudományegyetem rektornak megválasztott, a Vallás és Közoktatási Miniszter által e tisztségében megerősített Kettesy Aladár nyilvános rendes tanár 1949. szeptember 1.-én kezdte meg egy éves rektori tevékenységét, amely az egyetemi autonómiát jelentősen korlátozó politikai időszakban is biztosította az intézmény szakmai fejlődését és értékeinek megőrzését. Személyében nehéz történelmi időszakban olyan orvosprofesszor került az egyetem élére, aki mögött negyedszázados szemklinikai igazgatás, nagy szakmai tekintély és egyetem szerte megnyilvánuló bizalom állt. Az addigi, majd a következő évtizedekben töretlenül folytatódó, nemzetközileg elismert klinikai és tudományos munkásságával, lenyűgöző személyiségével a debreceni orvosképzés és az egyetemi közösség legendás alakjává vált.

• BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  162

  Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

• Haendel Vilmos jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1942/43. tanévi rector magnificusa

  15-48

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  142

  Haendel Vilmos 14 éven át a Debreceni Református Kollégium jogakadémiáján, további csaknem 30 éven át a debreceni tudományegyetemen oktatta a politikatudományt. Az egyetem II. világháború előtti jogi karának tanárai közül kitűnt sokoldalú egyéniségével. Debrecen politikai, társadalmi és kulturális életében évtizedeken keresztül jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor nacionalizmusa és antiszemitizmusa is jellegzetes alakjává tette a 20. század városi közéletének. A tanulmány eddig nem összegzett adatok alapján végigköveti életútját, megkísérli bemutatni tanári tevékenységet es rektori évének eseményeit, felvillantva tudományos munkásságának legfontosabb műveit is.

• FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Paragh György

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  193

  Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

• Verzár Frigyes élettanprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1927/28. tanévi rector magnificusa

  17-22

  Zs. Nagy Imre

  Megtekintések száma:

  82

  Frigyes Verzár, Professor of Physiology and Rector Magnificus of István Tisza Hungarian Royal University in Debrecen During the Academic Year of 1927/28. Frigyes Verzár was Rector of the University of Debrecen in the academic year of 1927–28. This task was particularly demanding for various reasons. First, construction work on the central building of the University was still underway, second, because in August 1927 the Research Institute of Tihany was opened, and Verzár had to direct that Institute,
  too. The actually existing conditions of commuting between Debrecen and Tihany rendered the fulfilment of this double load particularly troublesome. In spite of all the difficulties, however, the work of the Rector yielded rich results, as listed in the report of Rector held in September 1928.

• Kis Géza, a „damnatio memoriae”-vel sújtott rektor

  3-10

  Madai Sándor

  Megtekintések száma:

  81

  GÉZA KISS, THE RECTOR STRICKEN WITH ”DAMNATIO MEMORIAE”. Géza Kiss, a jurist, was elevated to the position of rector at the University of Debrecen when he was 36, which is an exceedingly tender age for such an honour. his internationally recognized expert of Roman law made an extraordinarily fast career when he was transferred from the academy of law at Nagyvárad to the Department of Roman Law, University of Debrecen, at the beginning of the academic year in 1914. In the academic year of 1915/1916 he was Dean of the Faculty of Law, and in 1918 he was elected Rector of the University. It was due to the events involving his activities as rector that the career of the young professor and scholar was ruined and, as a result, he was divested of his oice and even his memory was struck of the annals of the university. Not until the beginning of the 2000s was his portrait reestablished in the university rectors’ gallery.

• Illyefalvi Vitéz Géza jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1926/27. tanévi rector magnificusa

  5-16

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  89

  Géza Illyefalvi Vitéz Law Professor, the Rector Magnificus of István Tisza Hungarian Royal University in Debrecen During the Academic Year of 1926/27. Illyefalvi Vitéz Géza (1871–1931) studied at a university in Budapest, where he obtained a doctorate in law and political sciences. At the end of 1896 he was elected public ordinary professor of the judicial academy in Sárospatak, where he taught administrative law and statistics. He was a professor of the University of Debrecen after its establishment in 1914. In
  1921 he was appointed Dean of the Law Faculty and he was re-elected in 1931. Illyefalvi Vitéz Géza was Rector of the Hungarian Royal Tisza István University of Debrecen in 1926/27, the year when the clinic site was inaugurated, and the laying of the foundation stone of the main building took place. We can say that he was a rector at a destiny-shaping period of the University. He effectively represented the interests of the University, with the help of his contemporary higher education policy and the university development plans of Minister of Education Kunó Klebersberg. Illyefalvi wrote fourteen books and monographs, as well as numerous journal articles. These works are grouped in the two major fields of his interests, statistics and public finance. He also wrote university and judicial academy notes and textbooks.

• Teghze Gyula jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1922/23. tanévi rector magnificusa

  5-15

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  86

  GYULA TEGHZE LAW PROFESSOR, THE RECTOR MAGNIFICUS OF ISTVÁN TISZA HUNGARIAN ROYAL UNIVERSITY IN DEBRECEN DURING THE ACADEMIC YEAR OF 1922/23. Gyula Teghze (1867–1939), the founder professor of the Faculty of Law at the University of Debrecen, was the third Rector from the law faculty in the history of the university in the academic year 1922/23. He, as a recognized jurist and professor of international law and philosophy of law, spent time at a number of universities in diferent foreign countries. He was a lecturer at the Academy of Law of the Reformed College of Debrecen from 1910, and at the University of Debrecen for a quarter of a century from 1914. During this time he served once as rector and twice as dean.

• Hüttl Tivadar, orvosprofesszor a Debreceni m.kir.Tisza István Tudományegyetem 1939/40. évi Rector Magnificusa

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  224

  Hüttl Tivadar – akinek apja sikeres porcelángyáros volt – a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát és az ottani I. Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélӱ Tibor professzor mellett. 1921-ben megbízták a debreceni Sebészeti Klinika vezetésével, majd egy év múlva igazgató-professzor lett. Klinikáján fül-orr-gége, sztomatológia, urológia, traumatológia, ortopédia, stb. részlegeket szervezett, amelyekből később önálló klinikák lettek. Jelentős tudományos iskolát teremtett, szerte a világból jöttek hozzá tanulni. Az 1939-40-es tanévben a debreceni Tisza István-Tudományegyetem rektora volt és 1939-1944 között az egyetem képviselője a magyar Országgyűlés Felsőházában. 1944-ben Budapesten ragadt a háború miatt és visszatérte után megfosztották professzorságától mondvacsinált okokkal és átlátszó kirakatperben. 1951-től 1955-ös haláláig a budapesti Országos Onkológiai Intézet főorvosa volt.

• Simai Erdős József, a negyedik rektor

  5-24

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  86

  József Simai Erdős, the Fourth Rector. The fourth rector of the University of Debrecen was József Erdős, who was born in Szatmárnémeti and who pursued his studies in Debrecen and Vienna. For a short time after 1888 he served as minister at the Theological Academy of Debrecen’s Protestant College, then, from 1914, at the Faculty of Theology of the newly-established university he was professor of New Testament exegesis. When, as dictated by the principle of rotation, it was again the Faculty of Theology’s turn to delegate a new Rector, in the academic year of 1917/18 he became the fourth Rector of the University. In 1908 be received a title of Hungarian nobility, and in 1946 the silver-headed scholar was awarded the title of Doctor honoris causa. He carried on extensive work in the history of religion (The General Outlines of the Life and Reformist Activity of Ulrick Zwingli; Theology at the University; The Basic Principles of the Statecraft of Apostle Paul, etc.). He translated and published the Catechism of Heidelberg and the Second Helvetian Creed.

• Darkó Jenő bizantológus professzor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1928/29. tanévi rector magnificusa

  3-13

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  196

  Jenő Darkó, Professor of Bizantinology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1930/31. Jenő Darkó (1880–1940), Professor of Byzantinology and the member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences was the Rector of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen in the 1928–1929 academic year. Being an appointed Professor of the Theological Academy of Debrecen he was proposed a full professorship at the newly found University of Debrecen in 1912 since the Theological academy was the forrunner of the Universtiy of Debrecen. Between 1918–1919 he was an appointed Dean of the School of Arts . After finishing his time in office, he was offered the opportunity to fulfilling repeatedly this position in 1938–1939.) Under his rectorship, the university witnessed unprecedented development in professional life and infrastructure. Within this framework new departments were established (botany, zoology, mineral and earth sciences, mathematics), the university library experinced significant advancement and additionally Professor Darkó organized courses to disseminate results in arts and sciences. The professors of the university were regularly invited to international conferences and the younger faculty members were gained international scholarships. The construction of the observatory together with the main building was underway, as well as the realization of the elegant on-campus professors' villas were agreed upon. The socially sensitive rector  encouraged the establishment of student housing, and student support program to enable students in need. He was especially keen ont he idea to engage young people from Transilvania soon after World War I. Furthermore he succeeded in managing the extreme anti-Semitic manifestations of certain student groups in autumn 1928.
  

• PUKÁNSZKY BÉLA GERMANISTA PROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1948-49. TANÉVI REKTORA

  13-21

  Molnár Anna

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  152

  Pukánszky Béla irodalomtörténész, germanista, az MTA levelező tagja 1941-től haláláig volt a debreceni egyetem professzora, az egyetem Német Irodalom Tanszékét vezette, az 1947/48-as tanévben a bölcsészkar dékánja, az 1948/49-es akadémiai évben az egyetem rektora volt. Sajnálatosan korán, 55 éves korában bekövetkezett halála miatt mindössze kilenc évet dolgozott a debreceni egyetemen, de tudományos munkássága révén messze az egyetem falain túl is ismert és elismert volt.

• Benedek László ideggyógyász-professzor, a debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1935–36. tanévi rector magnificusa

  3 - 10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  256

  László Benedek Professor of the Neurology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1935/1936. The first professor of neurology and psychiatry and the director of the Department of Neurology of the University of Debrecen between 1921 and 1936 was László Benedek who studied at Cluj as a student of Károly Lechner. In the academic year of 1935/36 he held the post of the Rector of the university. This period was the era of silent development in the life of the university. Benedek as Rector focused on improving the living circumstances of the students. After his rectorate he was appointed to a professorship of the Péter Pázmány University of Arts and Sciences and the director of the Clinic of Neurology and Psychiatry in Budapest. His wife was the wellknown actress Irén Zilahy. After her tragic death in April 1944 Benedek collapsed and in March 1945 he committed suicide in Kitzbühel in Austria. László Benedek was a brilliant lecturer, an urging leader, and an inventive professor of science whose work in several partial branches of science was outstanding.

• Kállay Kálmán teológusprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1941/42. tanévi rector magnificusa

  3-14

  Koncz-Vágási Katalin

  Megtekintések száma:

  138

  Kállay Kálmán Pozsonyban született. Teológiai tanulmányokat szülővárosában, Hollandiában és Pápán folytatott. 1914–1921 között református vallástanár és lelkipásztor Romániában. A második világháború után az Országos Gyermekvédő Liga külföldi gyermeküdültetési akciójának főmunkatársa. 1928-tól egészen haláláig az Ószövetségi Tanszék vezetője. Ez idő alatt háromszor töltötte be a fakultás dékáni tisztét, és egy ízben a Debreceni Egyetem rektori tisztségét. Fáradhatatlan szorgalmú, kiváló képességű és nyelvérzékű tanár és hittudós.

• Neuber Ede Bőrgyógyászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1931/32. Tanévi Rector Magnificusa

  23-33

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  160

  Ede Neuber, Professor of Dermatology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1931/32. Professor Ede Neuber was the organizer and first director of the Clinic of Dermatology and Sexual Pathology, and nationally, it was he who first organized the health supervision of university students. Again, he took part in spearheading the campaign against venereal diseases also through curtailing epidemic diseases by means of creating a law (lex veneris).
  In the 1931–1932 academic year he was Rector of Debrecen’s István Tisza University. During his rectorship, the Main Building of the University was completed and inaugurated, and the university took over the city’s public hospital for the purposes of training and practice. From 1936 through 1938 he represented the university in the upper house. In 1938 he was appointed principal professor of the clinic of dermatology of Budapest’s Péter Pázmány University, so he left Debrecen.

• KESZTYŰS LÓRÁND KÓRÉLETTAN PROFESSZOR, AZ 1951-BEN FÜGGTLENNÉ VÁLT DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK DÉKÁNKÉNT ELSŐ VEZETŐJE, MAJD KÉTSZER (1959-1963, 1967-1973) ANNAK REKTORA

  24-66

  Csaba Béla

  Sipka Sándor

  Muszbek László

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  119

  Kesztűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963, 1967-1973) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény intézetei és klinikái infrastruktúrális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között  teljesítmény alapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában. Nemzetközileg elismert kutatási eredményeivel és tudománypolitikai tevékenységével a hazai immunológiai és allergológiai kutatások megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Intézetalapító és szervező, tankönyvírói és iskolateremtő munkásságával a kórélettan korszakos jelentőségű professzora. Barátságos, közvetlen és nyitott személyiségének fontos szerepe volt az eredményes, sikeres  munkát biztosító intézeti és egyetemi alkotó légkör megvalósulásában. Életpályájának bemutatása volt közvetlen munkatársa monográfiáján alapszik és tartalmazza három másik professzor (ketten korábbi rektorok) visszaemlékezését.

• Szentpéteri Kun Béla jogászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1930/31. tanévi Rector Magnificusa

  3-22

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  121

  Béla Szentpéteri Kun, Professor of Church Law, the Rector Magnificus of the Hungarian RoyalIstván Tisza University of Debrecen During the Academic Year 1930/1931. In the first three decades of its existence the head of the university’s faculty of jurisprudence and state law was the renowned scholar of law and the outstanding organizer Béla Szentpéteri Kun. Previously he had been professor of the Protestant College’s academy of law, then one of the respected figures of the newly organized Faculty of Law. He served as dean for several semesters and in the 1930/1931 academic year he was elevated to the position of rector of the university. During the war years of 1944/1945 he was the only professor of law to stay in Debrecen and it was due to him that the Faculty of Law was capable of functioning uninterrupted. After the war he was made to retire, then, as a manifestation of the social transformation of the times, his department was dismantled.

• Lencz Géza teológiaprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1925/26. tanévi Rector Magnificusa

  23-32

  Gaál Botond

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  116

  GÉZA LENCZ, PROFESSOR OF THEOLOGY, WAS RECTOR MAGNIFICUS OF THE ROYAL ISTVÁN TISZA UNIVERSITY OF DEBRECEN FOR THE ACADEMIC YEAR OF 1925–26. He was born in Vámospércs. He completed his studies in theology in Debrecen, Vienna and Utrecht. He was a Reformed minister at Tápé, Tiszarof, and Mezőtúr, and in 1909 he was appointed professor of dogmatics and of the philosophy of religion at the heological Academy of the Protestant College. Later he became ordinary teacher of divinity and associated studies at the University of Debrecen, founded in 1914, until his death in 1932. He was the Rector of the university in the 1925/26 academic year. He was primarily interested in the history of Hungarian Protestanism of the 16th and 17th centuries, and in dogmatics history.