Keresés
Keresési eredmények
-
Gerontológiai Napok 2021. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciaprogram
Megtekintések száma:118Gerontológiai Napok 2021.
Nemzetközi Tudományos KonferenciaA Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara Nemzetközi tudományos konferenciája 2021. november 25-26-án.
A Konferencia nyelve: magyar (november 25.), angol (november 26.)Szervező Bizottság
Elnök:
Dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánjaTagok:
Dr. Bene Ágnes
Dr. Papp Katalin
Dr. Patyán László
Hengspergerné Stomp Ágnes
Rusinné Dr. Fedor AnitaTudományos Bizottság
Dr. Móré Marianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
Dr. Bene Ágnes Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Patyán László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Papp Katalin Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Prof. Dr. Fónai Mihály Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Kovács János Endre Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Dr. Szemán-Nagy Anita, Debreceni Egyetem BTK , Pszichológia Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék
Dr. Pék Győző Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Dr. Balázs Katalin Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Dr. Hidegkuti István Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Dr. Csinády Adriána Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
Kőműves Zsuzsanna Judit Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Józsa Tamás Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
Nagy Luca Zsuzsa Debreceni Egyetem BTK Pszichológia IntézetOperatív támogatás:
Varga Zsoltné
Buczi Judit
Kiss Gábor
Kirilla György
Séfer Károly
Sajtos Lajos
Bácsi Kinga Bsc. hallgató
Hudák Vivien Bsc. hallgató
Németh Adrienn Bsc. hallgató
Virág Réka Bsc. hallgatóA Konferencia részletes programja
November 25. csütörtök (hibrid)
Levezető elnök
Bene Ágnes PhD.Az előadások nyelve: magyar
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c2189:00 Megnyitó
Dr. habil. Móré Marianna, dékán
Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar9:20 Köszöntő
Jászai Menyhért alpolgármester
Nyíregyháza Megyei Jogú VárosPlenáris előadások
9:30
Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
Prof. Dr. Tóth Miklós
egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
elnök, Magyar Sporttudományi Társaság10:20
COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet
10:50-12:00 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium10:50
„IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTALWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
Résztvevők:
Résztvevő képzési szakemberek:
Kisdi Réka, Szalai Eszter
Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
Dr. Patyán László
(Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)Résztvevők idősügyi referensek:
Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)
10:50
SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKONWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)
10:50
Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
Institute, Institute of Humanities in Helping Professions11:05
Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem11:20
Suttogó idősek és nyitott fülek
Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ11:35
COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)11:50 Diszkusszió
12:00 A Szimpózium zárása
Virtuális Poszter
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b912:00
A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás
12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.13:00 SZEKCIÓK
„A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4Levezető elnökök:
Rusinné Dr. Fedor Anita
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
Dr. Sárváry Andrea
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:20
Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)13:40
A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)14:30
A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)14:50
Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)15:10
Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)„B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9Levezető elnök:
Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)13:20
A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
Dr. Takács Péter, Prof. Dr. Láczay Magdolna, Dr. Szakál Zoltán, Dr. Varga Levente, Nádasdi Kristóf Zsolt, Paulikné Varga Barbara, Tóth Kitti, Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:40
Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)14:30
Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)14:50
Az időskori depresszió
PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)„C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672eLevezető elnök:
Dr. Móré Marianna
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Idősödő rendvédelem
Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)13:20
A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)13:40
PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)14:30
Hogyan érdemes időskorban táncolni?
Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:50
Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)„D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6Levezető elnök:
Nádasdi Kristóf Zsolt
(Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:00
Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:20
Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)13:40
Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)14:00-14:10 SZÜNET
14:10
A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)14:30
Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)14:50
„Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
Réti Éva (Pannon Egyetem)15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL
15:00
SZIMPÓZIUM
KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
(egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés
15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)16:05-16:10 A Szimpózium zárása
15:00
„MNKSZ” KEREKASZTAL
A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
15:00
Szigorúan 60 év felett
Ferenczi Andrea
elnök, MNKSZ15:15
Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
Hajós Katalin
média szakértő, MNKSZ15:30
Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
Modláné Görgényi Ildikó
szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ15:50-16:10 Diszkusszió
16:10 A Konferencia első napjának zárása26 th. November Friday (online)
Host:
Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
Language: English
Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a9:15
Opening Ceremony
Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
University of Debrecen Faculty of HealthPLENARY SESSION
9:20
Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
Dr. László Patyán
(University of Debrecen)9:50 – 10:50 MORNING SESSION
Host:
Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a9:50
The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
Marzanna Farnicka PhD.
(Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)10:10
Quality of life for social care centre clients
Alondere Linda
(Riga Medical College of the University of Latvia)10:30
Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
Igor Karnjuš
(University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)10:50-11:00 Coffee break
11:00 – 12:20
SYMPOSIUM
“COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUMWebex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91aChairs:
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
Associate Professor, University of Gdańsk,
Győző Pék PhD
ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of PsychologyParticipants:
Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
Adrienn Kaszás, PhD student,
Balázs Őrsi, Assistant Professor,
University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology11:00
Introduction
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology11:05
The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania11:20
How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland11:35
Introducing an international project. Aims and beginnings
Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland11:50
Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology12:10 – 12:25 Discussion
12:30 Closing of the Symposium
12:30-13:00 Lunch time
AFTERNOON SECTION
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4Host: Dr. Katalin Papp
(University of Debrecen Faculty of Health)13:00
Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
Jitka Doležalová
University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences13:20
Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
PhDr. Libová Ľubica
(Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)13:40
Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
Dr. Iqbal Majeed Abbas
(Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)
Virtual Poster14:00
Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
PhDr. Mgr. Vavro Michal
(Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)14:10-14:20 Coffee Break
14:20-16:20 Parallel sections
LATE AFTERNOON SECTION
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4Host: Dr. László Patyán
(University of Debrecen Faculty of Health)14:20
Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
(* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
** Aksaray University, Faculty of Health Science)14:40
Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
Irén Godó, Dalma Tóth
(University of Debrecen)15:00
Local community practices to improve healthy aging in the North
Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
(Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))15:20
Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
Dr. S. Jean Szilagyi
(St. Joseph College of Maine
Ohio Department of Health)15:40
Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
Dr. Ellen L. Csikai
(University of Alabama, School of Social Work)16:00
Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
*Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
**Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
*** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.16:20
Growing Ageing Population and European Policies
Rehana Sindho Kabooro
University of DebrecenVirtual Poster
16:40
Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
Hanna Liberska
Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland
14:20-15:20Section of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH)
Webex link:
https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1
Hosts:
Ágnes Bene PhD.
(University of Debrecen)
Andrea Ferenczi
(AWCDH)14:20
Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow14:40
A step forward with the help of a friend of older persons
Susan B. Somers
president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse15:00
Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
Willeke van Staalduinen
CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action16:50 Conference Closing Ceremony
-
Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
105-108Megtekintések száma:188A világjárvány idején az infó- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák. A mindennapi használatban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. A távkonzultáció lehetőségének a hatékonyságát azonban számos tényező befolyásolhatja, amelyeket mindig szükséges mérlegelni, és számításba kell venni azokat a körülményeket, amelyek a sikeres távkonzultációt, annak hatékonyságát akadályozhatják.
A járványkezelés egyik alapszabálya, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében elkülönítést, távolságtartást kell alkalmazni. Ehhez igazodva a koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Az egészségügyi szolgáltatás feladatainak ellátása végett viszont fenn kell(ett) tartani a betegekkel a kapcsolatot, ami újabb problémákat is felszínre hozott. Így annak számításba vételét, hogy nem minden beteg rendelkezik megfelelő eszközökkel, szakismerettel, hogy képes legyen megfelelő színvonalon kezelni az infókommunikációs eszközöket. Nincs mindenütt kiépített hálózat, másrészt a háziorvosi praxisokban sem biztos, hogy ismerik azt a technológiát, ami a távdiagnosztizáláshoz pontos és jól értelmezhető minőségben tudja megjeleníteni a leleteket. Mindezek ellenére, azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. Más szituációban azonban óriási felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a labor, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is, amelyeket ugyan nem lehet kiváltani, de a rendkívüli helyzetben a tét az, hogy a körülményekhez képest minél jobb ellátásban részesüljön a beteg.Jelen tanulmány célja, - korábbi empirikus kutatásokra alapozva, annak feltárása, hogy a technológiai eszközök használatára és az egészségügyi ellátás során történő alkalmazására az idős korosztály mennyire tekinthető felkészültnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017. évi felmérése alapján megállapításra került, hogy a 60 év feletti lakosság körében leginkább az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja az internetezési szokásokat (net 1). Bene és munkatársainak (2020) kutatása azt hangsúlyozza, hogy az idős kor időt és lehetőséget nyújt az önképzésre, az új lehetőségek felfedezésére. Ezt az új technológiák, okos eszközök használata iránti hajlandóságot és fogékonyságot szemlélteti az is, hogy az NMHH 2020. évi felmérésében már a megkérdezettek 52%-a nyilatkozta, hogy a családi kapcsolattartásra – akadályoztatásuk esetén– videohívást kezdeményeznek. Az akadályoztatás és a fertőzésektől való félelem a pandémia alatt fokozottabban érvényesült. A betegek a telemedicina előnyeként említik ezen kívül, hogy kisebb mértékű munkahelyi, illetve időbeni kiesést okoz, és az utazási költség is elmarad. Az egészségügyi intézmények számára a hatékonyságnövelés, valamint az idős, egyedül élő betegek egészségi állapotának naprakész nyomon követése jelenti a pozitívumot. Jelen infokommunikációs állapotot figyelembe véve, a telemedicina veszélyeiről sem szabad megfeledkezni. Mindenképpen szükség van a betegek és az egészségügyi szakdolgozók adatkezelési és adatvédelmi oktatására, valamint a technológiai továbbképzésre (net 2). Megállapítható, hogy nem minden betegség esetén alkalmazható ez a módszer, de mára már megkerülhetetlenné vált (Daragó és tsai. 2013).
A telemedicina a jelenlegi járvány idején már bizonyította életképességét, nagyrészt az ügyintézés, a szervezés, a nyilvántartás adminisztrációjában, de jelentős eredményeket mutatott fel a hatékony gyógyításban is. Fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.
Felhasznált irodalom
Bene Á, Móré M, Zombory J. (2020): A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai–Karantén előtti helyzetkép, Magyar Gerontológia, 12 (39), 29-51.
Daragó L, Jung Zs, Ispán F, Bendes R, Dinya E. (2013): A telemedicina előnyei és hátrányai, Orvosi hetilap, 1167-1171Internetes hivatkozás
net 1: Lakossági internethasználat Online kutatás 2017. Forrás: Nemzeti Média és Hírközlési
Hatóság, https://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf, letöltés: 2021.10.20.
net 2: Kaspersky_Healthcare-report-2021_eng.pdf (kasperskycontenthub.com), letöltés: 2021.11.20. -
A telemedicina szolgáltatás térhódítása a pandémia idején
127-137Megtekintések száma:163A COVID világjárvány idején az info- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák és a mindennapi használtban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. Ebben a szituációban újszerű felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a laboratóriumi, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is. A koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult egy személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. A telemedicina hasznosságát a pandémia idején bizonyította, további fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.
-
A hazai idősek online fogyasztói potenciálja
119-121Megtekintések száma:254A COVID-19 járvány és az ezzel összefüggésben foganatosított szabályok, főleg a karantén szabályok jelentős mértékben érintették az időseket, átírva a korábbi jól megszokott mindennapjaikat. Általánosan leszögezhető, hogy lecsökkentették a személyes kapcsolataikat, viszont aki tehette (technikai és személyes feltételeik biztosították) online tartotta a szeretteikkel és egymással a kapcsolatot.
A pandémia és korlátozó intézkedései a fogyasztási szokásokban is változásokat generáltak minden korcsoportban. Változott az, hogy mit, az is hogy mikor, az is, hogy hol, milyen körülmények között, és időszakosan az is, hogy mennyit fogyasztunk. Az online fogyasztás térnyerése évek óta tapasztalható, - ezt a tendenciát a pandémia felgyorsította.
Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változtak az idősebb korosztályok fogyasztási szokásai a pandémia hatására, különösen az online vásárlás területén.Módszer
A kutatás alapjául a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, a Gerontológiai Tanszéken zajló longitudinális kutatás szolgált. A kutatás célja az aktív idősek, a nyugdíjas klubokba járók életkörülményeinek, társas életének és fogyasztói szokásainak feltárása a COVID-19 járvány és az azzal kapcsolatos korlátozó intézkedések tükrében.Két régió: Tiszántúl és Dunántúl idős szervezetinek vezetőivel készült interjúit (2020-as és 2021-es interjúk) dolgoztuk fel. Vizsgáltuk a fogyasztási szokásokat, a digitális eszközök használatát és az online vásárlással kapcsolatos attitűdöket, tapasztalatokat.
Az interjúkat telefonon és online készítettük el. A megkérdezettek között 13 nő és 6 férfi volt. Az interjú egyeztetés nehézkes volt, mert a 2021-es interjúk elkészítése a nyári időszakra esett, amikor a kormány feloldotta a korlátozásokat, ezért a nyugdíjas szervezetek igyekeztek bepótolni az elmaradt rendezvényeket és eseményeket, ezért az interjú alanyok nagyon elfoglaltak voltak.
Eredmények
Az eredmények alapján elmondható, hogy a pandémia ideje alatt míg 2020-ban a klubvezetők többnyire telefonon tartották a klubtagokkal a kapcsolatot, addig 2021-ben a telefonos és az online kapcsolattartás közel azonos mértékben volt jellemző. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy általánosságban is elterjedtebb lett az internethasználat az idősek körében a 2021-es évben. Feltehetőleg ez azért történt, mert a járvány hatására az idősek nyitottabbak lettek az internet felé, látták, belátták az online kapcsolattartás előnyeit, igyekeztek elsajátítani az okos eszközök használatát. Egyetlen vezető nyilatkozott úgy, 2020-ban és 2021-ben is, hogy elzárkózik az internethasználattól.A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az online vásárlás felé nem lettek nyitottabbak az idősek ezen időszak alatt. Ennek oka részben a bizalmatlanság, az internetes átverésektől való félelem és az ezzel összefüggésbe hozható elégtelen énhatékonyság lehet, illetve azt is elmondták a megkérdezettek, hogy fiatalabb családtagok intézik nekik az online vásárlást. Utóbbihoz több haszon is kapcsolódhat. Egyrészt hozzájutnak a kívánt termékhez online vásárlással, másrészt a fiatalabb családtaggal (esetenként baráttal, gondozóval) fenntartható a kapcsolat egy új területen. Amellett, hogy ilyenkor az idős személy a társas támasz előnyeit tapasztalja meg, generációk közötti együttműködés is megvalósul, erősítve a családi kapcsolatokat.
Összességében elmondható, hogy a digitalizációnak vannak előnyei az idősek számára a tanulást és a generációk közötti együttműködést tekintve. Az idősek is szeretnének fejlődni és felzárkózni napjaink digitális világához, amely megerősítette a generációk közötti együttműködést is, mert az idősek többsége gyermeküktől, illetve unokájuktól tanulta meg az IKT eszközök és az internet használatát. A digitalizációnak korlátjai is vannak az idősek számára, mert nem minden idős engedheti meg magának anyagilag, hogy számítógépet vásároljon, illetve internet előfizetéssel rendelkezzen, a digitális kompetenciáik fejlesztése is folyamatos kihívást jelent.
Az online fogyasztás az idősekre kevésbé jellemző, és a növekedésnek a technikai akadályokon túl egyéb pszichés akadályai is lehetnek. Az online fogyasztói potenciál az idősek körében jelentős, kiaknázása még várat magára.
-
A „Nő, Család és Karrier – A pandémia hatása a munka és magánélet egyensúlyára a V4 országokban” című kutatás eredményei az 50 év feletti nők csoportjában - Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásról
141-144Megtekintések száma:62A V4 országokban a COVID-19 járvány harmadik hullámának hatásait kerültek vizsgálatra a projekt időszakában. A kutatás célja a pandémia hatásainak feltárása a „nő, család és karrier” változásainak és azok összefüggéseinek alapján. A kérdőíves felmérés négy egymástól távol eső helyszínen, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában folyt éppúgy, mint a kérdőíves felmérés és a fókuszcsoportos interjú is. Az egyes országokban a válaszadók vidékről és több városból kerültek ki, összesen 913 fő, amelynek 94%-a nő. Valamennyi korosztály részt vett a felmérésben, de eltérő arányban. Az 50+-osok a vizsgálati kinta 55%-át (41-50 éves 31%, 51-60 éves 15%, 61+ évesek 8%) tették ki. A résztvevők kvalifikáltsága és élethelyzete eltérő volt. A négy V4 ország adatfelvételére (kérdőív) épülő statisztikai elemzést egy fókuszcsoportos vizsgálat egészítette ki. A nő, család és karrier egyensúlyának ezen hármas vizsgálata újszerű a kutatás területén. Ez a komplex szemlélet lehetővé tette, hogy a döntéshozók építhessenek az eredményekre, és felismerhető legyen a számok mögött meghúzódó emberi tényezők jelentősége.
-
COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
109-110Megtekintések száma:105Módszer:
A pandémia kapcsán az oltatlanok magyar mintájának kérdőíves felmérésének összehasonlító elemzését végeztük el pszichológiai és demográfiai szempontok alapján. A vizsgálati adat felvétel 2021 augusztus 27.-től október 13.ig tartott. A résztvevők 18 éven felüliek, akik még nem kaptak semmilyen oltást a COVID-19 vírus ellen.
Az alkalmazott módszer: on-line kérdőíves felmérés.
A felmérés nem politikai, hanem tudományos célú, és eredményei reményeink szerint hozzájárulnak a COVID- 19 járvány szakszerűbb kezeléséhez. A felmérés a magyar team mellett lengyel, szlovén és román egyetemi kutatókkal való együttműködésben valósult meg.A vizsgálati dimenziók a következők:
Jóllét a járvány idején
Depresszió, szorongás és stressz (DASS21)
Oltási attitűdök (VAX)
Oltási információ források
Vallásosság
Demográfiai mutatókEredmények:
Az előadás a magyar eredmények első feldolgozásának leglényegesebb szempontjainak bemutatására koncentrál. A vizsgálatban 478 személy, 113 férfi, 363 nő, 2 „egyéb”-ként azonosított személy vett részt. Az adatok első feldolgozásából is szembeötlő, hogy az oltatlanok mintájában láthatóan nagyon sokan nem hiszik, hogy fennállna annak a veszélye, hogy megbetegednek a COVID-19 vírus miatt. A vizsgált oltatlanok 42 %-a nagyon biztos abban, hogy a vakcina nem fog működni, 30.6% fél, hogy a vakcina miatt meg fog fertőződni. Általában nem érzik magukat biztonságban az oltások után, továbbá félnek annak még fel nem fedezett következményeitől, illetve a természetes immunitásban jobban bíznak. 61.8% kifejezetten nem akar vakcinát saját maga számára, a jövőben sem. 67.3% szeretné megvárni, hogyan működnek az oltások más embereknél. Az feldolgozás folyamán azonosítani lehetett a kifejezetten oltáselleneseket. Őket politikai hovatartozásuk alapján, vallásosságuk szerint és lakóhelyüket tekintve is elemeztük. Az elemzések segítenek fontos szempontokat azonosítani az oltatlan idősekkel kapcsolatos kommunikációs stratégiák kialakításánál.
Eredményeinknek a párhuzamosan lezajlott nemzetközi vizsgálatokkal összefüggésben való értelmezése is része a célkitűzéseinknek. -
A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
57-60Megtekintések száma:101Magyarországon a hatvanöt éves és annál idősebb népesség aránya a következő húsz évben 20%-ról 25%-ra fog növekedni a KSH számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy társadalmunkban az idősüggyel foglalkozó szakembereknek (állami, egyházi, civil szervezetekben egyaránt) egyre több akciótervet kell megfogalmazniuk, megtervezniük és kivitelezniük, ami számukra nagy terhet jelentő új kompetenciákat követelő kihívás. A felsőoktatásban az idősügyi képzésekben is fontos szemponttá vált ezért, hogy a hallgatókkal megismertessék a projektmenedzsment ismeretek alapjait, ezzel is tehermentesítve őket. Célunk, hogy megosszuk ezirányú tapasztalatainkat, és egyben bemutassunk sikeres idősügyi hallgatói projekteket.
A hallgatók a mentálhigiénés projekt elméleti kereteit és módszerét felhasználó stúdiumokon szerzett ismeretek birtokában képessé válhatnak a menedzsmentszemléletű gondolkodásra munkájuk során, mely tehermentesítheti őket, fokozhatja hatékonyságukat a növekvő terhek mellett és az új kompetenciákat követelő kihívásokkal való megküzdés során is. Ilyen volt például a COVID-19 járvány, amikor a projekt szemlélet gyakorlati relevanciát nyert a megváltozott társadalmi helyzetben, amikor új és innovatív megoldásokat kellett találni, s az addigi rutin megoldások nem nyújtottak elégséges megoldást. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakirányú képzésének hallgatói a Projektmenedzsment tantárgy két szemesztere alatt sajátíthatják el a mentálhigiénés szemléletben a tárgy alapjait, és valósítanak meg egy saját idősügyi projektet. A kurzus lehetőséget ad a már terepen dolgozó hallgatóknak, hogy ne csak elméletben ismerkedjenek meg a mentálhigiénés projektmenedzsment főbb elemeivel, hanem azok idősügyi munkájukba való integrálási lehetőségeit interaktív módon keressék. Ezek a projektek az active ageing szemléletében valósulnak meg, ezek közül szeretnénk párat bemutatni (a projektvezetők engedélyével), melyek jógyakorlatokként szolgálhatnak.
Őszidő – beszélgetős füzet demenciával élőknek és hozzátartozóiknak (Kocsis Judit projektje)
A demenciával élő hozzátartozót gondozók gyakran számolnak be arról, hogy nehezen tudják lekötni a demenciával élő beteget, aki ezért sokszor unatkozik. A napi rutinból kitörni gyakran nehéz, kifogynak az ötletekből, hogyan lehetne kilépni kicsit a mókuskerékből, kicsit másképp tölteni együtt az időt, témát találni a beszélgetés elindításához. A Covid-19 járvány még jobban megnehezítette a gondozást, az érintettek, akiket amúgy is fenyeget az elszigeteltség és kiégés, még inkább egyedül maradtak, mivel még a nappali intézmények is bezártak. 2020-ban jelent meg Kosztáné Hadházi Tünde-Somorjai Ildikó-Török Emőke „Együtt töltött idő” c. könyve, melynek alcíme „Közösségi játékok, aktivitások demenciával élőknek”. A könyv egyik szerzőjével együtt fogalmazódott meg az a közös elképzelés, hogy jó lenne egy olyan „lapozgatós” füzetet elkészíteni, mely a gondozókat segítené, a betegekhez való kapcsolódásban, foglalkoztatásukban, közös időtöltésükben. E néhány oldalas füzet a beszélgetéshez témafelvetéseket, feladatokat is tartalmaz, például nagyméretű színezőt, képfelismerést. Közös emlékek, kedvenc illatok, ízek felidézéséhez, énekléshez ad támpontokat, az ősz témakörén belül. A füzet megjelent, és nyomtatható, szabadon felhasználható formában is elérhetővé vált.
Időnk (idonk.hu)– idősügyi szakemberek non-profit közössége és honlapja (Czernyné Szabó Anita – Dr. Steiner Erika – Debrei Gábor projektje)
Idősügyi területen tevékenykedő szakemberek támogatása volt a célja annak a projektnek, amiben egy nonprofit közösséget, illetve ennek felületeként, egy tudástárként is működő honlap alapjait hoztak létre a projekt gazdái. Első lépcsőfokként az Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakon végzett hallgatók bevonásával történt meg mindez. Az igény abból fakadt, hogy a hallgatók azt tapasztalták, jelenleg az idősügy területén működő szervezetek és szakemberek részére nem létezik olyan központi, mindenki számára elérhető fórum, ami rendszerezett információkkal, szakmai rendezvények koordinálásával, kapcsolati háló kiépítésével, jó gyakorlatok megosztásával segítené mindennapi munkájukat, valamint mentálhigiénéjük fenntartását. Mindennek létrehozásával, a későbbiekben pedig akár egyesületté alakulva, védőhálót lehetne vonni az újonnan bekapcsolódó és a tapasztalt szakemberek köré, ami segítené a csoportok hatékonyabb együttműködését.
Gyalogoljnagyi.hu – weboldal, főleg 60 év felettiek körében a gyaloglás népszerűsítésére és ösztönzésére Debrecenben és környékén (Tóth Magdolna projektje)
Az aktív idősödés kulcsa a prevenció és annak egyik sarokköve a testmozgás. A legegyszerűbb és bármely életkorban nagyobb kockázat nélkül művelhető, nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő, egyedül és csoportosan is megvalósítható formája a gyaloglás, kirándulás. A projekt ezt szerette volna elősegíteni egy honlap létrehozásával, ahol a gyaloglással kapcsolatos témákban találhatók cikkek, programok, képek, útvonal javaslatok időseket segítő fókusszal, magyarázatokkal. A honlaphoz kapcsolódóan létrejött egy facebook oldal is, mely tovább könnyítheti a kapcsolódást, akár az aktivitás közbeni információszerzést. A weboldal célja, hogy lehetőleg a legtöbb, szűrt információt lehessen megtalálni egy helyen, a felhasználók könnyen megleljék a számukra legmegfelelőbb programokat, helyszíneket, társakat. Az információk folyamatosan frissülnek a helyi gyalogló csoportok, természetjárók, Nordic Walkingosok, nyugdíjas szervezetek aktív közreműködésével.
Idősödő hallgatók tanulmányi támogatása (Márkus Olga projektje)
Az élethosszig tartó tanulás jelentősége ma már elfogadott tény, sőt célkitűzés, különös jelentőséggel bír az idősödő társadalmakban. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények gondolkodásukba és cselekvési tervükbe beépítsék ennek szempontjait. A projekt gazdája felmérte, hogy felsőoktatási intézményében a 2020/2021-es tanév első felében 24 beiratkozott 60 év feletti hallgató volt, s közülük csak 12 volt aktív. Szeretette volna megismerni a passziválások okait és segíteni a passzivált hallgatókat, hogy be tudják fejezni tanulmányaikat, sikerélményük legyen, jó példái legyenek saját korosztályuknak. Az elakadások mögötti nehézségek között a leggyakoribb ok a szakdolgozat megírásának nehézsége volt, a létrehozott program plusz lehetőségeket biztosított a 65 évét betöltött hallgatóknak, folyamatos mentorálás mellett. Például a beszélgetések és a szakirodalmazás során olyan tanulmányokat akadályozó nehézségek is adódtak, amelyek az idősödő kor mentálhigiénés kihívásai közé tartoznak (pl. veszteségek, családi problémák, egészségügyi problémák, idős szülők gondozása) Ezek kezeléséről is szó esett a találkozások, beszélgetések során, de maga a kapcsolat, a gondoskodás lehetősége is bátorítást, ösztönzést adott a résztvevőknek – különös tekintettel a pandémia okozta kifáradás, elszigetelődés miatt. A programba bekerülők 60%-a sikeresen jelentkezett szakdolgozati bejelentésre.
„Jó haladni” – egy nyugdíjas Nordic Walking közösség újraélesztése a járvány alatt (Menyhértné Tóth Terézia projektje)
Az időskorban is rendkívül jó élettani hatással bíró, kímélő sportok egyike a Nordic Walking (NW), melynek a nyugdíjas korosztályban is nagy hagyományai vannak. A Covid-19 járvány első hullámát követő lezárások és egészségügyi ajánlások nyomán azonban ezeknek a csoportoknak a lendülete is megtörött. A járvány enyhülése, a lezárások feloldása után nehezen indultak újra az idős közösségek, a projekt egy NW közösség újjáélesztését célozta meg öt alkalomból álló programsorozattal. A programokban a NW tevékenységen túl mentálhigiénés szemléletű programok is helyet kaptak, a programok alakításába aktívan bevonva a célcsoportot, akik újra tudtak kapcsolódni egymáshoz, az egymásért folytatott munkában újra hasznos és integrált tagként élhették meg részvételüket. A programsorozat végén, már mint csapat, saját csapatpólóban vehettek részt a résztvevők az országos NW találkozón. A pandémia előtti csoport létszámához képest jelenleg a résztvevők száma másfélszer annyira nőtt.
A fenti jógyakorlatok színes téma-palettája visszatükrözi az azokat létrehozó hallgatók szerteágazó érdeklődését és rámutat az idősügyi mentálhigiénés projektekben rejlő gazdag lehetőségekre.
-
A megküzdés és életkori sajátosságai – A COVID-19 hatása az időskori megküzdésre
46-47Megtekintések száma:300Empirikus kutatások eredményei alapján összefoglalásra kerülnek az idős felnőtt korosztály COVID-19 pandémia alatt mutatott megküzdési viselkedését jellemző sajátosságok és karakterisztikumok. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy a korcsoportot érintő prevenciós, és intervenciós programok, és kommunikációs üzenetek kialakításának kiindulópontjául szolgálhat.
A COVID-19 vírus komoly légzőszervi szindróma, melyet pandémiaként neveztek meg egész világra vonatkozó elterjedése okán. A járvány mind a fiatalok, mind az idősek számára magas kockázattal járó, fokozott szorongást okozó fenyegetés (Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), ilyen értelemben az egyén stabilitását megrendítő tényező, stresszor. A járvány hatása a pszichés egészségre és jóllétre nézve aktuális kutatási kérdéseket vetnek fel. A megküzdés, avagy coping olyan helyzetekben megjelenő szándékos és erőfeszítést igénylő viselkedések, gondolatok és érzelmek összessége, mely az egyén stabilitását fenyegető, megterhelő eseménnyel való találkozás nyomán alakul ki (Tiringer, 2014).
A megküzdéssel kapcsolatos kutatási eredmények értelmezésekor fontos figyelembe venni a megküzdés típusát (pl. vonás-megküzdés és állapot-megküzdés, pl. Tiringer, 2014), és különböző módozatait (pl. feladat-, érzelem- és elkerülés-orientált megküzdés, pl. Endler és Parker, 1994); valamint kor-specifikus vonatkozásait. A legújabb empirikus kutatási eredmények mentén összegzésre kerülnek az idősödő korosztály a vírussal kapcsolatos megküzdése szempontjából releváns viselkedései. Például, az óvintézkedések betartása és az ezekhez fűződő információkeresés (pl. maszkviselés, pl. Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), a szociális távolság betartása és ennek kapcsán a társas támasz keresése, valamint a családi kapcsolatok mint megküzdést segítő erőforrások keresése és fenntartása (pl. Losada-Baltar és mtsai, 2020).
Jelen összefoglaló gyakorlati jelentősége, hogy az idős korosztály - mint a járvány által kiemelten veszélyeztetett korcsoport - megküzdési viselkedésében potenciálisan fellelhető mintázatok alapján olyan ajánlásokat tegyen, melyek mentén a megelőzéssel kapcsolatos, egészségviselkedést szorgalmazó meggyőző üzeneteket átalakítva azok hatékonysága növelhető.
-
Oltatlan idősek felmérése a COVID-19 pandémia folyamán. A szendvics generáció és az áthajló korúak mintázata
2-18Megtekintések száma:205A tanulmány a magyar eredmények első feldolgozásának leglényegesebb aspektusainak bemutatására fókuszál. A vizsgálatban 507 személy, 117 férfi, 380 nő, 2 „egyéb”-ként azonosított ember vett részt, illetve 8 kitöltő nem szeretett volna válaszolni erre a kérdésre. Az adatfeldolgozásból kitűnik, hogy az oltatlanok mintájában láthatóan nagyon sokan nem hiszik, hogy fennáll annak a veszélye, hogy megbetegednek a COVID-19 vírus miatt. A vizsgált oltatlanok 42%-a nagyon biztos abban, hogy a vakcina nem fog működni, 30.6% fél, hogy az oltóanyag miatt meg fog fertőződni. Az oltások után nem érzik magukat biztonságban, valamint félnek annak még nem felfedezett következményeitől, illetve a természetes immunitásban jobban bíznak. 61.8% nem igényelne vakcinát saját maga számára, a jövőben sem. 67.3% szeretné megvárni hogy lássa, hogyan működjenek az oltások más embereknél. A feldolgozás során azonosítani lehetett a kifejezetten oltásellenes attitűddel rendelkezőket és megrajzolni profiljukat. Az elemzés során fontos szempontokat sikerült azonosítani az oltatlan idősek vonatkozásában, amelyek segítenek a velük való kommunikációs stratégia kialakításában. A szendvics generáció és az áthajló korúak mintázatának elemzése kiemelt figyelmet kapott.
-
A Szeniorok digitális készségeinek változásai a COVID alatt és után
61-62Megtekintések száma:53A Pécsi Szenior Akadémia 2014 óta járul hozzá ahhoz, hogy a pécsi és Pécs környéki 60 év felettiek számára eszközöket adjon az aktív és sikeres idősödéshez. Szemeszterenként 7-7 ingyenes előadás adja tevékenységünk gerincét, erre épülnek az eseti programok, séták stb, valamint eköré szerveződnek önállóan működő tanulócsoportjaink is (kirándulócsoport, társasjátékos csoport, stb). Az Akadémia tevékenységét a COVID-19 járvány gyakorlatilag derékba törte, hiszen találkozási lehetőségeink megszűntek, munkánk az online térbe szorult vissza. Ez két okból is aggályos: egyrészt célcsoportunk igényli a személyes kapcsolatfelvételt (beszélgetések, közös kávézások, spontán programok, gyakorlati foglalkozások stb.), másrészt a digitális analfabetizmus okozta szakadék miatt elveszítettük hallgatóink azon részét, akik nem használják az IKT-eszközöket. A pandémia alatt e-mailben és facebook-oldalunkon/csoportunkon keresztül tudtunk kapcsolatot tartani hallgatóinkkal, így a lemorzsolódás igen magas arányú volt, viszont szép számmal érkeztek új hallgatók is az újrakezdéskor – ők egyértelműen a közösségi oldalon való jelenlétünk hatására csatlakoztak az Akadémiához.
-
COVID-19 hatása az idős korúak online vásárlási szokásaira - vizsgálat két régióban
146-158Megtekintések száma:130A COVID-19 jelentős mértékben befolyásolta az emberek életét, az idősekét is, akik igyekeztek leszűkíteni a személyes kapcsolataikat, különösen a karantén időszakokban. Megváltozott a mindennapi életük, többek között a vásárlási szokásaik is átalakultak. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Gerontológiai Tanszékének longitudinális kutatása adta a kutatásom alapját. 2021 nyarán két régióra kiterjedő interjús kutatást végeztem, amelyben arra kerestem a választ, hogy a COVID-19 járvány milyen mértékben befolyásolta az idős szervezetek tagjainak életét, hogyan változtak meg szokásaik, például a digitális eszközök használatával és általában a fogyasztással kapcsolatban. Az eredmények alapján elmondható, hogy míg 2020-ban a pandémia ideje alatt főként telefonon tartották egymással a kapcsolatot a szervezetek tagjai, 2021-ben már közel azonos számban voltak azok akik a hagyományos telefonos és azok, akik az online kapcsolattartást preferálták. Az online kapcsolattartás és az internethasználat feltehetőleg azért lett elterjedtebb, mert az idősebbek nyitottabbak lettek az online világ iránt. A vizsgált időszakban megnőtt az idősek hajlandósága a digitális eszközök használatára és kiszélesedtek a lehetőségeik is, például a kompetenciáik (gyakran kényszerű) fejlesztésével. Igaz ez az online vásárlásokra is. Mint a hazai fogyasztói korcsoportok mindegyikében, úgy az idősek körében is nőtt az online fogyasztás. Erre esetükben elsősorban a digitalizációval kapcsolatos lehetőségeik bírnak befolyással.
A digitalizáció legfőbb előnye az idősek számára, hogy sokkal könnyebben tudják egymással tartani a kapcsolatot, köztük a távolabb élő családtagokkal is, míg hátránya közé tartozik, hogy nem minden idős személy engedheti meg magának, hogy rendelkezzen a megfelelő kompetenciákkal, technikai feltételekkel és internet hozzáféréssel. -
Hogyan csökkentheti a digitalizáció az időskori magányt?
118-121Megtekintések száma:97A digitalizáció terjedésével már évtizedek óta számolhatunk, azonban ilyen fokú térnyerésével a mindennapokban, csak a legutóbbi időkben szembesültünk. A koronavírus okozta pandémia közvetve a digitalizáció területén is végigsöpört, a korábbinál lényegesen jobban érintett olyan életkori csoportokat, például az időseket (60+) amelyek korábban jelentős lemaradásokkal voltak jellemezhetőek a digitalizáció tekintetében (Kristóf és Győri, 2021; Tóth, 2020; Bene et. al. 2020)
-
Vége van-e azzal, hogy vége van?
108-109Megtekintések száma:22A koronavírus (COVID-19) miatt kialakult járványügyi helyzet közel 3 éve határozza meg mindennapjainkat, formálja kapcsolatainkat, késztet bennünket alkalmazkodásra. 2019 decemberétől, a Covidról szóló első hírek megjelenésétől a szociális intézményeknek - így a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központnak is - új kihívásokkal kellett és kell megküzdenie. Új, egy ezidáig ismeretlen, szokatlan helyzettel, ismeretlen, olykor kiszámíthatatlan társadalmi reakciókkal, fokozott elvárásokkal, megnövekedő, egyes esetekben aránytalan terhekkel találtuk szemben magunkat, és az alkalmazkodást jelentősen nehezítette a jogszabályi környezetben történő eligazodás és a szervezeti és egyéni szinten jelentkező, azonnali reakciót, beavatkozást igénylő események.
-
Családi gondozók izolációjának veszélye - a gondozásból fakadó megterheltség kapcsolati dimenziói
98-100Megtekintések száma:57Elöregedő társadalmunkban az ellátórendszerek fokozódó terheltsége miatt erősödik a családtagok gondozási szerepe. Az idősgondozást végző családtagok (családi gondozók) helyzetét nemzetközi szinten évtizedek óta vizsgálják. A gondozás jelentős megterhelődést (burden) okoz, amely számos tényezővel összefüggő, komplex jelenség (Liu - Heffernan – Tan, 2020). Káros fizikai és pszichés hatásokkal járhat, pl. csökkenő ellenálló képesség, izoláció, fizikai és pszichés kimerültség (Ducharme - Lebel – Bergman, 2001). Bár a családi gondozók száma jelentős hazánkban (500 ezer főre becsülik, Gyarmati, 2019), kevés rájuk vonatkozó vizsgálat zajlott (pl. Jeneiné Rubovszky, 2017, Patyán, 2018). 2018-as adatfelvételünk jelentős gondozási terheket igazolt (Tróbert - Széman, 2019). A COVID-19 idején a kutatást folytatva (Tróbert – Bagyura - Széman, 2020) a pandémia negatív hatását tapasztaltuk a gondozási folyamatban.